Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-12 / 111. szám

VJLÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt Vili, évfolyam, 111, szám, 1956, májas 12, szombat, Számok a második ötéves tervből Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács elnöke fogadta a római katolikus püspöki kar képviselőit Hegedűs András elvtárs, a Mi­nisztertanács elnöke május 11-én fogadta a püspöki kar képviselőit, dr. Hamvas Endre Csanádi püspö­köt, esztergomi apostoli adminiszt­rátort, Shvoy Lajos székesfehér­vári és Papp Kálmán győri püspö­köket, akik a püspöki kar nevé­ben a következő kérést terjesztet­ték a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsához: „A magyar püspöki kar május 11-én tartott értekezletén felmerült a püspöki kar elnökségének kér­dése. A kérdés legsímább megol­dásának látszik a kalocsai érsek visszatérése főegyházmegyéjébe. — Hogy ez tehetővé váljék, amnesz­tiát kérünk számára avégből, hogy érseki székbe visszatérve jogha­tóságát zavartalanul gyakorolhas­sa. A püspöki kar az ö elnöklete alatt továbbra is abban a szellem­ben kíván működni, amelyet az elhunyt Dr. Czapik Gyula egri ér­sek képviselt az egyház és állam békés viszonya érdekében és elő­mozdítani kívánja a Magyar Nép- köztársaság építő munkáját, ha­zánk békés fejlődését. — Minden olyan törekvést, amely népünk jó­létének emelésére irányul, megér­téssel veszünk és a jövőben is tá­mogatunk,“ (MTI). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságügyminiszter előterjesz­tésére kegyelmi utón elengedte Grősz József kalocsai érsek bünte­tését. (MTI). A vegyipar további fejlődése Szolnokon (Cikk a 3. oldalon) A második ötéves tervben ke ül megépítésre Budapesten egy darab 30 Kw-os, 1958-ban Miskolcon egy 5 Kw-os teljesítményű televíziós adóállomás. Az országos mikrohullámú távbeszélő-hálózathoz az ország egyharmadán ki kell építeni az átviteli berendezéseket, valamint öt év alatt 2 millió százezer rádióvevőkés üléket kell gyártani. Tovább fejlődik Szolnok megye öntözéses A második ötéves terv során to­vább növekszik Szolnok megyében az öntözéses gazdálkodás területe. Ez mélyreható intézkedéseket kí­ván, Elsősorban meg kell szüntet­ni az eddigi egyoldalú rizsterme­lést gazdálkodása hajtása során évenként a fenti mennyiség kétszerese. Mindez csaík szűk összefoglalása az egész megyét átfogó öntözési terveknek. Részletes kidolgozása most van folyamatban. De megvalósítása már megkezdő­dött a koratavaszi rizstelep-építési munkálatokkal, a vetéssel, árasz- tással. S az idei termelési ielac’a- tok teljesítésétől is függ második ötéves tervünk sikeres végrehaj­tása. megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja A Fegyver neki aa első, a Jászberényi Gépállomás az utolso a gépjavítást versenyben, Alig másfél hónap választ el ben­nünket az aratási, cséplési munkák­tól és ez az időszak a gépállomások egyik főpróbája lesz. Ekkor bizo­nyosodik be, hogy megyénk 20 gépállomásán megfelelően készül­tek-e ezekre a feladatokra. A tapasztalatok szerint a felké­szülés Jelenlegi állapota nem kielé­gítő. A Jászberényi, valamint a Mesterszállási, Tiszafüredi és Mezőtúri Gépállomáson 50—60 százalék körül tartanak az időszakos gépjavítási terv telje­sítésével. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség tekintetében is van bizonyos fokú elmaradás. A kijavított gépek minőségi fe­lülbírálásánál igen hasznos a mező­gazdászok bevonása. A Kisújszál­lási Gépállomáson például a főme­zőgazdász személyesen vizsgálta fe­lül a kijavított munkagépeket és nyomban megtette az észrevétele­ket a műszaki dolgozók felé. Ennek eredménye, hogy a tavaszi gép­szemlék alkalmával a Kisújszállási Gépállomás ki­javított munkagépeit értékelte legjobbnak a szemlebizottság. A fent említett munkák meg­kezdéséig még van mód, hogy a gépjavításban mutatkozó elmara­dást valamennyi gépállomáson pó­tolják. Nemcsak az erő- és munka­gépek javítása tartozik a legfonto­sabb feladatok közé, hanem az ara­tógépek, cséplőgépek tartozékainak gondos kijavítását is meg kell ol­dani. így a tűz- és balesetvédelmi felszerelések, tartozékok javítására, e felszerelések helyes, szakszerű használatának oktatására is ter­jedjen ki a gépállomások vezetői­nek a figyelme. A Gépállomás! Igazgatóság legutóbbi értékelése szerint a gépjavítási versenyben az alábbi helyezést érték el Szolnok megye gépállomásai: 1- Fegyvernek 100»/» 2, Szolnok 99 „ 3. Turkeve 92 „ 4. Tószeg 92 „ 5. Jászszentandrás 91 „ 6. Törökszentmiklós 91 „ 7. Alattyán 87 „ 8. Kisújszállás 85 „ 9. Abádszalók 83 „ 10. Jászkisér 80 „ 11. Tiszaörs 78 „ 12. Cibakháza 76 „ 13. Karcag 76 h 14. Kunhegyes 75 „ 15- Kunmadaras 66 „ 16. Kunszentmárton 65 „ 17. Mezőtúr 64 * 18. Tiszafüred 59 * 19. Mesterszállás 56 „ 20. Jászberény 46 „ Száztizenhat termelőszövetkezet, hetvenhat egyénileg dolgozó paraszt jelentkezett az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A Minisztertanács határozata alapján ez év szeptemberében újból megrendezésre kerül az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A felhívást nagy érdeklődéssel fogadták megyénk minden részében. Ezt mutatja az is, hogy a jelentkezők száma oly magas, amilyet az előző években egyszer sem értünk el. Ezideig száztíz termelőszövetkezet és hetvenhat egyénileg dolgozó paraszt jelentette be részvételét. Ezen­kívül több állami gazdaság, kísérleti és tangazdaság mutatja be nö­vénytermelési. állattenyésztési eredményeit, termelvényeit. A mezőtúri Szabad Nép, a turkevei Vörös Csillag, a csépai Har­cos, a karcagi Béke, a kisújszállási Petőfi Termelőszövetkezet tagjai a kenyér- és takarmánygabonatermelési eredményeket akarják be­mutatni. A kisújszállási Petőfi Termelőszövetkezetben 1955-ben me­gyei viszonylatban legjobb búzatermés volt, mert 780 kát. holdon hol­danként 14.17 mázsát termeltek, ami nagyszerűen tanúskodik a szö­vetkezeti gazdálkodás eredményességéről. Hasonló példát lehetne em­líteni a turkevei Vörös Csillag Tszből, ahol fiz elmúlt évben búzából 400 holdon 15 mázsás átlagtermést, mintegy 100 holdon pedig 20 má­zsás átlagtermést takarítottak be. Az egyénileg dolgozó parasztok kö­zül jelentkezett Zsótér Béla jászberényi egyénileg dolgozó paraszt, akinek tavaly kukoricából 38 mázsa, tavaszi árpából pedig több mint 17 mázsa termett holdanként. Zsótér Béla a kukorica- és a tavaszi árpa termését mutatja be' a kiállításon. Sarkadi Imre Szeptember című színművel mutatja be j fesztiválon a Szolnoki Szigligeti Színház Kilenc darabból volt premier eb­ben az évadban a Szolnoki Szigli­geti Színházban. Mont készülnek a tizedik bemutatóra, a Mágnás Mis­ka előadására. Emellett még két vígjátékot vittek színpadra a táj- előadásokon: a Háztűznézöt és Goethe Kéz kezet mos című da­rabját játszották el nagy sikerrel a megye számos községében, váro­sában. Április derekáig 72 tájelő­adást tartottak a társulat tagjai és ebből a nehéz munkából a színház legkiválóbb művészei is kivették a részüket. Szolnok város közönségének ma­radandó élményt nyújtott a színház együttese számos nagy igényű elő- Bdással. Jelentős közönségsikere volt például a Jókai regényből dra­matizált Kőszívű ember fiainak, Zapolska lengyel Írónő Dulszka asszony erkölcse című társadalmi szatírájának és Bródy Sándor Taní­tónőjének. A legutóbbi bemutatón Sarkadt Imre Szeptember című drámája ke­rült színre. Az együttes ugyanezzel a darabbal vesz részt a júniusban megtartandó vidéki színházak fesz­tiválján. Az együttes azért indul a Szeptemberrel a felsztipálra, mert a darab néhány figurájának meg­formálásán lemérhető a művészek egyéni fejlődése és emellett a Szep­tember paraszti témájánál fogva Szolnok megye jellegének is meg­felel. Közlemény a szovjet-magyar tudományos és technikai együttműködési bizottság hetedik ülésszakáról Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és a Magyar Népköztár­saság tudományos és technikai együttműködésére vonatkozó egyez­mény értelmében ez év április végén, május elején Moszkvában megtartotta hetedik üléssszakát a szovjet-magyar tudományos és technikai együttműködési bizottság. A bizottság több határozatot hozott a két ország tudományos és technikai együttműködésének további kimélyítéséről. Az ülésszak határozata értelmében a Szovjetunió és Magyar- ország tudományos intézményed együttműködést létesítenek tudo­mányos dolgozók kölcsönös kiküldése, tudományos művek kicseré­lése útján és együttes értekezletet tartanak a tudomány cs a tech­nika legfontosabb kérdésedről. Az ülésszak idején a magyar tudósok beszámolókat tartottak a neonfénycsövek gyártásánál alkalmazott új technika és technológia kérdésedről, valamint a hegyi terepen használható Diesel-gépkocsik tervezése és a vasutafcnak egyfázisú ipari áram felhasználásával történő villamosítása terén Magyarországon elért eredményekről. A bizottság magyar tagjai a Szovjetunióban való tartózkodá­suk idején megismerkedtek több moszkvai, leringrádS iparvállalat­tal és tudományos kutatóintézettel. (MTI.) Sürget az idő a vegyszeres gyomirtás befejezésére Bevezetésre kerül a helyi adottságoknak legjobban meg­felelő rizse» vetésforgó. Aa új telepítésű rizsterületek te­rep rendezését már az új elvek sze­rint oldják meg, sőt a régi telepe­ket is ennek megfelelően rendezik át. Erre még ebben az évben sor kerül Kisújszálláson és Mezőtú­ron. A második ötéves terv végéig Szolnok megyében a talaj és éghajlati adottságok­nak legjobban megfelelő rizs- fajtát tenyésztik ki és az összterületnek legalább 60 százalékára már ebből biztosíta­nak rizsvetómagot. Az öntözéses gazdálkodás meg­javítása érdekében fontos, hogy jobban kihasználjuk az öntözéses vízrendszereket. Ezért fokozatosan áttérünk a szántóföldi növények öntözé­- *t&**#n K- íi sere, ezenbelül a permetező öntözés szélesebbikörű alkalmazására; * Szükségesnek mutatkozik már 1956-ban legalább négy darab per­metező öntöző berendezés üzembe­helyezése és az ötéves terv végre­A kisújszállási Uj Élet Tsz-ben — amely jelenleg második helyen van a város tsz-einek állattenyész­tési versenyében — minden lehető­séget megragadnak a takarmány- alap biztosítására. A hét elején le­kaszáltak a tanyahelyeken, a lege­lők delelőhelyein nőtt gyepet. A gépállomás vontatóival és a szövet­kezet teherautójával azt az állat­tenyésztő telepre szállították és be- silózták. Cs. Nagy Endre, Daku Lajos, 1 A vegyszeres gyomirtás május első napjaiban indult meg. Ame­lyik termelőszövetkezetben eddig Kun Róza, Darvas Katalin és Kása Zsigmond tsz-tagok csütörtökön már a századik köbméter takar­mányt készítették terven felül, mert csak a jövő héten kezdik meg a tsz-ben az őszi takarmány keveré­kek betakarítását, amelynek nagy­része szintén a silóba kerül. A karcagi Szabadság Tsz-ben e hét közepén szintén hozzáfogtak ehhez a fontos munkához. A gép­állomás traktoristái csütörtökön egész nap az őszi takarmánykeve­réket vágták silókombájnnal. alkalmazták, ott; néhány napra rá a gabonatáblákon mindenütt lát­ható volt a jótékony hatás. Egy-kéb megyében, ahol ez a munka jól ha­lad, ott a termelőszövetkezetekben előirányzott vegyszeres gyomirtás-i nak már jórészét elvégezték. így Heves, Nógrád, Komárom és Bara­nya megyében. A többiben azon­ban elmaradtak a vegyszeres gyomirtással. Ezért gyorsítani kell a munkát Veszprém, Zala, Tolna, Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú, valamint Pest, Somogy Szolnok és Bács-Kiskun megyében is. A vegy­szeres gyomirtást most már nem sokáig lehet alkalmazni. Az ország­ban általábon jövő hét végére ezt a munkát be kell fejezni. Különö­sen sürget az idő a legjobban el­maradt megyékben. Ezek: Győr, Szabolcs, Fejér és Vas megye, A kisújszállási Uj Élet Tsz-ben már 100 köbméter zöld takarmányt silóztak A földmüvesszövetkezeíek új ötéves terve Az első ötéves terv nagyban elő­segítette a földművesszövetkezetek fejlődését. Több mint kilencven­ezer dolgozó paraszt kérte felvéte­lét, akik közül húszezren léptek be a tenne’őszövetkezetekbe. A szak­csoportok is komoly fejlődést ér­tek el. Az első ötéves terv folya­mán 120-ra emelkedett a számuk, s ezekből már 26 alakult át fejlet­tebb formává, — termelőszövetke­zetté. A bolthálózat fej’esztésében is nagy eredményt könyvelhetünk el. Komoly beruházásokat eszközöl­tünk a kiskereskedelmi és a ven­déglátó-egységeknél. Például a jászladányi ruházati boltnál, a jász­apáti áruháznál, a turkevei fűszer­es csemege boltnál etb. A török­szentmiklósi és a jászárokszállási cukrászdák, a‘ jászkiséri és kun­szentmártoni vendéglők mind azt bizonyítják, hogy a fejlődéshez a tagság is hozzájárult. Az utóbbi időben 95 mozgóboltot és 40 bizomá­nyi boltot létesítettünk, me­lyek a mezőgazdaságban dol- . gőzök jobb áruellátását segítet­ték és segítik elő. A falu áruigényeinek fokozott ki­elégítése érdekében több divatbe­mutatót tartattunk. Ezeken meg­ismertettük a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezeti tagokkal a gyáripar fejlődését, az ipari mun­kások eredményes munkáját. A második ötéves terv nagyobb feladatokat ró a földművesszövet­kezetekre is. Növelni kell a taglét­számot, s ebből mintegy hatvan százalékával kívánjuk megismer­tetni a nagyüzemi gazdálkodás he­lyességét úgy, hogy rátérjenek a fejlettebb gazdálkodási formára. Tervbe vettük a szakcsoportok számszerű növelését, s ezenkívül a jól gazdálkodók termelőszövetke­zetté való átszervezését. A bolhálózatot nemcsak a vá­rosokban, hanem a községek­ben és a tanyaközpontokban is fejleszteni fogjuk. Bánhalmán korszerű boltot, a kun­madaras! Állami Gazdaságban, a Pusztakócsi Állami Gazdaságban boltot és italboltot létesítünk. A községekben több szaküzletet nyi­tunk, ahol pl. a mezőgazdasági szaküzletekben egyre több bel- és külföldi mezőgazdasági gépet és szerszámot hozunk forgalomba, megkönnyítve ezzel a munkát; Fokozzuk a második ötéves táv* ben a felvásárlási tevékenysége* is. A termelőszövetkezetekkel, ál« lami gazdaságokkal és az egyéni termelőkkel szorosabb kapcsolatot építünk ki, hogy termékeiket fel­vásárolva megjavítsuk az áruellá­tást. A jövőben nagyobb lehetőség nyűik a szakoktatásra. Az első öt« éves terv idején mintegy hatszáz dolgozó paraszt volt iskolán és tan­folyamon. Többszáz tanulót nevel­tünk szakmunkára. A második ötéves terv módot ad * arra, hogy szövetkezeti technikumokban képezzék és oktassák a szövetkezeti tago­kat, vezetőket. A második ötéves terv irányel­veit tanulmányozva leszűrhetjük azt, hogy életszínvonalunk emelke­dését irányozza elő, a falu több mezőgazdasági gépet, több iparcik­ket kap, melyekért cserébe több terményt juttat az ipari munkások részére. Tolnai Sándor -levelező, Szolnok, MÉSZÖV;

Next

/
Thumbnails
Contents