Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-26 / 176. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. júliu« 26. IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Folytatás az 5-iik oldalról.) a duna-tengeri h- ’ózást, szállítási teljesítményét mintegy 220 százalék­kal kell emelni. Fokozott mérték­ben kell bekapcsolódni a nemzet­közi, főleg a közel- és középkeleti forgalomba, öt év alatt nyolc Du- na-tengerjáró hajót kell a közleke­dés rendelkezésére bocsátani. A dunai és a balatoni kiránduló forgalmat nyolc új személyszállító hajó forgalomba helyezésével kell megjavítani. 3. A gépkocSiközlekedésben a te­herforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsiközle- dés részére öt év alatt mintegy 17 ezgr új tehergépkocsit kell biztosí­tani. Különösen fokozni kell a köz­ponti teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növel­ni: Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználásá­ra. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúlykihasználás minted 12—15 százalékkal emel­kedjék. Fokozni kell a pótkocsik al­kalmazását és javítani kell a gépjár­műállomány alkatrészellátását. A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő jára­tok sűrítését és további községek­nek a közlekedési hálózatba tör­ténő bekapcsolását. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgal­mi telepek és j avftóállomások há­lózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton meg­felelő forgalmi telep és javítáállo- más álljon rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. En­nek megfelelően iparvidékeink leg­jobban igénybe vett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú útiakká. Meg kell építeni a Hatvan— Salgótarján, Bud apes — Tatabá­A második ötéves terv időszaká­ban a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műsza­ki színvonal emelésére, a mezőgaz­daság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakás­építésre kell összpontosítani. A be­ruházások jelentős részét .nem új létesítményekre, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére, s el­sősorban a gépállomány korszerű­sítésére és növelésére kell fordí­tani. A beruházások felhasználásá­nál figyelembe kell venni a szocia­lista tábor országai közötti együtt­működés eredményeit, és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba ke' irá­nyítani, amelyek a hazai adottsá­goknál fogya a legkedvezőbb fej­lődési lehetőségekkel rendelkeznek. L Az 1956—60. években a nép­gazdaságba állami erőforrásokból 76—78 mil­liárd forintot* egyéb forrásokból további kétmil­liárd forintot kell beruházni, összesen tehát mintegy 15 szó­lókkal többet, mint az első ötéves terv Időszakában, A beruházásokat úgy kell elosz­tani, hogy az ipar 32—34 tnlliárd forint be­ruházásból a nehéipar fejleszté­sére mintegy 27—29 milliárd fo­rint jusson, és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül, az első ötéves terv idején elért 41,3 száza­lékkal szemben 37—38 százalékra csökkenien. Ugyanakkor az átla­gosnál lényegesen nagyobb mérték­ben — több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyers- és alap­anyag, valamint az energiaterme­lésre fordítandó beruházások ösz- szege. A második ötéves terv idő­szakában a vegyiparra fordított be­ruházások az első ötéves terv ide­jén megvalósítót takhoz képest, mintegy kétszeresükre, a villamos- energia-ipari beruházások mintegy másfélszeresükre, a bányászati be­ruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gép­ipar beruházásait viszont csökken­teni kell. A könnyű- és élelmiszer- iparban öt év alatt több mint 4,6 milliárd forintot kell beruházni, csaknem 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején. A mezőgazdaság előtt álló fel­adatok megalapozására a második nya, Miskolc — Űzd közötti por­mentes, szilárd burkolatú utakat­További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korsze­rűsíteni. 4. A második ötéves terv idő­szakában lényegesen ki kell ter­jeszteni a csővezetéken történő szállításit. Mintegy 700 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni. így meg kel építeni a Nagylen­gyel—Szőny, Lovászi—Pét, vala­mint a román országhatár—Tisza- palkonya közötti csővezetékeket. 5. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata, a távbe- szélőháiózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellá­tottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbe­szélőközpontok állomásbefogadó ké­pességét Budapesten 36 százalék­kal, a vidéki városokban és köz­ségekben 27 százalékkal kell emel­ni. Folytatni kell a termelőszövet­kezeteiknek, az állami és erdőgaz­daságoknak. a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba • való bekap­csolását. A távolsági távbeszélő­szolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kap­csolás gépesítését. Tovább kell bővíteni a nemzet­közi távbeszélőhálózatot. Korsze­rűsíteni kell az elavult postai épületeket. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Bu­dapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os. Miskolc és kb. 25 kilométeres kör­zete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembehelyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíte­ni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhul- iárnú rádióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megte­remtésének első lépéseként a má­sodik ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki leéld épí­teni az átviteli berendezéseket. ötéves terv során jelentősen növel­ni kell a mezőgazdasági beruházá­sokat az első ötéves terv idején megvalósítottakhoz képest, s ezál­tal a mezőgazdaság részesedését as összes beruházásokból az első öt­éves terv Idején elért 13.6 százalék- kál szemben, mintegy 17 százalék­ra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság­ba befektetendő 14 milliárd forint­ból a termelőszövetkezetek gazda­ságába, mintegy háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövet­kezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fej­leszteni. A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és tel­jesítőképességének növelésére for­dítandó több mint 10 milliárd fo­rintnyi beruházásból a vasút fej­lesztésére 5,3 milliárd forintot kell felhasználni, több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején; A kereskedelem, a vendéglátó­ipar, a begyűjtés és az áruraktá­rozás fejlesztésére öt év alatt legalább 1,5 milliárd forint beru­házást kell fordítani. Ebből — a nagy népgazdasági károkat okozó raktárhiány fokozatos megszün­tetése céljából legalább 660 millió forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezzel a keres­kedelmi raktárak befogadóképes­ségét mintegy 20 százalékkal kell növelni az első ötéves terv idő­szaka alatt történt 11 százalékos fejlesztéssel szemben. Ezenkívül a tárolási lehetőség to­vábbi kibővítésére a mezőgazda­ságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani. Lakásépítésre, a víz- és gázellá­tás javítására, szociális egészség- ügyi és kulturális létesítményekre, a második ötéves terv Időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben. Jelentősen növelni kell a tudo­mányos kutatásra fordított beruhá­zásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva, a Magyar Tudományos Akadé­mia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is —• mintegy 370 millió forintot kell fordítani, három és félszer annyit, mint az első ötéves terv időszakában. 2. A bővített újratermelést a má­sodik ötéves terv időszakában a le­hető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés nö­velésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem meglevő ■termelőberendezések jobb kihasz­nálásával, a géppark korszerűsíté­sével, a munka jobb megszervezé­sével kell elérni. Ily módon a meg levő termelőberendezések előnyö­sebb kiaknázásával, nagyobb be­ruházások nélkül kell biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acékiyersvasból 50, martinacélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70, szer­számgépekből 80, gyapjúszövetből 90 kötöttáruból 40 , cukorból 70 százalékát. 3. A beruházások hatékonyságá­nak fokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gé­pek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 szá­zalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forin­tot kell gépi beruházásokra fordí­tani 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során. 4. Fordulatot kell elérni a beru­házásokra rendelkezésre álló esz­közök takarékos felhasználásában. Biztosítani kell, hogy a beruházási eszközöket minden területen a leg­fontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szük­séges létesítmények megvalósítá­sát. A beruházásokat a hazai vi­szonyok között alkalmazható leg­korszerűbb technika figyelembevé­telével úgy kell megvalósítani, hogy a legkisebb költségráfordítás­sal a legnagyobb gazdasági ered­ményt lehessen elérni. Ezért a be­ruházások jóváhagyását alapos gazdasági számítások alapján kell végezni, és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előké­szítését: Lényeges megtakarítást kell el­emi a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költ­ségeinél. A lakásépítés átlagos költ­ségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben kell felhasználni típusterveket. Szab­ványelemeket, gazdaságos szerke­zeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a tí­pustervek kiterjedt alkalmazásá­val Egyszerűsíteni kell a beruhá­zások gazdasági és műszaki ter­vezését. Biztosítani kell az építkezések ter­veinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el kell érni a befejezetlen beruhá­zások állományának csökkentését. KI kell dolgozni egyes épületfaj­tákra az építkezések Időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztostíani kell ezek betartását. A beruházások tervszerű, gazda­ságos és határidőre való megvaló­sításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagi­lag is érdekeltté kell tenni. Lehe­tőséget kell biztosítani arra, hogy a vállalatok nyereségüknek a je­lenleginél nagyobb részét fordít­hassák a termelőberendezések, valamint szociális és kulturális intézmények fejlesztésére. 5. A második ötéves terv beruhá­zásaival még kell teremteni a fel­tételeket a népgazdaságnak a har­madik ötéves tervben való tovább­fejlesztéséhez. A geológiai kutatá­sok céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj és föld­gáz termelésének 1960 után való to­vábbi jelentős növelését, új erő­művek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi évek­ben is a villamosenergia-termelő berendezések folyamatos üzembe­helyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagy­mértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik öt­éves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegy­iparnak a harmadik ötéves terv­ben való nagyarányú további fej­lődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további eme­lésének alapját. Ki kell dolgozni a harmadik ötéves terv új létesítmé­nyeinek telepítésére vonatkozó irányelveket: 6. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság álló­alapjainak megóvására és fenn­tartására. Ezért a második ötéves terv folyamán felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennyi az első ötéves terv éveiben erre a cél­ra jutott. A felújítási összegek meghatá­rozott hányada az elhasznált gé­pek új gépekkel való felcserélé­sére legyen fordítható. A nehéziparban mintegy 10 mil­liárd fqrintot, a könnyű- és élelmi­szeriparban kb. 3 milliárd forintot. A második ötéves terv időszaká­ban az ipari és mezőgazdasági ter­melés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkenté­se alapján biztosítani kell a mun­kások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendsze­res növekedését, egészségügyi ellá­tásának és kulturális színvonalá­nak jelentős fejlődését: 1. A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlago­san legalább 25 százalékos növelé­sét a munkabérek emelésével és a íiskereskedelmi árak leszállításá­val kell megvalósítani. A bérrendszer fejlesztésével je­lentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő arány­talanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettsé­get kívánó és nagyobb felelősséggel iáró munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező mun­kások és értelmiségi dolgozók fo­kozott anyagi megbecsülését. Nö­velni kell a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkát vég­zők bérét. 2. Az állami vállalatokban és in­tézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát 1955-ről 1960-ra . mintegy 250 000 fővel kell növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában részvevők szá­ma nagyobb mértékben emelked­jék, mint a nem termelő munkát végzőké: 3. A második ötéves terv folya­mán fokozatosan meg kell kezdeni ás a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 Órás munkanapra, illetve a 42 órás mun­kahétre. A munkaidő csökkentését a ne­héz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni ás a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet. 4. A sokgyermekes családok ré­szére a családi pótlékot fel kell emelni. 5. Biztosítani keü a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedel­mének mintegy 25 százalékos nö­vekedését. A szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás előnyeinek ér- vényrejuttatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jöve­delme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké. 6. Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák- életkörülményeit és munka- feltételeit. Az anyák és kisgyerme­keik egészségének fokozottabb vé­delme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési sza­badság időtartamát; a gyermek betegsége esetén a® anyának a táppénz — meghatá­rozott időtartamra — a gyermek hároméves koráig kell biztosí­tani. A bölcsód-eá férőhelyek számát 5 év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és isko­lai napközi otthonok hálózatát. A dolgozó nók helyzetének könnyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, 6 napos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni. Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhű­tött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhozszállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító hálózatot s javítani kell a szolgáltatások mi­nőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladá­sát; öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 ezer porszívót, 63 000 padlóke- félőt, 87 ezer villamos hűtőszek­rényt kell forgalomba hozni. 7. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek árufor­galmát 5 év alatt több mint 35 szá­zalékkal kell emelni. Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemelelmezés, együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növel­ni. Az élelmiszerfogyasztásban je­lentősen emelni kell a fehérjetar­talmú étkezési cikkek arányát, A a mezőgazdaságban csaknem 2 milliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6,5 milliárd forintot kell felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordí­tott öszegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani; legfontosabb élelmiszerek közül. 1960-ban hozzávetőlegesen 50 szá­zaié! J ű több húst és húskészít­ménye, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 száza­lékkal több tejet és vajat, 40 száza­lékkal több tojást kell a fogyasz­tók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét Növelni kell az üzem­élelmezésben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehe­tővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan, a dolgozók többfajta jó minőségű étel között választhassanak: Az áruforgalom átlagos növeké- dósét meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban 1955-höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, körülbelü 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy hússzor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőr­lábbelit kell a lakosság rendelkezé­sére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és mo­dellválasztékot; Lényegesen több szintetikus szál­ból készült kiváló minőségű haris­nyát, fehérneműt és egyéb ruhá­zati cikket, valamint mikroporó­zus- és. kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni; Növelni kell a lakosság kulturá­lis igényeinek kielégítésére szolgá­ló, korszerű műszaki ‘•s villamos- sági cikkek forgalmát, öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, mintegy 100 ezer televíziós készüléket kell el­adni. 1960-ban 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentis motor- kerékpárt, két és félszer több 250 köbcentis motorkerékpárt, 75 szá­zalékkal több kerékpárt kell forga­lomba hozni: Többszörösére kell növelni a szin­tetikus mosószerek forgalmát. 1960- ra mintegy 10 000 tonna mosószap­pannak megfelelő, a szappannál ha­tékonyabb mosószert kell eladni. 1955-höz képest 1960-ban legalább 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bo­csátani, többek között legalább 70 százalékkal több téglát, 65 száza­lékkal több tetőcserepet, 80 száza­lékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bűtor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelnL Növelni keH a kereskedelem kul­turáltságát, meg kell javítani a ki­szolgálást, ki kell terjeszteni az önkiszolgálás rendszerét, csökken­teni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddigi­nél több kanszerű műszála beren­dezéssel kell ellátni; A növekvő kereskedelmi forga­lom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskede­lemben 2000—2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet keli lé­tesíteni, főleg az újonnan épülő la­kótelepeken, a városok külterüle­tein és a falvakban. Az italboltok egy részét kis­vendéglőkké kell átalakítani. A szállodai szobák számát öt év alatt legalább 35 százalékkal, ezen belül az idegenforgalom kö­vetelményeinek megfelelő szo­bák számát mintegy kétszeresére kell növelni részben úgy, hogy a régebben szállodai célra szolgáló épületeket e célra vissza kell adni. Ezzel is elő kell segítem! a kölcsö­nös turisztikai célú utazások növe­kedését. 8. A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200 000, állami erőforrásokból több mint 100 000 lakást kell építeni, kétszer annyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program meg­valósításában — szövetkezeti la- (Folytatása a 7. odalan) V. Beruházás, felújítás VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány

Next

/
Thumbnails
Contents