Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-26 / 150. szám

SZOLNOKI ^ NAPLÓ Mi történt a Napló cikkei nyomán ? Á dolgozók naponta fordulnak a szerkesztőséghez észrevételeik­kel, panaszaikkal. Az újság megírja, de, sajnos, legtöbb esetben, akik­hez a cikk szól, nem válaszolnak, holott erre külön rendelet is van, amely úgy szól, hogy a megjelent cikkekre nyolc napon belül vála­szolni tartoznak; Most egy próbát csináltunk; A Napló három cikkével kapcso­latban felhívtuk az illetékeseket Az eredményről az alábbiakban számolunk be; „További lakásnyerések érdekében“ A Napló június 12-i számában szerkesztőségi cikk jelent meg „To­vábbi lakásnyerések érdekében” címmel. A cikk javaslatokat tartal­mazott arra, hogyan lehetne Szol­nokon a padlásterek beépítésével új irodaház építésével és új emeletrá- húzással, további lakásokat nyerni. Ezen kívül szó esett aról is, hogy a honvédség és a belügyminiszté­riumi szervek is tegyenek meg mindent a lakások felszabadítása érdekében; A cikkre mindeddig sehonnan semmi válasz nem érkezett, illetve a rendőrség egyes felelős vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a Belügy­minisztérium lakásokat építtet Szolnokon, ezenkívül szó van egy új hivatali épület építéséről is, hogy a Ságvári Endre úti ház felszaba­duljon; Hivatalosan azonban sem a rendőrség, sem a honvédség nem válaszolt a cikkre, holott a dolgo­zók ezektől a testületektől is elvár­ják a választ. Nem érkezett visszhang a cikk első részére sem; Csorna Kálmán elvtárs, a megyei tanács VKG osz­tályának a vezetője kérdésünkre azt válaszolta, hogy amit megír­tunk, az nem új, csakhát a városi tanácsnak nincsen kellő műszaki apparátusa, hogy felmérje a pad­lásterek kiépítésének, és az emelet- ráhúzások lehetőségét. A városi ta­nács VKG osztályán dolgozó mérnö­kök igazgatási teendőket végeznek és így nem jut idejük, hogy ope­ratíven elősegítsék ezeknek a ja­vaslatoknak a megvalósítását.­De miért nem írta meg ezt már válaszul a megyei és a városi ta­nács VKG osztálya? „Miért nincs rá keret?“ A Napló június 21-i számában je­lent meg a fenti című cikk; Azt a kérdést intézte az illetékesekhez, hogy miért nincsen ipari tanuló utánpótlás az egyes szakmákban? A megyei tanács ipari osztályán nem olvasta a cikket Csemda Ist­ván elvtárs, osztályvezető helyet­tes és Kiss József elvtárs, akihez az ipari tanulók ügye tartozik; Egészen furcsa, hogy jó pár funk- ciónárius van, aki nem tartja kö­telességének a Szolnok megyei Néplapot olvasni, holott nem egy­szer jelenik meg cikk a területüket érintő kérdésekről. Kiss József elvtárs, a cikkre — miután elmagyaráztuk neki, hogy miről van szó — azt a választ adta, hogy a Vasipari Vállalatnak jogá­ban áll kérni státuszt azokra a he­lyekre, ahol hiányzik a szakmai utánpótlás; A Napló levelesládájából című cikkünkben jelent meg Sípo6 Bálint MÁV segédraktámok leve­le arról, hogy a munkahelyén rossz a világítás. Emiatt már félév óta panaszkodnak, de intézkedés mind­eddig nem történt; Erre a levélre sem érkezett sem­miféle válasz. Felhívtuk Juhász Ottót, a teher­pályaudvar kereskedelmi főnökét, aki elmondta, hogy a cikket nem olvasta. A panasszal kapcsolatban a következő felvilágosítást adta: már áprilisra megígérték, hogy az állomáson bevezetik a 220 voltos áramot, azonban ez valamilyen ok- n_l fogva késik; A világítás azért rossz, mert az esti órákban, amikor az állomást kivilágítják, az épü­letekben lévő villanyhálózat már nem bírja a terhelést. Ezért kell bevezetni a 220 voltos áramot Ez az ügy sincsen tehát véglege­sen elintézve. A fenti példák azt bizonyítják, hogy a vezetőknek még mindig nem ivódott eléggé a tudatukba az, hogy a dolgozók észrevételeire, ja­vaslataira, panaszaira kötelesek válaszolni. Már pedig az újságokban megje­lent cikkekre minden érintett in­tézmény, vállalat és szerv köteles válaszold, ez szorosan hozzátarto­zik a dolgozóknak az állam vezeté­sében való részvételéhez, a dolgozók ellenőrzési jogához, tehát végső so­ron a demokratizmus kiszélesítésé­hez; fife. Jövő hónap elején 28 új lakást adnak át a Ságvári Endre úton Az ÉM Építőipari Vállalat közlé­se szerint ebben az évben még to­A városban a megnyitásra ke­rülő Ságvári Endre körúton épülő bérházak H-tömbje e hónap végére elkészül. Ebben a tömbben 28 la­kás van, amelyek átadása, a dolgo­zók számára, július első felében megtörténik; vábbi 56 lakás készül él, ezek át­adására október első felében kerül sor. Tájékoztató az általános iskolai behatásokról A beíráshoz szükséges ofcmá­Beíratni kötelesek a szülők, vagy gondviselők azokat a gyermekeket, akik az 1950. évi szemptember 1-e előtt születtek és 1956. augusztus 31-ig a 14. életévüket még nem töltötték be. A beírás ideje minden általános iskolában június 25—26- án délelőtt 8-tól 1 óráig és délután 3-tól 5 óráig lesz. nyok: Az első osztályba való beiratko­zásnál: születési értesítő, újraoltási bizonyítvány, a gyermek szülőjé­nek személyi igazolványa, a többi tanulónál az iskolai bizonyítvány; Nagy sikere volt a meseoperának ' Szombaton két előadásban mu­tatták be a Kassai úti általános is­kola növendékei a „Makrancos ki- rálykiasszony” kétfelvonásos mese­operát. A Szigligeti Színházban megjelent kicsik és nagyok nagy tetszéssel fogadták a bemutatót, úgy, hogy a kis művészek, első be­mutatkozásuk alkalmával, nagy si­kert könyvelhettek el a maguk számára; »■■■■imimiiiiiiHi Vörös Csillag és Tisza Filmszín­ház: kedd-szerda: „Bel-ami’*. Színes francia—osztrák film. Kertmozi: kedd-szerda: „Három jó barát’*; Csehszlovák film; Járműjavító Kultúrotthon: szer­dán: „Civil a pályán’*. Magyar film- vígjátékj (hűmok köszöneté a tagadó édesanyáknak Vasárnap a Szolnok városi tanács díszter­mében megrendezett meleghangulatú ün­nepségen találkoztak az orvosok a tej adó édesanyákkal. Dr; Szittya János­nak, a vírosl tanács egészségügyi osztályve­zetőjének megnyitója után dr. Bene Zoltán szülészfőorvos, ország- gyűlési képviselő mon­dott ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy a mesterséges tápsze­ren nevelt gyermekek­nél hétszer akkora a csecsemőhalandóság, mint az anyatejen ne­velteknél. Sajnos, sok édesanya betegség, tej­hiány vagy egyéb okok miatt nem tud szop­tatni. Szolnokon a vi­déki városok közül el­sőnek 1952-ben anya­tejgyűjtő állomást állí­Karcagon; A továb­biakban t^g^YeÜe, hogy a tejadó anyák a lite­renkénti 35 forintos élelmiszerhozzáj árulá­son, jutalmazáson, so- ronkívüii tanácsadáson és egyéb megbecsülése­ken kívül kapjanak a kiváló véradókhoz ha­sonlóan kitüntetést. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Kálmán- di Mihály és dr. Sze- beni József gyermek- gyógyász szakfőorvos ÍS; A felszólaló édes­anyák elmondották, hogy most már még in­kább meggyőződtek a tejadás jelentőségéről és mindent megtesz­nek asszoytársaik cse­csemőinek, a veszély­bekerült kis emberi életek megmentéséért. Solymár József C1PŐKIALL1TAS Az Állami Áruházban ragy a forgalom. A vevők jórészét először, mint a mágnes húzza magához a .cipőkiállítás” — csalt áz­ván mennek tovább, ami­kor kinézgelődték magu­kat. Illetve még akkor sem, mert először szavaz­ni kell egy szabályos sza­vazóiéi ócskán a „cipő­szépségverseny” győzte­sére. S ezt rendkívül ne­héz eldönteni. A nők közt a 91-es modell hódít — egy lapossarkú, szolid dí­szítésű drapp lábbeli. Van. akinek meggyőző­dése, hogy szépvonalú lá­ba semmiben sem juthat úgy érvényre, mint a csi­nos „balerinában", a ko­rosabb férfiosztály eskü­szik, hogy a kényelem ne­továbbja s a férfiszépség tartozéka a mikropórusos talpú papucsszandál. A választás még nem dőlt el, a lapocskák titkot őriz­ve gyülekeznek az urná­ban. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a kiállított 150 modellből kerül ki az idei és jövőévi divat. A mart­tűi Tisza Cipőgyár kollek­cióját áthatják a vendé­gek s az ő véleményük dönti el, hogy a követ­kező években melyik ke­rül gyártásra, azaz való­ban a cipőelárusítóhe­lyekre. Pillanatnyilag a látoga­tók igen nagy hányada azonnal venni akar a ki­állított tárgyakból. Mi­után rájön, hogy nem le­het,' dicséretbe kezd oly­annyira, hogy ezt már nem is volna jó hallani a gyár tervezőinek, nehogy elbizakodjanak. E helyen azért inkább azt kell ki­emelnünk: örömmel lát­juk az új modellek kö­zött, hogy a jó. felsőrész alá a tartós, jólbevált mikrópórusos talpat te­szik. A szép cipőnek ugyanis tartósnak és jó­nak is kell lenni. Pl. a legkecsesebb „balerináról” is lesújtó véleményt mond a dolgozó nép, mikor há­romheti használat után leválik a talpa és a har­madik ktsz-ben is azt ja­vasolják, hogy dobja el. A férfiak is lemondanak a kényelemről, miután meg­győződtek arról, hogy a papucsszandál „terepjáró” talpa terep nélkül is egy hónap alatt rámáig ko­pott s kijavítása remény­telen; Reméljük, a vásárlókö­zönség a mostani szava­zásnál, — ha már lehet — él a jogaival, s nem­csak azt nézi, hogy szép, hanem azt is, hogy jó-e a cipő. Ennek pillanatnyilag az az akadálya, hogy a ki­állításra felügyelő alkal­mazott eleve megtiltja bárkinek is, hogy kézbe­vegye az árut. Röntgen­szeme pedig még a vérbeli suszternek sincs. P—s BATA SÁNDOR előkészül a felszállásra; Közben néhány kilométerrel távolabb a Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség szandaá sportrepülőterén a levegő bajnokai ké­szülődtek; A borongás időjárás ellenére is sok érdeklődő kijött, hogy megnézze, mát tudnak produkálni a levegőben azok, akik nem hivatásos repülők; Elsőnek Balta Sándort vontatták fel a „Június 18” nevű vitor­lázó géppel. A legelő és a város felett igen szép fordulókat és spi­rált mutatott be. Molnár István magyar gyártmányú „Ifjúság” nevű vitorlázó géppel műrepülést végzett. Meglepte a nézőket, ami­kor a motomélküli géppel egymásután több bukfencet csinált, majd a repülőgép hátára fordulva repült. Igen tetszett a közönség­nek, mikor 5 motoros repülőgép V alakban szállt el a repülőtér felett, majd szabályos lépcső alakban helyezkedtek éL Utána kö­vetési gyakorlat volt, amely úgy tűnt, mintha a repülők kergetőz- tek volna; Néhány perc múlva 40 hatalmas színes léggömbre va­dásztak a gépek; Gépbe szállnak az ejtőernyősöd Azonban a legizgalmasabb pillanatok, az ejtőernyős ugrások voltak. Bemutatkozásképpen Dugonics Pál 800 méterről végzett zu­hanó ugrást. Még a legmerészebbnek is elakadt a lélegzetük, amikor elhagyta a gépet, s mint egy zsák, 5 másodpercig zuhant Ezután utasszállító gépből — „Tevéből” csoportos ejtőernyős ugrás követke­zett. Nagyon tetszett a közönségnek az egész repülőparádé. A vidámkerti szabadtéri színpadon változatos kultúrműsort lát­hattak a jelenlévők. Meg kell említeni, a tiszaföldvári DISZ-szervezet leány tánccsoportját, amely különösen szépen szerepelt, majd a Ki­lián György tisztiiskola vegyes tánccsoportját. Kedves szavalatokat és szórakoztató énekszámokat lehetett hallani. A Kinizsi SK evezős szakosztályának felnőtt nyolcas kajak válogatottja. Estére fordult az idő, mikor a Kinizsi Sportkör evezős ver­senyére került sor a Tiszán. A szakosztály most készüi az országos versenyre és ez volt az első nyilvános idei bemutatkozása. Tura- hajók, versenyhajók és motorcsónakok álltak rajthoz. Bár itt Is ked­vezőtlen volt az időjárás a nagy szembeszél miatt, mégis zsúfolásig tele volt a Tisza-híd érdeklődőkkel. A versenyszámok befejezése után A Kinizsi sport és a városi TSB elnöke ünnepélyes keretek között adta át a győzteseiknek az érmeket. Június 24-e, az ifjúsági találkozó napja sokáig emlékezetes m„ - rád azoknak a fiataloknak, akik eljöttek Szolnokra, Vidám, eseményekkel teli nap*.. Júniusban szokatlan hideg, borongós reggelre ébredték vasár­nap a szolnokiak. A fiatalok hetekkel előbb készülődtek erre a napra, s mit sem törődtek a hűvös időjárással. Ügy 9 óra tájban egymás­után érkeztek a ponyvával letakart és nyitott teherautókon. Éne­kelve, nevetve, vidáman suhantak keresztül a városon az abomyiak, zagyvarékasiak; Itt láttuk a martfűi Tisza Cipőgyár fiataljait, a tö­rökszentmiklósi akat, szajoliakat, besenyszögieket. olyanok is voltak, akik vonattal jötték; A találkozó egyik eseménye az ÉDOSZ sportünnepélye volt a vidámjkerti pályán. Dózsa János sz kszervezeti elnök ünnepélyes megnyitóját egy alacsonyan szálló repülőgép szakította félbe, amely­ből százszínű virágszirom hullott alá, s fújta a szél, amerre csak fiabalok voltak; tottak fel. Az állomást azóta ellátták korsze­rű hőlégsterilizátorral, villanyjégszekrénnyel és minden más szüksé­ges berendezéssel s a munkát függetlenített védőnő irányítja. Je­lenleg több mint 30 édesanya ad tejet sa­ját gyermeke szopta­tása mellett az arra rá­szoruló csecsemőknek. Csupán a megyei kór­ház csecsemőosztályán havonta 200—300 liter anyatejet használnak fel a gyenge és beteg gyermekek táplálására, gyógyítására. Dr. Bene Zoltán a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a csecse­mőhalandóság csök­kentése érdekében a megyében szükséges lenne még több anya­tejgyűjtőállomást fel­állítani, így elsősorban

Next

/
Thumbnails
Contents