Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-26 / 176. szám

1958. Július 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IRÁNYELVEK A MAGYAR NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Folytatás a 4-Tk oldalról.) » kában tovább kéül fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell fel­szerelésüket, mintegy 100 új gép­állomást javítóműhelyt kell létesí­teni. A gépáTomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 mil­liárd forint beruházást kell for­dítani A gépállomások fejtsenek ki az ediginél nagyobb arányéi és sokol­dalúbb munkát a termelőszövetke­zetek gazdasági megerősítése, üzem­szervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövet­kezeteit állattenyésztésének fejlesz­tésére is. Egyes munkák gépesíté­sével és a magasabb szakképzett­séget kívánó szerelési munkák el­végzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezései­hez.­A gépállomásoknak 1960-ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniök az egyéni parasztok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségéi A talajmunkáin kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésé­ben is. Javítani kell a gépek kihaszná­lását. Az egy műszakra eső traík- torteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni Megfelelő munkakö­rülményeket kell biztosítani a dol­gozók részére, hogy mielőbb H kovácsoiódjék az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlásai 5. A meglévő mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket úgy kel! fej­lesztem, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük gyors ütemben emelkedjék termelésük: Az új termelőszövetkezetek alakításánál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság létrehozására kell törekedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek hangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül, lehetővé kell termi, sőt az eddigi­nél nagyobb mértékben kell segí­teni az alacsonyabb típusú ter­melőszövetkezeti csoportok meg­alakulását, valamint fokozatos fej lődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kel támogatni a föld­művesszövetkezet! mozgalmat és ennek keretében az egyszerű ter­melési társulások, szakcsoportok működését, amelyek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök meg­ismerésének iskolái. A termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztése so­rán a legkövetkezetesebben bizto­sítani kel az önkéntességei A második ötéves terv időszaká­ban el kell érni, hogy a már létre­jött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és terme­lésük színvonala évről-évre na­gyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kel nyújtani az újonnan alakult termelőszövet­kezeteknek kezdeti nehézségeik le­küzdéséhez és gazdálkodásuk meg­alapozásához, hogy termelésük mi­nél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szint­jét A termelőszövetkezetek számá­ra öt év alatt mintegy 4,1 mlliárd forint — ebből több mint 3 milliárd fo­rint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a ter­melőszövetkezetekben többek kö­zött mintegy 190 000 szarvasmarha­férőhelyet és 1—1,2 millió köbmé­ter befogadóképességű sálát: A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során össze­sen 2.6 milliárd forint hosszúlejá­ratú hitelt kell nyújtani a tsz-ek- r.ek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fo­kozzák a saját erőből történő épít­kezéseiket; A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas­es vasbetonváz-szerkezetű épüle­tek építését is. A termelőszövetke zetek anyagellátását lényegesen egyszerűsíteni kell. Hitelekkel valamint a szükséges gépi bérén dezések eladásával elő kell moz­dítani. hogy a termelőszövetkeze­tek küfön-külön vagy összefogva saját építőanyagelőállító (tégla, cserép» mész. kő, nád) üzemeket és építőbrlgádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek le­hetővé kell tenni, hogy vásárol­janak az állattenyésztéshez, valamim a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, hozzávaló pótkocsikkal A termelőszövetkezetekben az egy kát. holdnyi mezőgazdasági te­rületre jutó műtrágya-mennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi tíz kilogrammról 1960-ban mintegy 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelé­sének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelő- szövetkezetekben a szövetkezeti de­mokrácia minden téren érvénye­süljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a minta-alap­szabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyons ütemben kell fejleszteni a közös állattenyésztést és az ehhez szük- s nagyüzemi elhelyezést, lé­nyegesen meg kell javítani az ál­latállomány minőségét. A termelő­szövetkezeti mozgalom és az állat- tenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni» hogy a Jövő­ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekbe belépő dolgozó pa­rasztok a háztáji kereteket meg­haladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az elhe­lyezés lehetőségét és a közös gaz­daságban szükséges takarmány­alapot, A termelőszövetkezeti tag áiM a közös gazdaságba bevitt tehe nek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 %-os szövetkezeti alap le­vonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gaz­daságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetke­zeti tagok érdekeltségét a terme­lés növelésében^ Lehetővé kell tenni, hogy a be­adási kötelezettségek teljesíté­sére szolgáló mennyiségeken fe­lül termékeiket előnyösebben ér­tékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földművesszövetke­zeti bizományi értékesítés, a szabadpiacon is közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállala­toknak» üzemeknek, kórházak­nak, intézményeknek történő el­adás) és ezzel Is fokozhassák jö­vedelmüket. El kell törölni a je­lenleg ezt gátló szállítási korlá­tozásokat és egyéb megkötöttsé­geket. Államilag is támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy helyi jelentőségű nyerster­mékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinka­főző, seprűkötő» gyümölcs- és zöldségaszaló, konzerváló, nád- pallókészítő stb. üzemeket léte­síthessenek és ezek termékeit is szabadon értékesíthessék. Támo­gatni kell a termelőszövetkezete­ket abban, hogy közös erővel is létesíthessenek ilyen üzemeket» Mindenekelőtt a tsz-ek készpénz bevételének fokozása révéin és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni hogy havi előleg- fizetés formájában a termelőszö­vetkezeti tagok évközben rendsze­resen pénzjövedelemhez jussanak. A munkaképtelen és öreg ter­melőszövetkezeti tagok nyugdíj- ellátását — a termelőszövetkeze­tek anyagi eszközeiből — intéz­ményesen meg kell oldani 6. A második ötéves terv meg­valósítása folyamán az állami gaz­daságok elé azt a fő feladatot kill állítani, hogy termelésükéi jelentősen fejlesszék és gazdasá­gosabbá tegyék: Az állami gazdaságok fejleszté­sére öt év alatt mintegy 2,7 mil­liárd forintot kell beruházni. Me­zőgazdasági területük egy kát. hold­jára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, vala­mint árutermelésének aránya je­lentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955- höz képest a második ötéves terv végére, hozzávetőlegesen kenyér- gabonából 30 százalékkal, cukorré­pából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal, tejből 80 százalék­kal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével az önköltség csökken­tésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok vesz­teséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A ' mezőgazdaság termelésének tervbe vett emelkedéséhez elen­gedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, ame­lyeknek segítségével ki tudják használni meglévő termelési lehe­tőségeiket. Növelni kell az egyéni termelőik műtrágyával és növenyvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az egy kait. hold meg­művelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emel­ni az egyéni gazdaságokban. Lehe­tővé kel! tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok be­szerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvaíkat és tenvészállatot. valamint facsemete és szőlőszaporító anyagot számuk­ra juttatni Mind a növényterme­lés. mind az állattenyésztés terü­letén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerző­déses sertéshízlalást. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladná; 8. A növénytermelés és az ál lattenyésztés hozamainak emelésé­vel jelentősen növelni kell a mező- gazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termék­mennyiséghez képest, 1960-ra a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és ál­lattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi kész­letbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az Mám által begyűjtött termékek mennyi­ségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termé­keinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földműves- szövetkezetek tevékenységét, egy­részt a parasztság termékeinek fel­vásárlásában és bizományi értéke­sítésében, másrészt fokozottabban kell részt vcnniök a mezőgazdaságnak kisgépekkel, valamint a termeléshez és építés­hez szükséges anyagokkal való ellátásában. Meg kell szervezni a falun a hús árusítását» az állatvágásokat decentralizálni kell. 9. Gondoskodni kéül arról hogy javuljon az exportképes mezőgaz­dasági termékek termelése és mi­nősége. Törekedni kell a világ­szerte ismert, hagyományos ma­gyar exportcikkek kivitelének nö­velésére, szem előtt tartva az ex­port gazdaságosságának követel­ményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok anyagi érdekeltségét az ex­portcélra történő termelésben; Fokozatosan rá kell térni több éves szerződések rendsze­rére. A növénytermelés előirány­zott növekedésével és a takart mány-alap kiszélesítésével össze­függésben — különös tekintettel az árutermelés nagyobb mértékű növekedésére — a mezőgazdasági termékek minőségének megóvá­sa érdekében, bővíteni kell magtárak, terményraktárak be­fogadóképességét. Növelni kell szárító- és tisztítóberendezések Kapacitását. 10. Az erdőgazdaságnak minde­nekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítani. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterüle- tek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének terv­szerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3124 000 köbméterről 1969-ban 3 300 009 köbméterre kell növelni, 1960-ban az állami erdőikből kiter­melt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosí­tani kell az erdőállomány erőtel jesebb fejlődését. A második öt­éves terv végéig be kell fejezni összes erdőinek üzemrendezését. Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák men tén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni Mintegy 40 000 kát. hold terméketlen homokterületet és és 10 009—15 000 feat: hold kopár és vízmosásos területeit kell erdő­síteni. A legelők 10 százalékán le­gelőfásítást kel végezni. Az ipar­telepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pi­henési lehetőségeket kell biztosí­taná. Az 1956—1960. években mintegy 480 000 holdat kell erdősíteni és fásítani. 11. öntözéses gazdálkodásunk ed­digi eredményeinek fejlesztésére és megjavítására, va’amint árvízvéde­lemre, belvízvédelemre, fodyam6za- bályozásra, patakrendezésre, a ré­tek és legelők víztelenítésére, to­vábbá ipari szennyvíztisztító be­rendezésre összesen mintegy 2,5 milliárd fo­rintot kell beruházási és további mintegy 1,5 milliárd forintot fel­újítási és fenntartási keretekből fordítani. Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet és a jeges árvizek ellen való hatásos védekezést, főként a Duna vonalán: Árvízvédelemre mintegy három­szor annyi összeget kell fordíta­ni. mint az első ötéves terv so­rán. Gondoskodni kell hazai vi­szonyainknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszé­dos dunai államokkal való együtt­működést. A belvívédelmi csatornahálózat rendbehozására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint az erősen el- vizenyősödött területek víztelení­tésére, a kis vízfolyások rendezé­sére összesen kilencszer akkora beruházási» fel­újítási és fenntartási költséget kell fordítani, mint az első ötéves terv idején. A belvízvédelmi és vízrendezési munkálatoknál fo­kozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasználni. 12. A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adott­ságának legjobban megfelelő ter­melési módszereket kell alkalmaz­ni és a gazdaságok számára is na­gyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik kö­zött a legjobban bevált növény-és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító szer­veinek fokozott figyelmeit k$Il 'ordítaniuk a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetési, szer­vezési és gazdálkodási kérdésednek megoldására. A mezőgazdaság irá­nyításában fel kell számolni a bü­rokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a he­lyi kezdeményezést. Emelni kell a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdasági munka, a szaktudás és a fizikai munka társadalmi megbecsülését, s anyagilag, erkölcsileg elsősor­ban a termelésben elért eredmé­nyeik alapján kell a mezőgazda- sági vezetőket is megbecsülni. Biztosítani kell a második ötéves terv időszakában a mezőgazda­ság részére elegendő számú szak­munkás megfelelő kiképzését (te­henész. juhász» kertész, kovács, bognár stb.). A megfelelő szak­képzés megvalósítása érdekében egyes szakmákban be kell vezet­ni a mezőgazdasági üzemeknél a rendszeres tanulóképzést. IV. Szállítás és hírközlés A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom meg­valósítása érdekéiben nagymér­tékben kel a közlekedést fej­leszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a má­sodik ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi esz­közöket kell összpontosítani a vasúti pálya s a járműpark korszerűsíté­sére újjáalakítására, az egyes közle­kedési ágak korszerű járműtípusok­kal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés te­hermentesítése céljából a tehergép­kocsival és halóval végzett áruszál­lítás részarányát az 1955. évi 16.4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kél emelni. Gondoskodni kel a te­herszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkenté­séről. Fejleszteni kell a légiközle­kedést is. 1. A vasúti közlekedés teljesítmé­nye árutonna-kilométerben 1960- ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék. Növelni kell a vasútvonalak átbo­csátóképességét a legfontosabb ipar­vidékek egymás közötti forgalmá­ban, a nagyipari központok környé­kén, a legforgalmasabb fővonala­kon. A második ötéves terv idősza' kában mintegy 170 kilométer má­sodik vágány lefektetésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakítani a Budapest—Ujszász— Szolnok, a Szolnok—Debrecen, a Budapest—Székesfehérvár vonala, kát. öt év alatt teljesen, vagy jelen­tős részbe^ újjá kell építeni a Győr, Hatvan, Debrecen. Szolnok, Miskolc, Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű állomást is. Az állomások építésénél korsze­rű berendezéseket és felszerelése­ket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelembevételéről. Az állomási mellékvágányok hosz- szát elsősorban a vasúti fővonala- kon kell növelni úgy, hogy a vona­lak összes hosszához viszonyítva arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960-ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a vasúti hálózatba való bekapcsolására mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni, fi A vasúti vonalak átbocsátóképes­ségének és a forgalom biztonságá­nak növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hosszban önműködő térközbiztosító berendezéseket kell felszerelni. Nö­velni kell a 22 tonna tengelynyo­másra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehetővé teszi nagvobb raksúlyé kocsik és nagyobb vonó- erejű mozdonyok alkalmazását, va­lamint a vonatok sebességének nö­velését. öt év alatt összesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani ebből 1600 kilométert 22 tonna ten­gelynyomásra alkalmassá kell ten­ni; A vasúti forgalom korszerűsítése, és gazdaságosságának fokozása ér­dekében öt év alatt mintegy 800 die­sel mozdonyt és 30 villamosmoz­donyt kell üzembe állítani. A va­súton a diesel- és az elektromos vo­nat vontatás arányát az az 1955. évi 12 %-ról 1960-bam 25 %-ra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka dieselmoz­donyokkal történjék. A második öt­éves terv során be kell fejezni a budapesti—hatvani és meg kell kezdeni a budapest— szolnoki vonal villamosítását. A villamos- és dieselmozdonyokon kívül a kiselejtezésre kerülő gőz­mozdonyok pótlására 120 korszerű, nagyteljesítményű gőzmozdonyt kell üzembehelyezni; öt év alatt mintegy 11000 nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani. Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az önűrítő, szén- és ércszál!ítókocmk, valamint a hűtőkocsik számát Mintegy 1000 korszerű, négyten­gelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biz­tosítani kell az utazási sebesség fo­kozását. A nagyobb távolságú bel­földi és nemzetközi utasforgalom számára 50 új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása a vasúton kizáró­lag személykocsikban történjék. Budapest és a fontosabb vidéki vá­rosok között, valamint a nagyváro­sok és fontosabb üdülőhelyek kö­zött a közvetlen kapcsolat fejlesz­tésére gyors személyszállítást biz­tosító motorvonatokat kell forga­lomba állítani öt év alatt 30 ötten­gelyes diesel motorkocsit kell a va­sút rendelkezésére bocsátani. A bu­dapesti külvárosi forgalom megja­vítására 30 négytengelyű villamos motorkocsit kell üzembe helyezni. Az újtipusú járművek és a meg­növekedett járműnark javítása és tárolása szükségessé teszi a iavító- műhelyek, motorszínek korszerűsí­tését, hogy azok diesel- és villamos­mozdonyok, valamint motorkocsik javítását is el tudják látni. A vasúti teherkocsipark gazdasá­gosabb kihasználása végett a teher­kocsik fordulóideje évi átlagban 3.8 ■napra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a va­súti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 16 tonnán emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és ol­csóbbá tételére ki kell terjeszteni a szállítótartályokban való árufuva­rozást. valamint az árúk ömlesztett állapotban való szállítását. A rako­dási munkák gépesítését gyorsított ütemben kell folytatni. 2. A folyami hajózás áruszállítá­sa öt év alatt 46 százalékkal nö­vekedjék. E célból 15 motoros vonta­tóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhaiót kell forgalomba helyez­ni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökken­tésével az üzemidő egv naniára eső árutonnakilométer- teljesítmény mintegy 24 százalékkal növeked jék. (Folytatás a 6-dk oldalon.) 1 f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents