Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-17 / 115. szám
SZOLNOKI NA Huszonegy milliós beruházással a második ótéves * tervben tovább fejlődik a Járműjavító A százéves MÁV Járműjavító Vállalat a második ötéves tervben komoly beruházásban részesül, jelentősen tcjvábbfejlődik, nagy lépést teszünk előre a múlt rendszertől örökölt technikai és szociális elmaradottság felszámolására, öt év alatt kormányunk huszonegymillió Ft-ot fordít erre a célra- Ennek az összegnek a beruházásával eleget tudunk tenni azoknak a nagy feladatoknak, amely ránk vár a vasút kapacitásának rtöve1ése. a szállítás meggyorsítása és az utazás kulturáltságának növelése terén. A huszonegymillió Ft-ból 5 millió 742 ezret ói gépek beszerzésére fordítunk, tehát emelkedik az üzem technikai színvonala. Építésre 12 millió 600 ezer Ft jut. Ebből az összegből megépül — ami eddig igen hiányzott — a mozdonyosztály szerkocsi műhelye. Erre öt és félmillió forintot biztosítunk. A kocsiosztály — végre 11 év után — teljesen újjá épül, a kocsi-osztály futórészlege is új téglaépületet kap Ezzel eltűnnek a piszkos fabódék, azaz lebontják — ahogy mi nevezzük — a „Valéria telepet.” A második ötéves tervben nagymértékben megjavul a dolgozók munka és szociális körülménye is. Az üzemet vízhálózattal látják el, tehát eltűnnek az egyes üzemrészekből a múlt maradványai: az ivókannák. 1959-ben megvalósul — külön erre a célra létesített épületben — az üzemi konyha s étkező. Ezzel a kulturház felszabadul és kizárólag az üzem dolgozóinak művelődését és szórakozását szolgálja majd. A Járműjavító dolgozói a felszabadulás óta hősies munkát végeznek és kilencedszer vívták ki a büszke élüzem címet. Egészen biztos, hogy a második 5 éves terv nagyszerű perspektívája további sikerekre buzdítja majd üzemünk dolgozóit. Cserfa Miklós fő-diszpécser. A VÁROS ÉLETÉBŐL Valamit kellene kezdeni a I izzóval Lehet, hogy ez a cím kissé fura, de valóban kellene már valamit kezdeni a Tiszával. Ugyanis Itt folyik keresztül Szolnokon ez az annyiszor rímbeszedett és megénekelt folyó, d« a horgászokon kívül kevés embernek telik benne öröme. Bizony, nem valami dicséretreméltó dolog, hogy nincs egy becsületes Tisza-strandunk. Illetve valamikor volt, de évek óta gazdátlan, elhanyagolt. A Tisza túlsó partján, a hídtól balra, ott vannak a kőből épült kabinok, de a terep gazos, elhanyagolt. Szeged megelőzött bennünket. A szegedi városi tanács kezdeményezésére az ottani fürdő vállalat egy 800 m hosszú parti fürdőt létesített. Nálunk még annyi beruházásokra sem lenne szükség mint Szegeden és mi is dicsekedhetnénk Tisza-stranddal. Kettős célt szolgálna. Először is azt, hogy a gyermekek kevésbé lennének kitéve a fürdés Veszélyeinek, másodszor pedig — szóval lenne egy szép Tisza-strandunk, ahol nyáron felüdülhetnének a dolgozók. Mit szól hozzá a városi tanács? Hozzászólósok a zöldségellátáshoz A Napló május 5-1 számában Dudás elvtárs, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője részéről ígéret hangzott el, hogy ebben az évben Szolnokon nem lesz probléma a zöldségellátással. Még csak a zöldségszezon elején tartunk, de tapasztalataink máris ellentmondanak ennek a nyilatkozanak. Igen kevés és sokszor a piaci áraknál drágább, de silányabb minőségű árut szállít a szolnoki üzletekbe a MÉK. Az utóbbj napokban — objektív nehézségekre hivatsozva — a MÉK nem szállított számunkra retket, ugyanakkor az egyéni termelők behozták az áruikat, mi tőlük vásároltunk, de a keresletet így sem tudtuk kielégíteni. íme, a legutóbbi eset: Reggel negyed 7-kor a vállalat egy vagon árut kapott. Kértük, hogy szállítson számunkra retket. Azt válaszolták, hogy a vagon, a kereskedelemnek történt kiszállítás után érkezett be, nem áll módjukban belőle küldeni. így tehát amire a zöldségféle az üzletekbe kerül, addigra már egynapos. Lehet-e azon csodálkozni, ha a vevők elégedetlenek a minőség miatt? Mi, a kereskedelem dolgozói elvárjuk a MÉK-től, hogy rendesen lássa el üzleteinket zöldáruval, mert csaliugyan fennakadás mentesen akarjuk ellátni a fogyasztókat zöldséggel, majd később gyümölccsel. Lázár József, az 1. sz. népbolt vezetője Játókkiállítás lesz a gyermeknapon Méjus 27-én lesz'a gyermeknap. A szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat elhatározta, hogy ezen a napon játékkiállftást rendez és a város különböző részein sátrakat állít fel, ahol játékokat lehet majd vásárol»!; Végül melyik intézkedik ? Panasszal fordulunk a Naplóhoz. Mi tizen, akik a panaszt tesszük legnagyobb részt a Körösi úton lakunk, földjeink a Körösi úttól balra és a cukorgyári vasút közötti, úgynevezett cukorgyári kisföldeken terülnek el. Ezen a részen a Kőolaj- kutató Vállalattól kifolyó víz miatt mintegy 60 kh-at nem lehet használni, ebből 50 hold szántó. A víz már a búzavetés egy részét is elöntötte. Eljártunk a városi tanács VKG osztályánál, ahol azt a választ kaptuk. hogy ez „üzemi víz” és ezért a Kőolajkutató Vállalatra tartozik annak elvezetése. A vállalat pedig a Körösi út alatti átereszt — amelyen a víz átfolyik a földjeinkre — nem akarja betömni, mert nem ők csinálták és ha a víz ott állna az útmenti árokban, úgy eláztatná az utat. A vállalat arra hivatkozó, hogy a víz levezetése a városi tanács feladata. Szeretnénk tudni, hogy végül ki intézkedik majd? Kántor József és még kilenc aláírás Mit csinál a Háziipari Szövetkezet ? Igen sokan vannak városunkban, akik nem tudják, hová forduljanak. ha fehérneműt akarnak javíttatni. A csaknem 200 dolgozóval rendelkező Háziipari Szövetkezet mindennemű javítást elvállal, harisnyafoltozást, ingnyakfordítást; ha előtte bejelentjük, házhoz jönnek, sőt varrógépet is hoznak, ha szükség van rá. Hat-hét forintot kémek egy órára. De nem csupán fehérnemű javítást válfalnak, készítenek kötött- •árut,, gybrmekholmit, sőt üveg- és porcelánedényeket is javítanak. Előadás A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat filozófiai és pedagógiai szakosztálya május 18-án, pénteken este fél 8 órai kezdettel szolnoki klubbhelyi- ségében (Táncsics Mihály utca 5) klubestet rendez. Az est során Balló István tart előadást „Véletlenek és csodák” címmé' Két szolnoki iró szorzói estje Az írószövetség szolnoki csoportja és a TTIT 14-én, hétfőn rendezte meg Egri Lajos író és Aszódi Imre költő szerzői estiét. Az estet Szur- mai Ernő szakosztályvezető vezette be. Rövid beszédében méltatta a két szerző munkásságát, majd Egri Lajos egy elbeszélést, egy regény- részletet és egy verset olvasott fel. Aszódi Imre pedig verseiből mondott el néhányat. mFLiKTUK «MMammmJLOt. A Tiszámén ti Vegyiművekben az egyik legnehezebb munka a pirit-pörk szállítása. A finom porszerű pörk izzó állapotban huil a kemencéből a csillébe. Ennek a kénszagú áttüzesedett pornak h belélegzése igen káros. A gyár több dolgozója járt Pesten a Kéneavgyárban, s látták, hogyan védekeznek ott az egészségtelen anyag belé’egzése ellen. Javasolták, hogy a pörk-szállítást ugyanis mechanizálják, majd amikor természetesen ez a probléma is megoldódik. Az első javaslat még 1952-ben hangzott esi. — Azóta évről-évre szívják a szállítómunkások az egészségtelen poros levegőt és évről-évre hallják ugyanazt a választ: majd a mechanizálássál megoldódik. Van a Vegyiművekben egy porelszívó berendezés is, amely megérkezése óta érintetlenül áll, nem használják, pedig igen nagy szükség van rá. Feltesszük a kérdést az illetékeseknek: vajon helyes-e az, hogy amíg a probléma megoldódik, addig csak hagy szívják a dolgozók nyugodtan az egészségtelen, mérgezett levegői. Bérfizetéskor gyakori (A Járműjavító munkásai azon panaszkodnak, hogy bérfizetések idején a környező vendéglőkben nem lehet csak drága italokat kapni. Ezeken a napokon az olcsóbb italok „pillanatnyilag kifogytak”.) Egy jármüjavítóbeli munkás: — Vajon mostan tízforintos bort iszok 17-ért, vagy csakugyan 17-eset? TÖBB SEGÍTSÉGET Pártunk Központi Vezetősége megvitatás végett népünk elé bocsa j tóttá a másodfe ötéves terv irányelveit. A párt azt kéri a dolgozóktól: észrevételeikkel, bírálataikkal, javaslataikkal járuljanak hozzá, hogy a tervezetből olyan terv szülessen, amely — az adott lehetőségen belül — teljes mértékben megfelel dolgozó népünk fel- emelkedésének. Az egész nép kollektív bölcsessége ez, az, amelyre r párt számít a terv, végleges forrnábaöntéséhez. Ahhoz, hogy a dolgozók termékenyen hozzájárulhassanak a vitához, elengedhetetlenül szükséges az irányelvek alapos, széleskörű ismertetése. Természetesen a dolgozók elsősorban úgy tudnak hozzászólni az irányelvekhez, ha annak egyes részeit összevetik saját munkahelyük, életkörülményeik tapasztalataival, észrevételeivel. Éppen ezért fontos feladata a pártszervezeteknek, hogy az országos terveket összekapcsolják üzemük, vállalatuk terveivel, feladataival. E mellett az irányelvek ismertetésénél igen fontos az is, hogy azt felbontsuk rétegekre. így külön kell megvitatni a nőkkel, a fiatalokkal, műszakiakkal, a kultúra munkásaival stb. az irányelvek rájuk vonatkozó részét. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pártszervezeteink nem megfelelően ismertetik ez irányelveket, de legtöbbször még saját munkahelyük tervét és feladatait sem. A Tiszamentd Vegyiműveknél Sántba János savmunkás és Kálmán Imre művezető elmondták, hogy nem tudnak hozzászólni az üzem nagymérvű beruházásaihoz, mert a tervet csak globálisan ismerik, de részleteiben nem. — A fűrésztelep pártszervezete úgy „ismertette” a tervet, hogy értekezletre hívta össze a munkásokat és az első betűtől az utolsóig felolvasták szármákra a Központi Vezetőség irányelveit. A Patyolat Vállalatnál a népnevelők még meg sem kapták az instrukciókat az ismertetéshez. Ezek a hibák onnan származnak, hogy a városi párt bizottság nem nyújt kellő segítséget a pártszervezeteik számára. A pártbizottság kiadott egy körlevelet, abban felsorolta a szempontokat, de a menetközben! segítség és ellenőrzés elmaradt. Pártszervezeteink jelentős része ott akadt el: hogyan, milyen módon ismertesse, vitassa meg a dolgozókkal az iránveüveket. Ezért halad lassan a széles tömegek között a tervismertetés. Ahhoz, hogy a párthatározatot valőraváltsuk, sokkal szélesebb, sokoldalúbb ismertetésre van szükség. Ehhez kell a városi pártbizottságnak az eddiginél 6okkal nagyobb segítséget adnia a pártszervezetek számára; Ballagnak a Varga Katalin leánygimnázium‘érettségizői Napi ötezer liter tej, ennyivel vásárolnak többet naponta a szolnoki dolgozók az üzletekben — a május 1-i árleszállítás óta. De nemcsak a tejfogyasztás emelkedett, hanem az egyéb tejtermékek forgalma is. így a sajtféleségekből jelenleg 50 százalékkal több fogy, mint az elmúlt hónapban. Ez a napi ötezer liter tej s általában a tejtermékek fogyasztásának növekedése azt jelenti, hogy ma Szolnokon több tejet isznak a gyermekek az eddiginél-. több sajt kerül a dolgozók asztalára. Több tejtermék pedig egészségesebb, jobban .táplált gyermekeket, felnőtteket jelent. A több tej erősebbé teszi a gyermekeket, elősegíti fejlődésüket, ellen- állóképesek lesznek a betegséggel szemben. A mostani árleszállítás nem volt nagyarányú, és mégis milyen nagy jelentőségű csak a tejnél és a tejtermékeknél népünk egészsége szempontjából. Ha arra gondolunk, hogy a második ötéves terv végére 25 százalékkal kell növekednie a dolgozók életszínvonalának, álékor ez egyúttal azt jelenti, hogy erősebb, egészségesebb lesz dolgozó népünk. Csak egy kis rész az országos tervekből és ez is milyen nagymértékben megmutatja jelentőségét és azt, hogy a mi terveink teljes mértékben népünket szolgálják. Érdemes érte jól dolgozni .:: Lidércnyomás K. Tóth Lajos mezőtúri levelezőnk a közelmúltban Szolnokon járt. Az állomáson olyan élményben volt része: ami arra késztette, hogy tollat ragadjon, s megírja. Mi pedig azonnal kimentünk az állomásra. Gyerekkoromban, ha túlterheltem a gyomromat, mindig békáról álmodtam. Irtóztató nagy, pislogó varangybékákról. De azóta elkerült ez a lidércnyo- másos álom. Most a lidércnyomás újra jelentkezett. Persze nem eltúlozva, csak úgy egyszerűen a maguk valóságéban. De az is éppen elég volt. Hogy mit láttam az állomáson? A balesetelhárítási hiradó 13 képét. Már maga a képek felírása is lidércnyo- másos: „Ittas állapotban mozgó vonatról le- ugrás, ittas állapotban mozgó vonatra való felugrás, sínek között indokolatlan tartózkodás, sínek közötti kerékpárral való közlekedés...” És így tovább, megannyi merénylet édes anyanyelvűnk ellen. De ez még hagyján, ha képek nem lettek volna. Egy hulla fej nélkül, hulla kerékpárral, ugyanaz kerékpár nélkül ;;; És végül a tanulság: „Mértékkel fogyaszd az italt. Tartsd be a MÁV dolgozóinak utasításait, életedet védi.; Kamaszok ékelődtek, asszonyok sápadtak el a kép előtt, de az italpultnál egy férfi hűvös nyugalommal ki tudja már hányadik rumot hajtotta fel, és figyelemre sem méltatta az „Indokolatlan balesetek megőrzésére való figyelmeztetés”-t. —h —ó UT »■■■■BSIIIIIIIIIIIlUi Szigligeti Színház: csütörtökön és pénteken este 7 órai kezdettel — „Mágnás Miska”, operett 3 felvonásban; Vörös Csilla« és Tisza filmszínház: csütörtök, péntek: „Dollár pápa”. Üj magyar filmvigjáték. Járműjavító kultúrotthon: csütörtökön: „Ma este minden vége: ér’' csehszlovák kémfilm, i i 0
