Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-26 / 176. szám

6

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956. júliu« 26.

IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének

MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ

(Folytatás az 5-iik oldalról.)

a duna-tengeri h- ’ózást, szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kell emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és középkeleti forgalomba, öt év alatt nyolc Du- na-tengerjáró hajót kell a közlekedés rendelkezésére bocsátani.

A dunai és a balatoni kiránduló forgalmat nyolc új személyszállító hajó forgalomba helyezésével kell megjavítani.

3. A gépkocSiközlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsiközle- dés részére öt év alatt mintegy 17 ezgr új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni:

Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúlykihasználás minted 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni kell a pótkocsik alkalmazását és javítani kell a gépjárműállomány alkatrészellátását.

A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járatok sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását.

A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek és j avftóállomások hálózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítáállo- más álljon rendelkezésre.

A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igénybe vett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú útiakká.

Meg kell építeni a Hatvan—

Salgótarján, Bud apes — TatabáA második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét .nem új létesítményekre, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére, s elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit, és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba ke' irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogya a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek.

L Az 1956—60. években a népgazdaságba

állami erőforrásokból 76—78 milliárd forintot*

egyéb forrásokból további kétmilliárd forintot kell beruházni,

összesen tehát mintegy 15 szólókkal többet, mint az első ötéves terv Időszakában,

A beruházásokat úgy kell elosztani, hogy

az ipar 32—34 tnlliárd forint beruházásból a nehéipar fejlesztésére mintegy 27—29 milliárd forint jusson,

és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül, az első ötéves terv idején elért 41,3 százalékkal szemben 37—38 százalékra csökkenien. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag, valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások ösz- szege. A második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves terv idején megvalósítót takhoz képest, mintegy kétszeresükre, a villamos- energia-ipari beruházások mintegy másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait viszont csökkenteni kell. A könnyű- és élelmiszer- iparban öt év alatt több mint 4,6 milliárd forintot kell beruházni, csaknem 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején.

A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második

nya, Miskolc — Űzd közötti pormentes, szilárd burkolatú utakatTovábbi községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni.

4. A második ötéves terv időszakában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő

szállításit.

Mintegy 700 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni.

így meg kel építeni a Nagylengyel—Szőny, Lovászi—Pét, valamint a román országhatár—Tisza- palkonya közötti csővezetékeket.

5. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata, a távbe- szélőháiózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélőközpontok állomásbefogadó képességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteiknek, az állami és erdőgazdaságoknak. a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba • való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését.

Tovább kell bővíteni a nemzetközi távbeszélőhálózatot. Korszerűsíteni kell az elavult postai épületeket.

Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os. Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembehelyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhul- iárnú rádióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki leéld építeni az átviteli berendezéseket.

ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején megvalósítottakhoz képest, s ezáltal a mezőgazdaság részesedését as összes beruházásokból az első ötéves terv Idején elért 13.6 százalék- kál szemben, mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába, mintegy háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni.

A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére 5,3 milliárd forintot kell felhasználni, több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején;

A kereskedelem, a vendéglátóipar, a begyűjtés és az áruraktározás fejlesztésére öt év alatt legalább 1,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből — a nagy népgazdasági károkat okozó raktárhiány fokozatos megszüntetése céljából legalább 660 millió forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezzel a kereskedelmi raktárak befogadóképességét mintegy 20 százalékkal kell növelni az első ötéves terv időszaka alatt történt 11 százalékos fejlesztéssel szemben.

Ezenkívül a tárolási lehetőség további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani.

Lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására, szociális egészség- ügyi és kulturális létesítményekre, a második ötéves terv Időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben.

Jelentősen növelni kell a tudományos kutatásra fordított beruházásokat. Az ipari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva, a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is —• mintegy 370 millió forintot kell fordítani,

három és félszer annyit, mint az

első ötéves terv időszakában.

2. A bővített újratermelést a második ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem meglevő ■termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meg levő termelőberendezések előnyösebb kiaknázásával, nagyobb beruházások nélkül kell biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acékiyersvasból 50, martinacélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90 kötöttáruból 40 , cukorból 70 százalékát.

3. A beruházások hatékonyságának fokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során.

4. Fordulatot kell elérni a beruházásokra rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. Biztosítani kell, hogy a beruházási eszközöket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat a hazai viszonyok között alkalmazható legkorszerűbb technika figyelembevételével úgy kell megvalósítani, hogy a legkisebb költségráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdasági számítások alapján kell végezni, és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előkészítését:

Lényeges megtakarítást kell elemi a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A lakásépítés átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben kell felhasználni típusterveket. Szabványelemeket, gazdaságos szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a típustervek kiterjedt alkalmazásával

Egyszerűsíteni kell a beruházások gazdasági és műszaki tervezését.

Biztosítani kell az építkezések terveinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el kell érni a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. KI kell dolgozni egyes épületfajtákra az építkezések Időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztostíani kell ezek betartását.

A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy

a vállalatok nyereségüknek a jelenleginél nagyobb részét fordíthassák a termelőberendezések,

valamint szociális és kulturális

intézmények fejlesztésére.

5. A második ötéves terv beruházásaival még kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj és földgáz termelésének 1960 után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villamosenergia-termelő berendezések folyamatos üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját. Ki kell dolgozni a harmadik ötéves terv új létesítményeinek telepítésére vonatkozó irányelveket:

6. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért a második ötéves terv folyamán felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni,

háromszor többet, mint amennyi az első ötéves terv éveiben erre a célra jutott.

A felújítási összegek meghatározott hányada az elhasznált gépek új gépekkel való felcserélésére legyen fordítható.

A nehéziparban mintegy 10 milliárd fqrintot, a könnyű- és élelmiszeriparban kb. 3 milliárd forintot.

A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését:

1. A második ötéves terv éveiben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a íiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel iáró munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

2. Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát 1955-ről 1960-ra .

mintegy 250 000 fővel kell növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké:

3. A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni ás a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 Órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.

A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni ás a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

4. A sokgyermekes családok részére a családi pótlékot fel kell emelni.

5. Biztosítani keü a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek ér- vényrejuttatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké.

6. Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák- életkörülményeit és munka- feltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát;

a gyermek betegsége esetén a® anyának a táppénz — meghatározott időtartamra — a gyermek hároméves koráig kell biztosítani.

A bölcsód-eá férőhelyek számát 5 év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát.

A dolgozó nók helyzetének könnyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, 6 napos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni.

Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hidegkonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhozszállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító hálózatot s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 ezer porszívót, 63 000 padlóke- félőt, 87 ezer villamos hűtőszekrényt kell forgalomba hozni.

7. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát 5 év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni.

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemelelmezés, együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú étkezési cikkek arányát, A

a mezőgazdaságban csaknem 2 milliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6,5 milliárd forintot kell felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított öszegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani;

legfontosabb élelmiszerek közül. 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százaié! J ű több húst és húskészítménye, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét Növelni kell az üzemélelmezésben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan, a dolgozók többfajta jó minőségű étel között választhassanak:

Az áruforgalom átlagos növeké- dósét meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban 1955-höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, körülbelü 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy hússzor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot;

Lényegesen több szintetikus szálból készült kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus- és. kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni;

Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki ‘•s villamos- sági cikkek forgalmát, öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, mintegy 100 ezer televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz képest

hatszor több 125 köbcentis motor- kerékpárt, két és félszer több 250 köbcentis motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalomba hozni:

Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát. 1960- ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1955-höz képest 1960-ban legalább 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, többek között legalább 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bűtor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelnL

Növelni keH a kereskedelem kulturáltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az

önkiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddiginél több kanszerű műszála berendezéssel kell ellátni;

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2000—2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet keli létesíteni, főleg az újonnan épülő lakótelepeken, a városok külterületein és a falvakban.

Az italboltok egy részét kisvendéglőkké kell átalakítani. A szállodai szobák számát öt év alatt legalább 35 százalékkal, ezen belül az idegenforgalom követelményeinek megfelelő szobák számát mintegy kétszeresére kell növelni részben úgy, hogy a régebben szállodai célra szolgáló épületeket e célra vissza kell adni.

Ezzel is elő kell segítem! a kölcsönös turisztikai célú utazások növekedését.

8. A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200 000, állami erőforrásokból több mint 100 000 lakást kell építeni, kétszer annyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program megvalósításában — szövetkezeti la- (Folytatása a 7. odalan)

V. Beruházás, felújítás

VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány