Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-24 / 149. szám
<i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. június 24. Az atomenergia a szovjet ember szolgálatában Az ionizáló sugárzás és az eleven organizmusok Beszélgetés Alekszandr Kuzin professzorral NEMZETKÖZI SZEMLE A moszkvai nyilatkozatok és Nyugat Ha bármilyen helyiségben a földkerekség bármelyik pontján bekapcsolunk egy rádióaktív sugárzást regisztráló műszert, úgy az lassan számlálni kezdi az impulzusokat. A tudósok természetes rádióaktivitásnak nevezik ezt a jelenséget. Mit jelent ez? A földön mindenütt elszórt állapotban urán, tórium és rádium, rádióaktív anyagok apró dózisai észlelhetők. Bármely eleven szervezet alapját képező természetes szén mindig tartalmaz jelentékeny mennyiségben rádióaktív szenet. A kálium, amely nélkül el sem képzelhetnénk az életképes szervezeteket, jó néhány izotópból, többek között rádióaktív izotópból is áll. Ezek az anyagok olyan sugarakat bocsátanak ki, amelyek ionizálják (elektromossággal feltöltik) a semleges atomrészecskéket és környezetünk molekuláit; Bolygónkon a természetes rádioktivitás alapján keletkezett és fejlődött ki az élet, azaz e szüntelen, igaz elég gyenge ionizáló sugárzás hatására. Az ionizáló sugárzás hatása az eleven szervezetre — mondja Alekszandr Kuzin professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája biofizikai intézetének igazgatója — eléggé különböző és a kisugárzás dózisától függ. Maguk a szervezetek különbözőképpen érzékenyek a rádióaktivitásra és az ami elég erősen hat egy bizonyos szervezetre, majdnem jelentéktelen a másikra nézve; Az ionizáló sugárzós nagy dózisai nagyon erős biológiai hatást váltanak ki, megakadályozzák a sejtosztódást, megakadályozzák és néha teljesen visszaszorítják az eleven szervezetek növekedését és fejlődését, zavart keltenek igen sok fiziológiai folyamatban és megfelelő intenzívitás mellett még el is pusztítják az eleven szervezetet. Emellett minél magasabbrendű az élőlény, aránylag annál kisebb dózisra van szüksége az ionizáló sugárzásból; A Szovjetunióban, akárcsak a többi országokban, azzal kísérleteznek, hogy kiderítsék az élelmiszereknek az ionizáló sugarak segítségével történő konzerválásának lehetőségét. Megállapították, hogy az élelmiszer-konzerválásnak ez a módja sok előnnyel jár: eléggé gazdaságos és a szokásos konzerválási módtól eltérően (magas hőmérséklet mellett) nem történik változás a konzervált anyagban (például a hús friss marad, stb-L A kísérletek bebizonyították, hogy a besugárzásos sterilizációval az élelmiszerekben nem képződik semmiféle mérgező anyag; Az élelmiszereknek ionizáló sugarak segítségével történő népgazdasági fontosságú konzerválási módját most dolgozzák ki részletesen; Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek a burgonya hosszú tárolása esetén lépnek fel; Tavasszal, amikor emelkedik a hőmérséklet, a burgonya csírázni kezd. Kiderítették, hogy a burgonyacsírák eléggé érzékenyek a rádióaktivitásra és aránylag egész kis rádióaktív dózissal megtámadhatók. A Szovjetunióban különböző módon vetették alá rádióaktív sugárzásnak a burgonyát és meggyőződtek arról, hogy ezután nem változtatja meg tulajdonságát, minőségileg változatlanul jó élelmiszer marad, de elveszti csirázóképességét. Jelenleg olyan ipari berendezést készítenek, amellyel megvalósítható a burgonya rádióaktív besugárzása; Az elevátorokban a gabona igen nagy részét támadja meg a zsizsik. E kártevők ellen folytatott harc eléggé nehéz és költséges. Itt is igénybe vehető a ionizáló sugárzás. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája biofizikai intézetének tudományos munkatársai a gabonatermesztő intézet munkatársaival karöltve most tanumányozzák annak lehetőségét, miként lehetne felhasználni az ionizáló sugárzást a k'rtevők elleni küzdelemben. ’A zsizsik elpusztításához nagy dózisú ionizáló sugárzásra van szükség. Gyakorlatilag azonban ez több nehézséget támaszt A kísérletek azonban megmutatták, hogy a rovarok, lárváik és tojásaik eléggé érzékenyek a rádióaktív sugárzásra. A halált okozó dózisnak, mintegy egytizedével megfékezhető a zsizsik fejlődése. Az ionizáló sugárzásnak ilyen célokra való fel- használása óriási lehetőségeket rejt magában. Az eddig felhozott példák a nagydózisú sugárzás hatásáról szóltak. Nem kevésbé érdekes a közepes dózisok hatása sem. A közepes dózisú sugárzásnak alávetett növény nem pusztul el, hanem tovább él. Szervezetében azonban komoly átalakulások mennek végbe és az átalakulások közül több örökölhető. így aztán különböző alakú növények fejlődnek ki nagy mennyiségben. Ezáltal könnyebbé válik a további szelekció, az új növényi fajták kiválasztása; Intézetünkben ezzel a módszerrel termesztettünk ki új rozsfajtát. Ez a rozsfajta abban különbözik a szokásostól, hogy szalmája vastagabb és a gabonaszemek is sokkal nagyobbak. Ez utóbbi tuljadonság nem kis jelentőségű a malomipar szempontjából. Az új rozsfajtát most kísérletnek vetik alá. Az ionizáló sugárzás segítségével sikerült új élesztőfajtát létrehozni; Ez az újfajta élesztő 200-szor aktívabban termeli az ergoszterint, amelyből értékes vitaminokat állítunk elő. A Szovjetunióban igen sok kísérlet folyik, hogy kiderítsék, miként hatnak a növényekre a kisdózisú ionizáló sugárzások. Például az uborka, a sárgarépa, a retek és a káposztamagvak besugárzása elősegítette a növény fejlődésének meggyorsítását, korai virágzását és terméshozamának 10—20 százalékkal való gyarapodását. Magától értetődik, hogy ezek az eredmények nemcsak a sugárzáson múltak. Az ilyen eredmények elérése mindig is függött és a jövőben is függni fog az éghajlati viszonyoktól, amelyek közepette a növény fejlődik. Mindenesetre azonban most behatóan tanulmányozzák az ilyen módszerek gyakorlati alkalmazásának lehetőségét; Érdekes kísérleteket folytattak rádióaktív anyaggal kezelt mezőkön. A rádióaktív anyaggal kezelt mezőn 90 százalékkal nagyobb a terméshozam, mint a szokásos mezőkön. Az elmúlt évben ehhez közeljáró eredmények születtek a kukoricával folytatott kísérletek során i& Ez alkalommal csak néhány olyan példát soroltunk fel, amelyek érzékeltetik, milyen lehetőségei vannak az ionizáló sugárzás felhasználásának a mezőgazdaságban. Ha hinni lehet a Tribune Des Nations című francia lapnak, akkor munkatársa két diplomata nagyon érdekes beszélgetését leste el egykét héttel ezelőtt. S mi másról folyt vona a szó, X. a jugoszláv kommunista és Y. a nyugati diplomáciai megfigyelők között, mint az akkon napok legnagyobb eseményéről — Tito elvtárs és a jugoszláv kormány- küldöttség moszkvai látogatásáról, tárgyalásairól. •— Tito tehát visszatér régi szerelméhez és elfelejti a nyugati hatalmaknak tett Ígéretét? — így Y: Mire X.: — Egyáltalán nem. Ami most Moszkvában történik, egyszerűen csak azt bizonyítja, hogy semmi sem változhatatlan. Az Önök stratégiáinak és minisztereinek nem volt igazuk, amikor a Szovjetunió és Jugoszlávia nézeteltérését politikájuk egyik legszilárdabb pillérének tartották; Y.:.— Hát ez érthetetlen; És a sértések zuhatagát;:: mindezt feledés borítja? X. : — Nem, hanem ami történt, most teszik jóvá és ez a fontos. Egyébként különösnek tartom, hogy ön nem örül annak, hogy a konfliktus mindkét fél megelégedésére rendeződött. ön nem híve a népek jobb kapcsolatainak? Y. : — Dehogy nem: Csak felmerül bennem a kérdés, vajon Tito moszkvai kijelentései nincsenek-e ellentétben azzal, amit még a múlt hónapban mondott arról, hogy országa nem csatlakozik egy tömbhöz sem: X. : ; ön talán tömbbel téveszti össze azt, amit mi szocialista tábornak mondunk; Y. : *— Valóban nemigen látok különbséget a kettő között: X;: — Nyiván azért; mert Ön ellenfele a szocializmusnak: Amikor Tito örül annak, hogy helyreállt a szocialista tábor egysége; nyilván azoknak az országoknak az ösjge- ségére gondol, amelyek vezetdp a marxizmus-leninizmushoz, vagy. ha úgy akarjuk, a kommunizmushoz tartozónak vallják magukat. Ez ideológiai kérdés, amelynek semmi köze nincs a katonai tömbökhöz; Y:: *— Reméljük tehát, hogv Jugoszlávia mindennek ellenére fenntartja baráti kapcsolatait a Nyugattal és semleges marad? X. : *— Természetesen: Ami az előbbit illeti, e nélkül nem lehetne tartós békét teremteni a világon. De Jugoszláviának ezt a szándékát osztja a Szovjetunió is. Az oroszok és a jugoszlávok véleménye ebben nem tér el; Ami pedig a semlegességet illeti ez nem a mi politikánk. Éppen olyan kevéssé vagyunk jóindulattal a kapitalizmus iránt* mint többi kommunista elvtársunk: Y. : •— Beláthatja, hogy ezt kellemetlen hallanunk;;; Megrökönyödésünk fokozására most már nem hiányzik más. minthogy a mi szociáldemokratáink a szocializmus ürügyével szintén Moszkvába menjenek; X: pataiért ne? Egyébként néhány év múlva a történelmi fejlődés bizonyára megmutatja még az önök legelvakultabb híveinek is, hegy semmisem változtathatatlan.-. Y.: — Végeredményben tehát Önök arra szólítanak fel bennünket, hogy vegyünk részt az aranykorban. Egyetlen feltételünk, hogy tegyük le fegyvereinket. X.:— Nem; Mi önöket csupán arra kérjük, vessenek véget a hidegháborúnak és vegyék komolyan az aktiv egymás mellett élést, amely kizárja a tömbpolitikát; Eddig a párbeszéd, amelyet a Tribune Des Nations munkatársa ellesett- Végeredményben számunkra kevéssé fontos, hogy valóban lezajlott-e ez a beszélgetés, vagy sem. Lényegesebb, hogy megtörtént, vagy elképzelt párbeszéd csokorba gyűjti azokat a gondolatokat, amelyek az uj helyzet láttán a nyugati politikusok fejében megfordulnak: Mert lássuk eggk: Y: mindjárt a beszélgetés elején hangot adott annak a csalódásnak, amelyet a Szovjetunió és Jugoszlávia nézeteltéréseinek végleges kiküszöbölése okozott bizonyos nyugati körökben. Most a közös nyilatkozatok nyilvá- nosságrahozása után ez a csalódás és az uj helyzet feletti aggodalom egészen nyíltan kifejezésre jut. Egy washingtoni Reuter tudósítás szerint „Nem titok, hogy amerikai kormánykörökben bizonyos elkeseredést és aggodalmat váltott ki, hogy Jugoszlávia egyre erőteljesebben támogatja a szovjet politikát.“ Sőt, több amerikai kormánytisztviselő úgy nyilatkozott, hogy ezek után az Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia és esetleg nagy mértékben módosítania kell Jugoszlávia irányában eddig folytatott politikáját. Ez természetesen azok véleménye, akik a • szovjet—jugoszláv viszony sajnálatos megromlására, a kapitalizmusnak jugoszláviai — sőt bulgáriai, magyarországi, romániai, stb. — restaurációjára, építették fel terveiket. A jugoszláv kommunisták érdeme, hogy az országukkal kapcsolatos nyugati tervek füstbementek. S akik mindmáig reménykedtek, most — amint a Time című amerikai folyóirat megfogalmazza, — levonhatják a tanulságot: „A kommunista mindig csak kommunista marad.*4 Most még nem látni, hogy a felelős nyugati államférfiak valóban levonták-e megfelelő következtetéseket. Tény. hogy a szovjet—jugoszláv nyilatkozatok a közeledés újabb perspektíváit tárják fel a nemzetközi kapcsolatokban. És ezt — az első nyugati visszhangok tanúsága szerint •— a józanabb nyugati körök máris felismerik: A Popolo Di Milano, az olasz kormánypárt, a Keresztény Demokratapárt lapja leszögezi, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak megszilárdulása fontos politikai esemény, amely esetleg jelentősebb kihatással lesz, mint ahogy most előre látható. Az angol Birmingham Post pedig megállapítja: Nyilvánvaló, ha Oroszországban tényleg uj felfogás uralkodik* a Nyugat nem maradhat éppen olyan hajthatatlan, mint Sztálin napjaiban: Azaz* ha Y; nem is akarta tudomásul venni, de mások már pedzik Nyugaton, hogy •— amint az X; is mondta — Moszkvában nem a tömbpolitikája jegyében folytak a tárgyalások: Ellenkezőleg: Az aktív békés egymás mellett élés politikájának további kiterjesztése mellett kötelezték el magukat a tárgyaló felek; S ennek a jelenlegi enyhülő nemzetközi helyzetben reális lehetőségei vannak; Gondoljunk például arra* milyen nagy hatást keltett a Szovjetunió legutóbbi leszerelési lépése: Követendő példaként állította kormánya elé ezt az angol, a francia és az amerikai közvélemény is: A fegyveres erők létszámának ilyen egyoldalú csökkentése meggyorsíthatja és megkönnyítheti egy részleges leszerelési megegyezés létrejöttét •— hangsúlyozza a szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat S egy részleges leszerelési megegyezés is óriási jelentőségű lenne a békermegőrzése. a nemzetközi kapcsolatok normalizálása szempontjábóL Nagy-lendületet adna például a szocialista tábor és a nyugati országok közőttrmár ma is szépen fejlődő gazdasági és kulturális kapcsolatoknak.- Hasonlóképpen a tömbpolitikát kizáró békés egymás mellett élés nézőpontjából vizsgálták Moszkvában a német problémát és az összes többi nemzetközi kérdést is; ;: :Ha Y: valóban feltette á már idézett utolsó kérdését, akkor X, jól felelt; A szovjet-jugoszláv közös nyilatkozatok szellemében mondotta : „Mi Önöket csupán arra kérjük vessenek véget a háborúnak és vegyék komolyan az aktív békés egy más mellett élést amely kizárja a •■tömbpolitikát.“ Esős időben is hatásosan védekezhetünk a P ER 0 N OSZPÚRH ellen, ha RÉZMÉSZPORRAL permetezünk. Keresse minden szaküzletben a legújabb lengőlapátos háti porpermetezőgépet. Gyártja és felvilágosítást ad a KISKUNHALASI motor és gépjavító v. QiqiUútqó ajtó J. Permjak meséje Egy új ház bejáratára szépen cifrázott, festett, faragott ajtót szereltek. Egy szó, mint száz — szép volt az Ajtó. Próbálták, nézegették, dicsérte mindenki, hogy milyen könnyen nyílik, csukódik, meg hogy olyan pompásan elfedi a nyílást, egy pi- curkát sem enged be a téli zimankóból. Mivel megfelelt minden követelménynek, hát nem is beszéltek, róla többet. De annál gyakrabban fordult a szó az ablakokra, ami természetes is, mert hogy azok bizony rosszak voltak. Nehezen nyíltak, rosszul zártak, meggörbültek-vetemedtek és beengedték a hideget. A nagy figyelem, az állandó gondoskodás miatt az Ajtó irigyelni kezdte az ablakokat, s megneheztelt a ház gazdáira. — Hát jó, várjatok csak! — mondta magában. — Majd megmutatom én nektek, hogy én is vagyok azért tán valaki! — S ezzel, neki is fogod görbülni, hajladozni és csikorgóit, nyekergett egyre keservesebben, utóbb még a szomszédok is megsokallták. Gondozásba fogták az Ajtót: gyalulták, egyengették, pólyálgat- ták, kenegették a sarkát, de csak hiába volt minden, tovább csikorgóit, sivalkodott. Mi történt azonban! Egy szép napon megfogták őkéimét, levették a sarkáról és ?— zsupsz! ki az udvarra! Helyére egy másikat tettek, egyszerű fenyőfa ajtót, amely azóta is becsülettel szolgál, mert tudja, hogy könnyen nyílni, jól csukódni, nem valamiféle különös érdem-, hanem aj- tómivoltából következő kötelesség. Az udvarra kilódított díszes Ajtó hamarosan rádöbbent, hogy a házon kívül, s a ház nélkül nincs becsülete, se haszna, se értéke. Még csikorogni sem tud többé... ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Séta hősben Craiova város csodálatosan szép parkjában séta közben a dolgozók ut- baejtik a festői környezetbe harmonikusan beleilleszkedő, könnyed ívelésű függőhídat is. Egyéni dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek ! Kössetek minél nagyobb számban sertéshizlalási és bacon nevelési szerződést az 1956—57, évre, A beadásra kötelezett termelők takarmánybeadási kedvezményben részesülnek. Magas átvételi árat és külön prémiumot biztosítunk a leszerződött bízók után. Szerződéskötés esetén egyéni termelők'« nél 4M Ft, tsz-eknél 600 Ft előleget folyósítunk. Mindenféle felvilágosítást megadnak és szerződés megköthető az AUatforgalmi Vállalat felvásárlói* nál és kirendeltségeinél. SZOLNOK MEGYEI AIXATFORGALMI VÁLLALAT
