Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-26 / 176. szám

1956. Július 26.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének

második ötéves tervéhez

(Folytatás a 2-ik oldalról.)

termelékenységének növelése érdekében üreges gyártmányokban kell előállítani. Gondoskodni kell a kazán- és kohósalaknak korszerű építőanyagok gyártására való fokozott hasznosításáról. Hazai szükségletre és a kivi Lel fokozására 56—58 százalékkal

emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a íinomkerámia-dpar termelését;

Biztosítani kell a jó minőségű húzottüvegtermclés széleskörű bevezetését, valamint az optikai üveggyártás, a színes fémeket pótló kristáíyosműkő- és aszínes- csempe-gyártás megvalósítását.

Ki kell terjeszteni a hazai nyersanyagokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását A tűzálló anyagok termelése 1960-ban mintegy S0 százalékkal legyein több, mint 1955-ben.

10. A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségletednek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában

a gépipari termelést mintegy 70 százalékkal kell növelni.

A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ennek több mint 80 százalékát a meglevő üzemek fejlesztésére kell felhasználná;

A nemzetközi együttműködés által nyújtott lehetősnek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben résztvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a diesel-mozdonynál, egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukoricákon! báj n, traktorok) és az autóbusznál.

A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (fionmmechanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregát- gépefc termelése fejlődjék. A go- lyóscsapágy-gyártást több mint 2,6- szeresére kell növelni.- Különösen súlyt kell helyezni a dieselmotoros járművek gyártásának fejlesztésére. A dieselmöVsrral hajtott különféle teljesítőképességű normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kel előállítani. A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani; A dieseümotaros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A dieselmotorok gyártása 1960-ban, 1955-höz képest — lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék;

A dieselmozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagy teljesítményű vasúti villamosmozdonyok gyártását is, ezekből 1960-ban 15 darabot kell előállítani;

A mezőgazdasági gépgyártást* öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmeg- munkáló és betakarító gépeket kell előállítani; öt év alatt az ipar körülbelül 9000 nagy teljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzális traktor, több mint 10 ezer gabonakombájn, mintegy 17 ezer kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa.

A vegyipar nagymértékű fejlesztésével összhangbar

az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani korszerű vegyipari gépek gyártására.

A vegyipari gépek termelését öt év alatt az 1955. évinek mintegy

2,5-szeresére, az emelő- és számító berendezésekét több mint 1.6-sze- resére, a szivattyúk és kompresz- szorok gyártását több mint 1,7- szeresére, a hajógyártást több mint 1,4-szeresére kell növelni.

Nagymértékben kell fokozni a vízturbinák gyártását. Biztosítani kell bányagépek, sújtólégbiztos védelmi berendezések, valamint korszerű építőiDari és élelmiszer- ipari gépek fokozott gyártását.

Pótolni kel! az erősáramú ipar viszonylagos elmaradását. Nagy feszültségű és nagy teljesítményű berendezéseket vizsgáló laboratóriumot kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a különböző teljesítményű diesel-elektromos mozdonyokhoz szükséges vontatómotorokat és fődinamókat. Ki kell alakítani a legmegfelelőbb hűtésű 50 mW-os turbógenerátor típust be kell vezetni az új nagyvasúti villamos mozdonyok gyártását. Az erősáramú iparnak rövid időn belül meg kell oldania az ipar és mezőgazdaság területén levő automatizálási és villamosvezérlési feladatokat.

Mintegy kétszeresére keli emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vákuumtechnikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikái berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamoduláilt adóberendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110 900 darab televíziós vevőkészüléket kell gyártani;

A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek, az auto- matókaelemek és a komplett laboratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejleszteni.

Tovább kell fejleszteni arádio- Iógial (nukleáris) műszerek gyártását. a kutatási célokon túlmenően az Iparban és a gyógyászatban történő fokozott alkalmazásuk érdekében. Tovább kell fejleszteni a geofizikai mérőműszerek sorozatgyártását. Az orvosi készülékek és műszerek gyártásánál a fejlettebb készüléktípusok és a rozsdamentes acélműszerek fejlesztését kell biztosítani,

Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 2 10O 000 rádió-vevőkészüléket, 60 000 tonna fémedény-éruit kell gyártani.

Meg kell kezdeni az olcsó, 50— 75 köbcentiméteres beépített motorral ellátott, pedállal Is hajtható kerékpárok (Moped) gyártását. Rá kell térni a motorkerékpár-motorral hajtott négykerekű, fedett karosszériáin járművek gyártására.

öt év alatt összesen 230 ezer motorkerékpárt, illetve motorkerékpár-motorral hajtott járművet és 1 700 0O0 kerékpárt, illetve Moped- kerékpárt kell előállítaná;

A háztartási vffiamoskészülékek gyártását több mint háromszorosára kéül növelni;

A gépiparnak meg kell oldania az ipar az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések járművek megfelelő minőségű alkatrészekkel való rendszeres ellátását;

A pótalkatrész-gyártást jelentősen fejleszteni kell úgy, hogy 1960-ban az 1955. évinek mintegy

2,5-szerese legyen.

Különös gondot keli fordítani a

külföldre eladott gépeik alkatrész- utánpótlására. Ki keli szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészek alkalmazását;

A gépek súlyának csökkentésével, ötvözött acélanyagok alkalmazásával, az anyagmegtakarítás fokozásával 1955-höz képest 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos hengereltacél- felhasználását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek helyettesítésére, egyedül a kábelgyártásnál 3350 tonna ólmot és 400 tonna rezet kell 1960-ban alumíniummal helyettesíteni.

Biztosítani kell, hogy a gépipar

egyre több, a korszerű műszaki követélményeknek megfelelő, gazdaságosan értékesíthető exportcikkeket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai, híradás- és vákuumtechnikai gyártmányok, dieselmozdonyok, autóbuszok, mezőgazdasági gépek részarányát, a szerszámgép-exportban pedig technikailag tökéletesített új típusú gépek; a nagyteljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk arányát. A finommechanikai exportban növekedjék az újfajta röntgenkészülékek, textilvizsgáló és elektromos mérőműszerek részesedése. A gépkivitel előirányzatait pontosan a műszaki és minőségi követelményeknek megfelelően kell

teljesíteni és ebben fokozni kell az exporttermékeket előállító vállalatok anyagi érdekeltségét.

11. A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell beruházni.

A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba, mint 1955- ben. A könnyűipari termékek minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell ^bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textdlanyagok, a jó kivitelű konfékcióáruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kél! fejleszteni.

Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfeszítésre van szükség a könnyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a könnyűiparban felhasznált importanyagok részarányának csökkentése érdekében. Üzemibe kell helyezni új, évi 22 000 tonna teljesítőképességű szalma- cellulóz-gyárat, fel kell építeni 4 farost- és két forgács'’ emez - ü zemet, 1960-ban mintegy 27 500 tanna'szal- macellulózt, 47 500 köbméter farost- és forgácslemezt és 22 900 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagokból előállítani.

12. A második ötéves terv időszakában

az élelmiszeriparban a termelés 48—52 százalékkal növekedjék.

A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészítmények termelését.

Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2,2—2,4 milliárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának élérére szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifeldoi- gozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fél. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775 090 hektoliterrel kell növelni. A hűtőházak befogadóképességét több mint 20 OOO tonnával keM bővíteni

Jelentősen Javítani keH az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választékot, hdgjénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását;

Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készáruveszteséget;

13. Az állami heJyüpari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cJkkeik- kel való ellátásához, mindjobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állatni és szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék.

Nagy súlyt kell helyezni a helyi (állami és szövetkezeti) építőanyagipari termelés fejlesztésére és ehhez megfelelő anyagi feltételeket kell biztosítani.

Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkásipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet és ki kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb elterj esztásére.

14. Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és fejújítási célkitűzéseknek* megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi

területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításéban, öt év alatt az építőipar termelése 54— 56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy egymiUiárd forintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák.

Az építési tevékenység messzemenő átalakítását kell megindítaná.

Az építési munkák összpontosításával, a közművek időben való megépítésével, az építkezések lényeges meggyorsításával és olcsóbbá tételével, továbbá az építőiparnak, főként a laíkás- épí tkezéseknek

előregyártás és gépesítés utján

gyáripari jellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell elérni Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemék és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok mennyiségét;

Az építkezéseknél biztosítani kell a helyi anyagok minél nagyobb mértékű felhasználását.

Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben keli kislejtésű tetőket építeni,

Az építőiparral párhuzamosan fejleszteni kell az épületgépészeti berendezések előállítását.

Az építőipar rende’kezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé teszii az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenlegi szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását.

15. Az ipar minden területén nagy gondot kell fordítani a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításéban, mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében.

Már a második ötéves terv első éveiben a készletek oly mértékben való feltöltését kell elérni, amely szükséges a termelés zavartalan menetéhez. Ugyanakkor az ipar minden ágában — a minőség javításával egyidőben — csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás és selejtgyártás ellem.

II. Az ipar műszaki színvonala

Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ipar minden ágában gyors ütemben emelkedjék a műszaki színvonal. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkésországok legjobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását;

A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani:

1. A munka termelékenységének növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelőfolyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő- és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alap- folyamatában lehessen foglalkoztatni. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kell terjeszteni a termelőfolyamatok automatizálását Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat: az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembehelyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra és a felújításra előirányzott összegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani, mintegy 70 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában,

2. A gépesítés fokozását a villamosítás kiterjesztésével kell megalapozni. Az iparban egy munkásra jutó vfllamosemergia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kWó-ról 1960-ra mintegy 8300 kWó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni mint a munka termelékenységét3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell a vegyi eljárások segítségével a fémek korrózióvédelmét. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek és hulladékok vegyipari feldolgozását. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960-ban 1.1 kilogrammra, az 1955. évinek több mint négyszeresére kell fokozni;

4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni.

5. Fordulatot kell elérni az energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezésekben használják fel. amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a iobb hatásfokkal hasznosítható nemesített energiahordozók felhasználását. A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energiaátalakító és felhasználó berendezések újjáalakításával és korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladék- energiájának hasznosításával 1960- ban összesen 3—3.5 millió tonna szenet kell megtakarítani;

Meg kell kezdeni az ipar hulladék-hőenergiájának — ahol ez gazdaságos — az épületek távfűtésére való felhasználását. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 700 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani.

Lényegesen növelni kell a dieselrendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag dieselrendszerű traktorokat kell előállítani;

6. Lényegesen meg kell gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmány- fejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem Igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni.

Ebből a szempontból különös gondot kell fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gépek súlyának leszá1- lítására, a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására.

E célok megvalósítására fejleszteni kell a legfontosabb iparági kutató- és tervezőintézeteket, azok gépi. laboratóriumi és kísérleti berendezéseit, eszközeit. valamint az üzemek szerkesztő és kutató részlegeit.

Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következők;

a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosításek alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése, a Kóta- féle millszekundumos robbantás elterjesztése, a külszíni és a föld alatti munkák gépesítése;

Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szón mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell ómi, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy ÍJ százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését.

b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi a fúrási technológia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugár - öblítésű fúrást. El kell érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 százaléka a legkorszerűbb turbinás eljárással működjék. A rádióaktiv és egyéb korszerű eljárások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát. A kőolajtermelésnél — elsősorban a délzalai lelőhelyeken — a kutakba irányuló olajbeáramlás fokozására nagyobb mértékben kell másodlagos termelési eljárásokat alkalmazni.

c) A villamosenergia-feilesztés gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni' a jelenlegi be(Foiytatás a 4-ik oldalon.)