Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-08 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJt'ltKl V1U. évfolyam. 161, szám, 1956. július 8. vasárnap, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ésszerűbb üzemi ügyvitelt Talán semmi sem tudja úgy bosszantani a munkásembert, mint az értelmetlen, felesleges adminisztráció. Napközben időt és pénzt veszít, míg megszerzi a munka végzéséhez szükséges papírt, mely néha nagyobb tömeg és nagyobb érték, mint maga a munkadarab. Hónap végén, mikor pénzhez jut, belezavarodik a bércédulák tö­méntelen rublikájába s végetnemérő vitákba, reklamációkba keve­redik. Sok problémát, keserűséget okoz a gazdasági vezetőknek is, mert néha összeköti kezüket-lábukat a sok papír. Az ügyviteli dol­gozók még jobban megisszák a levét, mert a felesleges munka, az értelmetlen rendelkezések alapján összeállítandó ezernyi kimutatás azt az időt rabolja el tőlük, amit családjuk körében tölthetnének, szórakozásukra, tanulásukra fordíthatnának; Érthető tehát a nagy érdeklődés és aktivitás, ami a Minisz­tertanács ügyviteli egyszerűsítésről szőlő határozatát követte. Üzemi dolgozóink minden rétege, munkások, műszaki és gazdasági vezetők, tisztviselők egyaránt lelkesen munkálkodnak azon, hogy ésszerűvé, valóban szükségessé tegyék a hivatali munkát, olyan eszközzé, ami valóban nélkülözhetetlen a termelés irányításában. A képzettebb gazdasági szakemberek maguk is régóta látják, hogy ügyvitelünk mai formájában vajmi kevés segítséget nyújt a munkát irányító műszaki vezetőknek, s nem véletlen, hogy nem Is naigyon törődnek vele; — Az iparvállalatok számvitelének leglényegesebb része a ter­melés folyamatának számszerű rögzítése. Sajnos, a jelenlegi iparági előírások ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg, mert any- nyira szerteágazóak, bonyolultak, egyes részeikben aprólékosak, hogy a lényeg elsikkad. Egy hónap múlva már azok is alig igazodnak el rajta, akik készítették. „Jaj annak a szegény művezetőnek, aki a szá­mok e labirintusába belemerészkedik” — írja Váczy Róbert elvtárs a Tisza Cipőgyárból. Vajon mi lesz ezekből a futószőnyeg nagyságú kimutatásokból, minek készítik, ha éppen azok nem használhatják támpontul, akik­nek legjobban kellene? Irattártöltelék, csemege a kukacosabb revi­zoroknak. Minisztériumi irattárakban porosodnak, — anélkül, hogy valaki is rájuk nézne — a felesleges statisztikai kimutatások is. Kü­lönösen a .nemleges” jelentéseikre vonatkozik ez. Józan ésszel pl. nehéz felfogni, hogy miért követelnek a munkaügyi osztályoktól minden hónapban jelentést az üzemben tartózkodó idegen állampol­gárokról. A megyei vállalatoknál ritka az idegen, mint a fehérholló s így mindig azt kell jeleníteni, hogy nincs, de azt viszont feltétle­nül. Papírba, munkába, bélyegbe kerül. Nem egyszerűbb volna csak akikor jelenteni, ha tényleg van. Úgyszintén minden negyedévben jelentést kell küldeni a szakoktatásról, hány tanfolyam indult hány fővel, hány hiányzott stb. Vajon kit érdeked ez a gyár vezetőségén kívül, Vagy ha már érdekli, a kollektív szerződések értékelésénél úgyis megtudhatja; Számtalan példát hozhatnánk még fel a bürokratikus kinö­vésekre, mélyekkel nagyrészt meg lehet okolni, hogy,miért ég a vil­lany az irodákban a késő esti órákig. Ez is azt mutatja, hogy hozzáértő embereknek alaposan meg kell vizsgálni, mit kell elvetni és mit kell megtartani a jelenlegi kimutatásokból és statisztikákból. Nem jogtalan a gazdasági vezetők követelése sem s már e«ak azért is komolyan foglalkozni kell vele, mert kiinduló alapja min­den további ügyviteli ésszerűsítésnek. A Tiszamenti Vegyiművek vezetői és dolgozói foglalkoztak ezzel a problémával. Hogy csak egy példát említsünk: jelenleg nincs lehetősége az igazgatónak ama, hogy saját hatáskörében intézkedjék a létszámmal A megadott ke­retet, pl. 100 főt foglalkoztatni kell olyan időszakban is, mikor eset­leg csak 90 emberre lenne szükség és akkor sem lehet többet al­kalmazni, miikor esetleg 110-nek akadna fontos munka. Ez számta­lan nehézségre vezethet, melynek a termelés látja kárát. Egy maxi­mális követelmény lenne az, hogy az üzemnek csak a befizetendő nyereséget szabják meg kötelezően s ezen belül az igazgatót tegyék felelőssé a gazdálkodásért. Ilyenön áll óság lehetővé tenné újabb tar­talékok feltárását s azt hogy a vállalat dolgozói valóban a gazda gondosságával intézkedjenek; A Papírgyár dolgozóit is sokat foglalkoztatja az egyszerűsítés kérdése s eddig 88 javaslatot adtak be. Egy háromtagú' bizottság látogatta végig az összes osztályokat, hogy kikérjék a véleményt, az ötleteket; S itt is szükség volt már erre. Meg akarnak valósítani egy olyan egyszerűsítést, hogy a napi bérelszámolás helyett, ami csaknem felesleges volt, 10 naponkénti vagy havi kétszeri bérelszá­molást vezessenek be. (A dolgozók ugyanis csak havonta kétszer kapnak fizetést.) így a bérszámfejtés jóval kevesebb időt vesz igénybe. Ezt az időt arra fordítják, hogy leveszik a művezetők válláról a rengeteg adminisztratív munkát, pl; létszámjelentést, el­lenőrzést s ezt elvégzik a bérosztály dolgozók Hiba volna, ha azt tartanánk, hogy az ügyviteli egyszerűsí­tés csak a gazdasági emberek, alkalmazottak dolga; Pártszerveze­teinknek, szakszervezeteinknek is komoly segítséget kell adni ehhez a munkához. Sok dolgozó úgy tartja, hogy javaslatával, vagy egy elfogadott egyszerűsítéssel éppen saját munkakörét vagy íróasztalát teszi feleslegessé. Éppen ezért saját munkaterületét védi minden fonákságával!, bürokráciájával együtt, jóllehet éppen ő ismeri leg­jobban, hol van javítani való. Világos, hogy a pártszervezeteknek, nép­nevelőknek segíteni kell az ilyen embert abban, hogy levetkőzze maradi nézeteit; Az egyszerűsítés fő célja az, hogy az üzemi ügyvitel valóban segítője, egyik pillére legyen a termelésnek — áttekinthető világos kimutatásokat adjon a vezetők és a felsőbb szervek kezébe. Azt akarjuk elérni, hogy az alkalmazottak kevesebbet, de jobban dolgozzanak, megszűnjenek a túlórák, melyeket legtöbb esetben nem is fizettek; Természetesen lesznek olyanok is, akiket a népgazdaság más területére kell átcsoportosítani. Attól azonban senki sem tarthat, hogy munka nélkül marad. Nincs olyan veszély sem, hogy a való­ban hozzáértő, jól felkészült és tanult gazdasági és ügyviteli szak­emberek ne találjanak képzettségüknek megfelelő munkát. Az öt­éves terv során épülő új létetesít mények és üzemek nem nélkülöz­hetik a rátermett, képzett irodai dolgozókat. S éppen akkor oldhat­juk meg teljesen a bürokrácia kérdését, ha párthű és valóban hoz­záértő emberek ülnek az íróasztalok mellett, akik munkájukat egy­szerűen és önállóan tudják elvégezni; Hogyan teljesíti aratási tervét Révéss Benjámin cibakhási traktoros ff évész Benjamin, a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetke­zetben dolgozik. De jó munkájáról nemcsak ott, hanem messzi környé­ken ismerik. A Lenin Tsz tagjai így beszélnek róla: „Alapos ember, nem szereti a felemás munkát. Amit egyszer elvégez, abban nincs hiba.” És ez igaz is. A kiváló cibakházi trak­toros hosszú idő óta lelkiismerete­sen segíti a Lenin Tsz tagjainak előbbre jutását. A hét elején kezdte gépével az aratást. Már az első nap 20 hold őszi árpát kaszált. Az árpaföldön be­szélgettünk vele és megkértük, — mondja el, hogyan akarja teljesíte­ni aratási tervét. — Nem mondok újat, hiszen min­den valamire való traktoros tudja, hogy legfontosabb a gondosan kija­vított gép. Ha ez megvan, akkor a terv teljesítésének egyik alapfeltéte­léről már gondoskodtunk. Én még a kaszálás megkezdése előtt megvizs­gáltam gépem minden részecskéjét. Utána otthon, a gépállomáson be­járattam. Ezt azért tettem, hogy az esetleges kisebb-nagyobb hibákat a műszakiak nyomban kijavítsák. Ész­revettem, hogy a tömörítő tengely csapágya melegedett. A tömörítő tengelyt bejáratás után nyomban megigazítottuk. Volt még egy-két ki­sebb hiba, azt is kijavítottuk. S Révész elvtárs elmondta, hogy bejáratás után az aratógépet kihú­zatta a területre és amikor a gabo­na érési állapota megengedte, — nyomban munkához látott, Jelenleg már a búzát kaszálja. A ratási tervemet 200 százálék- ra akarom teljesíteni. Ez holdban háromszázat jelent. A gép felől nyugodt vagyok, mostmár csak terület kell. Érről meg a szövetke­zet vezetősége gondoskodott. Meg­mondom őszintén, hiába is hadakoz­nék, ha. a tsz vezetőitől nem kapnék elegendő segítséget, nem tudnék 300 holdat aratni. A kívánt támogatást azonban megkapom. — Losonczi László elvtárssal már igen-igen összeszoktunk. A növény- ápolás idején is ő volt a munkagép- kezelő. Most kértem a tsz. vezetőit., hogy továbbra is hagyják nálam Lo­sonczi elvtársat. Kérésem teljesítet­ték. Én meg nyugodt vagyok, mert tudom, hogy Losonczi elvtárs lelki- ismeretesen végzi munkáját, ff évész elvtárs ezután elmondja, hogy a 300 hold gabona Mara­tásához nagyfokú szervezettség és mindenre kiterjedő alaposság szük­séges. — Mint az előbb említettem, a terület biztosítva van. De nem ám akárhogyan, hanem pontosan meg­határozva, melyik nap, hol állok a munkába. Nagyon fontos a nyújtott műszak és a folyamatos üzemelte­tés. Mi délben sem állítjuk le a gé­pet. Hárman vagyunk és felváltva ebédelünk. Van egy segédvezető, egy munkagépkezelő és egy felelősveze­tő. — A kisebb-nagyobb hibákat én magam javítom ki. Tartalék alkat­részről gondoskodtam, mindenből van elegendő. Három kalászemelő, egy kötözőfej, néhány tartalékpony­va, különböző csavarok és más egyéb alkatrész. Véleményem sze­rint ilyen felkészüléssel a 300 hol­dat le is tudjuk aratni — fejezte be nyilatkozatát Révész Benjamin elv­társ. Több gépállomás börzeiében ma Is dolgoznak — As őssi árpa SO ssásalékát learatták *— A változékony időjárás megköve­teli, hogy minden időt kihasznál­junk a gabona betakarításra. A gépállomási dolgozók a tsz tagok­kal egyetértésben úgy határoztak, hogy ma, vasárnap is teljes erővel dolgoznak. Megérett és aratni kell a búzát, a szikesebb földeken, a mezőhék'i Táncsics, a tiszapüspöki Űj Élet és előre Tsz-ben, Kisújszál­láson, Mezőtúron, Turkevén Is. A gépállomások dolgozóinak el­határozása szerint, ha záporeső, vagy zivatar nem akadályozza, ma 250 aratógép és 100 kombájn fog dolgozni. Mezőtúron Böjti János elvtársnak, a gépállomás főmező­gazdászának az a véleménye, hogy a jövő héten a búza 35 százalékát már le is aratják. A kisújszállási elvtársak, úgy tervezik, hogy va­sárnap estére a város tsz-eiben ál­talában be is fejezik az árpa ara­tását. Turkevén is lesz munkája a 27 aratógépnek. Nemcsak a vasárnapi aratásra, hanem a tarlóhántásra és másod­vetésre is felkészültek a traktoro­sok. A gépállomások többségén úgy tervezik, hogy a búza aratás meg­kezdéséig az árpa tarlókat mind felhántják és kihasználva a csapa­dékos időt, másodnövényeket vet­nek. flz őszi árpát elcsépeltek— a búzát aratják A csépai Harcos Tsz és Alkot­mány Tsz tagjai befejezték az őszi árpa aratását. Ezután néhány nap múlva a cséplést is elvégezték. Az Alkotmány Tsz-ben pedig pénteken reggel megkezdték a búza aratását. Igyekeznek az egyénileg dolgozó parasztok is. Jó példát mutatnak a tanácstagok. Rozmis Lajos tanács­tag a búzáját is learatta. Máris többen követték őt és a jövő héten a csépai határban a búza aratása is teljes erővel megindul. Már a tarlóhántást is elvégestük Á jászjákőhalmi Béke Tsz-ben a 80 hold őszi árpa kombájn aratását július 2-án befejeztük. A munká­ban résztvett tagtársak: a jóváírt munkaegységen felül 61 mázsa ter­mény prémiumot is kaptak, miután termelési tervüket 29 százalékkal túlteljesítették. A kombájnosok kö­zül Rigó József 150 forint külön ju­talmat kapott, mivel a 80 hold ga­bonából 48-at egymaga vágott le. Az árpa különben jó termést adott, hol­danként 18 mázsát takarítottunk be. A tarlókról nyomban eltávolítottuk a kombájnszalmát és elvégeztük a tarlóhántást is. Fejes Mária levelező, Felkészült a nyárra az élelmiszeripar Htísxféle hentesárú, nagymennyiségű aratóssalonna 10 tonna mű jég naponta A Szolnoki Vágóhíd hogyan ké­szül az aratásra? — érdeklődtem a napokban Didek József főmű­vezető elVtárstóL Nem arról van itt szó, hogy talán az üzem dolgo­zói kimennek aratni a gabonaföl- dekre. Egyszerűen csiak arról, ho­gyan gondoskodnak a lakosság hús-, zsír-, szalonna- és töltelék­áruval való ellátásáról. Mert az aratás megkívánja a jó táplálko­zást De adjuk át a szót a főmű­vezetőnek; — Valóban a legnehezebb mező- gazdasági munka az aratás. Ezt ta­pasztalatból tudom. Ilyenkor meg­kívánja az ember a szokottnál na­gyobb kalóriájú tápanyagokat. Mint az elmúlt években, most is gondos­kodtunk arról, hogy a mezőgazda­ság dolgozói hozzájuthassanak a hentesárukhoz. Eddig 30 mázsa sós, aratási hátszalonnát készítettünk. Füstölt szalonnából 5 mázsát. Ezenkívül mindenféle húst (juh, marha, disznó) és töltelékárut. Hogy csak megemlítsem, húszféle árut gyártunk jelenleg. Gondoskod­tunk a választék növeléséről; Mint pajtákban a dohányköte- gek, úgy függenek a vágóhíd hű­tőtermében a kettéhasított juhok, disznók és marhák. A vállalat vi­déki üzleteiben is biztosított a la­kosság húsellátása. Az élmúlt hé­ten is két és félszer több húsárut adtak ki a fogyasztóknak, mint amennyit a tervük előír. — Még csak annyit — folytatja Didek elvtárs — hogy a mennyiség mellett nagy gondot fordítanak a minőségre is. Másfél hónapja állí­tottunk be 6 új húsfeldolgozó gé­pet, amelyekkel szebben tudjuk el­készíteni az árukat. Minden igye­kezetünk, hogy az igényeket jól kielégítsük; Az élelmiszeripari üzemek és szervek fontos segítője a műjég- gyár. Ilyenkor a nyári meleg idők­ben nagy mennyiségű jégre van szükség az élelmiszerek tartósítá­sához. Vendéglőkben, éleimászer- boJjtofcbam, italmérésiefcnél igen fon­tos az áru hűtése. A MÉK sok zöldség- és gyümölcsárut szál­lít külföldi államokba. Nagyon fon­tos, hogy az ilyen vagonokat jól jegeljék, mert különben az áru még az úton tönkremegy; Kiesd üzem a Szolnoki Műjég- gyár, nem is tudja csak a szerző­déses szükségleteket kielégíteni. Legnagyobb hibája, hogy nincs megfelelő raktár, ahol nagyobb mennyiségű jeget tudnának tárolni, így csak annyit készítenek, amit rövid időn belül el is visznek. Na­ponta 110 mázsát termelnek; Itt készítik a szikvizet is. Nyári időben ebből szintén nagy a fo­gyasztás. Az üzemben 5—8000 szik- vizes üveg van állandóan töltve; A szükségletet fedezni tudják; öt lovaskocsi szállítja a szikvi­zet és az „Áldás” ásványvizet (ez utóbbit a Tisza Szálló alatt töltik) a fogyasztó helyekre. Néha előfor­dul, hogy nem tudnak időben szál­lítani egy-egy üzletbe. A kocsik legtöbbje egészen kicsi és csak ke­vés üveget tudnak vele vinni. A tél folyamán a gépeket rend­behozták és a üveget is biztosítot­ták maguknak. A kisebb szállítási nehézségek ellenére azonban ki tudják elégíteni a fogyasztást. Minden nap friss tej Nagy gondot jelent a nyári me­leg idő a tejipar dobozéinak is. Pontos kezelést kíván ilyenkor a tej. Ha csak egy Merit Is felülete­sen végzik el . ezt a munkát, köny- nyen megsavanyodhat az áru; A Szolnok megyei Tejipari Vállalat Szolnok és Budapest tej ellátására hivatott; Naponta 110 ezer liter tejet gyűjtenek be a megyénk te­rületén és est a legrövidebb időn belül, tej formájában kell eljut­tatni a fővárosiba; Nagyon fontos, hogy már a be­gyűjtő helyeken szakszerűen hűt- sék s tejefc A vidékről felhozott szállítmányokat gyors ütemben pasztőrizálják, majd kiviszik az állomásra, ahonnan célvonat szál­lítja Budapestre; A megyében csak Mg mennyi­ségű tejet dolgoznak feL Mezőtúron 4—4,5 mázsa tejport készítenek na­ponta az édesipari vállalatoknak, Jászfényszarun pedig a pálpusztad sajtot gyártják; Mindkét . helyről körülményes lenne a tejet Szolnok­ra felhozni. Előnyösebb, ha ott helyben feldolgozzák; Ilyenkor nyáron előfordul, hogy nem tudnak annyi kannát biztosí­tani, amennyire szükség enne. Ez a probléma rövidesen megoldódik; A vállalat dolgozói javasolták a minisztériumnak, hogy több 2500 literes tartályt készítsenek és Így meggyorsítható a tej szállítása. Ezt a tervet jelenleg tárgyalják is. Az autóközlekedési vállalatok so­kat javítottak munkájukon ebben a évben. Igyekeznek a szállítmá­nyokat a legrövidebb idő alatt fel­hozni a vidéki begyüjtőhdyefcröL A tejipari és az autóközlekedési vállalatok vezetői egyre jobban megértik egymást, ami természe­tesen a fogyasztók hasznára válik;

Next

/
Thumbnails
Contents