Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-26 / 176. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958, Július 26. IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének MÁSODIK ÖTÉVES TERVÉHEZ (Folytatás a 3-fk oldalról.) rendezéseknél nagyobb teljesítőképességű és jobb hatásfoka Kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energiatelepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áramfejlesztő gépegységek átlagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék. Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind az országos 120 000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a távolságvédelmi, földzárlat-védelmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget. d) A vaskohászatban a nagyolvasztóknál fokozatosan meg kell kezdeni a magas toroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell. Az acéltermelésben az ócskavas-felhasználás csökkentése céljából be kell vezetni a szélfrissítéses eljárást és az oxigén alkalmazását. 1960-ban a gyártott acél minegy 10 százaléka kon- vertes eljárással készüljön. Gondoskodni kell alacsony ak- nás kiskohó létesítéséről ferro- mangán kísérleti gyártása céljára. A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni kell. A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos anyagmegtaka- rítás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a hulladékenergiák és melléktermékek nagyobb mértékű felhasználását, e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások szé’esköírű alkalmazáséra van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkáló- gépek gyártását és alkalmazását hideg és melegalakításhoz. Elsősorban az excen ter-prések, könnyű légkalapácsok, a hidraulikus kovácsprések és egyéb kovácsipari berendezések alka1 mazását kell fokozni. Gondoskodni kelt az öntödék korszerűsítéséről, az öntödei munkafolyamtól^ fokozott gépesítéséről. A forgácsolási munkák és az anyag veszteség csökkentésére ki kell terjeszteni a porkohászati úton előállított alkatrészek gyártását, a korszerű gépi formázást, a centrifu- gál-kokilla- és precíziós öntést, a fogaskerék-meleghengerlést és húzást, a hidegsajtolást. a süllyeszté- kes kovácsolást. Tökéletesíteni kell és szélesebb kői ben kell alkalmazni a hegesztést. Fokozni kell a megmunkáló gépeknek, szerszámokkal és készülékekkel való ellátását. Az autó. dieselmotor, dieselmozdony, motorkerékpár és kerékpár gyártásánál nagyobb termelőképességű célgépek alkalmazására kell rátérni. A gépiparban az üzemek tervszerű. tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésével meg kell teremteni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. Ennek előmozdítására szélesebb körben kell olyan gépcsaládokat létrehozni, amelyeken belül különféle teljesítményű és különféle célokat szolgáló gépek nagymértékben azonos alkatrészekből, szerelési egysegekből épülnek fel; A szerszámgépipar és az autóipar számára szakosított öntőüzemet, különféle gépalkatrészek megmunkálására nagy teljesítőképességű kovácsolóüzemet kell létesíteni. normál alkatrészeket gyártó speciális üzemeket kell szervezni. A szakosított üzemek magas fokú gépesítéssel működjenek; A híradástechnikai iparban a vákuumtechnikai, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika lőrén a legfeilettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradástechnikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását; Ki Kell fejleszteni számos különleges híradástechnikai anyag hazai gyártását; A híradástechnikai alapanyaggyártás fejlesztésére mintegy 150 millió forintot kell fordítani, új üveggyár, kerámiaüzem, krypton- gyár stb. létesítése céljából, fi A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük kis- és nagynyomású, katalitikus eljárásokat kell alkalmazni. elsősorban a földgáz- és a kőolaj feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkel való ellenőrzését. Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolaj feldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését. Meg kell valósítani, illetve meg kell kezdeni a különböző ipari melléktermékek (piritpörk. vörös iszap) feldolgozását. g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák gépesítésének fokozását oly mértékben, hogy 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érié el a 67 százalékot, a betonkeverés a 90 százalékot. Célul kell kitűzni továbbá az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának nagymérvű fokozását. jelentősen növelni kell a feszített vasbeton-szerkezet részarányát. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolás, parkettagyalulás. meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni és korszerűsíteni kell a nyersanyag-kitermelést, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni a szárítás, valamint az égetés technikáját. h) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955-höz képest két és félszeresére kell növelni. Megfelelő műszaki Intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960- ban a szintetikus fonalak aránya a selyem, kötszövött-, és rövidáruinar- ban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi. mintegy három százalékkal szemben), a viszkóza- műszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955:8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az összes enyvezett lemez-felhasználás 94 százalékát érje el (1955:29 százalék), i) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszerellátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyianyagok fel- használását. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését. Az ipar minden ágában növelni kell az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű új gyártmányok bevezetésére. III. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a második ötéves terv során fő feladat: a mezőgazdasági termelés és terméshozamok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbrevitele. E célokat mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek termelésének fejlesztése és kiterjesztése, gazdálkodásuk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének fokozatos növelése útján kell elérni. Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabona-termelés az 19)5. évi 27 millió mázsáról, 29—30 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra, a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 85 000—90 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felsaerelésének, gépesítésének, villamosításának, valamint kemizálásának jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényrejuttatásá- val kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés színvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget, hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, 1960- ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára és ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor, A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy egymilliárd forintos beruházása. 1. A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével. Meg kell teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takar- mányalapját és ezzel a hús-zsírter- melés növelésének legfontosabb feltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biztosítani kell az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő mennyiségű állami kenyérgabona-tartalék képzését. A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956—1960-ban a kalászosok holdanként! terméshozamát mint egy lO—12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést aozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második 5 éves tervidőszak végére az ország szántóterületét legalább 150 000 kh-dal kell növelni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termőképességű, szikes, savanyú és homoktalaj javítását kell megoldani és tovább, mintegy félmillió holdon zöldtrágyázással kell a talaj termőerejét növelni, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagokban szegény, kötött talajokra. A talajerózió további pusztításának megakadályozására hatékony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv időszaka alatt a kukorica vetésterületét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya és trágyalé kezelését és felhasználását, a tőzeget fokozatosan a mezőgazdaság részére kell felhasználni a ' talajerő utánpótlására. A Duna—Tisza közén kitermelt tőzeget teljes egészében a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — egy katasztrális holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén-műtrágyából pedig 1,7 kilogramm helyett 9 kilogrammot kell felhasználni. A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800 000 kát. hold szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben. Ki kell kísérletezni és fokozatosan be kell vezetni a legelők vegyszeres gyomirtását. Rendbe kell hozni a meglevő öntözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-ban 240 ezer kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. Fejleszteni kell a hazai adottságaink között igen jó eredményeket biztosító takarmány- és zöldségmag-termesztést, valamint a gyógyszeripar és az illóolaj- gyártás alapját képező gyógynövények, a kertészeti ipari növények termesztését. öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, emellett fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében mintegy 36 000 katasztrális hold szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefajták arányát. Jelentősen fokozni kell a szőlőolt- vány-termelést és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban a Tofcaj-hegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. A magyar bor minőségének javítása érdekében a szőlőtermelés fejlesztésével együtt a borászatot is korszerűsíteni kell. A zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és bortermelés árutermelésének növelése, a minőség megjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket és különféle eszközöket. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fű termésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2. A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízott sertését 25—30 százalékkal, a tejét 35— 40 százalékkal, a tojásét pedig 20— 25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarha-állomány 1960-ra mintegy öt százalékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885 ezerről egymillióra emelkedjék. A hús- és- zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a s Ttésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hízla'ós időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban. 200 ezer darabbal kell csökkenteni a lóállományt. Az állatenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 millió darabra ke’l növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban a naposbaromfi keltetést 1960-ban 30 millió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromfitartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak vándorólaz- tatását. Az állattenyésztés, az állati terméktermelés szemes- és szálas- takarmány-szükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani kell. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell fokozni, a takarmány- gabona vetésterületét az 1955. évihez képest 1960-ra 350 000—400 000 katasztrláis holddal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 60 000— 70 000 katasztrális holddal, ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A takarmánygabona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucernatermelést — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960- ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmány- nyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő Kell mozdítani a takarmányok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásának Törekedni kell arra, hogy takarmányozásra alkalmas állati és növényi termékek helyett technikai célokra fokozatosan ipari termékeket használjanak fel. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedéssel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével, továbbá elsősorban fehérjében gazdag ab- raktakarmányok importja útján szilárd takarmányalapot kell lét rehozni az állati termékek termelésének növelésére és igyekezni kell takarmánytartalékot képezni. Biztosítani kell hogy a második ötéves terv folyamán a haltermelés több mint kétszeresére növekedjék. A méhészet fejlesztésével a méztermelést több mint másfélszeresére kell fokozni, Továbbfejlesztve az állategészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az állat- tenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erőgéptípust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, univerzális traktort és magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mező- gazdaság erő- és munkagépeit gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazai dicselmotorok cseredarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépeik beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előre- vinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A traik- torálloniány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységre jutó szántóterületet 404 katasztrális holdról mintegy 230 kaitasabráliis holdra kell csökken tend, A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktor- állományon belül 21 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzális traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30 féle hordozott és félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—1960-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-arató- gépet, több minit 6000 kukorica- kembáint és sdlókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kombájnt. jelentős számú burgonyaültető és burgonyabetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendel kezesére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szervestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni Ml a villám csen erei a felhasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatiba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajművelés és növényvédelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csörlőket, va- lemint porozó-, permetező-, osztályozó- és csomagológépeket. A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében — a lehető* ségekhez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. 4. A második ötéves terv idösza.(Folytatás az 5~ik oldalon.)
