Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-26 / 176. szám

1956. Július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás a 2-ik oldalról.) termelékenységének növelése ér­dekében üreges gyártmányokban kell előállítani. Gondoskodni kell a kazán- és kohósalaknak kor­szerű építőanyagok gyártására való fokozott hasznosításáról. Hazai szükségletre és a kivi Lel fokozására 56—58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a íinomkerámia-dpar termelését; Biztosítani kell a jó minőségű húzottüvegtermclés széleskörű bevezetését, valamint az optikai üveggyártás, a színes fémeket pótló kristáíyosműkő- és aszínes- csempe-gyártás megvalósítását. Ki kell terjeszteni a hazai nyers­anyagokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását A tűzálló anyagok ter­melése 1960-ban mintegy S0 száza­lékkal legyein több, mint 1955-ben. 10. A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minő­ségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, jár­műveket, műszereket és más ter­melőeszközöket előállítania a nép­gazdaság összes ágai és a külke­reskedelem számára, a honvéde­lem erősítésére, valamint a lakos­ság gyorsan fokozódó szükségleted­nek kielégítésére. Ennek megfele­lően a második ötéves terv idő­szakában a gépipari termelést mintegy 70 százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forint beruházást kell for­dítani, ennek több mint 80 száza­lékát a meglevő üzemek fejlesz­tésére kell felhasználná; A nemzetközi együttműködés által nyújtott lehetősnek felhasz­nálásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fej­leszteni s olyan cikkek tömegter­melésére kell elsősorban berendez­kedni, amelyek a belföldi szükség­let mellett magas műszaki szín­vonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben résztvevő orszá­gok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a diesel-mozdonynál, egyes mezőgaz­dasági nagygépeknél (gabona-, ku­koricákon! báj n, traktorok) és az autóbusznál. A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különö­sen a kevésbé anyagigényes típu­sok (fionmmechanikai szerszámgé­pek), valamint a cél- és agregát- gépefc termelése fejlődjék. A go- lyóscsapágy-gyártást több mint 2,6- szeresére kell növelni.- Különösen súlyt kell helyezni a dieselmotoros járművek gyártásá­nak fejlesztésére. A dieselmöVsrral hajtott különféle teljesítőképességű normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kel előállí­tani. A második ötéves terv idő­szakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyár­tani; A dieseümotaros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A dieselmotorok gyártása 1960-ban, 1955-höz képest — ló­erőben — mintegy hétszeresére növekedjék; A dieselmozdonyokon kívül fej­leszteni kell a nagy teljesítményű vasúti villamosmozdonyok gyártá­sát is, ezekből 1960-ban 15 dara­bot kell előállítani; A mezőgazdasági gépgyártást* öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmeg- munkáló és betakarító gépeket kell előállítani; öt év alatt az ipar körülbelül 9000 nagy teljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzális traktor, több mint 10 ezer gabonakombájn, mintegy 17 ezer kukoricakombájn és silókom­bájn gyártását biztosítsa. A vegyipar nagymértékű fej­lesztésével összhangbar az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani korszerű vegy­ipari gépek gyártására. A vegyipari gépek termelését öt év alatt az 1955. évinek mintegy 2,5-szeresére, az emelő- és számító berendezésekét több mint 1.6-sze- resére, a szivattyúk és kompresz- szorok gyártását több mint 1,7- szeresére, a hajógyártást több mint 1,4-szeresére kell növelni. Nagymértékben kell fokozni a vízturbinák gyártását. Biztosítani kell bányagépek, sújtólégbiztos védelmi berendezések, valamint korszerű építőiDari és élelmiszer- ipari gépek fokozott gyártását. Pótolni kel! az erősáramú ipar viszonylagos elmaradását. Nagy feszültségű és nagy teljesítményű berendezéseket vizsgáló labora­tóriumot kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a különböző teljesít­ményű diesel-elektromos mozdo­nyokhoz szükséges vontatómoto­rokat és fődinamókat. Ki kell alakítani a legmegfelelőbb hűtésű 50 mW-os turbógenerátor típust be kell vezetni az új nagyvasúti villamos mozdonyok gyártását. Az erősáramú iparnak rövid időn belül meg kell oldania az ipar és mezőgazdaság területén levő au­tomatizálási és villamosvezérlési feladatokat. Mintegy kétszeresére keli emelni a hazánkban jelentős gyártási ha­gyományokkal rendelkező gyenge­áramú gépipar termelését és biz­tosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vákuumtechnikai és híradástechnikai gyártási ágak fej­lesztése szükséges (átviteltechnikái berendezések, tranzisztorok). Külö­nös súlyt kell helyezni a mikro­hullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamoduláilt adóberendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110 900 darab tele­víziós vevőkészüléket kell gyár­tani; A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Kü­lönösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek, az auto- matókaelemek és a komplett la­boratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejleszteni. Tovább kell fejleszteni arádio- Iógial (nukleáris) műszerek gyár­tását. a kutatási célokon túlme­nően az Iparban és a gyógyászat­ban történő fokozott alkalmazá­suk érdekében. Tovább kell fej­leszteni a geofizikai mérőműsze­rek sorozatgyártását. Az orvosi készülékek és műszerek gyártá­sánál a fejlettebb készüléktípu­sok és a rozsdamentes acélmű­szerek fejlesztését kell biztosí­tani, Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükség­leti cikkek termelését, öt év alatt legalább 2 10O 000 rádió-vevőkészü­léket, 60 000 tonna fémedény-éruit kell gyártani. Meg kell kezdeni az olcsó, 50— 75 köbcentiméteres beépített mo­torral ellátott, pedállal Is hajt­ható kerékpárok (Moped) gyártá­sát. Rá kell térni a motorkerék­pár-motorral hajtott négykerekű, fedett karosszériáin járművek gyártására. öt év alatt összesen 230 ezer mo­torkerékpárt, illetve motorkerék­pár-motorral hajtott járművet és 1 700 0O0 kerékpárt, illetve Moped- kerékpárt kell előállítaná; A háztartási vffiamoskészülékek gyártását több mint háromszoro­sára kéül növelni; A gépiparnak meg kell oldania az ipar az építőipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés és a népgazda­ság többi ágában használt gépek, berendezések járművek megfelelő minőségű alkatrészekkel való rend­szeres ellátását; A pótalkatrész-gyártást jelen­tősen fejleszteni kell úgy, hogy 1960-ban az 1955. évinek mintegy 2,5-szerese legyen. Különös gondot keli fordítani a külföldre eladott gépeik alkatrész- utánpótlására. Ki keli szélesíteni a szabványosított, egységesített gép­alkatrészek alkalmazását; A gépek súlyának csökkentésé­vel, ötvözött acélanyagok alkalma­zásával, az anyagmegtakarítás fo­kozásával 1955-höz képest 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos hengereltacél- felhasználását. Nagy súlyt kell he­lyezni a színes fémek helyettesí­tésére, egyedül a kábelgyártásnál 3350 tonna ólmot és 400 tonna re­zet kell 1960-ban alumíniummal helyettesíteni. Biztosítani kell, hogy a gépipar egyre több, a korszerű műszaki követélményeknek megfelelő, gaz­daságosan értékesíthető export­cikkeket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai, híradás- és vákuumtechnikai gyárt­mányok, dieselmozdonyok, autóbu­szok, mezőgazdasági gépek rész­arányát, a szerszámgép-exportban pedig technikailag tökéletesített új típusú gépek; a nagyteljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk arányát. A finommechanikai ex­portban növekedjék az újfajta röntgenkészülékek, textilvizsgáló és elektromos mérőműszerek részese­dése. A gépkivitel előirányzatait pontosan a műszaki és minőségi követelményeknek megfelelően kell teljesíteni és ebben fokozni kell az exporttermékeket előállító vál­lalatok anyagi érdekeltségét. 11. A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést, ezen belül a textil­iparban hozzávetőlegesen 22 száza­lékkal, a konfekcióiparban 28 szá­zalékkal, a cipőiparban 26 száza­lékkal, a bútorgyártásban 37 szá­zalékkal, a papírgyártásban 55 szá­zalékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell be­ruházni. A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé te­szi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba, mint 1955- ben. A könnyűipari termékek mi­nőségét meg kell javítani és vá­lasztékát jelentősen ki kell ^bőví­teni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textdlanyagok, a jó kivitelű konfékcióáruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból ké­szült különféle ruházati cikkek gyártását kél! fejleszteni. Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erő­feszítésre van szükség a könnyű­ipar hazai anyagforrásainak kiszé­lesítése és a könnyűiparban fel­használt importanyagok részará­nyának csökkentése érdekében. Üzemibe kell helyezni új, évi 22 000 tonna teljesítőképességű szalma- cellulóz-gyárat, fel kell építeni 4 farost- és két forgács'’ emez - ü zemet, 1960-ban mintegy 27 500 tanna'szal- macellulózt, 47 500 köbméter fa­rost- és forgácslemezt és 22 900 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagokból előállítani. 12. A második ötéves terv idő­szakában az élelmiszeriparban a termelés 48—52 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalék­kal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártá­sát, valamint a mélyhűtött főze­lék- és gyümölcskészítmények ter­melését. Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2,2—2,4 milliárd forin­tot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának élérére szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifeldoi- gozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fél. A sörgyá­rak teljesítőképességét évi 775 090 hektoliterrel kell növelni. A hűtő­házak befogadóképességét több mint 20 OOO tonnával keM bőví­teni Jelentősen Javítani keH az élel­miszerek és egyéb termékek minő­ségét, bővíteni kell a választékot, hdgjénikusabbá kell tenni az élel­miszeripari cikkek termelését és csomagolását; Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáruveszteséget; 13. Az állami heJyüpari vállala­tok és a kisipari termelőszövetke­zetek az eddiginél jelentősen na­gyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cJkkeik- kel való ellátásához, mindjobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó mi­nisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az ál­latni és szövetkezeti helyi ipar ter­melése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a he­lyi (állami és szövetkezeti) építő­anyagipari termelés fejlesztésére és ehhez megfelelő anyagi felté­teleket kell biztosítani. Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkásipar részt vegyen a la­kosság szükségleteinek kielégítésé­ben. Fejleszteni kell a háziipari tevé­kenységet és ki kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművé­szet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb elterj esztásére. 14. Az építőipart jelentősen fej­leszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és fejújítási célkitűzé­seknek* megfelelően betölteni nö­vekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításéban, öt év alatt az építőipar termelése 54— 56 százalékkal emelkedjék. Az épí­tőiparba mintegy egymiUiárd fo­rintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre for­dítsák. Az építési tevékenység messze­menő átalakítását kell megindítaná. Az építési munkák összponto­sításával, a közművek időben való megépítésével, az építkezések lé­nyeges meggyorsításával és ol­csóbbá tételével, továbbá az építőiparnak, főként a laíkás- épí tkezéseknek előregyártás és gépesítés utján gyáripari jellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell elérni Jelentősen fokozni kell az előre­gyártott vasbetonelemék és szer­kezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a fel­használt üreges téglák és falazó­blokkok mennyiségét; Az építkezéseknél biztosítani kell a helyi anyagok minél na­gyobb mértékű felhasználását. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben keli kislejtésű tetőket építeni, Az építőiparral párhuzamosan fejleszteni kell az épületgépészeti berendezések előállítását. Az építőipar rende’kezésére álló gépek, berendezések és egyéb esz­közök ésszerűbb kihasználása szük­ségessé teszii az építőipar szerve­zettségének fokozását, a jelenlegi szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását. 15. Az ipar minden területén nagy gondot kell fordítani a szük­séges nyersanyagok, félkésztermé­kek és alkatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervsze­rűséget kell érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításéban, mind az importanyagok és alkat­részek beszerzésében. Már a második ötéves terv el­ső éveiben a készletek oly mér­tékben való feltöltését kell elér­ni, amely szükséges a termelés zavartalan menetéhez. Ugyanak­kor az ipar minden ágában — a minőség javításával egyidőben — csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás és selejtgyártás ellem. II. Az ipar műszaki színvonala Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a máso­dik ötéves terv során az ipar minden ágában gyors ütemben emelkedjék a műszaki színvonal. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkésországok legjobb tapasztala­tait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fo­kozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjeszté­sét és ezzel a műszaki haladás je­lentékeny meggyorsítását; A technika fejlesztésére rendelke­zésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani: 1. A munka termelékenységének növelése és a dolgozók munkakörül­ményeinek javítása érdekében je­lentékenyen fokozni kell a termelő­folyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyama­tok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő- és mellékmunkák gépe­sítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások mi­nél nagyobb részét a termelés alap- folyamatában lehessen foglalkoztat­ni. Egyes területeken meg kell kez­deni és ki kell terjeszteni a terme­lőfolyamatok automatizálását Je­lentékenyen növelni kell a gépi be­ruházásokat: az elavult gépek foko­zatos kicserélésére, új gépek és be­rendezések üzembehelyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra és a felújításra előirányzott összegek­ből összesen mintegy 14 milliárd fo­rintot kell fordítani, mintegy 70 szá­zalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában, 2. A gépesítés fokozását a villa­mosítás kiterjesztésével kell megala­pozni. Az iparban egy munkásra ju­tó vfllamosemergia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kWó-ról 1960-ra mint­egy 8300 kWó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni mint a munka termelékenységét­3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell a vegyi eljárások segítségével a fémek korrózióvédelmét. Az ipar­ban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanya­gokat nagyobb mértékben kell he­lyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző mellékter­mékek és hulladékok vegyipari fel­dolgozását. Az egy lakosra eső mű­anyagtermelést 1960-ban 1.1 kilo­grammra, az 1955. évinek több mint négyszeresére kell fokozni; 4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek hasz­nálatát. Növelni kell a korszerű rá­diótechnikai elektronikus berende­zések alkalmazását az ipar külön­böző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni. 5. Fordulatot kell elérni az ener­giatermelés és felhasználás gazda­ságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan beren­dezésekben használják fel. ame­lyekben az eddiginél kedvezőbb ha­tásfokot lehet elérni. Növelni kell a iobb hatásfokkal hasznosítható nemesített energiahordozók felhasz­nálását. A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásá­nak fokozásával, a daraszenek por­talanításával, korszerűbb tüzelési el­járások alkalmazásával, az energia­átalakító és felhasználó berendezé­sek újjáalakításával és korszerűsí­tésével, új, jobb hatásfokú beren­dezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladék- energiájának hasznosításával 1960- ban összesen 3—3.5 millió tonna sze­net kell megtakarítani; Meg kell kezdeni az ipar hul­ladék-hőenergiájának — ahol ez gazdaságos — az épületek távfű­tésére való felhasználását. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 700 millió fo­rint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani. Lényegesen növelni kell a diesel­rendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizá­rólag dieselrendszerű traktorokat kell előállítani; 6. Lényegesen meg kell gyorsíta­ni gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményei­nek megfelelő új gyártmányok ki­bocsátását. Gondoskodni kell kor­szerű gyártmányaink állandó to­vábbfejlesztéséről is. A gyártmány- fejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett el­sősorban a külkereskedelem Igé­nyeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Ebből a szempontból különös gon­dot kell fordítani a termékekhez fel­használt anyagok, elsősorban im­portanyagok mennyiségének csök­kentésére, a gépek súlyának leszá1- lítására, a gyártmányok minőségé­nek, tartósságának fokozására. E célok megvalósítására fejleszteni kell a legfontosabb iparági kutató- és tervezőintéze­teket, azok gépi. laboratóriumi és kísérleti berendezéseit, eszkö­zeit. valamint az üzemek szer­kesztő és kutató részlegeit. Az egyes iparágakban a főbb mű­szaki fejlesztési célkitűzések a kö­vetkezők; a) A szénbányászatban fő fela­dat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fej­tési rendszerek széleskörű kiterjesz­tése, a korszerű vágatbiztosításek alkalmazásának kiszélesítése, a rob­bantástechnika fejlesztése, a Kóta- féle millszekundumos robbantás el­terjesztése, a külszíni és a föld alat­ti munkák gépesítése; Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel fel­rakott szón mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ez­zel el kell ómi, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy ÍJ szá­zalékra, a rakodásé 22—25 százalék­ra emelkedjék. A munkahelyi szál­lítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell való­sítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését. b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi a fúrási technoló­gia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugár - öblítésű fúrást. El kell érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberen­dezések 40 százaléka a legkorsze­rűbb turbinás eljárással működjék. A rádióaktiv és egyéb korszerű el­járások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát. A kő­olajtermelésnél — elsősorban a dél­zalai lelőhelyeken — a kutakba irá­nyuló olajbeáramlás fokozására na­gyobb mértékben kell másodlagos termelési eljárásokat alkalmazni. c) A villamosenergia-feilesztés gazdaságosságának megjavítása cél­jából rá kell térni' a jelenlegi be­(Foiytatás a 4-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents