Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-28 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI VIII. évfolyam, 178 szám, 1956. július 28. szombat. NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A párt zászlaja alatt (2. old.) Fegyelmi elé a Tiszát (3. old.) Egy szerencsés nyerő (4. old.) Sürgős a tarlóhántás M1 Ttodén földműveléssel foglalkozó ember előtt ismeretes,hogy szántóföldi növényeink legnagyobb ellensége a gyom. Vizet, tápanyagot, hőt, fényt von el kultúrnövényeinktől és erősen csökkenti a termést. Nem egy olyan esetről lehetne beszámolni, amikor a kukoricát, cukorrépát, vagy más növényt fejlődésében teljesen megakasztott az elburjánzott gyom. A gyomok búvóhelyet és legelőt adnak a kártevő rovaroknak. A vetési bagolypille hernyója rágja csipkésre a folyó fű levelét. A gyomokon fejlődik ki a búza- rozsda és az árpa sárga rozsdája is. — Mindezek mérhetetlen kárt okoznak a népgazdaságnak, hiszen az a szántóterület, amelybe egy éven át időt, fáradságot, pénzt és anyagot fektettek, jóformán semmi hasznot sem hozott a termelőknek. Szolnok megyében a szántóterület 40—50 százalékát teszi ki a kenyér- és takarmánygabona vetésterülete. Ezek termése erőben gyo- mosítja a földet. A gyomtalanításnak különféle módszerei vannak. Az elmúlt évek során előtérbe került a vegyszeres gyomirtás, amely szinte csodával határos eredményt hozott. Ez azonban még elég költséges, miután vegyiparunk jelenlegi fejlettsége mellett a szükséges vegyszer nagytömegű előállítása nehézségekbe ütközik. A második ötéves terv során a vegyipar fejlesztésével természetesen ez a nehézség legnagyobbrészt megszűnik. Hiba lenne azonban mindent a vegyszeres gyomirtásra alapozni, miután szántóföldjeink gyomtalanításának legfőbb eszköze a tarlóhántás. Sajnos, ez a munka igen lassan és nehézkesen halad. Nem azért, mintha nem volna gép hozzá, vagy nem értenék a módját a gépállomások traktoristái, hanem azért, mert sok még a maradi nézet, hamis elmélet a tarlóhántással szemben. Erre talán elég egy példát megemlíteni. A tiszafüredi járásiban befejezéshez közeledik az aratás. Az agrotechnikai követelmények előírják, hogy a tarlót nyomban meg kell hántani. A járás területén 13 640 hold a tarlóhántásra váró terület, és július 25-ig mindössze 1500 holdon végezték el ezt a fontos munkát. Pedig megyeszerte több termelőszövetkezet van, ahol tavaly nem maradt el a tarlóhántás és annak további ápolása. Ily módon tavasszal alig, vagy egyáltalán nem volt szükség a gyomirtásra. A gyomtalanítás nem egyedüli előnye a tarlóhántásnak. A termőtalaj vízgazdálkodásában is rendkívül nagy szerepet játszik ez, hiszen a néhány centiméteres porhanyó réteg, amit a tarló hántásával képezünk, megakadályozza a nagyobb arányú párolgást. így lehetővé válik a másodnövények vetéséhez a jó magágy készítése és a gyors kelés biztosítása. Másrészt kedvező előfeltételeket teremtünk a nyári istállótrágyázáshoz és szántáshoz, valamint az őszi vetéshez. A jelenlegi körülmények mellett ugyanis még elkerülhetetlen, hogy megyénk szántóterületének jelentős részében kalászos után kalászo' kerüljön. A tarlóhántásra legalkalmasabb az élezett és forgatóra állított, y* megterhelt tárcsa, amely 6—7 centiméter mélyen töri fel a tarlót. A tárcsát mindig kövesse a fogas és a henger, hogy a talaj forgatása következtében megnövekedett párolgó felületeket csökkentsük. A tarlóhántás, vagy a tarlószántás lezárása nélkül ugyanis a föld kiszárad, a gyommag nem kell ki és így az egész munka nem éri el a célját. Megyeszerte sok jó példát lehetne arra találni, hogy a kezdeti vonakodás után mégis rájöttek, milyen eredményes a tarlóhántás. A jászapáti járás több termelőszövetkezetében az aratógéppel, vagy a kombájnnal szinte egyidőben a szántó, vagy a tárcsázó traktorok is megindultak, hogy a tarlót feltörjék. Nem ártana, ha a tiszafüredi járásbeli elvtarsak minél előbb gyümölcsöztetnék a jászapáti járásbeliek tapasztalatait, hogy náluk, de másutt is a legrövidebb időn belül elvégezzék a tarlóhántást. EGY ÜZEM ÉLETÉBŐL A mezőgépgyáriak is Tárják a segítséget Keresem az irodában. Ott nincs. Megyek a szereidébe. — Itt volt — mondják többen is. Néhány percre ment el. Talán a forgácsolóban megtalálja. — Két perce ment el. Az öntödében biztosan megtalálja. Híre odaértem, már innen is tovább ment, nem tudják, merre. Elindulok újból az iroda zöld ajtaja félé. Hátha szerencsém lesz. Egészen megkönnyebbültem, mikor megláttam, hogy bent ül. Mélyen az asztal fölé hajol, előtte nyitott füzet. Zavartam, jegyez valamit. Röviden üdvözöljük egymást. A havi terv állásáról érdeklődöm. — Sajnos, bajok vannak. Méghozzá nem is jelentéktelen bajok. — És már sorolja is az okokat. — Nem kaptuk meg a lógereblyékhez szükséges acélfogakat. 300 darabot kellene ebben a hónapban gyártani, itt vftgyunk a hónap végén-és még csak 128 darabbal készültünk el. Az összesét semmilyen körülmények között nem tudjuk a hó vegéig legyártani. Megáll az ember esze... — arcát két tenyerébe temeti. Bizony, nőm könnyű egy ilyen gyár üzemvezetőjének lenmi. Gondolok itt a jó üzemvezetőre. Állandóan figyelnie keü a termelést, a tervteljesítést. Takács József élvtárs, a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár üzemvezetője a jók között szerepel. A termelés irányítása mellett a dolgozók egyéni problémáival is törődik. — Az bosszant nagyon hogy a Magyar Acélnál még a múlt évben megrendeltük a fogakat. Vállalták is hogy elkészítik és most egyszerűen bejelentik, hogy a szűk kapacitás miatt többet nem tudnak készíteni. Azóta szaladgálunk ösz- sze-vissza, de senki nem akarja elvállalni. A kovácsolását még csak megcsinálja a Prés- és Kovácsőlóárugyár. Az edzetés azonban még ma is megoldatlan kérdés. 7— A második dekádban már lemaradtunk hét darabbal. Most is ott áll a sok befejezetlen munka, festeni sem tudjuk, amíg meg nem kapjuk a fogakat A meiőoépqyór a múlt év szeptembere óta dekádról-dekádra eleget tett a tervének. Most azonban félő, hogy nem tudja teljesíteni. Az üzem vezetői állandóan úton vasmák, a telefonok csörögnek, de mind hiába. A kooperáló vállalatok nem teljesítették a feladatukat Baj van a másik gyártmányuknál, a kultiváto-roknál is. Ezekhez az RM Művek készítik a gerendákat. 17 darabhoz a mai napig még nem szállították le. A helyzet úgy néz ki, hogy ezzel a gyártmánnyal is adósak maradnak. — Nálunk manapság már szokatlan az olyan hóvégi kapkodás, mint amilyen most van. Az emberek kérdezik is, hogy mi van. mi ennék az oka. Nekik is feltűnő a jelenlegi állapot. Meg kell azonban mondani: maga a művezető és az emberek bíznak abban — amint azt Hegedűs elvtárs beszédében olvasták — hogy hamarosan történik intézkedés az anyagelátás megjavítása érdekében. VARGA JÁNOS Új téglagyárak építését javasolja, betonelemgyárat épit a megyei tanács A Központi Vezetőség ülésén szó volt a helyi építkezéseikről is. A nagy tervberuházásokhoz országos jelentőségű ipar] és mezőgazdasági létesítmények építéséhez igen sok tégla kell. Ezért a Minisztertanács segít és ösztönöz minden olyan kezdeményezést, amely a helyi kisebb építkezéseket alapanyagokkal tudja ellátni. Milyen lehetőségek vannak erre Szolnok megyében? Kovács Antal elvtáns, a megyei tanács ipari osztályának vezetője válaszod. — Országosan kezdeményező lépéseket tettek a megyék, járások, községek, hogy helyileg, tehát községenként kisebb téglagyárakat építsenek, amelyeben szénporos téglákat gyártanának. Ennek a mi megyénkben sem értelme, sem lét- jogosultsága nincs. A szénporos tégla rosszabb minőségű az agyagtéglánál, kevésbé tartós, rövid élettartamú. Nekünk sok jó agyagbányánk van. Ezek közül több, így a jászapáti, turkevei teljes mértékben kihasználatlan. Ezen a két helyen már régebben is volt téglagyár, amely azóta tönkrement. Ha ezt a két téglagyárat felépítenénk, s hozzá építenénk megfelelő szárítókat is termelésükből el tudnánk látni jóformán az egész megye szükségletét. Ez nem is kerülne többe, mint apró téglagyárak építése. És ha a többi működő téglagyárunkat is megfelelő számú szárítószánnel kibővítetnénk, akkor ezekben három műszakban dolgozhatnának az óv minden hónapjában és nem lenne a téglagyárak termelése idénymunka. így kevés beruházással legalább kétszeresére tudnánk fokozni téglagyáraink ter- melését. Szolnokon betonelemgyárat is szeretnénk létesíteni. A tervhez az illetékes szakminisztérium is hozzájárult; osztályunk most készíti el a gyár terveit. így előregyártóit betonelemeket készítenénk és ezzel fokozatosan el tudnánk látni megyénk szükségletét. Egyelőre csak egyszerűbb idomokat gyártanánk, később aztán, a a fejlődés folyamán rátérnénk az előfeszített betonelemek gyártására is. Ha terveinket elfogadják és jóváhagyják, akkor még ez esztendőben megindul . betonelemgyá- runkban a, termelés. Augusztus 20-án országszerte vidám vásárt rendeznek Az elmúlt évekhez hasonlóan az Idén is országszerte megrendezik a nyári vidám vásárokat. Augusztusban huszonkét helyen, többek között Szolnokon, Hatvanban, B ala- tonfüreden, Keszthelyen és Pápán tartanak vidám vásárt, amelyeken sok új árucikket is forgalomba hoznak. (MTI) 2500 ismeretterjesztő előadás megyénkben A megyében az idén 2500 ismeretterjesztő előadást tartottak már. Az első negyedévben, amikor a mezőgazdasági munkák jobban megengedték, az előadások kétharmadát, a továbbiakban egyharmadát ■ rendezték meg. Nyáron, annak ellenére, hogy az előadások jelentős részét falun tartották, növekedett a látogatók száma. Az év első részében 58, a továbbiakban pedig 71 hallgatója volt átlag egy-egy ismeretterjesztő előadásnak. Szolnok megyében jelenleg Hunyadi Jánosról rendeznek számos előadást. A gépállomási kombájnvezetők versenyében Rigó János az első A Mezőgazdasági Igazgatóság értékelése. szerint a Szolnok megyei gépállomások kombájnvezetőinek versenyében 185 hold gabona aratásával és 2290 mázsa cséplésével Rigó János, a Jászberényi Gépállomás kombájnosa az első.' Második helyre Cs. Nagy Márton abádsza- lóki kombájnos, a harmadik helyre pedig Kovács József tószegi kombájnvezető került. Cs. Nagy Márton 217, Kovács József 185 hold gabonát aratott le és csépelt elAz aratógép vezetők közül most is azok az elsők,, akik tavaly voltak. Révész Benjámin, a Cibakházi Gépállomás dolgozója július 26-ig 273 holdat, Babecs János kunszentmártoni traktoros 271 holdat, Karsai Ferenc kunszentmártoni arató- gépkezelő 243 holdat vágott le. Már a múlt évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóinak Is teltünt ez a különös alkotmány, amelyet a turkevei Vörös Csillag Tsz-ben szerkesztettek és a Kiállításon bemutattak. A szövetkezetben ez évben is berendezték a gépesített kombájuszérüt és a tavalyi tapasztalatokból kiindulva néhány módosítást is eszközöltek rajta. Ily módon lehetővé vált, hogy a tíz kombájn által learatott és csépelt bonát ezen az egy szérűn szárítsák és tisztítsák. A vlllanyerővel működő gépesített szérűn éjjel-nappali műszakban naponta 25 vagon terményt szárítanak és tisztítanak. A raktározásra alkalmas gabonát pedig a tsz tanyaközpontjából iparvasúti csilléken szállítják a kilométerre lévő turkevei vasútállomáshoz. A szállítószalagokat és a cséplőgépeket a gépállomás adta kölcsön csekély térítési díj ellenében, a berendezés többi részét pedig a termelőszövetkezet asztalosai és bognárai Készítették. Érdekessége még a berendezésnek, hogy a gabonabeöntö nyílások előkésztésével egyszere háromféle terményt lehet szárítani és tisztítani. A fenti képen is látható kombájnszérü- höz hasonlót építettek a többi turkevei j nagy közös gazdaságban, a Harcos, a j Dózsa Népe és a Táncsics Tsz-ben is. Újfajta dohány kerül forgalomba A 'dohányipar a harmadik negyedévben új pipa- és cigarettadohányt hoz forgalomba. A magyar és külföldi keverékből készült dohányt huszonöt és ötven grammos csomagolásban árusítják majd. Az új, jóminőségű, kellemes aromájú pipadohány olcsóbb lesz, mint a Club. ______ Bu rgonyaszedés géppel Az idén először gépesítjük egyik legnehezebb betakarítási munka, a burgonyaszedés egy részét. A székesfehérvári megmunkáló és kovácsoló gyár már megkezdte a burgonyaszedőgépek szállítását. Augusztus végéig a korai burgonya szüretéig négyszáz szedőgépet kapnak a gépállomások és állami gazdaságok. Egy-egy ilyen gép naponta 5— 8 holdról szedi fel a gumókat. Aratógéppel vágják a magrépát a Szolnoki Cukorgyár Cé)ga2daságában A Szolnoki Cukorgyári Célgazdaságban, ahol országosan legnagyobb területen termelnek répamagot, érdekes kísérletet vezettek be. Eddig .nehézségbe ütközött a répamag betakarítása. — Ebben az évben megpróbáltak egy új módszert. Egyszerű kévekötő aratógépekkel fogtak hozzá a 950 hold magrépa gépi aratásához. Már az első napokban kitűnt, hogy jó az új módszer, a kísérlet bevált. Székely János ÜB-elnök Csehszlovák küldöttség tartózkodik Szolnokon Cukorgyári szakemberek érkeztek a napokban Csehszlovákiából a Szolnoki Cukorgyárba. Szolnokon van az ország legnagyobb és egyik legrégibb cukorgyára. A csehszlovák vendégek napokon át tanulmányozzák a gyár többévtizedes termelési tapasztalatait. Ezenkívül megtekintik a gyár 8000 holdas célgazdaságát is. Naponta 25 vagon gabonát szárítanak és tisztítanak a turkevei Vörös Csillag Tsz kombájnszérűjén
