Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-08 / 161. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJt'ltKl V1U. évfolyam. 161, szám, 1956. július 8. vasárnap, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ésszerűbb üzemi ügyvitelt Talán semmi sem tudja úgy bosszantani a munkásembert, mint az értelmetlen, felesleges adminisztráció. Napközben időt és pénzt veszít, míg megszerzi a munka végzéséhez szükséges papírt, mely néha nagyobb tömeg és nagyobb érték, mint maga a munkadarab. Hónap végén, mikor pénzhez jut, belezavarodik a bércédulák töméntelen rublikájába s végetnemérő vitákba, reklamációkba keveredik. Sok problémát, keserűséget okoz a gazdasági vezetőknek is, mert néha összeköti kezüket-lábukat a sok papír. Az ügyviteli dolgozók még jobban megisszák a levét, mert a felesleges munka, az értelmetlen rendelkezések alapján összeállítandó ezernyi kimutatás azt az időt rabolja el tőlük, amit családjuk körében tölthetnének, szórakozásukra, tanulásukra fordíthatnának; Érthető tehát a nagy érdeklődés és aktivitás, ami a Minisztertanács ügyviteli egyszerűsítésről szőlő határozatát követte. Üzemi dolgozóink minden rétege, munkások, műszaki és gazdasági vezetők, tisztviselők egyaránt lelkesen munkálkodnak azon, hogy ésszerűvé, valóban szükségessé tegyék a hivatali munkát, olyan eszközzé, ami valóban nélkülözhetetlen a termelés irányításában. A képzettebb gazdasági szakemberek maguk is régóta látják, hogy ügyvitelünk mai formájában vajmi kevés segítséget nyújt a munkát irányító műszaki vezetőknek, s nem véletlen, hogy nem Is naigyon törődnek vele; — Az iparvállalatok számvitelének leglényegesebb része a termelés folyamatának számszerű rögzítése. Sajnos, a jelenlegi iparági előírások ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg, mert any- nyira szerteágazóak, bonyolultak, egyes részeikben aprólékosak, hogy a lényeg elsikkad. Egy hónap múlva már azok is alig igazodnak el rajta, akik készítették. „Jaj annak a szegény művezetőnek, aki a számok e labirintusába belemerészkedik” — írja Váczy Róbert elvtárs a Tisza Cipőgyárból. Vajon mi lesz ezekből a futószőnyeg nagyságú kimutatásokból, minek készítik, ha éppen azok nem használhatják támpontul, akiknek legjobban kellene? Irattártöltelék, csemege a kukacosabb revizoroknak. Minisztériumi irattárakban porosodnak, — anélkül, hogy valaki is rájuk nézne — a felesleges statisztikai kimutatások is. Különösen a .nemleges” jelentéseikre vonatkozik ez. Józan ésszel pl. nehéz felfogni, hogy miért követelnek a munkaügyi osztályoktól minden hónapban jelentést az üzemben tartózkodó idegen állampolgárokról. A megyei vállalatoknál ritka az idegen, mint a fehérholló s így mindig azt kell jeleníteni, hogy nincs, de azt viszont feltétlenül. Papírba, munkába, bélyegbe kerül. Nem egyszerűbb volna csak akikor jelenteni, ha tényleg van. Úgyszintén minden negyedévben jelentést kell küldeni a szakoktatásról, hány tanfolyam indult hány fővel, hány hiányzott stb. Vajon kit érdeked ez a gyár vezetőségén kívül, Vagy ha már érdekli, a kollektív szerződések értékelésénél úgyis megtudhatja; Számtalan példát hozhatnánk még fel a bürokratikus kinövésekre, mélyekkel nagyrészt meg lehet okolni, hogy,miért ég a villany az irodákban a késő esti órákig. Ez is azt mutatja, hogy hozzáértő embereknek alaposan meg kell vizsgálni, mit kell elvetni és mit kell megtartani a jelenlegi kimutatásokból és statisztikákból. Nem jogtalan a gazdasági vezetők követelése sem s már e«ak azért is komolyan foglalkozni kell vele, mert kiinduló alapja minden további ügyviteli ésszerűsítésnek. A Tiszamenti Vegyiművek vezetői és dolgozói foglalkoztak ezzel a problémával. Hogy csak egy példát említsünk: jelenleg nincs lehetősége az igazgatónak ama, hogy saját hatáskörében intézkedjék a létszámmal A megadott keretet, pl. 100 főt foglalkoztatni kell olyan időszakban is, mikor esetleg csak 90 emberre lenne szükség és akkor sem lehet többet alkalmazni, miikor esetleg 110-nek akadna fontos munka. Ez számtalan nehézségre vezethet, melynek a termelés látja kárát. Egy maximális követelmény lenne az, hogy az üzemnek csak a befizetendő nyereséget szabják meg kötelezően s ezen belül az igazgatót tegyék felelőssé a gazdálkodásért. Ilyenön áll óság lehetővé tenné újabb tartalékok feltárását s azt hogy a vállalat dolgozói valóban a gazda gondosságával intézkedjenek; A Papírgyár dolgozóit is sokat foglalkoztatja az egyszerűsítés kérdése s eddig 88 javaslatot adtak be. Egy háromtagú' bizottság látogatta végig az összes osztályokat, hogy kikérjék a véleményt, az ötleteket; S itt is szükség volt már erre. Meg akarnak valósítani egy olyan egyszerűsítést, hogy a napi bérelszámolás helyett, ami csaknem felesleges volt, 10 naponkénti vagy havi kétszeri bérelszámolást vezessenek be. (A dolgozók ugyanis csak havonta kétszer kapnak fizetést.) így a bérszámfejtés jóval kevesebb időt vesz igénybe. Ezt az időt arra fordítják, hogy leveszik a művezetők válláról a rengeteg adminisztratív munkát, pl; létszámjelentést, ellenőrzést s ezt elvégzik a bérosztály dolgozók Hiba volna, ha azt tartanánk, hogy az ügyviteli egyszerűsítés csak a gazdasági emberek, alkalmazottak dolga; Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek is komoly segítséget kell adni ehhez a munkához. Sok dolgozó úgy tartja, hogy javaslatával, vagy egy elfogadott egyszerűsítéssel éppen saját munkakörét vagy íróasztalát teszi feleslegessé. Éppen ezért saját munkaterületét védi minden fonákságával!, bürokráciájával együtt, jóllehet éppen ő ismeri legjobban, hol van javítani való. Világos, hogy a pártszervezeteknek, népnevelőknek segíteni kell az ilyen embert abban, hogy levetkőzze maradi nézeteit; Az egyszerűsítés fő célja az, hogy az üzemi ügyvitel valóban segítője, egyik pillére legyen a termelésnek — áttekinthető világos kimutatásokat adjon a vezetők és a felsőbb szervek kezébe. Azt akarjuk elérni, hogy az alkalmazottak kevesebbet, de jobban dolgozzanak, megszűnjenek a túlórák, melyeket legtöbb esetben nem is fizettek; Természetesen lesznek olyanok is, akiket a népgazdaság más területére kell átcsoportosítani. Attól azonban senki sem tarthat, hogy munka nélkül marad. Nincs olyan veszély sem, hogy a valóban hozzáértő, jól felkészült és tanult gazdasági és ügyviteli szakemberek ne találjanak képzettségüknek megfelelő munkát. Az ötéves terv során épülő új létetesít mények és üzemek nem nélkülözhetik a rátermett, képzett irodai dolgozókat. S éppen akkor oldhatjuk meg teljesen a bürokrácia kérdését, ha párthű és valóban hozzáértő emberek ülnek az íróasztalok mellett, akik munkájukat egyszerűen és önállóan tudják elvégezni; Hogyan teljesíti aratási tervét Révéss Benjámin cibakhási traktoros ff évész Benjamin, a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezetben dolgozik. De jó munkájáról nemcsak ott, hanem messzi környéken ismerik. A Lenin Tsz tagjai így beszélnek róla: „Alapos ember, nem szereti a felemás munkát. Amit egyszer elvégez, abban nincs hiba.” És ez igaz is. A kiváló cibakházi traktoros hosszú idő óta lelkiismeretesen segíti a Lenin Tsz tagjainak előbbre jutását. A hét elején kezdte gépével az aratást. Már az első nap 20 hold őszi árpát kaszált. Az árpaföldön beszélgettünk vele és megkértük, — mondja el, hogyan akarja teljesíteni aratási tervét. — Nem mondok újat, hiszen minden valamire való traktoros tudja, hogy legfontosabb a gondosan kijavított gép. Ha ez megvan, akkor a terv teljesítésének egyik alapfeltételéről már gondoskodtunk. Én még a kaszálás megkezdése előtt megvizsgáltam gépem minden részecskéjét. Utána otthon, a gépállomáson bejárattam. Ezt azért tettem, hogy az esetleges kisebb-nagyobb hibákat a műszakiak nyomban kijavítsák. Észrevettem, hogy a tömörítő tengely csapágya melegedett. A tömörítő tengelyt bejáratás után nyomban megigazítottuk. Volt még egy-két kisebb hiba, azt is kijavítottuk. S Révész elvtárs elmondta, hogy bejáratás után az aratógépet kihúzatta a területre és amikor a gabona érési állapota megengedte, — nyomban munkához látott, Jelenleg már a búzát kaszálja. A ratási tervemet 200 százálék- ra akarom teljesíteni. Ez holdban háromszázat jelent. A gép felől nyugodt vagyok, mostmár csak terület kell. Érről meg a szövetkezet vezetősége gondoskodott. Megmondom őszintén, hiába is hadakoznék, ha. a tsz vezetőitől nem kapnék elegendő segítséget, nem tudnék 300 holdat aratni. A kívánt támogatást azonban megkapom. — Losonczi László elvtárssal már igen-igen összeszoktunk. A növény- ápolás idején is ő volt a munkagép- kezelő. Most kértem a tsz. vezetőit., hogy továbbra is hagyják nálam Losonczi elvtársat. Kérésem teljesítették. Én meg nyugodt vagyok, mert tudom, hogy Losonczi elvtárs lelki- ismeretesen végzi munkáját, ff évész elvtárs ezután elmondja, hogy a 300 hold gabona Maratásához nagyfokú szervezettség és mindenre kiterjedő alaposság szükséges. — Mint az előbb említettem, a terület biztosítva van. De nem ám akárhogyan, hanem pontosan meghatározva, melyik nap, hol állok a munkába. Nagyon fontos a nyújtott műszak és a folyamatos üzemeltetés. Mi délben sem állítjuk le a gépet. Hárman vagyunk és felváltva ebédelünk. Van egy segédvezető, egy munkagépkezelő és egy felelősvezető. — A kisebb-nagyobb hibákat én magam javítom ki. Tartalék alkatrészről gondoskodtam, mindenből van elegendő. Három kalászemelő, egy kötözőfej, néhány tartalékponyva, különböző csavarok és más egyéb alkatrész. Véleményem szerint ilyen felkészüléssel a 300 holdat le is tudjuk aratni — fejezte be nyilatkozatát Révész Benjamin elvtárs. Több gépállomás börzeiében ma Is dolgoznak — As őssi árpa SO ssásalékát learatták *— A változékony időjárás megköveteli, hogy minden időt kihasználjunk a gabona betakarításra. A gépállomási dolgozók a tsz tagokkal egyetértésben úgy határoztak, hogy ma, vasárnap is teljes erővel dolgoznak. Megérett és aratni kell a búzát, a szikesebb földeken, a mezőhék'i Táncsics, a tiszapüspöki Űj Élet és előre Tsz-ben, Kisújszálláson, Mezőtúron, Turkevén Is. A gépállomások dolgozóinak elhatározása szerint, ha záporeső, vagy zivatar nem akadályozza, ma 250 aratógép és 100 kombájn fog dolgozni. Mezőtúron Böjti János elvtársnak, a gépállomás főmezőgazdászának az a véleménye, hogy a jövő héten a búza 35 százalékát már le is aratják. A kisújszállási elvtársak, úgy tervezik, hogy vasárnap estére a város tsz-eiben általában be is fejezik az árpa aratását. Turkevén is lesz munkája a 27 aratógépnek. Nemcsak a vasárnapi aratásra, hanem a tarlóhántásra és másodvetésre is felkészültek a traktorosok. A gépállomások többségén úgy tervezik, hogy a búza aratás megkezdéséig az árpa tarlókat mind felhántják és kihasználva a csapadékos időt, másodnövényeket vetnek. flz őszi árpát elcsépeltek— a búzát aratják A csépai Harcos Tsz és Alkotmány Tsz tagjai befejezték az őszi árpa aratását. Ezután néhány nap múlva a cséplést is elvégezték. Az Alkotmány Tsz-ben pedig pénteken reggel megkezdték a búza aratását. Igyekeznek az egyénileg dolgozó parasztok is. Jó példát mutatnak a tanácstagok. Rozmis Lajos tanácstag a búzáját is learatta. Máris többen követték őt és a jövő héten a csépai határban a búza aratása is teljes erővel megindul. Már a tarlóhántást is elvégestük Á jászjákőhalmi Béke Tsz-ben a 80 hold őszi árpa kombájn aratását július 2-án befejeztük. A munkában résztvett tagtársak: a jóváírt munkaegységen felül 61 mázsa termény prémiumot is kaptak, miután termelési tervüket 29 százalékkal túlteljesítették. A kombájnosok közül Rigó József 150 forint külön jutalmat kapott, mivel a 80 hold gabonából 48-at egymaga vágott le. Az árpa különben jó termést adott, holdanként 18 mázsát takarítottunk be. A tarlókról nyomban eltávolítottuk a kombájnszalmát és elvégeztük a tarlóhántást is. Fejes Mária levelező, Felkészült a nyárra az élelmiszeripar Htísxféle hentesárú, nagymennyiségű aratóssalonna 10 tonna mű jég naponta A Szolnoki Vágóhíd hogyan készül az aratásra? — érdeklődtem a napokban Didek József főművezető elVtárstóL Nem arról van itt szó, hogy talán az üzem dolgozói kimennek aratni a gabonaföl- dekre. Egyszerűen csiak arról, hogyan gondoskodnak a lakosság hús-, zsír-, szalonna- és töltelékáruval való ellátásáról. Mert az aratás megkívánja a jó táplálkozást De adjuk át a szót a főművezetőnek; — Valóban a legnehezebb mező- gazdasági munka az aratás. Ezt tapasztalatból tudom. Ilyenkor megkívánja az ember a szokottnál nagyobb kalóriájú tápanyagokat. Mint az elmúlt években, most is gondoskodtunk arról, hogy a mezőgazdaság dolgozói hozzájuthassanak a hentesárukhoz. Eddig 30 mázsa sós, aratási hátszalonnát készítettünk. Füstölt szalonnából 5 mázsát. Ezenkívül mindenféle húst (juh, marha, disznó) és töltelékárut. Hogy csak megemlítsem, húszféle árut gyártunk jelenleg. Gondoskodtunk a választék növeléséről; Mint pajtákban a dohányköte- gek, úgy függenek a vágóhíd hűtőtermében a kettéhasított juhok, disznók és marhák. A vállalat vidéki üzleteiben is biztosított a lakosság húsellátása. Az élmúlt héten is két és félszer több húsárut adtak ki a fogyasztóknak, mint amennyit a tervük előír. — Még csak annyit — folytatja Didek elvtárs — hogy a mennyiség mellett nagy gondot fordítanak a minőségre is. Másfél hónapja állítottunk be 6 új húsfeldolgozó gépet, amelyekkel szebben tudjuk elkészíteni az árukat. Minden igyekezetünk, hogy az igényeket jól kielégítsük; Az élelmiszeripari üzemek és szervek fontos segítője a műjég- gyár. Ilyenkor a nyári meleg időkben nagy mennyiségű jégre van szükség az élelmiszerek tartósításához. Vendéglőkben, éleimászer- boJjtofcbam, italmérésiefcnél igen fontos az áru hűtése. A MÉK sok zöldség- és gyümölcsárut szállít külföldi államokba. Nagyon fontos, hogy az ilyen vagonokat jól jegeljék, mert különben az áru még az úton tönkremegy; Kiesd üzem a Szolnoki Műjég- gyár, nem is tudja csak a szerződéses szükségleteket kielégíteni. Legnagyobb hibája, hogy nincs megfelelő raktár, ahol nagyobb mennyiségű jeget tudnának tárolni, így csak annyit készítenek, amit rövid időn belül el is visznek. Naponta 110 mázsát termelnek; Itt készítik a szikvizet is. Nyári időben ebből szintén nagy a fogyasztás. Az üzemben 5—8000 szik- vizes üveg van állandóan töltve; A szükségletet fedezni tudják; öt lovaskocsi szállítja a szikvizet és az „Áldás” ásványvizet (ez utóbbit a Tisza Szálló alatt töltik) a fogyasztó helyekre. Néha előfordul, hogy nem tudnak időben szállítani egy-egy üzletbe. A kocsik legtöbbje egészen kicsi és csak kevés üveget tudnak vele vinni. A tél folyamán a gépeket rendbehozták és a üveget is biztosították maguknak. A kisebb szállítási nehézségek ellenére azonban ki tudják elégíteni a fogyasztást. Minden nap friss tej Nagy gondot jelent a nyári meleg idő a tejipar dobozéinak is. Pontos kezelést kíván ilyenkor a tej. Ha csak egy Merit Is felületesen végzik el . ezt a munkát, köny- nyen megsavanyodhat az áru; A Szolnok megyei Tejipari Vállalat Szolnok és Budapest tej ellátására hivatott; Naponta 110 ezer liter tejet gyűjtenek be a megyénk területén és est a legrövidebb időn belül, tej formájában kell eljuttatni a fővárosiba; Nagyon fontos, hogy már a begyűjtő helyeken szakszerűen hűt- sék s tejefc A vidékről felhozott szállítmányokat gyors ütemben pasztőrizálják, majd kiviszik az állomásra, ahonnan célvonat szállítja Budapestre; A megyében csak Mg mennyiségű tejet dolgoznak feL Mezőtúron 4—4,5 mázsa tejport készítenek naponta az édesipari vállalatoknak, Jászfényszarun pedig a pálpusztad sajtot gyártják; Mindkét . helyről körülményes lenne a tejet Szolnokra felhozni. Előnyösebb, ha ott helyben feldolgozzák; Ilyenkor nyáron előfordul, hogy nem tudnak annyi kannát biztosítani, amennyire szükség enne. Ez a probléma rövidesen megoldódik; A vállalat dolgozói javasolták a minisztériumnak, hogy több 2500 literes tartályt készítsenek és Így meggyorsítható a tej szállítása. Ezt a tervet jelenleg tárgyalják is. Az autóközlekedési vállalatok sokat javítottak munkájukon ebben a évben. Igyekeznek a szállítmányokat a legrövidebb idő alatt felhozni a vidéki begyüjtőhdyefcröL A tejipari és az autóközlekedési vállalatok vezetői egyre jobban megértik egymást, ami természetesen a fogyasztók hasznára válik;