Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-29 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl vili- évfolyam, 119. szám, 1956. július 29. vasárnap­SZ OLJI OK MEGYEI NivT.m XW hVhiiJUmfiSLffif A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-------------------- > MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Bosszantó apróságok (3. oldal.) Gondolatok megyénk irodalmi fórumának helyzetéről. (4. oldal.) A dinnyecsősz gondja (5. oldal.) Rejtvény, sport (6. oldal.) __________J Le velezőink íriák a nagy nyári mezőgazdasági munkákról Az öcsödi termelőszövetkezetek közül a Dózsa Tsz és a József Attila Tszcs befejezte az aratást. A többi közös gazdaságban is rö­videsen végeznek ezzel a munká­val Most a hordás és a cséplés van folyamatban. Jól halad a tar­lóhántás és nyári középmély szán­tás is. A Szabadság Tsz mint a legna­gyobb és legidősebb közös gazda­ság, az államiránti kötelezettség teljesítésében is példát mutat Jú­lius 23-ig búzából 1840, árpából 547 mázsát adott be. Az eddigi csépiért eredmények alapján jó termés várható a ter­melőszövetkezetekben. Előrelátható­lag árpából 12, búzából pedig 8, 8,5 mázsa lesz a holdankénti átlag. Az egyénileg dolgozó parasztok most is meggyőződhetnek a társas gaz­dálkodás fölényéről. Bornemissza Sándor levelező, Öcsöd; • Jászladányon a Táncsics Tsz fe­jezte be elsőnek a búza aratását. Két kombájn és két aratógép se­gítette a tagok munkáját. Dicséret illeti Lázár Imre kombájnvezetőt, Lázár József segédvezetőt és Kólya Sándor, Kólya Miklós, Holló Má­ria, Kormos Gizella DISZ fiatalo­kat, akik éjjel is arattak. A tsz- tagokról, családtagjaikról is elis­meréssel kell szólni, mert azon igyekeztek, hogy mielőbb betaka­rítsuk a gabonát. Ezt segítette jó munkájával Kalmár János munka­csapata is. A kombájnnal aratott, s csépelt búzatermésünk átlaga 11—12 má­zsa, a tavalyi 5,70 mázsával szem­ben. Rendeztük államiránti kötele­zettségünket és folyamatban van a szabad búza beadása is. A tagok­nak négy kilogramm búzát osz­tottunk munkaegység-előlegként. Id. Nagy Mihály harmadmagával 35,12, Krizsán Péter másodmagá­val 29,44, Tóth Ferencné pedig 5,92 mázsa búzát kapott. Lengyel Rozália levelező. Jászladány. • A tiszafüredi Úttörő Tsz-ben a szorgalmas munka eredményeként befejeztük az aratást. A termelő- szövetkezet DISZ fiataljai lelkesen vettek részt a munkában, de az Idősebbek is fáradhatatlanul dol­goztak, hogy minél kevesebb szem­veszteséggel takarítsuk be a gabo­nát, s minél több kenyér jusson a dolgozók asztalára. Kiss Erzsébet, agronómus, Tiszafüred, Úttörő Tsz. • Örömmel tudatom — írja levelé­ben Nagy Elekné, Kenderesről, hogy termelőszövetkezetünkben be­fejeztük az aratást. Ilyen gyorsan még soha nem végeztünk ezzel a fontos munkával. De most min­denki lelkesedéssel dolgozott, hogy minél kevesebb szem peregjen el a gyönyörű terményből. Dicséret illeti a Kunhegyest Gépállomás trakto­ristáit Falábú elvtársat, aki arató- gépével nagyon szép munkát vég­zett. Elismeréssel kell szólni DISZ tagjainkról akik a rizs-telepre vol­tak beosztva, de sokszor megtették. hogy este kimentek kévét hordani. S amit a gép egy nap alatt levá­gott, összehordták, keresztbe rak­ták. Mészáros Ilonka munkacsapat­vezetőnek is része van abban, hogy ilyen lelkesek a fiatalok. NAGY ELEKNE, Kenderes, Haladás Tsz. » Nagy a sürgés-forgás a Tisza- sülyi Állami Gazdaság görbema­jori üzemegységében. Tehergépko­csik, vontatók és sok más alkal­matosság zörög zakatol. Serényen dolgoznak férfiak és nők egyaránt. „Tóni bácsi“ a főagronómus is példát mutat. Fogja a gereblye nyelét, s iparkodik a gabonafelvo­nóhoz. Közelebb tolja a búzát, hogy az ott dolgozó szerény kis menyecske elláthassa a reá bízott két szelektort. Itt is beigazolódik, hogy a példa vonz. Sorba kézbe veszi a szerszá­mot az üzemegységvezető, a bri­gádvezető, a diszpécser stb. Ilyen munka után bizonyára sikerül gyorsan teljesíteni a beadási köte­lezettséget. Szabó József levelező, Tiszasüly; Az öröm érzése adta kezembe a tollat, hogy hírül adjam, milyen lendülettel folyik a munka a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz-ben — így kezdi levelét Baranya Sándor. Megírja, hogy a DISZ brigád, élén Polgár Sándor DISZ titkárral pél­damutatóan áll helyt, s a napi fá­radságos munka után önként vál­lalták, hogy éjjel is dolgoznak. Válóban elismerést, dicséretet érdemelnek igyekezetükért, * Farkas Miklós községi agronómus arról adott hírt levelében, hogy Uj- szászon befejezték az aratást. A Szabadság és a Bem Tsz tagjai már július 16-án végeztek az aratással, s három nappal később az egyé­nileg dolgozó parasztoknál sem volt lábon gabona. A mezőgazda- sági állandóbizottság és a termelé­si bizottság tagjai, valamint Viola András, Muza István, Tűri András dolgozó parasztok élenjártak e munkában. A cséplést is késedelem nélkül megkezdték, s ezzel egyidőben a beadási kötelezettségek teljesíté­sét is. A Szabadság Tsz már július 20-ra rendezte búzából és árpából államlránti kötelezettségét. * Községünk területén egy terme­lőszövetkezet van, a Petőfi Tsz. A közös gazdaság fejlődését, szerve­zettségét bizonyította az aratás is, amely jó ütemben, gyorsan haladt. E munkából példamutatóan vette ki részét id. Pádár Gyula tsz. tag, aki aratógéppel 80 hold kenyérga­bonát vágott le. Az egyénileg dolgozó parasz­tok is igyekeztek a gabona be­takarításával. Elsőként id. Veres József, özv. Kun Pálné, id. Tasi István és M. Szanyi Ignácz végez­tek az aratással. A hordást, cséplést is úgy szer­veztük meg, hogy minél kevesebb szemveszteséggel magtárba kerül­jön a gabona. V. Tóth Mihály Tomajmonostora. Megvitatták az üzemi kollektiv szerződéseket Az üzemi kollektív szerződés is­mertetésére ültek össze az elmúlt hét folyamán a Járműjavító ÜV dolgozói. A munkások felvetették ezen az értekezleten a vezetőség mulasztásait, foglalkoztak a terme­léssel is. A famegmunkáló üzemrész dol­gozói bírálták a vezetőséget, hogy a kék munkásruha kérdésében még mindig nem intézkedtek. Eddig két­évi kihordásra kapták, viszont a gépi megmunkáló ruha mellett ma­guk hordják ki és be a műhelybe a deszkákat és elkészült anyagokat. Kérték a munkások, hogy egyéves kihordási időt szabjanak meg az ő munkaruhájukra is. A kazánkovácsck is sérelmezik a munkaruha kétéves kihordási ide­jét. Kérték a vezetőséget, biztosít­sanak részükre védőruhát és cipőt, mert így csökkene műhelyükben a balesetek száma; Szóbakerült az elsősegélynyújtás kérdése is- Többen hiányolták, hogy nem teljes a mentőládák felszere­lése. így sokszor a legkisebb bal­esettel is orvosi rendelőbe kell men­ni. Jó lenne ezen minél előbb vál­toztam. Meg kell azonban állapítani, hogy ez az értekezlet nem olyan volt, mint amilyenre a vezetőség számí­tott. Hangzottak el ugyan bírála­tok, de ezek csekély számúak vol­tak. Az embereken látszott, hogy még mindig tartózkodnak. Nem mernek kellően kiállni a maguk véleményével. Ha legközelebb hasonló összejö­vetelre kerül sor, bátrabb hangú és nagyobb számú bírálatnak kell elhangzania, mert ezzel a vezetőség munkáját is könnyítik. Segítik a hibák kijavítását: MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A tlszabural napkö- zlottüonos óvodában Jól érzik magukat a kicsinyek. Míg szü­leik a termelőszövet­kezeti földeken dol­goznak, a kis gyer­mekek kellő felügye­leti mellett játsza­doznak, barátkoznak egymással. A Cibakház! Gépállomás teljesítette gépi aratási tervét A Cibakházi Gépállomás a kun­szentmártoni járás egyik legna­gyobb gépállomása. Körzetéhez tar­tozik Cibakházán kívül Nagyrév, Tiszainoka, sőt Tiszakürt egyrésze és a szomszédos szolnoki járásban lévő Tiszsaföldvár nagy kiterjedésű határa is. A községek határai igen változatosak. Helyenként futóho­mok, másutt kötött agyagos tala­jok, sőt szikes földek váltogatják egymást. Ilyen körülmények között nem könnyű a munka megszerve­zése és a termelők igényeinek ki­elégítése. Ennek ellenére a Cibak­házi Gépállomás a körzetéhez tar­tozó tsz-elcnél, tszcs-nél július 27-re az aratást befejezte. A kombájn- aratásig tervet is teljesítették. Most a gépállomás a hordásban nyújt segítséget, azonkívül napok óta csépel valamennyi termelőszövetke­zetben. A növényápolásban és a takarmány betakarításban a kunszentmártoni járás az első A Megyei Tanács VB. Mezőgaz­dasági Igazgatósága július 26-án értékelte a mezőgazdasági munka­verseny második szakaszát, nö­vénytermelési vonatkozásiban. Az értékelés szerint a növényápolás­ban és a takarmánybetakarításban a járások között a kunszentmártoni lett az első. A termelőszövetkezeti városok versenyében Karcag, a ki­sebb határú városok közül pedig Jászberény szerezte meg az első helyet. Az értékeléssel egyidőben a Mezőgazdasági Igazgatóság intéz­kedett a jutalmazási összegek ki­utalásáról is. A tiszafüredi járás, valamint Kisújszállás és Török- szentmiklós az adatszolgáltatás el­mulasztása miatt az utolsó helyre került, s jutalmat nem kap. Járási kiállításon mulatja be az uiszászi Bem Tsz a 15.40 mázsás át agtermésl adóit búzát Szép termést takarítottak be eb­ben az évben az újszászi Bem Ter­melőszövetkezetben. A 115 holdas őszi búza 15,40 mázsás átlagtermést adott. Erre akkor jöttek rá a szö­vetkezet tagjai, mikor három nap­pal ezelőtt a cséplést befejezték. A jó termést az agrotechnikai eljárá­sok következetes alkalmazása ered­ményezte. Megfelelő elővetemény után, műtrágyázott földbe, gondo­san előkészített magágyba, idejé­ben vetettek. Tavasszal a gabona fejtrágyát kapott, majd fogasoiták és hengerezték. A gyomokat vegy­szerrel irtották ki. A szép termést adott búzát a Bem Termelőszövet­kezet tagjai az augusztus_ 20-i já­rási mezőgazdasági kiállításon mu­tatják be. Az a tervük, hogy ta­vaszi búzát is visznek mutatóba a kiállításra, miután tavaszi búzából 13,15 mázsa lett holdanként. SZABÓ JÁNOS Jó Mzstermésre van ly'átás a Tiszasulyi Állami Gazdaságban A Tiszasülyi Állami Gazdaság Szolnok megye, sőt az ország egyik legnagyobb rizstermelő gaz­dasága, amelyben ezévben is több­ezer holdon termelik ezt az érté­kes gabonát. A gazdaság méreteire jellemző, hogy az egyik, nem is a legnagyobb üzemegységének a te­rülete 3336 kát. hóid. Ebben az üzemegységben 1980 holdon ter­melnek rizst. A kétszer gyomtala- nított és jól kezelt rizsvetések ki­elégítő termést, az előirányzott 13,5 mázsás átlagterméssel szemben 16 —17 mázsát Ígérnek. Érdekes kísérletet folytatnak kü­lönben a tamási üzemegységben. Az egyik 9 holdas kísérleti táblán már 9 éven keresztül termelnek rizst. A szakemberek azt vizsgál­ják, mi az a határ, ahol már na­gyobb károsodás következik be az egyoldalú rizstermesztés következ­tében. Jól jártak a mezőtúri Petőfi Tíz tagja Napról-napra érkezik arról hír, hogy egyik-másik községben, vá­rosban vagy járásban mennyire előrehaladt a gabona betakarítása. Pénteken Mészáros Pál elvtáns, a mezőtúri városi tanács mezőgazda- sági osztályának tsz szervezője kö­zölte, hogy a mezőtúri termelőszö­vetkezetek egy kivételével learat­tak. Most is, mint már annyiszor, a Sallai Termelőszövetkezet muta­tott példát, még július 22-re levág­ták a gabonát. A Sallai Tsz-ben már javában folyik a cséplés és rövidesen megkezdik a gabona­előleg osztást; Legjobban jártak azonban a Pe­tőfi Termelőszövetkezet tagjai, ök ugyan még nem fejezték be az ara­tást teljes egészében, mivel kom­bájnokkal dolgoztatnak. Viszont utolérhetetlen előnyükre szolgál, hogy mire a kombájnosok a még hátralévő 250 hold búzát levágják, addigra a cséplés is befejeződik. Korszerű kombájnszérűt létesítet­tek a szövetkezetben, amelyen 15 tagú munkacsapat szárítja, tisztítja az öt arató-cséplőgép által levágott búzát. Innen futószalagon továbbít­ják a gabonát a magtárba. Ilyen körülmények között végső soron a Petőfi Termelőszövetkezet könnyen megelőzheti a többi mezőtúri kö­zösgazdaságot, hiszen azokban túl­nyomórészt aratógéppel dolgoztak, és a cséplés java még ezután kö­vetkezik; Több barátságosabb, emberibb szót Milyen más most a turkevei ha' tár, mint két, vagy három évvel ezelőtt. Az emberek is megváltoz­tak. Magabiztosabbak; Belejöttek már a szövetkezeti gazdálkodásba és amit régebben csak sok huza-voná- val, gonddal, vesződséggel tudtak megoldani, azt ma már könnyebben elvégzik. Itt is érvényes a régi köz­mondás: gyakorlat teszi a mestert. A sokezer holdas Vörös Csillag Tsz területén befejezéshez közele­dik az aratás. Erről a közös gazda­ságról mondták el, hogy a tehené­szetben a fejért átlag egy év alatt kétszeresére emelkedett. Bevezették és most már eredményesen alkal­mazzák a gépi fejest és az önita- tást. A Dózsa Népe Tsz-ben arról beszélnek az elvtársak, hogy csök­kentik a lóállományt. Másutt már az őszi vetések magágyának előké­szítését tervezik. Nincs errefelé tét­lenség, sőt nagy a bizakodás. Künn a Harcos Tsz Gyarmati­brigádjában mondta el Gyarmati Kálmán brigádvezető, hogy a Köz­ponti Vezetőség határozata után minden bizonnyal sok ésszerűtlen és helytelen módszer megszűnik. Remélhető, hogy a vezetők is sű­rűbben meglátogatják az egyszerű parasztemberket- Erre szükség is van, mert csak így ismerhetik meg az emberek örömét, gondját. így lehet megszüntetni sok olyan mu­lasztást, amely még mindig fellel­hető és ma is bosszúságot okoz. A beszélgetések során sűrűn szó­ba kerül a Turkevei Gépállomás. Sok jót mondtak a traktorosokról, Marosi elvtársról, az igazgatóról, akit határozott, erélyes vezetőnek, rendet és fegyelmet szerető igazga­tónak tartanak; Furcsán hangzott azonban az a megállapítás hogy a traktorosok tartanak az igazgatótól, s nem mindig mernek bizalommal hozzá fordulni; Sok jó tulajdonsága van Marosi elvtársnak, de nem elég barátságos, sót úgy tűnik bizalmatlan a trak­torosokkal szemben. Legtöbbször csak a brigádvezetőkkel tárgyal. A traktorosokkal ritkán áll szóba. Bi­zalmatlanságára jellemző, hogy hosszú ideig a legkisebb alkatré­szeket is egyedül a brigádvezetők igényelhették, a traktorosok nem. Pedig még jobb lenne Marosi elv­társ irányító munkája, ha meghall­gatná a traktorosokat is és jobban bízna bennük. így tudomást sze­rezne arról, hogy a traktorosokat egyes helyeiken a meggyőző szó he­lyett gúnyos hanggal, vagy éppen durvasággal akarják jobb belátás­ra bírni­A Harcos Tsz területén nemrég egy cséplőgépet villanyhajtásra ál­lítottak be. A különböző alkatré­szek hiánya miatt azonban 10 na­pig nem tudták bekapcsolni a vil­lanyt- Ezért a mulasztásért elsősor­ban a műszaki vezetőket terheli a felelősség. A gép persze csépelt, de traktorral. Gulyás István műhely- vehető mégis Oleviczki Zoltán trak­torost hibáztatta a szántás elmara­dásáért, holott épen ő volt a hibás. Ha a villanyt idejében bekapcsol­ják, a traktoros nyugodtan szánt­hat, nem kell a cséplőgépet hajtat­nia. Világos, hogy Oleviczki Zoltán ezt az eljárást igazságtalannak tartja, olyannak, amely könnyen kedvét szegheti az embernek. A műhelyvezető 6értő modora egyébként közismert. Ha bemegy egy traktoros a műhelybe, Gulyás István rendszerint ezekkel a sza­vakkal fogadja: „Mi van fiam? — Vagy futás kifelé, vagy pedig tap­solj, amíg a műhelyben vagy’1. Arc­pirító hang, és nagyfokú bizalmat­lanság ez. Egyesek szerint Gulyás elvtársnak ilyen a szavajárása, mert tréfás kedvű ember- Ez egy­általán nem mentség, hiszen a tré­fálkozásnak is meg van a maga ideje. Az viszont igaz, hogy aki így kezeli a traktorosokat, azzal szemben joggal bizalmatlanok. — (Nem mernek tőle tanácsot kérni, mert úgy gondolják, hogy nem ta­nácsot, hanem gúnyos megjegyzé­seket kapnak.) Ez sokszor így is van; Marosi elvtárs, ha alaposan kö­rülnéz, mindezekről már korábban is meggyőződhetett volna és akkor bizonyára előbb intézkedik; Nőm könnyű ilyen nagy gépál­lomást irányítani. Nem is arról van szó, mintha ezt az irányítást Marosi elvtárs rosszul végezné. Kizárólag a vezetés stílusában van néhány kivetni való. Ennek a következmé­nye, hogy a főmezőgazdász és a fő­mérnök is kevés alkalommal be­szélget traktorosokkal; Akkor is csupán a szakmai kérdésekről; Le­gyenek barátságosabbak, közvetle­nebbek a gépállomás vezetői- Ez egyáltalán nem megy a tekintélyük rovására. Inkább azt eredményezi, hogy a traktorosok jobb kedvvel dolgoznak és minden esetben na­gyobb bizalommal fordulnak a gépállomás vezetőihez. Ennek hasz­na végső soron a még szebb és a még nagyobb eredményekben fog majd jelentkezni. —szp—

Next

/
Thumbnails
Contents