Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-24 / 149. szám
Í99& JÖBlüS 24. SZGENÖK MEGYEI WEPEÄP 3 a bölcsődék jelenlegi xsufolt- sága som, mivel ez igen sole veszedelmet rejt magában; A Minisztertanács idevonatkozó határozata azt írja elő, hogy elsősorban városokban és iparvidékeken fejlesszék a bölcsődei hálózatot és biztosítsák álladó jellegét; Feltétlenül foglalkozni keli azonban azzal a kérdéssel is, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban egyre inkább szükségessé válik az idénybölcsődék téli üzemeltetése is. Ezzel kapcsolatban a Megyei Tanács VB FAZEKAS MARIA a tiszaföldvári homoki DISZ- szervezet titkára. KOVÁCS ROZALIA a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár dolgozója* DOMOKOS JOLÁN a kunmarasi területi DlSZ-szer- vezet vezetőségi tagja. DRENDA JUIANNA a kunhegyes! Vörös Október Tsz tagja. Megyénk egészségügyi ellátásénak néhány megoldásra váró problémája dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő lr!a Megyénkben az egészségügyi ellátás, a megelőző-gyógyító munka évról-évre javul. Ezt a tényt a népmozgalmi adatok, valamint egészségügyi intézményeink fejlődése igazolják. Az előrehaladás azonban nem mondható az egészségügy minden területén kielégítőnek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai mindig elsőrendű fontosságú feladatként jelölik meg a dolgozókról való fokozott gondoskodást. Ezzel a gondoskodással szorosan ösz- szefügg a minél jobb egészségügyi ellátás biztosítása. Mindenkinek látnia kell azt, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan fokozódik a dolgozók igénye az egészségügyi ellátással szemben. Ezt az igényt csak akkor tudjuk kielégíteni, ha az egészségügyi ellátást megfelelően fejlesztjük. Az e téren végzett munka megyénkben — de országosan is nem kielégítő. Népgazdaságunk különböző ágainak (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) gyors fejlődése mellett az egészségügy fejlődése elmaradt Ez p körülmény pedig a különféle népgazdasági ágak szempontjából sem lehet közömbös. Éppen ezért mérlegelni kell ezt a kérdést s arra törekedni, hogy minden téren biztosítsuk az egészségügyi ellátás zavartalan fejlődését; Megyénkben a kórházak elég szép fejlődést mutatnak, az ágylét- szám fejlesztése azonban kb 3 százalékkal az országos átlag alatt vám A második ötéves tervben szereplő ágylótszámfejlesztés nem kielégítő, Igen nagy probléma a kórházak vonalán, hogy a régóta Ígért és várt új karcagi kórház megépítése komoly gazdasági akadályokba ütközik. A jelenlegi karcagi kórház — 10 éves működébe után is — csak szttkségkórháznak könyvelhető el. Az elmúlt időben sok hiányosság mutatkozott betegellátó munkájában s ez tükröződött is a Karcag köoiyéki magas csecsemőhalálozási számban; A szülészeti osztály szükség-elhelyezése is súlyos betegellátási zavarokat okoz; A karcagi kórházra szükség van, mert igen nagy terület fekvőbetegeinek nyújt gyógyulási lehetőséget. A jó betegellátás biztosítása megköveteli, hogy Karcagon mielőbb új kórház épüljön; Igen komoly szükséglet a megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya ágylétszámának fejlesztése, Az osztály épületét eredetileg kétemeletesre tervezték, az oldalszárnyaknál azonban a második emelet elmaradt; Ebből önként adódik, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha az oldalszárnyakon is megépítenék a második emeletet; Ezt a tervrajzok elkészítése után már többször megígérték, de úgy tűnik, hogy megvalósítására a közeljövőben sor nem kerülhet; Sokan azt igyekeznek magyarázni, hogy az új abor- tus-rendelet életbelépése után nem lesz szükség erre a fejlesztésre. Akik így látják ezt a kérdést, azok nem tudják, hogy a rendelet következtében a betegforgalom csak növekedni fog; Ugyanakkor a jelenlegi betegforgalmat is csak úgy tudják lebonyolítaná az ágylétszám miatt, hogy csökkentik a nőgyógyászati betegek felvételét, így természetesein a nőgyógyászati betegek ellátása nincs biztosítva. Ha a második emelet megépítése nem lenne lehetséges, akkor az osztály épületében elhelyezett szülésznőképző iskola külső elhelyezéséről kellene gondoskodni; így kis anyagi befektetéssel lehetne az osztály ágylétszámát növelni; A csecsemővédelem területén igen nagy jelentőségű a kiépült bölcsődei hálózat; Dacára azonban annak, hogy bölcsődei férőhelyeink száma országosan §z elsők között van, mégis igen álácsony a fejlesztési keretszám.- Ez ugyanis az egész megyére vonatkoztatva csak 40-nel engedi gyarapítani a férőhelyek számát; A bölcsődék iránti igényt nem tudjuk kielégíteni, ugyanakkor nem engedhető meg egészségügyi osztálya észrevételt és javaslatot tett az Egészségügyi Minisztériumnak, E szerint a bölcsődei hálózat fejlesztése érdekében az üzemeknek és a termelőszövetkezeteknek össze kell fogni, és a területi elvnek megfelelően kell biztosítani megfelelő számú bölcsődei férőhelyet Az egészségügyi ellátás megjavításának sokszor gátló tényezője, hogy nem tudunk lakást biztosítani orvosaink részére. Az üres orvosi állások betöltésének ez a gátja csak akkor tüntethető el, ha az illetékes szervek szem előtt tartják, hogy amikor egy orvost lakáshoz juttatnak, akkor többezer dolgozó egészségügyi ellátásét segítik elő. Az üres orvosi állások betöltése nagymértékben javítaná az. egészségügyi ellátást; Kórházi osztályainkon a közép- káderek (ápolónők, csecsemőgondozónők, műtősnők) és egyéb dolgozók létszáma nem kielégítő; Ez a körülmény nagymértékben akadályozza a jó betegellátás kialakítását. Kórházainkban még mindig elég jelentős túlórát fizetnek ki. Ezzel a kérdéssel az illetékes szervek már évek óta foglalkoznak, de véglegesen még nem tudták megoldani, holott nyilvánvaló, hogy a túlóra a dolgozók létszámától függ; Makacsul ragaszkodunk ahhoz, hogy a létszám növelésére nincs lehetőség, ugyanakkor ezreket fizetünk ki túlóra címén, ahelyett. hogy a kifizetett túlórák összegének megfelelően növelnénk a létszámkeretet s így biztosítanánk a napi 8 órai munkát s természetszerűleg a jobb betegápolást. Tudott dolog, hogy a dolgozóik nem szívesen túlóráznak, mert neki k_is szükségük van arra, hogy töb® időt töltsenek családjuk körében. pihenve, vagy szórakozva. Reméljük, hogy a tanácsok pénzügyi jogkörének kibővítése ezt a sürgető problémát rövid időn belül eredményesen megoldja majd. Ha áttanulmányozzuk az Egészségügyi Minisztérium által közölt beruházási keretet, amely a második ötéves tervre vonatkozik, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy összegszerűleg az első ötéves terv beruházási kereténél 30 százalékkal magasabb; Ha tartalmilag nézzük azonban, akkor kiderül, hogy ebből az összegből olyan feladatokat is meg kell oldani, amelyek eddig nem tartoztak a megyéhez, így a gyógyszertár vállalati és a szociálpolitikai beruházások; Ha az ezekre fordítandó összeget levonjuk, akkor a második ötéves tervben előirányzott összeg csak 4,4 százalékkal magasabb az első ötéves tervhez viszonyítva; Ugyanakkor olyan sok szükségletet kell kielégítem, amelyéket újabb öt évig elhalasztani nem lehetséges. Reméljük, hogy az Egészségügyi Minisztérium ezt, a megyei tanács egészségügyi osztálya által már- vázolt körülményt figyelembe veszi és a végleges beruházási hitelkeretet ennek megfelelően módosítja Igen szomorú tény, hogy megyei viszonylatban a közegészségügy nagyon elmaradt, pedig minden vezetőnek világosan kellene látni, hogy az egészségügy közügy, minden dolgozó ügye; A jó közegészségügyi viszonyok megteremtése, a dolgozók egészségesebb élet- és munkakörülményeinék biztosítása döntően befolyásolja a termelési eredményeket s ezáltal az élet- színvonal emelkedését is. Biztosítani kell az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben, az oktatási és kulturális intézményeknél, a közlekedési és kereskedelmi hálózatban, hogy az egészségügyi követelmények megvalósuljanak. Erre a célra saját költségvetésünkben kell megfelelő összeget biztosítani, s azt valóban az egészségügyi ellátás megjavítására fordítani. Sajnos, több vezető szemlélete ezen a téren helytelen s ez kétségtelenül hátráltatja köz- egészségügyünk fejlődését; Az egészségügyi szemlélet kialakításának nincsenek meg még a feltételei sem, Az iskolákban hiányos az egészségtan tanítása, az MTH iskolákban pedig egyáltalán nem tanítanak egészségtant; Ügy gondolom, hogy országos érvényű intézkedéssel sürgősen el kell tüntetni ezt a hibát; Ha azt akarjuk, hogy az elkövetkező években megyénk egészségügye fejlődjön, akkor a tárcaberuházásokon felül, az illetékes tanácsok évi költségvetésének keretében, valamint a terven felüli vállalati. nyereségből többet kell az egészséffügyi ellátás feilesztésére fordítani, mint eddig. Feltétlenül szükséges, hogy maguk a dolgozók is szívósan harcoljanak, hogy az egészségügyi követélmények mindenütt megfelelőek legyenek; Ha ezen az úton fogunk haladni, akikor megyénk egészségügyi fejlődése a többi népgazdasági ágak; fejlődéséhez viszonyítva arányos és a szocializmus építésének fontos tényezője lesz.• Ügy gondolom, ajánlatos lenne, ha az illetékes szakemberek ezekkel a kérdésekkel a Néplap hasábjain foglalkoznának és elmondanák esetleges javaslataikat, hogy ezáltal is segítsük megyénk egészségügyi problémáinak mielőbbi megoldását. Megjegyzéseim Berecz József jászalsőszentgyörgyi középparaszt véleményéhez „Jllaqqai remvhmfwcli' Képklállífás a Damjanich Múzeum kiállító helyiségében Szolnokon Ma képkiállítás nyelik Szolnokon a Damjanich János Múzeum kiállítási helyiségéiben. A Műcsarnok anyagából összeállított Magyar remekművek című kiállításon a képzőművészet i iránt érdeklődő látogatók a magyar festőművészet legszebb alkotásaiban gyönyörködhetnék, Munkácsy, Paál László, Székely Bertalan, Szinnyei-Merse, Fe- renczy Fényes Adolf, Kosziba József és mások müveiben. A kiállítás minden nap nyitva tart délelőtt 11—13 és délután 15—17 óra között a Kossuth-tér 4. szám alatti kiállítási helyiségben. n Békési Járműgyárlé KSz-nél (Békés) állandóan kaphatók felújított biliárdasztalok, valamint biliárdasztal kellékek. Biliárdasztalok javítását vidéken helyszínre kiszállva vállaljuk. JJelyeslem, hogy a Szolnok * * megyei Néplap június 20-i számában közölte Berecz József jászalsószentgyörgyi középparaszt véleményét a szövetkezeti gazdálkodásról. Nekem is az a nézetem, hozzunk csak nyüvánosság- ra mindent, ami aggasztja az egyénileg dolgozó parasztokat. Van olyan erős megyénkben a szövetkezeti mozgalom, hogy kiáll minden kritikát. Másrészt pedig a mi szövetkezeteinknek egyáltalán nem árt — sőt használ — a jóindulatú bírálat. Úgy érzem, Berecz József jóindulatú ember, emellett dolgos gazda. Csak az ilyen tud felháborodni azokon a hanyagságokon, hogy egyes helyeken ebben a nagy dologidőben délelőtt nyolc órakor kezdik és délután 4 árakor abbahagyják a munkát. Berecz elvtárs, mi ketten nem ismerjük egymást. De lehet, hogy még megismerkedünk. Én a kengyeli Sallai Termelőszövetkezet tagja vagyok és éppen úgy elítélem a naplopást, mint ahogyan maga, de nem csak én, hanem szövetkezetünk legtöbb tagja. És itt kezdődik az, amiről én vitatkozni akarok. Néhány évvel ezelőtt nem egy tsz-nek bizony rossz híre volt. De azóta nagyon nagy változás történt. Úgy érzem, hogy ezt a változást nem vette észre. Akad még mindig gyenge tsz, de szerintem ma már nem az a jellemző, hogy nyolc órakor kezdik a munkanapot; Nem akarom takargatni a hibát, ennek úgysem lenne értelme. Az új gazdálkodási formát nehéz kialakítani. De ki kell alakítani és ezt a munkát meg kellett valakinek kezdeni. S ahol a szegényparasztok és a középparasztok együtt kezdték, ott ennek meg is lett az eredménye. Berecz elvtárs, megmondom őszintén, kezdetben ott kezdődött a hiba, hogy a népnevelők a mezőgazdaság gépesítéséről szólva sok embert a 8 órás munkanappal csalogattak tsz-be. Nálunk is van még egy-két tag, aki ehhez tartja magát. De az ilyen hibán lépésről lépésre túltesszük magunkat. Bízunk erőnkben, mert sokkal nehezebb feladatokat megoldottunk. Ezt csak azért mondom, hogy lássa: nem akarunk mi szépít- getni semmit. Az építkezésekkel kapcsolatban sok igazsága van. Termelőszövetkezetünk megalakulása után a járási tanács akkori építési előadójának jóvoltából nálunk is olyan sertésólakat építettek, amely palotának is beillett. Ez bizony súlyos ezrekbe került: A mezőgazdasági építkezések terén, véleményem szerint, még mindig nincs megfelelő tervszerűség. Előfordul, hogy felépítünk valamilyen épületet, aztán lebontjuk és másutt tesszük tető alá. Ez baj. De mi hisszük, Berecz elvtárs, hogy éppen azért, mert szavunkat felemeljük, az ilyen tervsze- rűtlenség is hamarosan megszűnik. Mi van az állattenyésztéssel? Itt, nálunk Kengyelen én is ismerek olyan kisparasztot, akinek mindössze öt hold földje van. Ezen a területen két tehenet, 2 anyakocát, malacokat tart és minden esztendőben meghizlal 5—6 sertést. Nagyon sok termelőszövetkezeti tag jól tudja, hogy milyen hasznot hoz az állattenyésztés. De ne felejtse el, Bereéz elvtárs, hogy a legtöbb termelő- szövetkezet jóformán a semmivel kezdte és hogy fejlett állattenyésztést hozzunk létre, ahhoz elsősorban megfelelő férőhelyekről, elegendő takarmányról kell gondoskodnunk. Ha alaposan körülnézett a turkevei Vörös Csillag Tsz-ben, láthatta, hogy e téren ez a szövetkezet is jó úton halad; Hiszen amelyik közös gazdaság 3—4 év alatt többszázezer, vagy többmillió forint közös vagyonnal rendelkezik, annak a további fejlődése most még biztatóbb. És még valamit. Tudom, nehéz az egyéni gazdálkodástól megválni. Dehát van-e más útja a szocializmus felépítésének? Mi pedig szocializmust építünk; Én nyugodtan állítom, hogy magát szívesen fogadják Jászalsószent- györgyön, akármelyik termeló- vetkezetben; Az a véleményem tehát, hogy ne csak kívülről próbálja vizs- gálgatni a ísz-t, hanem lépjen egyet előre.Tóvízi István levelező, a kengyeli Sallai Tsz tagja Vi!lai?vt)ászfor a kisújszállási halárban A technika fejlődése még az olyan ősi foglalkozási ágat is megváltoztatja, mint a pásztorkodás. A kisújszállási termelőszövetkezetek legelőin sikeresen alkalmazzák a villanypásztort. Ez nem egyéb, mint alacsonyfeszültségil árammal telített vezeték, kisebb oszlopokra kifeszítve. Ha a legelésző állat eljut a legeltetésre kijelölt szakasz határáig, a villanypásztor gyenge áramütése figyelmezteti a visszafordulásra. így aztán a szakaszos legeltetés valóban nem ütközik nagyobb nehézségekbe. A lányok és fiatalasszonyok országos találkozójának résztvevői
