Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-30 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZÓ VIII. évfolyam, 126. szám. 1956. május 30. szerda. MEGY.El MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Pártszervezeteink a termelőszövetkezetek fejlesztéséért A termelőszövetkezet mozgalom fejlesztésével kapcsolatban ■í* megyénk pártszervezetei szép eredményeket tudnak feü- felmutatni. A megye földterületének több mint 50 százaléka ma már a szocialista szektorhoz tartozik. Napról-napra növekszik most is azok száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. Megyénkben például az idén május 22-ig 3776 család, 4905 taggal, 12,177 hold földdel lépett a szövetkezetekbe, Meg keli azonban mondani azt is, hogy néhány helyen nem halad olyan ütemben a fejlesztés, mint ahogy azt az adottságok lehetővé tennék. Pártszervezeteink feladata, hogy felfigyeljenek erre, s megtegyék a kellő intézkedéseket. Milyen jelenségek gátolják a szövetkezeti mozgalom gyorsabb térhódítását? Többek között a szektánsság. Jászladányon például az Üttörő Tsz elnöke így vélekedik: „Egy kubikos többet ér, mint 6záz paraszt.” (Régi kubikosok alakították a szövetkezeteit.) Véleményének hangot is adott. így aztán nem csoda, hogy a szövetkezeti tagok nem sokat törődnek a dolgozó parasztokkal, főleg a középparasztokkal, s az agitációs munkában nem igen vesznek részt, pedig az egyénileg gazdálkodók közül sokan foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. Máshol is tapasztalható az egyénileg gazdálkodók lebecsülése, Tiszaszöllősön például Paksi István dolgozó paraszt elmondotta, hogy ha a szövetkezet darálójához egyénileg gazdálkodók mennék, akkor a tez tagok gúnyolják őket, A z ilyen jelenségek miatt a pártvezetőségek sok helyen a " könnyebb megoldáshoz folyamodnak s nem a tsz tagokat, hanem az alkalmazottakat, a tanács és egyéb hivatali szervek dolgozóit küldik agitálni. Ez nem eléggé hatásos módszer. Ezt fejezi ki Major Béla jászárokszállási boltvezető véleménye is: „Az agitációs munka végzésekor azt mondták a dolgozó parasztok: mit beszéltek a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségéről, előnyeiről, hiszen nem ismeritek a tsz-ek belső életét, problémáit, mivel reggeltől-estig a boltban ültök.” Meg kell hagyni, sok igazság van ebben s arra inti a pártvezetőségeket, hogy a népnevelőket elsősorban a tsz tagok közül válogassák ki. Nem arról van szó, hogy alkalmazott most már ne legyen köztük. Egy-egy részletkérdésnél azok is sokat segíthetnék, A boltvezetők például számvetést készíthetnek arról, hogy menynyit vásárol egy-egy tsz-tag, s mennyit egy-egy egyénileg gazdálkodó. A tanács-alkalmazott elmondhatja, hogy miben, mjlyen módon segíti államunk a szövetkezeteket. De azért érthető, hogy legtöbbet annak a szava nyom, aki saját tapasztalatából ismeri a szövetkezetek munkarendjét, erényeit és hibáit, aki saját példájával bizonyítja, hogy érdemes a szövetkezeti útra lépni. A hhoz viszont, hogy a tsz tagok zömét bevonják az agitációs munkába, többet kell velük foglalkozni. Tiszaföldvórop s még jónéhány helyen tapasztalható, hogy a tsz tagok nem ismerik kellően szövetkezetük egészének problémáit, terveit. Már pedig, ha ez így áll, hogyan beszélnének róluk? Érzik ezt ők maguk is, s ezért viszolyognak sokszor a népnevelő munkától. Főleg ott tapasztalható ez, ahol a kezdeti nehézségek, vagy egyéb okok miatt az elmúlt esztendő nem jövedelmezett úgy, mint ahogyan szerették volna. Ebben az évben azonban már nagy lépést tehetnek előre szövetkezeteink. Megvan a reális alap. Idejében és jó minőségben, gépek alkalmazásával végezték el a tavaszi munkákat, s fejlődött állatállományuk is. Magasabb jövedelemre van tehát kilátás. Nem elég azonban ezt megállapítani, ismertetni kell ezt a tsz tagokkal, beszélgetni kell róla az egyéniekkel is. Sok helyen ugyanis az elhanyagolt politikai munka következtében eléggé téves nézetek tapasztalhatók az egyéniek, — még a párttagok között is. Tiszaörsön például Lengyel Zoltán egyénileg gazdálkodó párttag véleménye szerint egyénileg többet lehet termelni. Köztudomású, hogy ez a nézet nem fedi a valóságot, hiszen szövetkezeteink a műtrágya, a gépi munka, a vegyszeres gyomirtás stb. alkalmazásával már az elmúlt évben is búzából 1—2 mázsával többet termeltek, mint az egyéniek. Nagyon sokan azonban úgy vannak ezzel, hogy „akkor hiszem, ha látom.” S miért ne láthatnák? Miért hanyagolják pártszervezeteink a termelőszövetkezetek látogatásának szervezését? Sok helyen a költségekre hivatkoznak. Dehát nem okvetlenül szükséges, hogy elmenjenek a tizedik faluba. Elsősorban a helyi szövetkezetekkel ismerkedjenek az egyéniek, azokkal, melyekről sok esetben nagyon keveset tudnak. Mindenekelőtt azokkal építsenek ki jó viszonyt: Figyeljék erőfeszítésüket, boMogulá- sukat — s ha tsz-.t alakítanak, okuljanak hibáikból. A helyi tsz-látogatásoknak megvan az az előnyük is,. hogy a ■í"*' dolgozó parasztok számvetést készíthetnek a tsz tagok és saját jövedelmük alakulásáról. Általában a következő példához hasonló lesz a mérleg: Orosz Péter — öt hold földdel lépett a tomaj- monostori Petőfi Tsz-be — múlt évi jövedelme 15.771 forint volt, míg idősebb Somodi Pál 5 holdas egyéni gazda évi jövedelme csak 12.377 forintot tett ki. Mérlegelni, hirdetni az ilyen példákat, szorosabb kapcsolatot énfteni az egyénileg gazdálkodókkal, — állandó feladatunk. S. B. Június 10-én rendezik meg Szolnokon a Ságvári Endre kulturális seregszemle megyei döntőjét A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsájga Népművelési Osztálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa június 10-én rendezi meg Szolnokon, a Ságv&ri Endre kulturális seregszemle megyei döntőjét. A különböző művészeti ágak bemutatóit négy helyen bonyolítják le. .Az új szabadtéri színpadon 27 énekkar és 12 szóló-énekes lép fel. A 16 színj&tszócsoport és a IS szavaló a József Attila kulturott- honban mutatják be tudásukat. A Fűtőház külturotthonában 13 zenekar szerepel. Itt döntik el azt is, ki a legjobb a nyolc zenész közül, akik szólószámokban produkálják ■magukat. A Fűtőház szabadtéri színpadán 36 távacsoport és 2 szólótáncos küzd majd az első helyezésekért, A döntő versenyei mind a négy helyen reggel fél 9 árakor kezdődnek. A belépés díjtalan. A verseny megkezdése előtt a DISZ Szolnok megyei bizottságának tagjai ismertetik majd a seregszemle névadójának, Ságvári Endrének az életét. A bíráló bizottságok minden művészeti ágban a verseny első három helyezettjét arany, ezüst, illetve bronz éremmel díjazzák. Ezenkívül okleveleket, ajándéktárgyakat kapnak a legjobban szerepelt csoportok és egyéni versenyzők. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkája elismeréséül Tóth Imrének, a Szolnok megyei Tanács VB elnökhelyettesének a „Szocialista munkáért érdemérem*', az MSZT területén végzet jó munkája elismeréséül Hack Mártonnak. Szolnok megye MSZT elnökének a „Munka érdemérem’’ kitüntetést adományozta. Ülést tartott a Hazafias Népfront Elnöksége — Az Országos Tanács ülését junius 9-re hívták össze — Pioker Ignác Kossuth-díjas gyalus, a szocialista munka hőse, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Varga József Kossuth-díjas akadémikus. Az országos elnökség elhatározta, hogy 1956. június 9-re összehívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát éa az ülés napirendjére tűzi a Hazafias Népfront-mozgalom szélesedéséből, a béke-mozgalommal és a nőmozgalommal való egyesüléséből adódó nagy feladatokat. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége kedden délelőtt ülést tartott. Szabó Pál elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg Czapik Gyula egri érseknek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagjának el- hunytáról. Mihályfi Ernő főtitkár előterjesztése alapján az elnökség foglalkozott a népfront-mozgalom munkájával, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének és az Országos Béketanácsnak a Hazafias Népfronttal való egyesüléséről, valamint a Magyar—Szovjet Társaság országos vezetőségének a Hazafias Népfronttal való szorosabb együttműködéséről hozott legutóbbi határozatával. A vitában felszólalt Darvas József népművelési miniszter, Gáspár Sándor a SZOT elnöke, Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke, Parragi György Kossuth-díjas újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Kínai közlekedési szakemberek küldöttsége érkezett hazánkba A MÁV vezérigazgatójának meghívására kedden délben kínai közlekedési szakemberek érkeztek hazánkba. A küldöttség vezetője Shi Chi-jen vasutügyi miniszterhelyettes. — (MTI), „ » MEGYÉNK ÉLET É B Ó L J Rendfelszedőt szerkesztettek a kunmadarasi Gépállomáson A Kunmadarasi Gépállomás dolgozói hosszabb idő óta foglalkoztak azzal a problémával, miként takaríthatnák be a leggyorsabban a takarmánynövényeket, hogy ez a feladat ne okozzon nagy időkiesést a növényápolásban. Az elmúlt évben öt-hat maguk szerkesztette rendfelszedő munkagépet próbálták ki és a kísérletek sikerrel jártak, minden tekintetben jól működő szerkezetet alakítottak ki a kombájnok után akasztható szalmagyűjtőkből. Az átformált szerkezettel naponta husz-huszonöt holdon gyűjtik fel a termelőszövetkezetek takarmányát s úgy tervezik, hogy az idén öt-hatszáz holdon gépesítik a takarmánybetakarítást. A kunmadarasi rendfelszedő gépet már tanulmányozták a turkevei, kisújszállási, sőt a Nógrád megyei traktorosok is, akiknek szintén gondot okoz a szálastakarmány betakarítása, jj Épül a szolnoki kenyérgyár Szolnokon uj kenyérgyár építését kezdték meg a napokban. A terv szerint jövő év novemberére készül el a város uj, napi egy vagon kapacitású kenyérgyára. Egyelőre Jászberényből, sőt Budapestről kell hozni kettős ünnepek alkalmával Szolnokra kenyeret. Az új gyár megoldja a város ellátásában eddig meglévő hiányosságokat. Az üzemet az összes szükséges korszerű gépekkel ellátják, a lisztsai- táló toronytól egészen a szaggatásig minden munkaműveletet gépesítenek. Betonjárdát építenek Törökszentmiklóson a begyűjtésért kapott pénzjutalomból Törökszentmiklós első lett a fel- szabadulási begyűjtési versenysza- kaszban a nagyhatárú városok között. . Ezért éliíyerte a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és a Minisztertanács 30 ezer forintos pénzjutalmát. A tanács a városfejlesztési alaphoz csatolta a jutalmat, amelynek összegéből olyan tervet valósítanak meg, ami már régóta aktuális. Betonjárdát építenek az egyik keresztutcában, amelyben nagy forgalom bonyolódik le, mivel itt járnak munkába a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói. A tanács tehát a dolgozók régi kívánságát teljesíti azzal, hogy járdaépítésre fordítja a jutalomösszeget. Munkáslány : ; : ■' : ■: í: RAKSA ILONA, a Tiszaföldvári Téglagyár koller- kocsitolója 120 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Takarmánybetakaritás, növényápolás — Az állami gazdaságok Időszerű feladatai — Megyénk állami gazdaságai az elmúlt évben sekat fejlődtek. Emelkedett a vezetés színvonala, javult a gazdálkodás. Az előző évekhez viszonyítva több gabonát, húst, tejet adtak a népgazdaságnak. 1953- ban 11,8 mázsa búzát, 1954-ben 7.1 mázsát, 1955-ben már 12,3 mázsát termeltek holdanként. A Palotási Állami Gazdaság például 700 hold szikes területen az elmúlt évben 12,3 mázsa búzát termelt holdanként. Ezek és az ehhez hasonló eredmények elérésében komoly szerepük volt a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Nőm lehet azonban elhallgatni, hogy a növénytermelés és az állat- tenyésztés hozamainak emelkedése még koránt sem megfelelő, a termelés pedig nem egy esetben drága. Nem használják ki megfelelően a nagyüzem adta lehetőségeket. A gazdaságok taikarmányter- mő területe évek óta alig növekedett. Nem folyt megfelelő ütemben az új lucernás, vörösherés területek telepítése, s a meglévők minősége sem kielégítő. Az elmúlt évben a pillangósok termelési tervét mindössze négy gazdaság teljesítette. Ez nemcsak terméskiesést okozott, hanem kihatással volt az állattenyésztés hozamai önköltségének alakulására is. Több helyen a takarmányhiányt silóval biztosították. Mivel a szükséges takarmánymennyiség ezeknek a gazdaságoknak nem állt rendelkezésére, a megye különböző részeiről rosszminőségű és drága takarmányt voltak kénytelenek vásárolni. Főleg ilyen hibák miatt csökkent több gazdaságban a tejtermelés. 1956. első negyedében a megye- állami gazdaságai közül csak négy teljesítette tejtermelési tervét. Legtöbb helyen egy liter tej önköltsége jóval több a tervezettnél. A takarmánymennyiség ésszerű felhasználása terén is akadnak hibák. A Bánhalmi Állami Gazdaságban történt, hogy a kaszálás megkezdése után több tehén fehérje mérgezést kapott, annyira teletöm- 1 ték vörösherével. Az elmúlt év őszén a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság vezetőjét kérdőre vonták a pillangósok alacsony hozamáért. Kiderült, hogy nyáron a tehenészek kétszer annyit feleletiek, mint amennyit szabad lett volna, de azt nem számolták el hozamnak. A szénabetakarítást jónéhány gazdaság már az elmúlt évben idejében, szervezetten végezte. Így a csorbái, a pusztakürti, a palotási. Akadtak azonban olyanok, mint az Alcsiszigeti Állami Gazdaság, melynek vezetői a széna és pillangós terület egy részét .nem pénzért takaríttatták be. így a termés bizonyos hányadát a betakarítást végzők elhordták. Később sz- után ez a gazdaság is drágán vásárolta a rosszminőségű takarmányt. Nem lehet csodálni ezek után, hogy itt az első negyedévben 1 liter tej előállítási költsége a tervezett 2,95 forint helyett 4,36 forint lett. Az állami gazdaságok már az elmúlt évben és az idén is sokat tettek a takarmánytermő területek hozamának növelése érdekében. A tiszasülyi, a bánhalmi és még több rizstermelő gazdaság nagyobb mennyiségű füveshere és vöröshere területet telepített. Ez évben tovább kell folytatni — a lehetőségekhez képest — az elhagyott és kikapcsolt rizstelepek lucernával, vörösherével való betelepítését. A takarmány betakarítást pedig mindenütt úgy kezeljék, mint a kenyérgabona betakarítását. Nagyon fontos, hogy idejében és jó minőségben kerüljön kazlakba a széna. A jó és a gyors munka egyik legfőbb biztosítéka a gépek maximális kihasználása. Nemcsak a szálas, hanem a szeme-termények termésátlagának növelésére is törekedni kell. A jó talajba vetett kapásnövények hozamát helyes növényápolással nagymértékben .fokozhatjuk. Az állami gazdaságoknak megvan a lehetőségük az állandó és jó minőségben történő gyomtalanításra. Elég csak figyelembe venni, hogy a növény- ápolásra alkalmas univerzális traktorok száma 1953-hoz viszonyítva megháromszorozódott. A növényápolásban a pusztakürti, a csorbái, a héki é6 a surjáni állami gazdaságok használták ki legjobban a gépeket. Ez meg is látszott a terméseredményeken és az önköltség a'akulásán A Szenttamási Állami Gazdaságban viszont az elmúlt évben nem alkalmazták, nem használták ki eléggé a gépeket. Ebből a mulasztásból származott, hogy a tervezett 16,3 mázía kukorica helyett mindössze 9,28 mázsát termeltek holdanként, s a 150 forintos mázsánként önköltség .helyett 271 forintos önköltséggel. A Héki Állami Gazdaságban, ahol bátran alkalmazták a gépeket, a tervezett 12,5 mázsás holdanként átlaggal szemben 24,1 mázsa kukoricát termeltek minden hold földön. Itt egy mázsa kukorica önköltsége 87 forint volt, 184 forinttal olcsóbban termeltek tehát, mint a szenttamásiak. íme ez a példa mindennél jobban aláhúzza a gépek maximális kihasználásának fontosságát. Hajdú Lajos a jegyei Párt-VB pol. mtársaj
