Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-17 / 115. szám

4 SZOLNOK MZGTEJ NÉPLAP 195«: május V1: AZERBAJDZSÁNBAN Hamarosan újra megnyílik a drezdai képtár A dattcetiani vgsérc A Koskar-csaj mély szakadékai, sebesen roha­nó folyói felett szédületes magasságban csillék le­begnek — a függővasút csilléi. Daskeszan vasér­cét szállítják a Kuscsinsz- kíj Moszt állomásra. A vasérc innen Rusztaviba — Grúzia kohászati köz­pontjába kerül. A hegyes Daskeszant azerbajdzsáni Uralnak nevezik. Rengeteg magne­zitércet rejt méhében. A közelmúltban robbantás­sal ismét mintegy 400 C00 tonna ércet találtak, ame­lyet most külszíni fejtés­sel termelnek ki. Az ex­kavátorok kiássák a vas­ércet és a függővasút csil­lékbe rakják. A daskesza- nj vas érc-ki termelő igaz­gatóság dolgozói a május 1-i munkaversenyben nagy sikereket értek el, az új ötéves terv első esztende­jének 20 százalékkal emelt tervét is túlteljesítették. Naponta 90—100 vagon daskeszani vasérc zik Rusztaviba. érke­Az olaj melléktermékeiből A szungaji szintétikus gumigyár sokmillió púd burgonyát takarít meg a fogyasztás számára. Az olaj feldolgozásánál ke­letkező gázokat eddig a le­vegőbe engedték, most felhasználják etilalkohol gyártására, szintetikus gumi készítésére. A szungaji „SZK” (al­kohol és gumi szó kezdő­betűi) gyár a köztársaság egyik legifjabb vállalata. Az itt dolgozó 14 nemzeti­séghez tartozó vegyészek is fiatalok.- Az újítók és feltalálók javaslatainak felhasználásával több mint 4,5 millió rubelt ta­karítottak meg. Egyelőre csak az alko­holt gyártó részleg műkö­dik; — „Sz”-t már adunk — mondják tréfáson a mun­kások —, de rövidesen ,.K”-t is készítünk. . Az ötéves terv szerint a gyár második egységének üzembehelyezése ez év harmadik negyedére vár­ható. Tavasz a gyapotfői deken A szeszélyes tavasz miatt megkéstek a vetés­sel. Most, hogy a mele­gebb napok beköszöntöt- tek, a gyapottermelő ke­rületekben örvendetesen előrehaladtak a vetési munkálatok. Sok kolhozban a gép­kezelők és a kolhozpa­rasztok már be Is fejezték a vetést. Mi újság a halászoknál? A Kaspi tengeren most van a tavaszi halászat dandárja. Az élenjáró „Lenin emléke” halász­kolhoz már napokkal ez­előtt teljesítette félévi ter­vét, sőt a kolhoz halászai már a júniusi tervfelada­toknak is hamarosan ele­get tesznek; Megkezdődött a hering- rajzás. A Káspi-tengeri halászok egy nap alatt 900 mázsa heringet fog­tak. A napokban a jala- minszki 3. halászüzemhez tartozó Gadzsiev-brigád húzóhálóval ritka zsák­mányt ejtett: 498 kilós vi­zát fogott. Az opseronszki csatorna Az apseronszki félsziget térképén idén kanyargó vörös vonal jelent meg Ez a vonal a hatodik ötéves terv egyik új létesítmé­nyét, a mesterséges dzsej- rán-hatanszki víztárolóból kiinduló apseronszki csa­tornát jelzi; Apseronnak kedvező az éghajlata, földjei termé­kenyek. Az itt termő sző­lőt, fügét, gránátalmát, mandulát messze földön ismerik. Csak az baj, hogy a vízhiány miatt nem tud­ták teljesen befásítani Baku környékét. Most a csatorna helyrehozza a tc-rmészetnek ezt a fogya­tékosságát. N. Melnyikov A XXV. Posnani Nemsetkösi Vasár előkészületei A Warba-folyó mentén fekvő Poznan, amely Lengyelország „élés­kamrája” dúsantermő vidélcének központja, régóta híres nemzetközi vásárairól. Lengyelország 1921-től kezdve a poznani vásárok kereté­ben mutatta be az ipar és a mező- gazdaság mindenkori eredményeit. Az idén június 17-től július 1-ig immár 25-szőr rendezik meg a Poz­nani Nemzetközi Vásárt Tavaly 24 állam cégei vettek részt a vásáron. Az idei vásár meg nagyobb szabásúnak ígérkezik. Ed­dig 32 ország jelentette be, hogy képviselteti magát Poznanban. A jelentkezések határideje még nem járt le, a nagy érdeklődés arra mu­tat, hogy a résztvevő országok száma tovább emelkedik. A poznani vásár mindenekelőtt a lengyel ipar nagyszerű eredmé­nyeit tükrözi. Lengyelországnak ma már fejlett Ipara van, a legjobban iparosított európai országok között az ötödik helyen áU. Lengyelország ma már tengerjáró hajókat, mozdo­nyokat, vagonokat, a legkülönbö­zőbb megmunkáló-gépeket, személy­es teherautókat, traktorokat, • sőt egész ipari objektumokat exportál. A lengyel textíliák, gyógyszerek, festőanyagok, műszerek, nagykapa­citású gépek és laboratóriumi fel­szerelések méltán kivívták maguk­nak a megbecsülést az egész vilá­gon. Lengyelország külkereskedelmi forgalma ma már háromszorosan felülmúlja a háború előtti szintet. A Lengyel Népköztársaság több mint 70 országgal fart fent keres­kedelmi kapcsolatokat. A vásár előkészületeiről és a len­gyel külkereslcedelem féjlődéséröl rövid fűm készült. Rövidesen meg­jelenik egy 'terjedelmes katalógus, amely a kiállításon résztvevő cé­gekről és bemutatandó termékek­ről tájékoztat. Poznan június második felében sok kulturális és sportesemény színhelye lesz. A Poznani Operaház lengyel klasszikus operák felújítá­sára készül. A közeli Malta-tavon nemzetközi evezős versenyt rendez­nek Magyarország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Románia és Lengyelország részvételével. Érdekesnek Ígérkez­nek a poznani motorkerékpárver­senyek is, amelyeken a legjobb len­gyel versenyzők indulnak. A gazdag program, a sokrétű előkészület, s főképpen az egyre élénkülő érdeklődés, mind azt mu­tatják, hogy a poznani nemzetközi vásároknak mind nagyobb szerep jut az országok közötti kereskedel­mi kapcsolatok fellendítésében és kiszélesítésében. A világ legészakibb botanikus kertje A világ legészakibb fekvésű fü- v észkert je a Kola félszigeten van. Ez a botanikus kert a 68. szélességi fokon fekszik. Rövidesen elkészül a csehszlovák népautó mintapéldánya A prágai „Avia’-gyárban hozzá­láttak az első csehszlovák népautó prototípusának elkészítéséhez. A népautóban négy személy kényel­mesen elfér. Az üzem dolgozói min­dent elkövetnek, hogy a gépkocsi megfeleljen a dolgozók vásárlóere­jének. A gyártási költségek csök­kentése érdekében a karosszériát dural-lemezekből készítik. A nép­autó óránkénti maxünális sebessé­ge eléri a 80 kilométert. A gépko­csi teteje könnyűszerrel lekapcsol­ható, úgyhogy nagy melegben is kényelmesen lehet utazni benne. A világhírű drezdai képtár épü­letét az 1847—1856-os években épí­tette Gottfried Semper zseniális építőmester, akinek nevéhez még sok gyönyörű drezdai épület fűző­dik. Ezzel a 17. században megala­pozott híres drezdai képgyűjtemény méltó otthont kapott Drezda bel­városában. 1945 február 13-án egy amerikai légitámadás alkalmával a képtár épülete és a képgyűjtemény sok értékes darabja teljesen elpusz­tult. Miután a szovjet kormány az 1945-ben a pusztulás elől megmen­tett és a Szovjetunióban gondosan restaurált képeket visszaadta a né­met népnek, az NDK kormánya elhatározta a szinte felbecsülhetet­len értékű festmények régi ottho­nának újjáépítését. Ez 1955 nyarán történt. Júliusban már meg is kezdődtek az építke­zési munkálatok és most, néhány héten bélül már be is fejeződnek. Június 3-án a város fennállásának 750-ik évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségek keretében újra megnyílnak a drezdai képtár kapui. Hogyan tudták ezt a nagy felada­tot nem egészen egy esztendő alatt megoldani? Először is úgy, hogy mindenki, a két építésvezetőtől Itezdve, aki csak valamit is segí­tett az építkezésnél, szinte meg­szállottja volt a munkának, meg­tiszteltetésnek vette, hogy segíthet Drezda művészeti világhírnevének v isszaáUításánál A képtár területi beosztása sem­miben sem különbözik a régitől, viszont sok olyan változtatást esz- köszöltek, amely megkönnyíti a közlekedést, javít a világításon, stb. így például egy új széles lépcső vezet fel a második emeletre és a felső világítási terület is lényegesen nagyobb, mint régente volt. A legnehezebb feladat annak biz­tosítása vöK, hogy a kiállítási ter­mek mentesek legyenek minden nedvességtől Ezért az összes belső falaknál eltekintettek a valoolástöl. A falak elé faáWv&nyzaiök kerül­tek, amelyeket szigetelő réteggel Az első rajon, ahol a Román Népköztársaságban befejeződött a Negru Voda rajonban (Constanta tartomány) április derekán befeje­ződött a mezőgazdaság kollektivi­zálása: valamennyi do’gozó paraszt belépett a kollektív gazdaságokba, vagy a mezőgazdasági társulásokba. Ez a nagy siker nem a véletlen eredménye. Constanta tartomány többi rajonjaiban Ls gyors ütemben halad a falvak szocialista átalakí­tása. Pedig egy-két évvel ezelőtt még a tartományi pártbizottság kampányszerűen végezte a falusi pártmunkát. A Román Munkáspárt II. kongresszusa után azonban gyö­keresen megváltozott a be'yzet. A tartományi pártbizottság értekez­letre hívta össze a rajoni pártbi­zottság tagjait, a területi instruk torokat, a tanácselnököket és az agronómoiokat. Ezen az értekezle­ten megvitatták a mezőgazdaság kollektivizálásának helyzetét és le­hetőségeit a tartományban, majd konkrét határozatokat hoztak. S ezeket a határozatokat agitá­torok százai változtatták eleven va­lósággá mindennapi szívós felvilá­gosító munkájukkal. Negru Voda rajon pártbizottsága nemcsak a kommunistákat mozgósította az agitációs munkára, hanem a pár- tonkívülieket is. A tanácstagok traktorislák, a tanítók és a taná­a nagy Jangce-híd építőinél Látogatás Kína egyik legfontosabb hagy építkezése á Jangcén átvezető hatal­mas hid. A Jangce — vagyis a -„Hosszú Folyó” — 5200 kilométeré­vel Kína légiiosszabb folyója és a világ hat legnagyobb folyamának egyike. Eddig még nem vezetett át híd a Jangcén, amely Észak-Kínát és Dél-Kínát egymástól elválasztja; A két országrész közti forgalma* a Jangcén át hajókkal és kompokkal kellett lebonyolítani; Az ország felszabadítása után a Kommunista Párt és a népi kor­mány felismerte, hogy a szocialista építés keretében ezt a problémát is meg kell oldani. Egy híd a Jangce felett — ennek szinte felbecsülhe­tetlen a jelentősége. Egyrészt szi­lárd kapcsolatot teremt az ország északi és déli része közt, sót meg­szakítás nélküli vasúti összekötte­tést a Szovjetunióból Kínán ke­resztül egészen le Vietnamig, más­részt pedig rengeteg idő és energia megtakarítását teszi lehetővé. Ennek a hatalmas építkezésnek a tervét, amelynél szinte megoldha­tatlannak tűnő nehézségeket kell figyelembe venni, kínai hídépítő mérnökök dolgozták ki 25 szovjet, szakember segítségével; A Jangce részben 40 méternél is mélyebb, a hídépítésnél általában szokásos víz­alatti munkát szinte teljesen lehe­tetlenné teszi a nagy víznyomás, a sebes áramlás és a rendkívül ma­gas hullámzás. Egy további aka­dály, hogy a Jangcén igen gyako­riak a hirtelen keletkező viharok, amelyek oly erősek, hogy még a ha­jóforgalmat is la kell időnkint állí­tani Mindezzel számolni kellett, műszaki megoldásokat kellett ta­lálni, hogy ezekkel a nehézségekkel meg lehessen birkózni. A közlekedésügyi minisztérium már 1950-ben megkezdte az első előkészületeket. Nyolc helyet vet­tek számításba. A minisztertanács 1954 január 21-én úgy határozott, hogy a hidat Vuhan közlekedési csomópontnál építik. Itt a Jangce két partján egy-egy domb emelke­dik egymással szemközt. A két domb, amelyet a né-> különös alak- j ik miatt „Teknősbékahegynek” és „Kígyóhegynek” nevezett el, ideális hídfőt alkot. Épp ezért esett erre a helyre a -választás. Néhány hónap múlva meg­kezdték a bonyolult fúrómunkála­tokat a pillérek alapozásához. Csak a legkorszerűbb fúrógépeli segítsé­gével tudták a legtapasztaltabb szakemberek ezt a feladatot megol­dani. Az előkészítő munkálatokat még az 1954. évi áradás is nehezí­tette. A megvadult Jangce hatalmas fatörzseket tépett ki gyökerestől és magával ragadva nem egyszer az építkezési hely körül horgonyzó ha­jóknak zúdította. A többméteres hullámok még mérges kígyókat is feldobtak a fedélzetre, amelyek a munkások életét veszélyeztették. Már az előkészületek ideje is hő­sies harc volt; 1955 júliusában megkezdődhetett a tulajdonképpeni építkezés. A híd víz feletti részét nyolc pillér fogja tartani, ez a rész 1150 méter hosz- szú lesz. Teljes hossza 1800 méter lesz és két egymás fölé épített rész­ből fog állni. A két rész közti köz 20 méter magas lesz. Az alsó, 23 «éter széles részen kétvágányú vasútvonal fog futni, a felső 27 mé­ter széles részen pedig két ötrnéte- res gyalogút, középütt pedig a gya­logjárók közt egy autóút, amelyen hat kocsi kényelmesen elfér egy­más mellett. Az acélpilléreket, ame­lyek együttes súlya 21 000 tonna lesz, Kínában készítik; A nyolc pillér közül már négyen folyik a munka. Az építkezés mű­szaki újdonsága, hogy a vízalatti módszerrel ellentétben itt mindent a vízszint felett készítenek, el & csak azután bocsátják le a mélybe, látogassunk az egyik pillérépítke­zés helyére. Az építkezési hely körül több hajó horgonyoz, ezeken vannak a szükséges műszaki felszerelések. Az összes hajókat erős acélhuzalok kö­tik össze egy körülbelül 100 méter­re lévő kisebb hajóval, amelyről millimétemyi pontossággal megha­tározzák a pillér helyét és állan­dóan ellenőrzik a munkát. Ezt a feladatot speciális képzettségű szakemberek végzik rendkívül bo­nyolult műszerei: segítségével. A pillér építése megszakítás nél­kül, napi három műszakban folyik; Minden műszakban 12 hídépítő szakember, egy mester, egy mérnök és segédmunkások dolgoznak. Ne­héz munka ez itt, esőben, szélben. Nehéz és veszélyes — a hídépítők szeméből mégis öröm és büszkeség árad, hogy résztvehetnek az egész Kína számára oly nagyjelentőségű 1. 'd 'építésében. A párt és a szak­szervezet széleskörű mozgalmat in­dított országszerte a hatalmas híd- építkezés támogatására. A sajtó fo­lyamatosan tájékoztatja a lakossá­got a munkák haladásáról. Kína minden részében rengetegen je­lentkeztek, hogy részt szeretnének vonni a hídépítésben, különösen a fiatal technikusok igyekeznek ki­váló teljesítményekkel kitűnni, hogy jutalomként résztvehessenek a Jangce-híd építésén. A hídanya- got szállító üzemekben szocialista versenyek indultak és rengeteg vál­lalást tettek, hogy a szükséges anya­got határidő előtt szállíthassák. Sok külföldön élő kínai pénzadomá­nyokkal támogatja ennek a nagy­szerű tervnek a megvalósítását. A hídépítők munkáját az egész kínai nép figyelemmel követi. A le­veleit ezreit kapják az ország min­den részéből. Vasámaponkint a Jangce két partját az emberek tíz­ezrei árasztják el, hogy kendölo- bogtatással köszöntsék a hídépítő­ket; A hídépítkezésen dolgozó mun­kásokról, technikusokról és mérnö­kökről minden tekintetben példa­mutatóan gondoskodnak. Amellett, hogy a rendkívül ne­héz és veszélyes munkának megfe­lelő fizetést kapnak, egészségügyi és kulturális ellátásuk is kiváló; A szakszervezetek gondoskodnak ar­ról, hogy megkapják a szükséges védőberendezéseket és rendszeres orvosi ellátásban részesüljenek. Művészek és egész együttesek szó­rakoztatják rendszeresen a hídépí­tőket. Még a Mongol Népköztársa­ság együttese is műsort adott szá­mukra; Az emeletes Jangce-híd a tervek szerint 1958-ban készül el teljesen. Felavatása az egész kínai nép örömümiöDe leszi vonlak be. Kemény kartonra elő­ször egy erős szövetburkolat, majd egy felső szövetburkolat került. A felső szövetburkolat különböző színű, a színeket az egyes termek jellegének, megfelelően állapították meg. Igen nagy gondot fordítottak «fl megfelelő világításra is. Sok kísér­letezésre volt szükség, miután a mesterséges fény megváltoztatja a színeket. A képtár elpusztult középső ré­szének és keleti szárnyának újjá­építésére két millió D-márkát (kb. 10 millió Ft.) fordítottak. Ezenkívül még sok más érté- lőcs műemlék újjáépítése folyik Drezdában, amelyre a kormány jelentős összegeket bocsátott ren­delkezésre. Mindezek az építkezé­sek beszédes bizonyítékát adják annak, milyen nagyvonalúan se­gíti a nép kormánya a kultúrát az NDK-ban. V. I. Lenin művei az Albán Népköztársaságban Albániában még a Nemzeti Fel­szabadító Háború éveiben meg­kezdték V. I. Lenin műveinek al­bán nyelvű kiadását A felszaba­dulás óta V. I. Leninnek évnöl-évre több műve jelent meg albán nyel­ven. Csupán 1955-ben 21 művét ad­ták ki albánul (első vagy második kiadásban), átlagosan 5000-es péV- dányszámban. Most fejezték be V. 1. Lenin válogatott műveinek for­dítását és hamarosan megjelenik mind a két kötet. A második ötéves terv éveiben még nagyobb gondot fordítanak a marxizmus-leninizmus klasszikusai műveinek albán nyelvű kiadására. Az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának határozata értelmében 1961. végéig kiadják albánul T. I, Lenin Műveinek teljes sorozatét. rok, az agronómusok kivétel nélkül kivették részüket a munkából. Az agitációs munkában nagy gon­dot fordítottak a kollektív gazda­ságok eredményeinek és a tagok részesedésének ismertetésére és népszerűsítésére, Chirnogeni köz­ségben például Pirliteanu Stan kol­lektív gazdasági tagot állították példaképnek, aki tavaly több mint 130 mázsa gabonafélét kapott a jö­vedelemelosztáskor. Cumpana köz­ségben az agitátorok Tudói* Cruce mezőgazdasági társulási tag és Constantin I; Constantin egyéni gazda terméseredményeit állították szembe. Mindkét dolgozó paraszt­nak 7 hektár földje van, de míg az előbbi a mezőgazdasági társulásban hektáronként 20 mázsa búzát, illet­ve 26 mázsa kukoricát takarított be, az egyéni gazda földjén hektá­ronként mindössze 16 mázsa búza és 20 mázsa kukorica volt a hozam, A rajon valamennyi falujában köz­tudomásúvá vált, hogy a kollektív gazdaságok és a termelőszövetkeze­tek 4—6 mázsával magasabb hek­tárhozamokat értek eL Az agitáto­rok ugyanakkor megmagyarázták, hogy ezek a magas terméshozamok a közösen végzett munka, a gépe­sítés és az élenjáró agrotechnika velejárói. Az agitátorok javaslatára a dol­gozó parasztok meglátogatták a kollektív gazdaságokat, saját sze­mükkel győződtek meg tagjainak jólétéről. Különösen jó munkát végeztek a chirnogeni gépállomás traktoristái, akik nemcsak termelési tervük túl­teljesítésével (nemrég nyerték el az ország első gépállomását megillető vándorzászlót), hanem agitációs munkájukkal is előbbre vitték a falu szocialista átalakítá^áU Negru Voda rajonban befejező­dött a kollektivizálás és ez a tény már meg is mutatkozik a falvak munkájában. A rajon nemcsak tar­tományi, hanem országos viszony­latban is élen jár a tavaszi munká­latokban. Szovjet szőlőcsemeték Koreának Nemrégiben 100 000 szőlőceeme- tét indítottak útnak Szimferopol- ból a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A szőlőcsemetéket egy különlegesen hőszigetelt vasúti 'j kocsiban helyezték el a hotzizu Útroa . a

Next

/
Thumbnails
Contents