Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-12 / 111. szám

LNOK MEGYEI NÉPLAP 1956, máj'Jé 12. AZ SZKP TAPASZTALATAIBÓL II végrehajtás ellenérzése eleven alkotó munka Á szovjet emberek állhatatosan harcolnak a XX. pártkongresszu­son kitűzött nagyszabású feladatok megvalósításáért. A népgazdaság minden ágában kibontakozik a szo­cialista munkaverseny az 1956. évi terv, a hatodik ötéves terv elsőévi terve határidő előtti teljesítéséért. A pártszervezetek feladata most az, hogy élére álljanak a milliós munkás, kolhozparaszt és értelmi­ségi tömegek hatalmas munkalen­dületének, a kommunista építő­munka terveinek megvalósítására irányítsák a szovjet emberek alkotó kezdeményezéseit. Ehhez feltétlenül szükséges a ve­zetés színvonalának emelése, a helyes káderkiválasztás és a hatá­rozatok végrehajtásának rendsze­res ellenőrzése. A XX. pártkongresszus meg­bízta a Központi Bizottságot, hogy intézkedjék a párt egész szervező munkájának, elsősorban a gazda­sági építés terén végzett szervező munkájának további javítása érde­kében. é A végrehajtás ellenőrzése a párt szervező munkájának egyik leg­fontosabb láncszeme, a pártirányí­tás alapvető módszere. A nagy Le­nin arra tanított; ellenőrizni az embereket és ellenőrizni a munkák tényleges végrehajtását, ebben mégegyszer ebben és csakis eb­ben van az egész munka, az egész politika sarkköve. Ez a bölcs lenini útmutatás kü­lönösen fontos ma, amikor a párt fokozottan emeli a pártkáderek fe­lelősségét a gazdasági és kulturális építés gyakorlati kérdéseinek meg­oldásáért, kíméletlenül harcol a bürokratikus vezetési módszerek ellen. Nem titok, hogy egyes párt- bizottságok még mindig lassan ál­lítják át tevékenységüket, nem fog­lalkoznak igazán a gazdasági épí­tőmunka szervezésével, nem is­merkednek meg. alaposan a gazda­sági kérdésekkel. Erről volt szó többek között a tyumenszki területi pártszervezet aktívaértekezletén. Az értekezlet résztvevői élesen bírálták a területi pártbizottságot és a területi szovjet végrehajtó bizottságát, amelyek számos határozatot hoznak kü­lönböző gazdasági kérdésekről, de nem ellenőrzik a határozatok meg­valósítását, nem nevelik úgy a pártkádereket, hogy komoly fele­lősséget érezzenek a rájuk bízott munkáért. A területi pártbizottság és a területi szovjet végrehajtó bi­zottsága. mint Gorelin elvtárs, a tyumenszki kerületi pártbizottság titkára az aktívaértekezleten meg­állapította, tucatjával hozta a ha­tározatokat az állattenyésztés fej­lesztéséről, aminek következtében töméntelen papír ment kárba, de a tejhozam csak nem emelkedett. Egyes pártbizottságok konkrét ellenőrzés, a munka tényleges el­végzésének, a párt- és kormányha­tározatok és a helyi párthatároza­tok végrehajtása gyakorlati meg­szervezésének ellenőrzése helyett gyakran csak papírosellenőrzést vé­geznek és újabb határozatokat hoz­nak ugyanarról a kérdésről. Kjfejleszthetik-e a káderekben a felelősségérzetet az ellenőrizhetet­lenül hagyott határozatok? Termé­szetesen nem! Az a szokás, hogy csak a forma kedvéért hoznak határozatokat, megingatja a határozatok tekinté­lyét, olyan hangulatot kelt, hogy a határozatokat nem kötelező végre­hajtani. Formalizmust szül a párt­munkában, ha felelőtlenül kezelik a határozatokat, nem ellenőrzik igazán a végrehajtást, ha a szó és a tett nem felel meg egymásnak. Ilyen esetekben a szakképzett funkcionáriusok az eleven alkotó­munka szervezése helyett gyakran felesleges aktagyártással foglalkoz­nak. A végrehajtás ellenőrzésének lényege nem az, hogy újabb hatá­rozatot hozzanak, amely leszögezi a hiányosságokat. Ellenőrizni azt je­lenti: megszervezni a végrehajtást, a hibákat pelig kijavítani és nem csak leszögezni. A határozatok vég­rehajtásának helyes ellenőrzése szorosan kapcsolódik az emberek el­lenőrzéséhez, politikai és szakmai képességeik tanulmányozásához, a káderek gyakorlati segítéséhez. Egyes pártbizottságok még min­dig nem elég igényesek •. káderek­kel szemben, nem elég állhatatosak a megkezdett ügyek véghezvitelé­ben, a tényleges munkaeredmények elenőrzésében. Pedig a végrehajtás ellenőrzésének helyes megszerve­zése igen fontos eszköze a párt- és az állami fegyelem megszilárdítá­sának, lehetővé teszi, hogy csirá­jukban feltárjuk és megszüntessük a hibákat, kifejlesszük az emberek alkotó kezdeményezéseit. A helyes ellenőrzés neveli a kádereket, le­hetővé teszi, hogy idejében gátat — A karcagi termelőszövetkeze­tekben megkezdték a juhok legel­tetését. A Szabadság Termelőszö­vetkezetből több mint 2000, a Tán- csis, a Dózsa és az Április 4. Ter­melőszövetkezetekből egyenként több mint 1000, a Ságvári Tsz-ből 500, a Szabad Ifjúság Tsz-ből 300 juhot hajtottak ki eddig a legelőre. A legutoljára alakult Kossuth Tsz tagjai 240 juhot vásároltak, már ezeket is kihaj tották, vessünk az önelégültségnek, elbiza­kodottságnak. Ne feledjük el, hogy a végrehaj­tás ellenőrzése elsősorban az em­berekkel, a káderekkel való foglal­kozást jelenti, s ennek nyomban követnie kell a határozathozatalt. A végrehajtás ellenőrzésében a legfontosabb, hogy a határozat vég­rehajtásáért vívott harcra szervez­zük a dolgozókat. Ahol a végrehaj­tás felülről jövő ellenőrzése szerve­sen összekapcsolódik az alulról, a párttagok és pártonkívüli tömegek részéről történő ellenőrzéssel, ott gyorsan véget lehet vetni a hiá­nyosságoknak, meg lehet találni a fontos kérdések megoldásának új, hatásos útjait. A határozatok végrehajtásá­nak helyes ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha konkrétan és elmé- lyülten tanulmányozzák a tömegek tapasztalatait. A pártbizottság a tömegek tapasztalataira támasz­kodva, az alulról jövő kritikát meghallgatva feltárhatja magának a határozatnak a hiányosságait is és intézkedéseket tehet, hogy ide­jében megszüntesse ezeket a hibá­kat. Mindig figyelembe kell ven­nünk, hogy a végrehajtás igazi el­lenőrzése eleven alkotómunka, amely nem tűri a bürokráciát: A végrehajtás ellenőrzése fontos eszköze annak, hogy feltárjuk és kihasználjuk az új tartalékokat, ha­tásos módszer a rutinmunka és a maradiság, a bürokratizmus és a porhintés elleni harcban. A helyes ellenőrzés elősegíti a pártszerveze­tek, állami és gazdasági szerveze­tek magasabb színvonalú munká­ját, a gazdasági és kulturális épí­tés nagy- és bonyolult feladatainak eredményes megoldását. — A Ságvári Termelőszövetkezet tagjai a város termelőszövetkezetei közül elsőnek fejezték be a tavaszi magvak vetését. Elvetették 125 hold kukoricát, — egyrészét négy­zetesen — 15 hold tavaszi árpát, napraforgóból 10, borsóból 10, len­ből 10, cukorrépából 30, takar­mányrépából 20, takarmánykeve­rékből 15 holdat. Befejezték a 100 hold rizs vetését is és már a múlt szombaton megkezdték az árasz- tását, jászárokszállás válasza a kunszentmártoniak begyűjtési versenyjelhívására X cnuujanaiij 1/x.i/UJtv xvUI1ÖX.Ü11bili. dl*-■ ton község begyűjtési állandó bi­zottságának versenyfelhívását. Azt elfogadjuk, egyben párosverseny­re hívjuk Jászkisér községet. A begyűjtési versenyünkkel azt akarjuk elérni, hogy már június 10-re minden tartozást kiegyenlít­sünk. Ennek érdekében a tanács­tagok a tanácstagi beszámolókon, valamint a családlátogatások al­kalmával ismertetik a begyűjtés fontosságát, azt, hogy a begyűjtés hazánkban a szocializmus építésé­nek egyik előfeltétele. A tanács­tagok választó kerületenként pá­rosversenyt szerveznek. Minden ta- tácstag, párt, tanács és egyéb szervezeti vezetőségi tag egész évi állat és állati termék kötele­zettségét már június 10-re teljesí­ti. Ugyanakkor június 15-re köz­ségünk termelőszövetkezetei és egyéni termelői az egészévi tojás beadás 90 százalékát kiegyenlítik. Reméljük, hogy Jászkisér köz­ségben e felhívásunk alapján ha­sonló kezdeményezés indul és en­nek eredményeként június köze­pére ott sem lesz hátralékos terme­lő. Kormos József Pádár Ignác begyűjtési áll. biz. ein. dolgozó paraszt Faragó József tsz elnök Nemoda József Lengyel István begyűjtési vez. mb. VB elök helyettes Jakus László Kaszab János tszcs elnök dolgozó paraszt J ászárokszállás. Szülő nélküli gyermekek FEGTVERNEKEN, a volt Schwapcz kastélyban levő állami gyermekotthonnak hatvannégy pi­ciny lakója van. Barátságos, meleg szobáikban, tiszta ágyacskákban, frissen mosott ruhácskáikban ví­gad játszadoznak. Gondozóik Zsol­dos Károlyné intézetvezető és Sze- bemi József né osztályvezető irányí­tásával igyekeznek pótolni a csa­ládi otthon melegét. Hiányt tehát nem szenvednek az apróságok, az ember szíve mégis megesik rajtuk, s önkény télen ül is arra gondol, hogy sok ez a hatvan­négy szülő-nélküli gyerek. Most még kis butácskák — valatneny- nyiem 3 éven aluliak —, de né­hány év múlva nyiladozik az ér­telmük, mind többet és többet is­mernek meg a világból, s akarat­lanul is vágyódnak majd a szülői szeretet, az anyai kéz símogátása után. S a szüleik? Legtöbbjük törzs­lapján az apa neve helyén kérdő­jel van, s ugyanez az anyjuk cí­ménél. Ismeretlenek. Nem érdekli őket gyermekeik sorsa. December óta mindössze hat-hét apróságnak volt látogatója. A többi valahogy űgv van vele. hogy ,,majd felneveli az állam.” Sőf D. R„ az egyik leányanya .második gyermeke gon­dozásba adásakor bosszúsan kifa­kadt: ..Második gyermekemet szül­tem, igazán adhatna az állam egy házai.” Sajnos, nagyon sok szülő — fő­leg leányanya azt tartja, majd csak örökbe fogadja valaki az aprósá­gokat. Most is négy kis legényke várakozik arra, hogy valamelyik család egy egész eletre magához ve­gye, s apát találjon a sosem látott apa helyett, s anyát, édesebbet, — kedvesebbet az igazinál. Olyan há­lásak tudnak lenni ezek az apró­ságok a kedvességért. Ha ölbeve- 'zik őket, mindjárt mosolyognak, átölelik gondozóikat. NÉHÁNY éves korukban nevelő- szülőikhöz kerülnek, aztán az ott­hon lakói. Legtöbbjüknek jó sora lesz. Bizonyára akad azonban majd köztük olyan, akinek nehéz, búk­ká. ókkal teli lesz az életútja. Sok, nagyon sok függ a nevelőszülők­től.:. Volna mód arra is, hogy a gyer­mekek egyrésze rokoni körben ne­velkedjék. Van például egy török­szentmiklósi kislány, aki meggon­dolatlan kalandba keveredett, s gyermeke is az otthonba került. A lányt kitagadta az apja. mondván: „ha gyermekeddel együtt vissza­fogadnálak, nem tudnék fegyelmet tartani munkahelyemen. Megbán- toftsága, fájdalma érthető, de to­vábbi magatartása?: i j Vannak az ofttionbajn olyanok is, akiknek szülei együttéünek, mind­ketten dolgoznak, mégis állami ne­velésre adták gyermekeiket, „mert így könnyebb.” — Könnyebb ta­gadhatatlanul, hiszen nem kerül pénzbe nekik, nem köti le szabad­idejüket. De helyesebb-e, becsüle­tesebb-e az ilyen eljárás, mintha esetleg szűkösebb viszonyok kö­zött élnének, de együtt volna a család? >— Semmiesetre. Mi azt hirdetjük, hogy a társadalmi neve­lés csak akkor teljes, ha jelenté­keny részt vállal belőle a család, ha az apa, az anya példát mutat a csöppnyi, éppen csak hogy fejlő­désnek induló gyermeknek éppen úgy, mint a 14—16 éves kamasz­nak. VAN AZ OTTHON lakói között egy kis csöppség, akit a szomszédok adtak állami gondozásba. Nem tudták nézni, hogy az anyja rend­szeresen, egész napra rázárja az ajtót, etetéséről, nem gondoskodik. Hogyan gondolkozik az ilyen szülő, hogyan lehetne rá hatni, mi­ként lehetne elejét venni annak, hogy egyesek felettien kalandba keveredjenek, s a következmé­nyékkel ne förőd jenek? Ehhez kérjük olvasóink tanácsát, hasznos javaslatát. 5tmcm Béla, A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés ülésszaka Belgrád (TASZSZ.) A jugo­szláv szövetségi nemzetgyűlés most megnyílt ülésszakán megvitatták a Szövetségi Végrehajtó Tanács 1955. évi beszámoló jelentését. A jelen­tést Edvard KardeJj, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese terjesztette elő. Jugoszláviának a nemzetközi életben Mfejtett tevékenysége, az állam anyagi alapjainak megszilár­dulása és a szocialista viszonyok továbbfejlődése a társadalmi élet minden területén — hang­zik a nemzetgyűlési képviselők kö­zött szétosztott jelentésben — elő­segítette a törvényesség és a belső rend még fokozottabb megszilár­dulását. Ezért Jugoszlávia dolgozói teljes mértékben és minden tekin­tetben támogatják a Szövetségi Végrehajtó Tanács e politikáját. A jelentés külpolitikai része 'tág teret szentel a Szovjetunióval való kapcsolatok megjavításának. A jelentésnek az ország gazda­sági helyzetéről szóló fejezete M- emeli, hogy Jugoszlávia tavalyi gazdasági fejlődését jellemezte az iparcikkek növekvő kivitele és különböző nyersanyagok és mű- szaM eszközök nagy mennyiségé­nek behozatala: Jugoszlávia külföldi kapcsolatai­ban igen fontos esemény volt — emeli ki a beszámoló jelentés — a gazdaságii kapcsolatok rendezése a keleteurópai országokkal. Május 10-én a nemzetgyűlés két háza együttes ülésen tárgyalta meg és hagyta jóvá a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács 1955. évi beszámoló jelentését. (MTI.) Elkobozták az Humanitét és az Humanité Oimanch-et Párizs (MTI.) A párizsi rend­őrfőnök, félhivatalos jelentések sze­rint éjszaka három órakor a bel­ügyminiszterrel egyetértésben elko- boztatta az Humanité pénteki és az Humanité Dimanche vasárnapra készülő példányait, azzal az indo­kolással, hogy vezércikkük Mmeríti az állam külső és belső biztonsága elleni támadás ismérvét, (szerk.: a vezércikkek az algériai helyzetről íródtak} A rendőrség azonnal elkobozta a már Mnyamott példányokat a ter­jesztővállalataknál, a pályaudvaro­kon stb. Az Humanité elkobzásával össze­függésben meg kell említeni, hogy a párizsi jobboldali sajtó napok óta éles támadásokat folytat az Huma- nité és általában a kommunista lapok ellen. Az Aurora pénteki száma „Bű­nös mesterkedések, amelyeknek véget kell vetni” címmel „erélyre” buzdítja a hatóságokat a kommu­nistákkal szemben. (MTI.) Xaramanlisz nyilatkozata a két ciprusi fiatal kivégzéséről Athén (MTI). Nyugati hírügy­nökségek és rádiójelentések beszá­molnak arról, hogy Görögország­ban nagyméretű tiltakozó mozga­lom bontakozott ki Karaolisz és Demetriu ciprusi görög hazafiak Mvégzése miatt. Athénben és Görögország más nagyobb városaiban csütörtökön teljes rendőri készültség volt és a hadsereg több egységét is mozgó­sították, hogy megakadályozzák a szerdaihoz hasonló véres inciden­sek megismétlődését. A szerdai angolellenes tünteté­seknek egyébként — a Görög Bel­ügyminisztérium jelentése szerint — négy halálos áldozata és 291 se­besültje (köztük 63 rendőr) van- Sokhelyütt a hivatalos épületeken a gyász jeléül félárbócra eresztet­ték a nemzeti zászlót. A görög kormány főbb tagjai csütörtökön este tanácskozásra ül­tek össze. A tanácskozást követően Karamanlisz miniszterelnök nyilat­kozatában kijelentette: „Karaolisz és Demetriu kivégzése mély sebet ütött Görögországon. Ez a lépés, valamint Mákariosz érsek korábbi deportálása nem csupán erkölcsi­leg bélyegezi meg Nagy-Britanniát, hanem árt a nyugati világ és ben­ne Nagy-Britannia érdekeinek is. brit kormány figyelmen kívül hagyja a történelem tanulságát, amikor erőszakkal próbálja hely­reállítani a rendet. „Karamanlisz végül leszögezte, hogy a két cip­rusi fiatal Mvégzése után „a gö­rög kormánynak nem áll módjá­ban bízni az angol kormány jóhi­szeműségében és megértésében.'' Karamanlisz bejelentette azt is, hogy Görögország az ENSZ elé szándékozik vinni a ciprusi kér­dést. A görög ellenzéki pártok képvi­selői csütörtöki tanácskozásukon elhatározták: felkérik a királyt, hogy mentse fel megbízatása alól a kormányt, mert „rosszul foglal­kozott a Cipruson kivégzett két görög fiatal ügyével.” Az ellenzéki pártok a parlament jövő héten kezdődő ülésszakán bizalmatlansá­gi indítványt szándékoznak benyúj­tani a kormány ellen, azzal vádol­va Karamanlisz kormányát, hogy erélytelen volt és az ő politikája „juttatta az akasztófára” a két cip­rusi fiatalembert. Az ellenzéki pár­tok ugyancsak a kormányt teszik felelőssé a kivégzés ellen tiltakozó szerdai tüntetés során kioltott em­beréletekért. A befolyásos görög általános Szakszervezeti Szövetség, amely­nek hatszázezer tagja van, azt kö­vetelte, hogy a kormány haladék­talanul utasítsa M Sir Charles Pe­ake brit nagy övetet. (MTD. Fogadás a francia külügyminisztériumban Utó tiszteletére Párizs (MTI). Pineau francia külügyminiszter csütörtök este a francia külügyminisztériumban va­csorát adott Tito jugoszláv elnök és felesége tiszteletére. A vacsorán francia részről megjelent René Coty köztársasági elnök, Guy Mollet mi­niszterelnök, a francia parlament két házának elnökei, a kormány va­lamennyi tagja, továbbá számos politikai és katonai vezető. Jugoszláv részről jelen volt Ko- csa Popovics külügyi államtitkár és dr. Ales Bebler, Jugoszlávia pá­rizsi nagykövete. A vacsorán Pineau és Tito po­hárköszöntőt mondott. Pineau külügyminiszter pohárkö­szöntőjében örömét fejezte ki, — hogy Franciaország vendégül lát­hatja Tito elnököt. A német fasiz­mus ellen vívott harcról szólva a külügyminiszter kijelentette: a francia ellenállás résztvevői szá­mára nagy bátorítást jelentettek, az Önök harcairól és sikereikről .capott hírek. Tudom, hogy a sza- íjadság győzelme Franciaországban nagy visszhangra talált az önök országában is. Pineau ezután elmondotta, hogy .'ranciaországban nagy érdeklődés­sel kisérik figyelemmel a Ju­goszláviában folyó épftőrmm- kát, majd végül nemzetközi kér­désekről szólva állástfoglalt az ENSZ tevékenységének fokozása és a gazdaságilag elmaradott orszá­gok megsegítése mellett. Tito elnök válaszul mondott po- hárköszöntőjében többi között eze­ket mondotta: — A konstruktív politika kö­vetkezetesebb és teljesebb alkal­mazása az országok, de elsősor­ban az egyes nagyhatalmak vi­szonylatában csak akkor iesz lehet­séges, ha a világon még fennálló bizalmatlanság enyhül. Mély meg­győződésünk szerint ezt egyedül úgy lehet elérni, ha fokozzuk az egymás közötti eszmecseréket és érintkezéseket, tárgyalások és a kölcsönös kapcsolatok élénkítése útján, különösen gazdasági és kul- túrális téren, azoknak az akadá­lyoknak elhárítása révén, amelyek még mindig korlátozzak a javak szabad cseréjét. Tito elnök megállapította, hegy franciaországi látogatása az ed­digi tapasztalatok alapján hasznos­nak bizonyult és továbbra is szük­ség van arra, hogy közös erőfeszí­téseket tegyenek a megértés és a barátság elmélyítése érdekében, — (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents