Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-26 / 150. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956, Június 26, Minden erő összefogására szükség van a nagy nyári munkák elvégzése érdekében — Tanácskozás a megyei pártbizottságon — A megyei pártbizottságon értekezletre jöttek össze a járási és városi pártbizottságok mezőgazdasággal foglalkozó titkárai és a járási pártbizottságok gépállomás! titkárai, hogy beszámoljanak az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről és megvitassák az aratásra való felkészülés feladatait, valamint a tsz-fejlesztés problémáit. Felszólalásai!? során szinte egyöntetűen azt hangsúlyozták, hogy az idén még a tavalyinál is nehezebb körülmények között kell megoldani, végrehajtani a gabonabetakarítás nagy feladatát. Az időjárás következtében a tavaszi növényápolási munkák összetorlódtak és a knpásnövényeU ápolását részben a gabonabetakarítás időszakában kell elvégezni. Ehhez janii még a szálastakarmány második kaszálása is. Mindez azt mutatja, hogy csak igen jó szervezéssel és gyors munkával,, minden erőt összpontosítva végezhetjük el a megszabott határidő alatt és jó minőségben az előttünk álló feladatokat. Elmondták az elvtársak, hogy egyes tsz-ekben pl. a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben is, a kukorica gépi meghúzatása után elhanyagolták a kézi kapálást és így a gyomok elnyomják a növényt. A sok eső miatt már harmadszor is kellene kapálni, de a legtöbb helyen még a második kapálás sincs befejezve. Ami a szá'astak ármány összegyűjtését illeti, hiba. hogy zömét csak boglyákba és nem kazlakba hordták össze, beázott, most azután szárítgafcni kell, hogy megmenthessék. Mutatkozik bizonyos elbizakodottság is a takarmányhelyzet- tel kapcsolatban, amit az is bizonyít, hogy a sdlózással tűrhetetlenül lemaradtak a tsz-ekben. Kivétel nélkül mindenütt elmaradás van a rizsföldek gyomlálásában is. Ezen pl. a karcagi elvtársak a családtagok bevonásával, Mezőtúron pedig a DISZ fiatalok segítségül hívásával igyekeznek segíteni. Ami az aratásra való felkészülést illeti, általános az a tapasztalat. hogy a szervezeti előkészületek megtörténtek, de van még egy sor Ivánxosság, amely — ha nem küzdik le idejében, — akadályozni fogja a legkisebb veszteséggel történő, gyors betakarítást. A gépesítés foka pl. általában jobb az előző évieknél, egyes gépállomásokon azonban, pl. Kunhegyesen szerszám, illetve alkatrészhiány mutatkozik, másutt különböző felszerelések (aratózsineg stb.) hiánya okozhat zavart. Mindegyik felszólaló egyetértett abban, hogy mind az időjárás okozta késés miatt, mind a minél kisebb 6zemveszteség érdekében a gépi prunkán van a hangsúly, erre kell most a legtöbb figyelmet fordítani. A gabonák egyrésze megdőlt és erről nemcsal? beszélni kell, mondta pl. Kardos elvtárs, hanem szedjük elő a kalászemelőket és tartsuk kéznél a kézikaszákat is, mert a dőlt gabonát is le kell aratni mindenképpen. Örömmel mondta el, hogy a tsz-ek milyen nagy felelősséggel vettek részt a gépszemléken, bejáratták még a cséplőket is és érződött, hogy nem hajlandók megalkudni a kisebb géphibákkal, amelyek menetközben akadályozhatják a munkát. — Ez az időszak, ha szükséges, rendkívüli intézkedéseket is követel — fejtette ki véleményét a kunhegyesíek részéről Máté elvtárs. Szükséges lenne pl., hogy az Állami Gazdaságok korábban felszabaduló gépeiket átadják menetközben a tsz-ek megsegítésére. Amint a gépállomási igazgatóság részéről jelenlévő Sassi elvtárs megjegyezte, erre nézve már történt is intézkedés s várják az illetékes szervek mielőbbi válaszát. Szükséges, hogy a fűkaszák is munkába álljanak, ahol csak mód van rá, mert ez így gyorsabb, könnyebb, mint a kézi aratás. Többen is kifejtették, hogy végső soron az emberek jó munkáján múlik a siker. A kombájncsok felkészítése, a brigádok, a gépi munkát segítő csoportok kioktatása, de nem utolsósorban az aratást, csén- lést. hehrvrdást végzők ellátása nélkülözhetetlen feltétele a jó munkának. Valamint az is — mint ahogy a kunszentmártoniak már be is jelentették a kezdeményezést. hosy egészséges versenyszellem alakuljon ki a gyors gabona- betakarítás elvégzésére. Nagyon tanulságos volt az értekezletnek az a része is, amikor az egyes fölszólalók a termelőszövetkezeti fejlesztés kérdéseiről számoltak be. Tanulságos volt már csak olyan szempontból is, hogy ráirányította a figyelmet arra a súlyos hiányosságra, amely jelenleg — úgylátszik, megyeszerte — ezen a területen fennáll. Mutatja a helyzetet az a körülmény is, hogy a jelenlévő elvtársak — azt lehet mondani: kivétel nélkül — csak mentegetődző. vagy a stagnálást megállapító szavakat tudtak mondani ezzel kapcsolatban. Bukta elvtárs pl. elmondotta, hogy a tiszafüredi járásban ez a hangulat: „Majd az aratás után ráállunk!” De hasonlókról számoltak be a jászapáti, jászberényi, kunhegyest és a többi elvárnak is. És szinte mindannyian megjegyezték, hogy nem abban van a hiba. mintha a dolgozó parasztok valami ellenséges érzülettel viseltetnének a tszel? iránt. Az igazság az — jegyezte meg pl. Máté elvtárs önkritikusan. — hogy a tsz-fejlesztés azért nem megy, mert mi nem foglalkozunk vele kielégítően. A megyei pártVB részéről jelenlévő Csáki elv- társ ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legtöbb helyen csupán a belépési nyilatkozat aláírását szorgalmazzák, pedig ez már csak a befejező aktusa, illetve eredménye az előzetes rendszeres beszélgetéseknek, a nevelő és fel- világosító munkáknál?. S felhívta a figyelmet, hogy a tsz-fejlesztést ebben az időszakban egy percre sem szabad elhanyagolni. Számos értékes javaslatot és jó módszert mondtak el a jelenlévők az aratási, betakarítás! munka jobb megszervezésével kapcsolatban, általában azonban a politikai kérdésekről, a mozgósító, felvilágosító feladatokról kevesebb szó esett. Ennek ellenére igen hasznosnak volt mondható az értekezlet s amint Karsai elvtáns, a MB mező- gazdasági osztályvezetője befejező szavaiban is hangsúlyozta — remélhetőleg segíteni fogja az elvtársakat munkájuk jobb elvégzésében, az előttünk álló nagy nyári feladatok sikerre vitelében. F. T. P, Bürokrácia a Tiszafüredi Gépállomáson A tiszafüredi Hímén Kató Termelőszövetke1 zet az idén az első kaszálásból gazdag szénatermést takarított be. A szénát, kb. 1000—1100 mázsát, boglyákba rakták. Később a tsz vezetősége elhatározta, hogy ezt a szálastakar- ményt a megfelelő időben bekazalozzák, ehhez a munkához pedig a gépállomástól igénybevesznek egy elevátort. amelyet majd gép hajt. A tsz Erdős Lajos mezőgazdászt bízta men. hogy járjon el a Mindenesetre a hu- a-vonából a tsz húzta i rövidebbet. Jött egy nhar, felforgatta a boglyákat és a széna mázott. Most külön zöltségbe kerül a széna zárítgatása. Miéjt? Viert a bürokráciá n a- tyobb dicsőségére a Tiszafüredi Gépállomás- öl csak különböző irá- os igénylésekkel lehet elevátort küldeni a ti- zafüredi Hámán Kató H sz-be. RÉZ FERENC levelező Tiszafüred Egyéni dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek ! Kössetek minél' nagyobb számban sertéshizlalási és bacon nevelési szerződést az 1956—57. évre. A beadásra kötelezett termelők takarmánybeadást Kedvezményben részesülnek. Magas átvételi árat és külön prémiumot biztosítunk a leszerződött bízók után. 8zerződéskőtés esetén egyéni termelők- nél 4M Ft, tsz-ekné) 600 Ft előleget folyósítunk. Mindenféle felvilágosítást megadnak és szerződés megköthető az AUatforgalmi Vállalat felvásárlóinál és kirendeltségeinél. SZOLNOK MEGYEI ALLATFORGALMI VALLALAT Hivatalos közlemény a jugoszláv—-román tárgyalások első napjáról Bukarest, a Tanjug jelenti: A jugoszláv—román politikai tárgyalásokról a következő hivatalos jelentést adták ki: Joszip Broz Tito jugoszláv köz- társasági elnök romániai látogatása alkalmával vasárnap délután Bukarestben megkezdődtek a jugoszláv—román tárgyalások. A tárgyalásokon jugoszláv részéről Joszip Broz Tito elnökön kívül jelen volt Edvard Kardelj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Po- povícs, külügyi államtitkár, Mijal- ko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakov Blazse- vics, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, román részről pedig Gheorghe Gheorghiu- dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és a nagy nemzetgyűlés elnökségének tagja, Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, Petra Borila és Mogyorós Sándor, a Minisztertanács első elnökhelyettesei, valamint a Grigore Preoteasa külügyminiszter. A tárgyalásokon eszmecserét folytattak a közös érdekű nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatáról. A megbeszélések a szívélyesség, őszinteség, a kölcsönös megértés szellemében zajlottak le. (MTI) Megérkezett a Szovjetunióba Irán sahmsahja Baku (TASZSZ). Június 25-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és személyesen K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghívására megérkezett a Szovjetunióba őfelsége Mohammed Reza Pahlevi, Irán sahinsahja és felesége, Szorajja, A sahinsah őfelségével együtt érkezett az iráni államférfiak egy csoportja. A vendégek fogadására Moszkvából Bakuba érkezett A. F- Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége titkárának helyettese, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügvminiszterhelyettese, V. V. Kuraszov hadseregtábornok és más hivatalos személyiségek. Az Irán, a Szovjetunió és az Azerbajdzsán SZSZK állami zász- laival feldíszített repülőtéren az érkezők fogadására megjelentek még az Azerbajdzsán SZSZK kormányának tagjai, a Köztársaság Legfelső Tanácsának tagjai, a bakui közélet és a sajtó képviselői. A fogadáskor díszőrség sorakozott fel, elhangzott Irán, a Szovjetunió és az Azerbajdzsán SZSZK állami himnusza. Mohammed Reza Pahlevi őfelsége, Irán sahinsahja és neje, valamint kísérete rövid pihenő után repülőgépen továbbindult Moszkvába. (MTI) Egyiptomi lapok a szovjet—egyiptomi közleményről Kairó (TASZSZ). Az egyiptomi lapok kommentárokban foglalkoznak a D. T. Sepilov szovjet külügyminiszter és Gamal Abdel Nasz- szer egyiptomi miniszterelnök tárgyalásairól kiadott közös közleménnyel. Az A1 Ahram vezércikkében megjegyzi, hogy ennek az okmánynak a jelentősége messze túlnő a két állam viszonyának keretein. A lap rámutat a közlemény jelentőségére a nemzetközi együttműködés és az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. Az As Saab vezércikkében nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy „Nasszer és Sepilov tárgyalásai teljes sikerre vezettek”. A Szovjet- únió, mint ismeretes, nem volt képviselve a bandungi értekezleten, amelyen csak afrikai és ázsiai államok vettek részt. Ez a közös nyilatkozat Moszkva hivatalos megnyilatkozása abban az értelemben, hogy támogatja Bandung elveit és célkitűzéseit. Ilymódon kibővüli a bandungi elveket támogató államok köre, amely most már magában foglalja az egyik legnagyobb világhatalmat is. A tegnapi közlemény — mutat rá a lap — az afrikai és ázsiai államok nagy diadala. A cikk megjegyzi, hogy Egyiptom biztos kézzel folytatja az együttműködési politikát mindazon szabad államok irányában, amelyek a béke megszilárdítására és a békés egymás mellett élés alapjainak megteremtésére törekszenek. (MTI) Elutazott a Szovjetunióból Mohammed Al Badr Emir, jemeni trónörökös, miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter június 25-én, kétheti szovjetunióbeli tartózkodás után a kíséretében lévő jemeni hivatalos személyiségekkel együtt elindult a Német Demokratikus Köztársaságba (MTI) 3 07 fl IS'IVAN; (26.) /I KUJON zámított Koczog az ellenállásra. Türtőztette magát, mert ezt az ügyet nem lehet elsietni. Négy felöl is szárítóba van immár. Monoki — a lovak — a szövetkezet — most meg a fia. Eszébe jutott a pipája, boldogan csömöszölte bele a dohányt, azzal is idő telt s mégis csak az a látszat hogy tudja ő, mit csinál. Készséggel nyúlt ujjasa zsebébe az öngyújtóért, de hasztalan. Nem találta. Hogy is találta volna, mikor sose tartotta abban, hanem a puszüdzsebben. Miután nyugtalansága ezzel is elsimult — látnivalóan minden a helyén van — bölcset nyársalt a levegőbe a pipaszárral. — Hát ha restell ed a társulást Balázzsal, majd kiárendáljuk Pelle doktor sitráfkocsdját. — Miért akar engem mindenáron eladni? — bolyongott apján a fiú neheztelő szeme, amire idős Koczog megintcsak sűrű pislogással felelt. A legényből meg fakadozott tovább a panasz. — Ilyen emberhez kötne engem, mint ez a csavaros eszű doktor? Nem jóban ismeri nálamnál is? Kilopta az még a szarka alól is a tojást, úgy forgolódott mindig. Maga regélte el a röntgent, meg a teniszpályát. Hát ez megint igaz volt! Nem tudott rá mit fakajtani az apa. Az infámis doktor szegényparaszt gyerekeként szerezte meg a diplomát. Alighogy összehányt egy csepp kás rendelőt, gyorsan megszedte magát. Szavahihető emberek állítják, hogy már akkor ..röntgenezett” fizetségért, mikor még nem is volt röntgengép a városban, ugyan ki látta sötétben, mit olvasott le a doktor úr arról a sárgára akasztott kormos üvegtábláról, ami piögé a beteget állította sóhajtás irányában. Hát a termiszpálya! Békéből ez letett. a maga nevére a dolktor úr jó nagy területet a vadregényes Berekfürdő partján. Ha meg már meg volt a telak, építtetett rá. Hadd lakjanak ott a fürdővendégek is. Hátha a panzdódíjon felül még meg is betegszenek — abból is leesik egynéhány pengő. Bár már akkor úgy látta volna mindenki a jódos, melegvizes fürdő jövőjét, mint a doktor úr. Igaz, Móricz Zsigmond megírta, hogy folyik el a semmibe a puszta aranya, de neki már csak ez a rendszer hitte el. Azám! Ki ne felejtsük, hogy kun módra puritán szálló mögé teniszpályát is döngöl tetett a doktor úr. Csak cflyan parasztosat, ami alól előrepedezett a szik s aki mezítláb éviekéit rajta, sűrűn sziszegett. A cölöpök tövén, meg a „folyosó” táján, ahová ritkábban esett teniszlabda, tippan meg nadragulya nőtt. Már csak azért is, hogy mit csúfoskodik ez a paraszt- doktor ilyen úrimicsodával. De nem is ezt akarjuk mondani. Hanem, hogy két út zárta le egymásra merőlegesen a teniszpályát. Jobbról, a pálya végével egy irányban futott a közelebbi s a pálya hójával a távolabb eső út. alami járatlan fővárosi ember telekvásárolni vetődött a Berekbe. Nagy hümmentés fogadta hírpt a városban. Akkora, hogy tizenkét kilométerre kihallatszott. Hát ezt hogy csapják be? Nosza kéméi volt Pelle doktor úr — akiről meg kel jegyezni, hogy olcsón, szívesen gyógyított bárkit. Behozta a réven, amit elveszített a vámon. Kézbe vette hát a városi vendéget. Ravasz, kifür- készletetlen kupec-parasztok segítettek magyarázni a Berek térképét. A jámbor pesti nem tanulhatta jól' meg az iskolában az egyezményes jeleket, mert az adásvételi szerződésbe inkább a szö- vegezett körülírást választotta. Eszerint a szálló mögötti teniszpálya hosszanti oldala meg a gyalogút közti részért fizeti a súlyos pengőket. A doktor úr rém pedáns volt arra, hogy valaki iskolát végzett ember létére buta, fizesse meg felnőtt korában a tandíjat. A szerződéskötés és a vételár lefizetése körüli napokban felfogadott két facér parasztot Akik amúgy is lekötelezettjei voltak holmi subaalatti üzletek miatt. Sajátkezűleg kicirkalmazta nekik, hogyan fordítsák meg a teniszpályát előző irányával keresztbe. Ilyenformán a ho6sz-oldal került a közelebbi gyalogút mellé, miáltal felére csökkent az eladott terület is. Tehát az árán duplán nyert. A fiatal doktor akkori falánksága már rég elhányta virágát, de ki tudna aludni, ha vele kellene tisztességes fuvaregyességet kötni. TT oezog újfent csak kahogott. Igyhát ezt se erőltetheti. Olyanformán észlelte állapottát, mint akit lekötöztek s nem tud semerre mozdulni. Hol lesz ebből kiút? Az a kupei- hér Monoki most már pórázon tartja. Nyomban elrántja a hurkot, mihelyst kívánságát megtagadja ;: Ha mégegyszer kijön a tanyára, — abból semmi jó nem származik! Pista kisomfordáit az udvarra. Apja gyorsan a komótfiául szolgáló szalmazsákhoz ugrott. Kiolvasta az ezer forintot. Égette a mellét, ahogy zsebretette..; Szegény Róza mennyit fejt azért. Takargatta vakbélgyulladását is és csak akkor vitette magát kórházba, miután már kibukott a tehén alól. A csirkék ára. Hogy kuporgatta a legszeb tojásokat, hogy házalt tanyáról-tanyára jó köti óér. A két kisborjú ára is benne volt a hatezerben. Azokat meg Pista babusgatta, hogy bársonybricsesz nadrág és box csizma legyen belőle; Most már semmi se lesz az ő kusbitolni való cájgruhájából se... A szövetkezetbeli jövedelem fokosabb, abból házra kell, bent a városban. Temetné el a föld a vén sí maképű Monoki Sándort, ahol vanl A két kövér lovat etetni kell aztán is.;: A kölyöknek nem lehet parancsolni... De mit nem tesz az ember az életéért! Zajló jégtáblák közt elkapta a jeges ér, de míg össze nem csapnak feje felett a mocskos hullámok, akár a bűzlő dögbe is belekapaszkodik, ha az fenntartja.Ezért vállalná a közösséget Balázzsal, a doktorral. A fiú azonban hajthatatlan. Hasgatba, marcangolta a keserűség. Megsajnálta a legényt, aki búslakodva kórícá! most odakint.;. Mióta kéri már, hadd legyen rendes tag a csoportban! Szánta feleségét, aki szegény, kapálja most a tengerit s el nem gondolja, mi hajtotta haza olyan lóhalálában. Hullámzó, nyomorult sóhajjal indult a városba. Mostmár legalább a postán is megbámulják. Meglátják. kinek küld ezer forintot. Pista a bika-jászol mellől klx sérte szemmel az apját. Oldalazva, rövidet, hosszút lépve lötyögött Koczog a bejáróúton. Pipájából gyér füst szállt fel. Fél farát csigos szeredás verd este. — Máma se lesz a téeszből semmi — gondolta a fiú s a bika göndörszűrű homlokára támaszkodva könnyedén — felült a jászol szélére. Az állat megütődve bámult kis gazdájára, aki azt tehetett vele, amit akart. Egyedül őt tűrte meg közelében. — Na, Samu — beszélt neki — ha olyan erős volnék, mint te, széthánynám azt a büdös eget is!... Azért csak nem úgy volna — he- herészett — mert nekem is olyan karikát tettek az orromba, mint neked. Belemarkolt a bika nedves, szürke orrába s hogy Samu topogni kezdett, beleöklözölt ráncos nyakába. — Nyughass, Bolond! (Folvt. köv.) szükséges elevátor ügyében. Erős Lajos felkereste Balogh Gyula főmérnököt s elmondta, mire volna Tiszafüredi Gépállomáson a kazalozáshoz szüksége a Hámán Kató Tsz-nek. — Két napon belül meglesz — mondta a főmérnök. Ez június 11-én történt. Június 19-én írom ezt a levelet, de Balogh Gyula főmérnök elvtárs még mindig nem küldte a szükséges elevátort. Állítólag papíron kellett volna igényelni. Lehet, hogy így van.
