Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-24 / 149. szám
Magyarázat arra, hogy egyes minisztériumokban miért van szükség annyi íróasztalra. 7Izenharmadik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 június 24 4 Kakas a szolnoki vasútállomás építkezésén A látogatót, akárki légyen -s az — először Marosiné főépítésvezetőségi adminisztrátor akarja látni. Persze nem önzetlenül. Más bélyeget, bogarat, esetleg sörös- üvegcimkét gyűjt, ő szenvedélyesen szedi a kiszálló vendégek autogrammját. E különleges rigolya állítólag akkor kerítette hatalmába, mikor az egyik napon megérkezett a huszonötödik aktatáskás ember is. Most én is gazdagítom az aláírásgyűjteményt (bár aktatáska nélkül vagyok) és megkapom a magyarázatot, mint mindenki: „Nem győzzük a kíséretadást, ki dolgozik, ha mindenkit a vendégek kötnek le. Sokan csak azért jönnek le, hogy aláírassák a kiküldetési rendelvényt’^ Már-már sértve érezném magam, mikor megnyugtat, hogy én kivétel vagyok. (Mindig az a kivétel, aki éppen aláírja.) Napi átlagos 8 vendéget számítva — rövidesen elérkezik az ezredik látogató is s remélhetőleg megfelelő személyiség (pl.- vasutastábomok) lesz ahhoz, hogy impozánsan üdvözölhessék: Én sem vagyok különb, mint a többi ellenőrféle s őszinte óhajom, hogy a leges- legfőépítésvezetővel kísértessem végig magam: — Ez pillanatnyilag nem lehetséges. A huszonlcettes vállalat Szolnok megyei mtrokahelyemek vezetője, Körmendi elvtárs ugyanis Budapesten ütötte fel irodáját. Hogy 100 km-ről hogyan irányít, arra eddig nem jöttek rá. Ugylátszik, hogy a telefonon kívül a televíziót is igénybe veszi: így Marosi elvtárssal, az építésvezetővel is megelégedtem volna, azonban őt már régen lefoglalták a tervezőiroda küldöttei s inkább a csinos statikusnővel tartott, mint velem. Kénytelen voltam igazat adni neki: A tervezők és a kivitelezők között ugyanis állandó munka- kapcsolat áll fent. Másfajta, de szintén igen jó kapcsolat alakult ki a szűkebbkörű műszaki és admimsztratív vezetés között — lévén Marosi és Marosiné házastársak. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a napi értekezleteket házon belül is megtarthatják: Azért csak körüljártam a munkahelyet s mondhatom, jól halad az építés. Csupa fiatal tanuló dolgozik a hatalmas felvételi éoület alapjain s már elérték a földszinti falegyent: ök alakítják át a pályafenntartás volt épületeit irodákká, szobákká.- Igaz, még csak homokba kellene rakniok a téglát, míg tanulják a falazást, ők azonban mindjárt malterba tér- szik, méghozzá igen jól: Saját maguk építették az ebédlőt, a tanulóváros hálótermeit. Csupán egy szépséghibája van az épületnek, az, hogy nem érkezett meg a hullámpala, így felerészben fedetlen. Valószínű, esernyő alatt folyik majd itt az élet. Ami a sportot illeti, kedvelik az építőmunkások, különösen a futballt. Csak azt kérdezik a központtól, mit csináljanak a 16 ballábas futballcipővel, ami* kedvesen elküldték. Két balkezes ember van, de két ballábas fut- balista — legalábbis az építők csapatában nincsen. P-s Levél a belkereskedelmi miniszterhez Az 14t5J1953 (IV. 29) Bk. M. utasítás ügyében Kedves Miniszter Elvtárs! A dolog úgy kezdődött, hogy bementem a helyi földművesszövetkezethez és bejelentettem, hogy mozgóárus szeretnék lenni. Egyszerű mozgóárus, aki az aratás és cséplés idején narancsízű szörpöt, cigarettát, cukorkát, némi ennivalót és textilárut akar árusítani kint a határban, hogy enyhülést vigyen a szomjazóknak és az éhezőknek, pertlit annak, akinek netán a munka iramában elszakadna a gatyamadzagja: A földművesszövetkezet ügyvezetője nagyon megörült nekem, mert ismert már vagy 40 esztendeje, hiszen annak idején együtt törtük be a jegyző fiának a fejét, szóval régi cimborák vagyunk. Azt mondta nekem! „Te, komám, annak, hogy mozgóárus légy, nincsen semmi akadálya;:: illetve várj csak .. írjál egy önéletrajzot, csináltass két igazolványképet, add be, aztán majd továbbítjuk”: Tudja, Miniszter elvtárs, én kissé csodálkoztam, és meg is kérdeztem a komámtól, hogy minek írjak én önéletrajzot, nem akarok én miniszter lenni, csak egy egyszerű mozgóárus^ Megaztán: ismersz te engem, becsületes ember voltam világ életemben.- Az. hogy betörtük a jegyzőgyerek fejét, mai szemmel nézve demokratikus cselekedetnek számít. Erre az elnök idead nekem egy iratot, amely a megyei tanács kereskedelmi osztályától érkezett, hogy olvassam el; Nézem; Azt mondja: „Tárgy: mozgóárusok szabálytalan alkalmazása”. „Ellenőrzésünk során tapasztaltuk, hogy a földművesszövetkezetek mozgóárusokat alkalmaznak saját hatáskörükben kiadott megbízólevéllel. Ez az eljárás szabálytalan. A mozgóárus engedélyezése hatósági jogkörbe tartozik, amelyet pz 1415/ 1953. (IV: 29.) Bk. M: utasítás szabályoz.” A továbbiakban leírják a szabályt: ha a földművesszövetkezet mozgóárust akar alkalmazni, akkor úgy, a megyei tanács kereskedelmi osztályához adjon be kérelmet, amelyhez csatolja az árus önéletrajzát és fényképét, hogy a rendőrség lenyomozza: a kérelmező ellen nincs-e kifogás. így a leirat, melyen én nagyon elgondolkoztam. Nyilván nem megbízható ember az én komám, mármint a földművesszövetkezet elnöke, ha még mozgóárust se vehet fel a saját hatáskörében; Ez volt az egyik gondolatom. A másik meg az, hogy vajon mikor lesz belőlem mozgóárus? Két fényképet kell csináltatnom (be kell utaznom miatta Szolnokra), a helyi földművesszövetkezet alkalmaztatásom ügyében beadja a kérelmet a járási szövetkezeti központnak, az felküldi a MESZÖV-nek, az felterjeszti a megyei tanácshoz; A megyei tanács elküldi a rendőrségnek, az elküldi a járási rendőrségnek, az „lenyomoz”, aztán az egész ügy ugyanezen a vonalon megindul visszafelé, addigra pedig éppen tél lesz; Én pedig elhatároztam, hogy ezek után nem leszek mozgóárus. Szomjazzanak, éhezzenek az emberek a határba; Ha leesik a gatyájuk és emiatt a lányok megbot- ránkoznak, azért nem én leszek a felelős. Elhatároztam, hogy más pályát választok — elmegyek dalai lámának, mert az sokkal egyszerűbben megy. Lemásolta: Tóth Koméi Az időjárás felelős közli: Egyúttal példa arra, hogy egyesek hogyan fogadják a bírálatot. Az utóbbi napokban az emberek a tárgyilagos kritikai hangot félretéve bíráltak az időjárás miatt, A bírálatot vissza kell utasítanom. Vállalatunknál történtek némi hibák a tervezés körül, ennek következtében 1956-ban januárban volt március, március második felében volt január, áprilisban volt május, májusban magam sem tudom, hogy mi volt, június második felében volt szeptember. Hogy júliusban mi lesz, azt még a tervezőosztály maga sem tudja, lehet, hogy akkor pótoljuk amit elmulasztottunk májusban; Augusztusban valamit törleszteni kell a januári nagy melegből, szeptemberben a júniusi hidegből: Hogy októberben, novemberben és decemberben hogyan tervezünk, nem tudjuk: Egyébként a tervezés körül különösebb bajok nincsenek 5:: És egyébként: az vesse rám az első követ, aki lent a földön nem találkozik hasonló „tervszerűséggel”: így születik a bürokrácia A kakas csípje meg 1:5 a megyei tanács kereskedelmi osztályát, hogy a megyei gépállomási igazgatóság azon levelére, amelyben kérték, hogy a traktoros napra biztosítsa a vendéglátóipari egységek felsorakoztatását, — egyszerűen, nem levélben, hanem telefonon válaszolt. (Mellesleg megjegyezve egy épületben vannak.) ::: Papp Jánost az ellenőrző bizottság tagját, mert önmaga viselkedését nem ellenőrzi, azért akarta leborítani a magas létráról Kovács és Czingler tsz-tagokat. (Beküldte: özv. Pető Béláné, *— Nagykörű, Petőfi Tsz.) t: t -.A szolnoki FÜSZÉRT- et, mert Lakatos István jászberényi dolgozójuk már május 1; óta hiába várja a „Szakma kiváló dolgozója“ jelvényt az ezzel járó pénzjutalommal. (Állítólag a miniszter nem ér rá aláírni az oklevelet!?); ::: a Szolnoki Sütőipari Vállalatot, hogy svábbogár helyett nem sertéskarajt süt a kenyérbe. (Beküldte: ifj. Bó- di Kálmán, Szandaszőlős). : : a TITÄSZT, hogy szó- nélkül kikapcsolta Baranyó István villanyát, mert az nem tudta beszerezni időben az árammérő átszereléséhez szükséges vascsövet .(Beküldte: Baranyó István tanácstag, Szandaszőlős.) a Karcagi Városi Tanácsot. mert a Vasút és a Baross utca sarkán lévő kútra nem tesz ki egy ilyen szövegű táblát: „Amig Szent László újra le nem jön a földre, és nem fakaszt vizet, addig a kút nem működik.“ (Beküldte: Szabó János, Karcag). s!:: a megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságát, hogy a kenderesi ideiglenes út- őröknek —* akik a ragályos állatbetegség idején az utakat őrizték — a mai napig nem küldte meg a bérüket. A mezőgazdasági igazgatóságnak tudnia kellene, még Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. (Beküldte: Molnár László VB. elnökhelyettes, Kenderes.) Kozma János rendőrfőhadnagy válasza Mezőtúrról: A táncot a Béke étteremben nem én tiltottam be, hanem a városi tanács. Én csak a rendelkezés végrehajtását ellenőriztem::: . Hát akkor csípje meg a Kakas a városi tanácsot;:. * Gál Ferenc méntelep vezető Jászberény: „Nem gólyamese” című cikkre közlöm, hogy a megye Levél ide, akta oda. panaszok egyik hivatalba, panaszok a másik hivatalba. Intézkedések és keresztintézkedések, álokosok és sértett emberek stb. A bürokráciának mint betegségnek ezek a jellemző, kóros tünetei; Én mindig kíváncsi voltam arra: hogyan születik. Legtöbb esetben ugyanis a bonyodalmak útvesztőjében éppen erre nincs felelet; Kíváncsiságom a minap ki- elégült. S most elmesélhetem, hogy születik a bürokrácia. írom a száraz tényeket Előttem 6, azaz hat darab levél. Az első 1956. április 24- én adatott fel Karcag városából Budapestre a Egészség- ügyi Minisztérium részére — Csermely József elvtársnak. T: Balogh János az Orvos- Egészségügyi Szakszervezel karcagi elnöke küldte. A tényállás röviden a következő. A karcagi idénybölcsődében hat fő dolgozik. Az alkalmazottak ilyen létszámmal nem képesek megfelelően ellátni a gondozást: Elég hamar, május 4-én válasz érkezett Budapestről. Előadó: Csermely József aláírás Kovács István osztályvezető. Mit adott elő ez az előadó? Azt, hogy az idénybölcsődék engedélyezett létszáma hét fő de „minthogy a megye területén általában hat fő az idénybölcsődék létszáma, a megyei tanácshoz átírtam, hogy a normát tartsa be.“ No tessék, hát ki tud ezen eligaterületén a gólyafészkek számbavételét a méntelep fedeztetés! állomásvezetői útján a madártani intézet kérésére végezteti el és a madártankutatás szempontjából igen értékes adatokat, azok összegyűjtése után közli a fenti intézettel; A gólyafészkek számlálását kizárólag a fenti dolgozók végzik, ahhoz tanácsi segítséget sohasem kértek: zodni. Most vagy megkapják a karcagi idénybölcsődéhez a szükséges egy főt, vagy nem; A minisztériumból érkezett levélből ezt nem lehet megtudni; Figyelem! A bürokrácia már születőiéiben vám T: Balogh János mostmár Szolnokra küld levelet a megyei tanács egészségügyi osztályára. Megírja, hogy a minisztériumtól kapott tájékoztatást ő úgy értelmezi, miszerint engedélyezve van a szükséges hét fő. Az egészségügyi osztály válaszol; Nem áll módjukban a kért létszámot biztosítani; Karcagról újabb levél Budapestre. Cím: Egészségügyi Minisztérium Csermely József elvtársnak: Másik levél ugyancsak Karcagról Szolnokra Medveczky Aladár gazdasági előadónak: T. Balogh János ebben az írásában már kilátásba helyezi, hogy a Központi Vezetőséghez fordul, mert hat alkalmazottal az idénybölcsődében a munkát lelkiismeretesen nem lehet elvégezni: Másrészt pedig, hát vagy hat vagy hét fő az engedélyezett létszám: • A bürokrácia megszületett, az ismert jellegzetes kóros tünetei már megtalálhatók: Levél ide, akta oda, stb. S tekintve, hogy jelenleg még egészen jól el lehet igazodni ebben az ügyben az is kitűnik, kik a bábák. Persze akad ember, kinek véleménye szerint felesleges volt ez a sok ide-oda leve- lezgetés, hiszen a karcagiak panasza jogosnak látszik; Már az első jelzésre meg kellett volna vizsgálni az illetékes szerveknek, hogy valóban jogos-e? S ha igen. hát akkor engedélyezni azt a bizonyos egy főt, mivel hogy a jelenlegi norma szerint az idénybölcsődék létszáma amugyis hét fő — a minisztérium szerint: Igaz, így is lehetett volna: Csakhogy akkor talán soha nem derül ki, hogyan születik a bürokrácia .márpedig ezt is jó tudni: Annál rosszabb érezni: \ Szekulity Péter; Ä Kakas csípése nyomán SZOLHOKI KÉPEK A gyanútlan utas megérkezik a szolnoki pályaudvarraj A Tisza-hídnál: — A főutcán végesteien végig, Minden kiskapuba kocsma nyílik?«