Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-28 / 178. szám

% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. július 28. A PÍRT zászlaja alatt Közös erő fe szítéssel Egyiptom államosította a Sznezi-csatornát NÉHÁNY hónapja zajlott le a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kong­resszusa, mely az eredmények fel­mérése mellett felfedte és elítélte a múlt hibáit, melyek a személyi kultuszból, a kollektív vezetés hi­ányából. a szocialista törvényesség megsértéséből adódtak. Pártunk Központi Vezetősége a XX. kongresszus után helyesen ál­lapította meg, hogy a fenti hibák kisebb-nagyobb mértékben a mi pártunk vezetésében is megmutat­koztak és lépéseket tett azok meg­szüntetésére. Véleményem szerint a KV. jú­lius 18-i ülése az egyik legfonto­sabb határozatot hozta a múlt hi­báinak kiküszöbölésére, a népjólét emelése érd kében. ÚGY ERZEM, hogy a kiegészí­tett Központi Vezetőség és annak határozatai elég biztosítékot nyúj­tanak ahhoz, hogy még nagyobb lendülettel haladjunk a szocializ­mus építése, a népjólét emelése utján. Pártunk vezetői hosszú har­cokban megedzett és tapasztalatok­kal rendelkező elvtársak, akik régóta küzdenek a dolgozó nép ér­dekeiért. Gerő Ernő elvtársat a KV első titkárát én úgy ismerem, mint a hibákat nem tűrő, határozott, de igazságos elvtársat, aki hű a mun­kásosztályhoz, a néphez, a marxi­lenini tanításokhoz. Ezt úgy a fel- szabadulás előtt, mint utána be­bizonyította. Ami a múlt hibáiból kifolyólag ártatlanul leváltott elv­társak rehabilitálását, a politikai és társadalmi életbe való bekapcsolá­sát illeti, teljesen egyetértek, Ez is A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének most megje­lent határozatáról — azt hiszem túlzás nélkül el lehet mondani —, hogy történelmi jelentőségű. E ha­tározat nagy értékét és előremuta- tását az első időben fel sem lehet eléggé mérni. Az SZKP XX. kongresszusa után nálunk is megindult az a bizonyos erjedési folyamat, amlynek ered­ménye a dolgozók bírálatának, al­kotó kezdeményezésének felszínre kerülése. A hibák felszámolása so­rán azonban különböző ellenséges nézetek zavarták tisztánlátásunkat. Nem láttunk biztos támpontot — melyre támaszkodhatnánk — s eb­ben sem segített kellően sem a rádió, sem a sajtó. Erre a Központi Vezetőség helyesen mutatott rá. E határozat olyan támpontot adott, amelyet nem zavarhat meg az ellenséges elemek demagóg meg­nyilvánulása. Kétségtelen: a leg­jobbkor jött a határozat, hogy a munkánkban lévő hiányosságokat megszüntessük mielőtt nagy káro­kat okoznának. Egyúttal nagy se­gítség is feladataink megoldásában. Nézzünk néhány példát erre. Az ideológiai munkánk megjaví­tása azt fogja eredményezni, hogy biztos iránytűt tarthatunk kezünk­ben, amely könnyebbé teszi az utat a szocializmushoz; A dolgozók bizonyítja, hogy pártunk követke­zetes az elkövetett hibák kijaví­tásában. A Központi Vezetőség határozata rámutatott, hogy pártunk, munkás- osztályunk érdeke megköveteli a mull lezárását. Ez helyes. A határozat megvalósításához szükséges azonban, hogy biz­tosítsuk a párt politikai, esz­mei és szervezeti egységét. Ne­künk párttagoknak együtt és egyenként is vissza kell vernünk minden ellenséges támadást. Üze­münkben még kíméletlenebb ideo­lógiai harcot folytatunk minden té­ves, vagy ellenséges nézet ellen. Ugyanakkor még nagyobb lendület­tel dolgozunk a termelés frontján a tervek teljesítéséért és túlteljesí­téséért. Ezzel a határozatok vég­rehajtását, jólétünk emelésének további feltételeit valósítjuk meg, s ez minden párttag és becsületes dolgozónak érdeke és becsületbeli ügye. VIGYÁZZUNK azonban arra is, hogy a jogos sérelmek felvetése mellett ne kapjanak lábra olyan gazdasági követelések, melyek je­lenleg még túlzottak. Pártunk Köz­ponti Vezetősége tett és még tesz további intézkedéseket a népjólét emelése érdekében, mint például az, hogy nem bocsájt ki újabb ál- lamkölcsönt. Be kell látni, hogy csak közös erőfeszító'-sel tudjuk a határozatban foglaltakat megvalósí­tani. Zsarnai György a Szolnoki Papírgyár párttitkára örömmel fogadták a határozatot, s új lendülettel láttak munkához, a termelési eredmények növeléséhez. Az irodalom területén mutatkozó hiányosságokkal kapcsolatban any- nyit szeretnék megjegyezni, hogy Gerő elvtárs a Politikai Bizottság beszámolójában azt kérte az írók­tól: írjanak jó regényeket és ver­seket; Ezt a mi nevünkben kérte. Igen örülnénk, ha az írók teljesí­tenék ezt a kérést. Mi szeretjük azokat az írókat, akik valóban a nép 'írói, s írásaikkal a szocializmus építését segítik. De elítéljük azo­kat, akik a párt ellen támadnak. Bennünket a párt vezet, s ezt nem vagyunk hajlandók elcserélni egyes személyek vezetésével. S minden­kor készek vagyunk megvédeni a pártot. Mi, dolgozók egységesen sorako­zunk a Központi Vezetőség mögé, s a határozatból erőt merítve látunk munkához, hogy maradéktalanul megvalósítsuk a XI. ötéves tervben kitűzött feladatokat. Ehhez most már szilárd elvi alapokon nyugvó, messze előremutató irányelvünk van: a Központi Vezetőség leg­utóbbi határozata. Szabó Imre Törökszentmiklós Városi Tanács Alexandria (MTI.) Az egyip­tomi forradalom, valamint Faruk király eltávolításának negyedik év­fordulója alkalmából az egyiptomi felszabadulási szervezet csütörtö­kön nagygyűlést tartott Alexand­riában. A gyűlésen, amelyen 100 ezer ember vett részt, megjelent Naisszer köztársasági elnök a kor­mány tagjaival, az arab államok diplomáciai képviselői és az Egyip­tomban tartózkodó külföldi kül­döttségek. Moszkva (TASZSZ.) A Kom- szomol Központi Bizottsága csü­törtök délután a Központi Ujság- íróházban több külföldi újságíró kérésére sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten beszámoltak ar­ról, hogyan válaszolt az ifjúság az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet Minisztertanácsnak arra a felhívására, hogy 1956-ban és 1957-ben 400—500.000 ifjú és leány utazzék az ország északi, keleti vidékein lévő vállalatok épít­kezéseire, valamint a Domyec-me- dencébe. Egy éve elmúlt, hogy üzemünk­ben új bérezést vezettek be. Dolgo­zóink megértették és magukévá tet­ték az intézkedést, s a mennyiségi és a minőségi munkában szép ered­ményeket értek el. Selejtmentes munkával túlteljesítettük első fél­évi tervünket. Az új bérezési forma azonban vitára is adott okot. Sok esetben le­hetetlenné teszi egyesek részére a pontos munka értékelést. S hiba az is, hogy ennek folyamán csak a havi termelési értekezleten mond­ják meg a vezetők, hogy kik értek el „Kiváló Dolgozó‘’-i szintet. A legutóbi termelési értekezleten Mohácsi elvtárs kérte a javítómű­hely dolgozóit, hogy úgy dolgozza­nak, hogy kiérdemeljék a harma­Nasszer elnök a nagygyűlésen beszédet mondott. Ebben bejelen­tette, hogy Egyiptom államosította a Szuezi-csatomát. Az elnök sze­rint a csatorna jövedelmét az asz- szuani-gát építésének finanszírozá­sára fordítják. Mint a londoni rá­dió közli, az elnök bejelentését követően az egyiptomi hatóságok azonnal lefoglalták a Szuezi-csa- torna Társaság kairói, izmailiai, portszaidi és szuezi hivatalos he­lyiségeit. (MTI.) Zaluzsnyij, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára kö­zölte, hogy a szovjet ifjúság lel­kesen fogadta a párt és a kor­mány felhívását. Csupán az idén 210 ezren utaznak az építkezé­sekre. A helyi Komszomol-szerve­zetekbe már eddig is száz és száz­ezer kérvény érkezett. Ez idő szerint több mint száz­ezer ifjú utazott el új munkahe­lyére. Zaluzsmij, a Komszomol Központi Bizottságának titkára válaszolt az újságírók kérdéseire. (MTI.) dik negyedévben az Élüzem címet. Javasolta, hogy indítsanak páros­versenyt Alkotmányunk évforduló­jának méltó megünneplésére. Versenykihívások is történtek. Horváth István és Varga Sándor versenyre hívta Tóth György és Kalmár Imre kocsilakatosokat, Tar Imre és két társa pedig versenyre hívta Sipos Józsefet és brigádjának két tagját. Jómagam Perjési Sán­dor bognárral, Veres Jánost és Bene Józsefet szólítottam versenyre. A legjobbakat jutalmazza is az üzem vezetősége. Kéthetes ingye­nes üdülő jegyet és jutalomtárgya­kat adnak az élenjáróknak. Hemád Mátyás levelező India jugoszláv hajót és szovjet repülőgépet vásárol Tlj-Delhi (Uj Kína). Az indiai kormány, az újonnan alakított ál­lami nyugati hajózási 'társaság szá­mára egy 10.510 tonnás teherhajót rendelt Jugoszláviában. A hajót a Pulai Uljanik Hajógyár építi. Az indiai kormány most foglal­kozik azzal a javaslattal, hogy több „Iljusin“ típusú repülőgépet vásároljon a Szovjetuniótól az In­diai Légiforgalmi Társaság szá­mára, jelentette kd a kereskede­lemügyi miniszter. „Olyan közép- nagyságú repülőgépekre van szük­ségünk, mint amilyen a Dakota volt — mondotta és sehol a vi­lágon nem terveznek ilyet az Ilju­sin gépeken kívül.” — Közölte, hogy a részletkérdésekben most folynak a tárgyalások. (MTI.) A francia kormány felvetette a bizalmi kérdést a katonai költségvetés tárgyában Párizs (MTI.) A francia kor­mány pénteken reggel felvetette a bizalmi kérdést a katonai költség- vetés 14. és 14/a. cikkelye, vala­mint az egész katonai költségve­tés tárgyában — jelenti az AFP. A nemzetgyűlés szoambaiton dél­előtt szavaz a bizalmi kérdésről; Negyven évi kényszermun tára Ítéltek egy amerikai katonát, aki kézigránátot dobott egy éjszakai mulatóba München (MTI.) Egy ameri­kai katonai bíróság csütörtökön tárgyalta Elgie Newton 18 éves amerikai kartana ügyét. Newton egy hónappal ezelőtt kézigránátot dobott a müncheni „Hetedik menyország” nevű éjjeli mulató­hely egyik helyiségébe. A kézigrá­nát robbanása tizenhét személyt megsebesített. A vádlott elmondotta, hogy az esetet megelőzően egy német leány megsértette őt. Bosszúból elhatá­rozta, hogy amikor a leány a mu­latóban tartózkodik, kézigránátot dob a helyiségbe. A bíróság negyven évi kényszer- munkára ítélte a vádlottat. (MTI.) Kishírek a nagyvilágból Bukarest. (Agerpres) Útban hazafelé A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese látogatást tett Bukarest­ben, ahol találkozott a párt és a kormány vezetőivel, így Gheorghiu Dej-zsel a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárá­val, Chivu Stoicá-val, a Miniszter- tanács elnökével és másokkal. — (MTI) U j - D e 1 h i. (Uj Kína) Bandara- naike Ceyloni miniszterelnök a par­lamentben kijelentette, hogy kor­mányának nincs szándékában betil­tani akár a kommunista, akár a máshonnan származó irodalom im­portját — írja a Times Of India. Ha—Lig jelzésű MALÉV utas- szállító repülőgép, amelyet légi banditák elraboltak, és Nyugat- Németországba irányítottak, pénte­ken délután 15 órakor visszaérke­zett a ferihegyi repülőtérre. A gé­pet Lelkes Lajos főpilótahelyettes vezette vissza a fővárosba. Biztos támaszpont a KV. legutóbbi határozata Ezideiq több mint százezer szoviet fiatal Fndult el iíi munkahelyére — A Komszomol Központi Bizot Ságénak safóérie'/ezlete — /Vagy körültekintéssel válogassuk ki a propagandistákat Az SZKP XX. "kongresszusa sok új tétellel gazdagította a •marxizmus—leninizmust. Éppen azért alapos gonddal kell felkészül­nünk a pártoktatási évre, hogy minél több elv társ minél magasabb szinten tanulhasson. "Ennek egyik fontos feltétele a propagandisták jó kiválogatása. Olyan elvtársakra bízzuk a hallgatók nevelését, akik jól képzettek, s tudnak az emberekkel bánni. A tiszakürti községi párt-végrehajtó bizottság gondolt erre, s a község vezetőit bízta meg elsősorban pro­paganda munkával. Kardos György elvtárs, a községi pártbizottság titkára például a politikai gazdaságtan II. évfolyamának vezetését vállalta él. A párt-végrehajtó bizottságból négy elvtárs végez majd propaganda munkát. Hozzájuk hasonlóan Fehér János elvtárs, isko­laigazgató is ilyen pártmegbízatást kapott. Mindegyik elvtársnak gyakorlata van a propagandista munká­ban, több éve magyarázzák már a párt tanításait. Most, a Központi Vezetőség legutóbbi határozata alapján arra törekszenek majd, hogy a főfigyelmet a gazdasági kérdésekre összpontosítsák. Erre megvan a lehetőség, hiszen az elv társak jórésze gyakorlati szakem­ber. Boros elvtárs például, aki a Rákosi Tsz-ben végez majd propa­gandamunkát, szőlészeti és kertészeti agronómus, Behám elvtárs — az Uj Elet Tsz-ben lesz propagandista, szintén szőlészeti szakember. A községi párt-végrehajtó bizottság tehát helyesen járt el, ami­kor megfelelő elvtársakra bízta a pártoktatásban résztvevők nevelé­sét. Most már csak az a fontos, hogy a hallgatókkal is megfelelően foglalkozzanak, s képzettségüket, kívánságukat szem előtt tartva von­ják be őket a szemináriumokra. Párosversennyel ünnepeljük augusztus 20-át iólH mVAÍ1- A KUJON (53.) C zép termésünk lesz —szólt " ° Olasz. — Szép, hálistennek; — Nagyon igaz. Isten akarata nélkül egy hajszál se görbül. — Azért csak jobb már, hogy a raktárakban van — tért a földi ál­lapotra Csendáné és egy kis lelki­furdalást érzett; A férje izzadt, nyirkos hátára, kidagadt-eres ke­zére, összekarcolt markára gondolt. Péter a szabadságot aratással, esépléssel töltötte. Erre az időre még a vállfájdalmait is elfelejtette. Arra gondolt az asszony — de csak úgy a lelke bokros felén —, hogy az isten ugyan learatott-elcsé- pelt volna-e, ha a parasztok rá­hagyják? A pap hallgatott. Nem szándéko­zott továbbvinni a szót a termés­ről. Az kapcsolatban van a beadás­sal s mégis csak rendőr házában van. Inkább valami közömbösebb témát kutatott, — Jaj, hallották-e, hogy járt sze­gény Kuruczné, az a hetven éves rákos asszony? — Ak!t tegnap temettek? — Igen ... Hát kérem ... Kisebb koporsót küldött a temetkezési vállalat, mint amekkorát rendeltek s úgy erőltették bele a halottat.. Itt megakadt a tisztelendő úr; Észbekapott. Hátha ezzel meg a te­metkezési vállalatot sérti meg a demokratikus rendőr lakásán? — Hát elég szégyen! — csóválta fejét az öregasszony. De most már ő folytatta, mert hallottak az eset­ről. — A sírásók meg rövidebbre ásták a gödröt, úgy hogy félrebil­lentve, orrával lefelé lehetett leen­gedni a koporsót. A tisztelendő úr rózsaszínű bőre picit megfelhősödött; Ez meg- aka­ratlanul is őt találta eL A sírásókat az eklézsia adta. — Mindnyájunknak ez a sorsa >. a Ki tudja, hogy tesznek majd le minket is? — ütötte el az ügy élét. z asztal közepén, a vizeskan­csó mellett mindjárt bejöve­telkor észrevett egy pirosfedelű könyvet. Rá-rátévedt a tekintete. — Olvasgatnak, olvasgatnak? — nyúlt érte és szeme fürkészőn csil­logott. a pápaszemen keresztül.. a Lenin: Állam és forradalom — ol­vasta félhangosan. Jobb hüvelyk­ujja alól surranva peregtek a lapok s csak úgy találomra megállt egy helyem — Igen . : . mmgen . ; ; — mormogott s engedte tovább az ol­dalakat. Nem lehetett tudni, bele­olvasott-e, vagy csak időtöltésből nézegeti; A két asszony némán ügyelte; Csendáné tett nagysokára megjegy­zést» — Az uram készülget konferen­ciára; — Igen? ; i: — csodálkozott feltű­nően a pap, de látszott, máshol jár az esze. Majd, hogy hosszú szünet következett, felocsúdott s szépen letette a könyvet. — Annak való, aki politizál..« Vannak, akik azt szeretik... A po­litika a hatalmasok dolga, egyszerű ember úgysem lát bele ;; -. Csendánénak lett volna erre mon­danivalója, hogy például az ő ura is egyszerű ember, beleszól a többi egyszerű emberrel a város, az or­szág dolgaiba... De hátha a tisz­telendő úr mást ért alatta. Ki­tudja? ö a tanult ember. — Piroska is járt szeminárium­ra a DISZ-ben? — említette meg a pap, mutatva egyúttal, hogy tájé­kozott; — IgenSzokott is az apjával vitatkozni. Mi nem nagyon szólunk bele, nem értünk hozzá — nevetett erőltetetten Csendáné. Néhány perc óta állandóan zavar kerülgette. A pap is észrevette. Nem vette le a szemét a hétköznapi arcú asszony­ról. Magában azt forgatta, hogy fiatal korában is olyan volt, mint a többi falusi asszony vagy lány. Csak már szürkül a haja, kövérkés arcán színtelenebb a bőr. Csendes, szorgalmas teremtés, olyan min­dennapi, mint a háztartás egyfor­masága; ./V em is gondolják, miért jöt— tisztelendő úr beszéde. Hangja ellá­gyult, kék szeme atyaian mosoly­gott, még jobban, mint a szája. Az asszonyok várakozón ingatták fejüket. — Ma van az ötéves évfordulója annak, hogy Piroska bérmálkozott... — rebegte hatásos lassúsággal Olasz. A nagymama szemébe mindjárt könny szökött. Kötője csücskével meg is tapogatta az orra tövét. Csendáné hallgatott; A pap piros, négyszögletes do­bozkát tett az asztalra. — Adják majd ezt át neki.;» Karóra.;; Mondják meg, hogy a tisztelendő bácsi nem feledkezett meg úgy róla, mint ő 5 a. Ügy akadozott a pap szava, hogy a két asszony teljes bűntu­dattal kövült meg a helyén. Csen­dáné két keze ernyedten pihent az ölében 6 Olasz utolsó szavaira meg­megmoccant. — Miért rövidítette meg magát, drága tisztelendő úr? — sírt meg- hatottan a nagymama; — Nincs magasztosabb érzés, mintha az ember adhat. ■; A pap ebben a p'llanatban el- komorodott. Felállt. Szinte magábaroskadva kulcsolta össze a kezét s elrévülve fordult a mosdó melletti falrészen függő kicsi fe­kete feszület felé. Csak szelíd szá- jaszéle mozgott hangtalanul. Csendáné s a nagymama rosszat sejtve követte tekintetét. Hárman meredtek a feszületre; Olyan hát- borzongató lett a csend s a feszü­leten függő csillogó fekete Jézus olyan fájdalommal nézett rájuk, hogy Csendáné torka is megreszke­tett. Nagymama élesen szipákolt. — ..; egyre kérném magukat.:; óvják azt a bimbózó életet, vigyáz­zanak Piroskára;;; A test ördöge leng a nemrég tiszta hajlék felett — suttogta monotonon Olasz. — Miről van szó? — riadt fel Csendáné. — I., van;;, olvassa — nyújtott át egy kockás papírból összehajtott levélkét a pap. Az anya elvette és már az első soroknál belesápadt. — Az én lányom, az én tiszta kis­lányom tett ilyet? — zokogta el magát és szinte magánkívül mene­kült a sötét utcai szobába. Olasz kenetteljesen intett az öregasszonynak, hogy bocsássa ki, A lépcső alján még visszanézett; Eszébe jutott egy név. — Még egy pillanatra! Ugye, So- mogyiéknál született gyerek a na­pokban? — Igen, igen. Kisfiú. — Hm ... hm ... hogyismondjsm: Azt mondják, nagy pártember az apa;,: Nem várt választ a tisztelendő úr, csak kétekedve hümmögött; — No, akkor bajosan lesz keresz­telő. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents