Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-30 / 126. szám

2 SZOLNOK »iCGVEl NEFLA1 1956. május 30­fiz MNDSZ-nek a Hazafias Népfronttal történt egyesüléséről A kairói brit nagykövet tárgyalásai Nasszerrel és Mahmud Favzival Az MNDSZ Országos Elnöksége május 21-én ülést tartott. Megvi­tatta a nők közötti politikai munka helyzetét, további kiszélesítésének feladatait és — egyetértve a párt javaslatával — kimondta az MNDSZ egyesülését a Hazafias Népfronttal. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásától kezdve, mindent elkövetett annak érdeké­ben, hogy segítse megvalósítani pártunk politikáját, tőle telhetőén szolgálta a .magyar nők politikai és kulturális fejlődését, a női egyen­jogúság és a családvédelem felada­tait. A Magyar nők Demokratikus Szövetségének nem kis szerepe volt abban, hogy a nők elfoglalták helyüket az élet minden területén. A felszabadulás utáni nehéz kö­rülmények között elkezdte a felvi­lágosító munkát és a nők ezreit rázta fel a fásultságból, bevonta őket a felszabadult magyar nép új tár­sadalmának építésébe. 1946—47-ben az asszonyok önfel- áldozóan segítettek rendbehozni az iskolákat. A lelkesen, fáradhatat­lanul dolgozó asszonyok ott vol­tak a falura küldött egészségügyi autókban, hogy segítsenek az egész­ségvédelem, a gyermek-étkeztetés megszervezésében. A felszabadult magyar nép szebb, boldogabb éle­tének megteremtésében minden te­rületen megtalálhattuk a nőket. A Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség által kezdeményezett Ko­reát segítő akciókban is lelkesen részt vettek a magyar asszonyok, megmutatva a nemzetközi össze­fogás nagy erejét. 1950 óta minden évben a Nemzetközi Gyermeknapot szorgos asszonyi kezek varázsolják széppé, felejthetetlenné gyerme­keink számára. A már hagyomá­nyossá vált Nemzetközi Nőnap ün­nepségei eszünkbe juttatják, amit a hétköznapok munkájában néha elfelejtünk, hogy milyen utat tett meg az elnyomott, kisemmizett magyar nő s mit kell még ten­nünk, hogy a múlt minden vissza­húzó maradványát megszüntessük. Az MNDSZ szervező, nevelő munkájának is része volt abban, hogy a nők nemcsak szociális és kulturális tevékenységet fejtettek ki. hanem mind nagyobb számban vettek részt a politikai jellegű akciókban. Ott voltak a harcban, amelyet a párt vezetésével a munkásosztály foly­tatott a kiosztott föld megvédésé­ért a drágaság letöréséért, a spe­kuláció felszámolásáért. 1949-ben népköztársaságunk Al­kotmánya rögzítette a nők egyen­jogúságát és ezt követően szület­tek azok a rendeletek és határoza­tok, amelyek lehetővé tették a nők felelős munkakörbe való állítását, előléptetését és biztosították a dol­gozó nők megfelelő munkakörül­ményeit. Ezeknél a rendelkezések­nél a párt és a kormány figyelem­ive vette az MNDSZ javaslatait, véleményét is. Az MNDSZ javas­latát« emelték törvénnyé a , sok- gyermekes anyák kitüntetését és jutalmazását. Szövetségünk mozgó­sította az asszonyok ezreit a böl­csődék.' a napközik, az egészség­ügyi intézmények szervezésére, rendbehozására. A magyar asszonyok az elmúlt tizenegy év alatt nem voltak mél­tatlanok arra a szabadságra, ame­lyet a Szovjetunió hős hadserege hozott el számunkra. Nem voltak méltatlanok azokra a jogokra és le­hetőségekre, amelyeket a népi de­mokrácia biztosított és arra a bi­zalomra, segítségre, amelyet pár­tunktól kaptak. Az eredmények mellett az MNDSZ fejlődése nem volt zök­kenőmentes. Nem vettük idejében észre, hogy a felszabadulást köve­tően néhány év múlva a helyes és szükséges kötöttebb szervezeti for­ma egyre inkább keidet* munkánk gátjává válni. Módszereink nem vonzották eléggé a nők széles tömegeit. Pártunk Központi Vezetőségének 1953 no­vemberi határozata a nők közötti politikai nevelő munkáról új fej­lődés kinduló pontja lett az MNDSZ életében. Lazítottunk^ merev szer­vezeti kereteinken. Üj formákkal, a különböző bizottságok létrehozá­sával, színnel, tartalommal gazda­gítottuk munkánkat, melynek egyre nagyobb részévé vált a nőikre vo­natkozó párt- és kormányhatároza­tok népszerűsítése, a nők egyen­jogúságának gyakorlati megvalósí­tásáért folyó harc. Az élet meg­mutatta a Központi Vezetőség 1953 novemberi határozatának helyes­ségét. Következtében az MNDSZ fejlődésében egészséges folyamat indult el s tömegszervezetből mind­inkább tömegmozgalommá vált. El­jutottunk odáig, hogy a nőkérdés már túlnőtt az MNDSZ keretein és el kell érni, hogy az egész társadalom ügye legyen. Célszerűvé válik egyrészt az irá­nyítás egyszerűsítése, másrészt a nők között végzett munka kiszéle­sítésének szempontjából annak át­adása üzemekben a szakszerveze­teknek, városon és falun a Haza­fias Népfront mozgalomnak. A nők közötti munka kiszélesítése, egye­sítése a Hazafias Népfront mozga­lommal és a szakszervezetekkel, lépést jelent azon a téren, hogy mindennapi problémáik megoldá­sában a társadalmi és állami szer­vek segítségükre legyenek a nők­nek. Fontos lépés ez a Hazafias Népfront erősítése szempontjából is, amelynek nagy jelentősége van népünk erkölcsi, politikai egységének kialakítása te­rén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX, kongresszusa nyil­vánvalóvá tette a népfrontpolitíka jelentőségét az egész világon. A mi viszonyaink között is - előtérbe ke­rült a Hazafias Népfront erőtelje­sebb fejlődése. A Hazafias Nép­front feladata, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja irányításával harcba vigyen minden becsületes embert az egész népünk előtt álló nemzeti program, a szocializmus építése, a béke védelme feladatainak megoldására. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a nőmozgalom feladatai beilleszt­hetők a Hazafias Népfront kere­teibe, mint azok a célok, amelye­ket, napjainkban a párt irányítá­sával a Hazafias Népfront maga elé tűz. A nemzetiközi. helyzet to­vábbi enyhülése, a tartós béke biztosítása érdekében munkálkodik. Magyarázza és népszerűsíti a párt és kormányhatározatokat, mozgósít azok végrehajtására. Segíti az öt­éves népgazdasági tervek, s a helyi tanácsok gazdasági terveinek meg­valósítását. Jelentős célkitűzése a politikai és kulturális nevelő mun­Berlin (MTI). Berlinben a né­pi tulajdonban lévő köpenicki rádiómüvekben és a vállalat schöneweidei testvérüzemében ké­szül a budapesti televíziós adóállo­más teljes műszaki berendezése. Az üzem életében nagyjelentőségű esemény ez, mert Magyarország ré­szére olyan televíziós adóállomás készül, amely minőségben és telje­sítőképességében felülmúlja a Nyu- gat-Németországban vagy Angliá­ban gyártott berendezéseket. Fokozta az üzem dolgozóinak lelkesedését a munka iránt, hogy a Válaszolok az Édesanya levelé­re, mely a május 25-i Néplapban jelent meg..-. Nem 12 év után kel­lett volna arra ébredni, hogy édes­anya, hanem amikor a kis Béla (La­li) 2 éves volt. Ismeretlen kezekre bízva, nem törődve azzal, mi törté­nik vele, ha az édesanya nem ápol­ja. Két helyen volt már a gyermek kiadva, mikor nálunk megállapo­dott. Pedig az uram akkor is ivott, ugyanúgy, mint azután, öt részegen nem látta senki, tehát alkoholista nem volt s a gyermeket nem hordta korcsmába. Férjem a bort szerette, de nem részegségig, s azt a nehéz munka után a szervezete is kíván­ta. Ebből a gyermeknek semmi hát­ránya nem volt. Hogy B. Gy. nem dolgozott, nem áll fenn. Még betegen is, Tiszaföld- váron egy fekete gránitkövet csi­nált, amiért 4000 Ft-ot kapott. Min­dig dolgozott, míg a betegség le nem fogta s bizony az utolsó években le­hetett rajta látni, hogy nehéz neki a munka, sokszor ki kellett hagynia. A háború után idegösszeroppanást kapott, amiből sose gyógyult ki tel­jesen. Közbejött a tüdő- és szívaszt­ma, amivel az életét be is fejezte. Ez év március 8-án halt meg. Utolsó szavaival gyermekét, nevelt gyer­mekét, a kis Lalit kereste. Én táviratoztam a gyermeknek a nyergesúj falúi intézetbe, hogy a te­metésre engedjék haza. De bizony nem jött. Tovább nem írtam, gon­dolva, hogy ha a táviratot nem ad­ták oda, akkor a levelet sem. Majd Lalinak egy barátja irta meg, hogy meghalt nevelőapja, és a gyermek akkor hazaszökött. A kis szive haza­hozta apja sírjához. Csak akkor tud­ka továbbfejlesztése. A magyar nép haladó hagyományainak fel­elevenítésével erősíti a nemzeti összefogás gondolatát, mélyíti a hazaszeretetei. Ezen célkitűzések megvalósításá­ban a magyar nőknek is részt kell venniök, hiszen ezek eddig is hoz­zátartoztak a nőmozgalom felada­taihoz. A Hazafias Népfront moz­galommal való egyesülésünk azt jelenti: több támogatással, na­gyobb erővel még eredményesebben dolgozhatunk. Városi, községi és tsz alapszervezeteinkből a Hazafias Népfront nő tanácsai lesznek. A jelenlegi MNDSZ vezetőségi tagok­ból áll majd a Hazafias Népfront nő tanácsa. A nő tanács tagjai az ismert módszerek szerint vezetik az anya és gyermekvédelmi, termelési, ke­reskedelmi, kulturális, stb. bizott­ságokat. Az asszonyok nevelésére, szórakoztatására megmaradnak a iá módszerek az olvasókörök, gazdaasszonykö­rök stb. Üzemekben, hivatalokban, állami gazdaságokban a meg’évő szerve­zeteink átadása a szakszervezet­nek — a kidolgozott irányelvek­nek megfelelően — fél év alatt tör­ténik meg. Ez biztosíték arra, hogy ne legyen visszaesés a termelésre való mozgósításban, a nők problé­máival való foglalkozásban. A szervezet tagjai, aktívái, vá­rosi, üzemi, falusi asszonyok, akik évek óta lelkes, fáradhatatlan mun­kával bizonyították be a magyar nőmozgalomhoz való tartozásukat, hűségüket a béke védelme, a haza, a párt ügye iránt, folytassák hasz­nos tevékenységüket a Hazafias Népfront mozgalomban, a szak- szervezetekben. Segítsék továbbra is egész népünk nagy céljainak megvalósítását, ötéves tervünk si­kerét. a szocializmus győzelmét hazánkban, erősítsék a nyugodt al­kotó munka lehetőségét, a békét. GÁLI ZOLTÁNNÉ, az MNDSZ megyei elnöke. Magyar Népköztársaság Berlinben megfordult küldöttségei is felkeres­ték a gyárat, megtekintették a munka előrehaladását és elbeszél­gettek a dolgozókkal. Legutóbb Ács Lajos elvtárs, az MDP Központi Vezetősége Titkárságának tagja lá­togatott el az üzembe. Az üzem vezetői, műszaki dolgo­zói és munkásai mindent elkövet­nek, hogy a kitűzött rövid határ­időre, október 31-re szállítsák a bu­dapesti televíziós adó telje.s műsza­ki felszerelését. (MTI). tam meg, hogy a táviratot nem adták oda a gyereknek. Tehát nem igaz az, hogy én a gyermeket levélileg csalogattam haza. Ezt csak rám fog­ja az édesanya. Mikor 1945-ben a gyereket oda­hozta hozzánk azzal az idős asz- szonnyal, akinél akkor ki volt adva, azt mondta, hogy én vegyem örök­be, ha férjhez megy, majd lesz neki másik. Akkor is kijelentettem, hogy pénzért nem nevelek gyereket. Be­csületszavát adta, hogy örökbeadja, csak arra az egyre kér, hogy egy­előre ne írják át a gyereket B. Gy. nevére, mert öt ismerik Szolnokon és nem akarja, hogy valaki is meg­tudja, hogy neki gyereke volt, illet­ve van. Abban az időben még az öreg néni is, akinél volt, úgy tud­ta, hogy az édesanyja — kereszt­anyja a gyereknek. Azt adta elő, hogy a gyerek édesanyja meghalt s őt bízta meg, hogy vigyázzon a ki­csire. Később tudta meg a néni az igazat. A kis Béla bizony sovány, bete­ges kisbaba volt, mikor hozzám ke­rült. Ahogy megetettem, úgy jött ki belőle az ennivaló. Nagyon sok éj­szakát virrasztottam át a kis ágya mellett, míg ilyen nagy fiú lett be­lőle. Az édesanya meg élte világát, mint egy fiatal lány. Többek között írja, hogy mennyi ruhát hozott a gyerekkel. Egy na­gyon lemosott kockás flanell kis ruhában hozták oda és egy kék kö­tött mackóban. Én a saját blúzom­ból csináltam neki kis ruhát. Sek idő, sőt évek múltak s az édesanya házunk tájára se jött. Azt sem tud­tam, hol lakik. Amikor a gyerek London (MTI). Nyugati hír- ügynökségek és rádiók jelentései arról számolnak be, hogy Sír Hum­phrey Trevelyan kairói angol nagy­követ szombaton és hétfőin tanács­kozott Mahmud Favzi egyiptomi külügyminiszterrel. — Ugyancsak szombaton — közel negyedéves megszakítás után — találkozott Nasszer miniszterelnökkel és több­órás megbeszélést folytatott vele. Londoni diplomáciai körökben az AFP közlése szerint kijelentik, hogy e találkozások lehetővé tet­ték a két ország kapcsolataiban a legutóbbi időkben felvetődött ne­hézségek őszinte feltárását. Emel­lett azonban — mutat rá az AFP jelentése — angol körökben e ta­nácskozásokat a „kezdet kezdeté­Berlin (MTI). A Der Spiegel című hamburgi hetilap közlése sze­rint az amerikai külügyminisztérium tervbevette, hogy a felállítandó nyugatnémet hadsereg egyes ala­kulatait Franciaországban, Bel­giumban, Hollandiában és Luxem­burgban helyezik el. Az érdekelt országoknak a NATO vezető szem'eiben lévő képviselői — írja a lap — népeik nyomására szakosztályai és a Pedagógus Szak- szervezet által rendezett „Szülök Akadémiája I. és II. félévi előadás­sorozata befejezés előtt áll. Az ed­dig elhangzott valamennyi előadás élénk bizonysága annak, hogy a nevelés társadalmunk egyik fontos feladata, s megoldásában a társada­lom minden tagja többé kevésbbé érdekelt. A Szülők Akadémiája eddig meg­tartott előadásain a széleskörű ér­deklődés a legjobb igazolás arra, hogy a rendező szervek helyes utón járnak, mikor a nevelés problémáit jelentős társadalmi aktivitás mel­lett, a szülők bevonásával tárgyal­ják meg. Minthogy a nevelés társadalmi jelenség, ezért nem lehet közömbös a társadalom egyetlen tagjának az állásfoglalása sem ezen a terüle­ten. A felnövekvő uj nemzedék er­kölcsi arculatának kialakítása olyan szép és magasztos feladat, amely­nek végrehajtása nemcsak hivatá­sos nevelői erőfeszítést követel meg, hanem jelentős kötelességeket ró a társadalom minden tagjára, külö­nösen a szülőkre. hat éves volt, egy este szaladt hoz­zánk. Be nem jött, csak az ablakot zörgette meg, hogy menjek ki, mert fontos beszélni valója vah velem. Meg sem állt az utcán, hanem elhí­vott a nagytemplom és az akkori polgári iskola közötti utcába s ott beszélt velem. Ott mondta, hogy van neki egy udvarlója, aki el fog jönni hozzánk az ő öccsével, mert tudo­mást szerzett róla, hogy neki gyere­ke van. Kérte, hogy Lalit tüntessem el hazulról azon a napon, hogy sem­mit meg ne tudjanak. Másnap el is jött.hozzánk az ismeretlen udvarló s én mindent úgy csináltam, ahogy kívánta az anya, letagadtam, hogy gyerek van. Ez annyiba maradt. Máskor is megismétlődött, hogy az ablakot kopogtatta meg és hívott a zugba, hogy elmondja, ha baja van. Ügy rángatott, mint valami bábut. Az uram egyszer kikelt magából s nem engedett ki. Attól kezdve nem bírta az uramat s még az utcán is elkerült bennünket. így nevelgettem én a kis Bélát. Nem feketézésböl, ahogy ő írja, ha­nem a két kezem, munkájából keres­tem. Már hét éve dolgozom állandó munkahelyen becsülettel, mindenki szeret, mert a rám bízott munkát becsülettel ellátom. Most is a szov­jet gőzmosodában dolgozom, tehát ki tudom mutatni, miből élek. Rága­lom, amit az anya rám, fog. Azt írja, hogy azért vitte el a gye­reket, mert nem jól tanult. Nem is tanulhatott jobban, hisz állandóan bíráskodtunk s a gyermek zaklatott lelkiállapotban élt. Hogy harminc napot mulasztott egy évben, részem­ről nem áll fenn. Ha itthon maradt, azt igazoltam, ha meg igazola'lanul hiányzott, a tanító elvtársnak kn­nek’’ tekintik az angol—egyiptomi jóviszony viszaállítása felé. A moszkvai olasz nagykövet villásreggelije Moszkva (TASZSZ). Mario Di Stefano, az Olasz Köztársaság moszkvai nagykövete hétfőn a nagykövetség épületében villásreg­gelit adott. A villásreggelin megje­lent Molotov, a szovjet Miniszter- tanács első elnökhelyettese és kül­ügyminiszter, Boriszov, a szovjet külkereskedelmi miniszter első he­lyettese, Fedorenko külügyminisz­terhelyettes, Szurint kulturálisügyi miniszterhelyettes, valamint sok más hivatalos személyiség. A villásreggeli szívélyes, baráti légkörben folyt le. Molotov és Mario Di Stefano beszédet mon­dott (MTI). visszautasították azt a tervet, hogy országaikba nyugatnémet helyőr­ségek kerüljenek. Franciaország képviselője közölte, hogy a francia nép önérzetét láthatóan sértette az is, hogy Fontainebleau-ban a NATO-hadetö főparancsnokságának székhelyén, az Atlanti Szövetség jubileuma alkalmából tartott dísz­szemlén nyugatnémet katonák is részt vettek. (MTI). Éppen ezért a Szülők Akadémi ája legközelebbi május 30-i este 6 órai előadásán Tóth Tibor ált. is­kolai szakfelügyelő, a Közlekedési Műszaki Egyetem dísztermében az erkölcsi nevelés egyik igen jelentős kérdését, a munkára nevelés prob­lémáját világítja meg a család ke­retében. Ennek az előadásnak a jelentősé­gét fokozza az a tény is, hogy a munkára nevelés kérdése igen sok vonatkozásban túlnő az erkölcsi ne­velés keretein és alapjául szolgál a politechnikai képzésnek, amelyet éppen napjainkban a legfelsőbb ok­tatási szervek központi kérdésként kezelnek. Ezzel az előadással, amely iránt igen nagy az érdeklődés, a Szülök Akadémiája 1955—58. tanév 1. és II. félévi előadássorozata befejező­dik. A rendező szervek ezúttal is felkérik az érdekelt szülőket, hogy látogatási jegyeiket az előadás után adják le záradékolás, illetve az ok­levelek kiállítása végett. A zára­dékkal ellátott látogatási jegyeket és okleveleket a résztvevők postai utón kapják meg. telessége lett volna erről értesíteni. Ami a kiskorúak bíróságát illeti. Nevelt kisfiam ugyanúgy odajutott, mint sok olyan, aki édes szüleinél él és még az édesanyjuk se jár dol­gozni. Egy téli napon a tiszaparton voltak szánkázni. Akadt köztük, akinek légpuskája volt. Lalinak nem volt ilyen játékja. Persze vir- tuskodtak, melyik tud messzebb lőni, ezt valaki látta s ráfogták a gyerekre, hogy a hiányzó villany­körtékért ők a vétkesek, lelövöldöz- iék. Kiderült, hogy nem is ők csinál­ták. Az sem felel meg az igazság­nak, hogy Lali cigarettázik, hiszen még a dohányfüstöt sem bírja. Ami az 5000 Ft-ot illeti: az édesanyának soha nem volt 5000 Ft-ja, nem is tu­dott volna adni. Amit a gyermek apja küldött — a havi 50 Ft-ot — azt is 6 szedte fel. Nem is 'ártottam rá igényt, ezt megmondtam az édes­apjának is, amilcor egyszer lenjár- taltor érdeklődött. Az anyának is említettem, akkor azt mondta, az őt illeti, mert a gyermeket örökhe- adta. Asszonytársak akik ezt az újságot olvassák, ítéljenek a vitából. Tisz­tázni akartam olyan tényeket, ami­ket rágalomnak tartok magamra nézve. ítéljenek, ki az igazi anya. Az-e, aki a világra hozza és mind­járt eldobja magától, vagy pedig az az idegen, aki nehézségekkel, aka­dályokkal küzdve felnevelte a kis emberpalántát, akit a sors hozzá­vitt. Ezt írja a Nevelőanya. * Most a szerkesztő bizottság nevében megkérjük a Szolnok városi gyámha­tóságot, mondjon véleményt, javasla­tot, mit tartana legmegfelelőbbnek a gyermek nyugalma, jövője szempont­jából? A berlini köpenicki rádióművek dolgozói lelkesen munkálkodnak a budapesti televíziós adóállomás műszaki berendezésének elkészítésén A nevelőanya beszél A nyugateurópai országok nem kívánnak területükön nyugatnémet csapatokat Mi RENDEZIK 0 SZÜLÖK AK1DÉMIÍJ! UFOISÖ ELÖKDRSÁT Munkára nevelés a családban Az MSZT, a TTIT pedagógus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents