Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-17 / 115. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1056. május r?; r II népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye | hogyan tükröződik új ötéves tervünk ipari célkitűzéseiben? Az előirányzat tervezésénél szám­ba vették azt is, hogy az alapanyag és villamos-energia termelésnél mutatkozó lemaradásunkat fokoza­tosan megszüntessük. Több szón és fém kell például a nehéz és köny- nyűipar további fejlesztéséhez. Ezt segíti elő a bányászat 56 százalé­kos növelésének tervezése. Az ipar fejlesztése, az automatizálás, de a lakosság igényeinek a növekedése is azt követeli, hogy a villamosí­tásban is gyorsabban menjünk előre. Az ipari szükségleten túl például számolni kell azzal, hogy az ötéves terv során be akarjuk fejezni lényegében a falu villamo­sítását, növeljük a rádiók, televízi­ós készülékéle gyártását, elektromos meghajtású kisgépeket adunk el nagyszámban, stb. Ezek mind több energiát igényelnek. A felsoroltak teszik szükségessé, hogy az irányelv tervezet az erő­kapacitás növekedését 1955-höz képest 1966-ban 66 százalékkal ma­gasabbra irányozza elő. Ehhez hozzá kell még számítanunk a baráti országoktól várható segítséget is. Ahogy a villamos-energia ter­melés nő, úgy segíti elő tehát az ipar fejlődését is. Második ötéves tervünkben a ve- gyidpar termelésének üteme a leg­magasabb. összesen 96 százalékkal nő. Legkiemelkedőbb alkotás a Ti- szavidékn Vegyikombinát lesz, mely földgázból von ki különböző vegyi­anyagokat. Ennek jelentősége első­sorban a műanyaggyártás szem­pontjából van. Olcsóbb és tartó- sabb műanyagot állít elő a textil­ipar számára, de a műtrágyagyár­tásihoz és más területen is jelentős segítséget nyújt. Az eddig feUsomoitakon kívül az indokolja még az „A” és „B” szek­tor közti nagyobb eltérést, hogy kevesebb „B” szektorhoz tartozó könnyűipari cikket szállítunk kül­földre. Ez a „B” szektor ütemének csökkenése irányában hat. Ezért növeljük csak 25 százalékkal a könnyűipar termelését. A belső fo­gyasztást azonban ez is megfele­lően fedezi és így is jelentős emel­kedést mutat. A „B” szektoron be­lül az élelmiszer feldolgozóipar 50—55 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt. Ennéd szintén a dolgozó tömegek növekvő igé­nyeit vette alapul pártunk és kor­mányunk és a mezőgazdasági ter­méshozam 27 százalékos növekedé­sére épül. összefoglalva tehát: a nehézipar elsődleges fejlesztése alapot teremt a korszerű, fejlettebb technika meg­teremtésére, ennek alapján a ter­melés növekedésére és az életszín­vonal emeléséré. Szükséges, hogy dolgozó népünk most a vita során is, — mint majd a végrehajtásnál — helyes javaslataival segítse elő, hogy felkutassunk minden olyan forrást, mely' a termelés sikereit, népünk jóléte megteremtésének alapját táplálja. G. 4 népnevelők Jegyzetfüzetébe Mit jelent a reálbér emelkedése? Hazánkban a szocializmus építése során különböző objektív törvé­nyek hatnak, melyek az ember aka­ratától függetlenek, de számbave- hetők és felhasználhatók mun­kánkban. Ilyen például a szocializ­mus gazdasági alaptörvénye, a nép­gazdaság tervszerű, arányos fejlő­désének törvénye. Pártunk és kor­mányzatunk politikájában figye­lembe veszi ezeknek a követelmé­nyeit. így történt ez a második ötéves terv kidolgozásánál is. Egy­úttal azonban az elmúlt évek ta­pasztalatait is számba vette: mikor- is előfordult, hogy megsértettük gazdaság-politikánkban ezeket az objektív törvényeket és ebből ko­moly hibák származtak. 1955-ben ezek jelentős részét már kiküszö­böltük, de egyes területen még éreztetik hatásukat. Második ötéves tervünk elő­irányzata reális alapokon nyug­szik. Ügy az előirányzatot, mint a népgazdaság és az ipái- egyes ágad­nak arányait tudományos alapon dolgozták ki. Figyelembe vették, hogy mit kell a legsürgősebben megvalósítani, mennyit bir el a népgazdaság teherbíró- képessége és milyen segítséget várhatunk a kölcsönös segélynyújtás keletében. Ezekre alapozva irányozza elő ter­vünk az ipart termelés 50—52 szá­zalékos emelkedését. Ha összeha­sonlítjuk a növekedés ütemét az első ötéves tervével, azt tapasztal­juk, hogy ez viszonylag szeré­nyebb. Vajon mi lehet ennek az oka? Nézzünk meg néhányat A terv készítésekor figyelembe vették, hogy a jobboldali politika következtében alapanyag- és ener­giatermelésünk elmaradt a feldol­gozó iparhoz képest. Ez tehát fé­kezi a további előrehaladást, sőt nemegyszer bizonyos zavarokhoz is vezet. A lemaradás behozáséhoz azonban nagyösszegű beruházásra van szükség. Ezért csak fokozato­san tudjuk ezt megszüntetni, más­ként a túlzott beruházás az élet- színvonal rovására menne. A másik ok, hogy az ipar na­gyobb ütemben történő fejlesztésé­hez szükséges alap és nyersanyag mennyiség sem áll rendelkezésre, különösen a tervidőszak első évei­ben. A viszonylag szerényebb elő­irányzat, az 50 százalékos növeke­dés ennek ellenére igen jelentős. Ugyanis minden százaléka mögött háromszor annyi termékmennyiség van, mint az e’sső ötéves terv idő­szakában. A népgazdaságnak azon­ban nem minden ága egyforma ütemben halad előre. Tervezőink figyelembe vették Lenin elvtárs tanítását a nehézipar elsődleges fejlesztésének szükségességéről. — Ugj'ands ez teremti m'eg az alapot a könnyűipar, a technika fejlesz­téséhez, valamint a mezőgazdaság gépesítéséhez, hazánk védelméhez, stb. A lakosságnak tehát közvetlen érdeke 9 nehézipar gyorsabb iiismü fejlesztésének a támogatása. Nézzük meg egy egyszerű példán keresztül. Több kerékpárt, motor­kerékpárt, stb. akarunk gyártani. Ehhez több vasérc, szén kell, tehát több alapanyag. Növelni kell azon­ban a kohókapacitást és a kerék- pártgyártó gépek számát is. A tervelőirányzat szerint az „A” szektort 58—59 százalékkal növel­jük, a „B” szektort (könnyű és élelmiszeripar) 40 százalékkal. Ha valaki összehasonlítja a Szovjet­unió hatodik ötéves tervével, azt1 látja, hogy az eltérés nálunk na­gyobb. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a Szovjetunió már a hatodik ötéves .tervén dolgozik, mi még csak a másodikon. Mi te­hát több tekintetben le vagyunk maradva a Szovjetunió mögött, pl. a technika fejlettségében. A közel­jövőben éppen e téren jelentős lé­pésekkel kell előremennünk. Új * gépek beállításával, a termelőbe­rendezések felújításával és a meg­levő gépek korszerűsítésével ke'l megteremteni a termelés növelé­sének egyik legfőbb előfeltételét. Részben ezzel magyarázható, hogy gépiparunkat 70—75 százalékkal kívánjuk növelni. A gépipar növeli édesének van egy másik magyarázata is. Ez is a nehézipar viszonylag gyorsabb ütemű fejlesztését támasztja alá. Köztudomású ugyanis, hogy ha­zánknak nagyobb mennyiségű nyersanyag-behozatalra van szük­sége. annak ellenére, hogy törek­szünk a hazai lehető^-eVet minél jobban kihasználni. A nyersanya­gért viszont elsősorban gépeket tu- j, dunk adnis „A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a má­sodik ötéves terv időszakában átla­gosan legalább 25 százalékkal kell emelni“ — írják elő a második öt­éves terv irányelvei. Mit értünk ezen a fogalmon: „egy keresőre jutó reálbér?“ Először a reálbér jelentését kell tisztáznunk. Ha csak a bér forint­ban kifejezett összegét tartjuk szem előtt, tekintet nélkül a forint tény­leges vásárlóerejére — akkor az úgynevezett névleges bérről van szó. A munkás névleges bére emel­kedik, ha havi keresete például 900 forintról 1100-ra nő. Csakhogy minden munkás jól tudja: ez bi­zony nem sokat érne, ha időköz­ben ugyanilyen arányban emelked­nének az árak, ahogy például az infláció idején szüntelenül drágább és drágább lett a megélhetés. Ez­zel szemben a nyereség nem 200 forint, hanem annál több, ha a név­leges bér emelkedésével együtt csökkennek az árak, alacsonyabbá válnak a létfenntartási költségek. A reálbér ezt a kettőt — a névle­ges berek és a létfenntartási költ­ségek alakulását — együttesen fe­jezi ki. Vagyis azt mutatja még, hogyan nő a dolgozók keresetének tényleges vásárlóereje, tekintet nélkül arra. hogy ez elsősorban béremelkedések és árcsökkenések révén következik-e be. A terv irányelvei azonban nem egyszerűen a reálbérről, hanem az egy keresőre jutó reálbérről szól­nak. Miért szükséges ezt külön ki­emelni? Megkülönböztetésül esv másik fogalomtól: az egy főre jutó reálbértől. Ismeretes, hogy egy csa Iád jövedelme két dologtól függ: mennyi a keresők reálbére — s há­tiét nap A SZÖVOSZ Káderképző Iskola 120 hallgatója látogatott el e hó 13 —14-én Turkevére, hogy megtekint­se az első szövetkezeti város ter­melőszövetkezeteinek eredményeit és tapasztalatokat gyűjtsön A Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben Sándor Kálmán elnök és Somosi főagronómus tájékoztatta a vendégeket. Megmutatták a több mint 300 sertésből álló hizlaldát, az anyakocákat, a szövetkezet több üzemegységét. A baromfitelepen Ducza elvtárs brigádvezető arról beszélt a vendé­geknek, hogy a szövetkezetnek 8.700 naposcsibéje, s összesen mintegy 30.000 darab baromfija van. TJjnak találták a vándor baromfitartást, melyet — mint ahogy hangoztat­ták, — hazamenve több helyen megvalósítanak. A Táncsics Termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságát tekin­tették meg. Asztalos elvtársnál, a termelőszövetkezet egyik tagjánál mosógépet, s rendes, karbantartott gazdaságot találtak. De találkoztál: olyan tagokkal is. ahol még több bútorra, rádióra és más háztartási cikkekre lián szükség. Több helyen tapasztalták a ven­dégek, hogy a tagok nincsenek pre­mizálva a szövetkezetekben, Kincse■ nyan keresnek a családban. Te­kintsük egy pillanatig a munkáso­kat és alkalmazottakat hozzátarto­zóikkal dgyütt egyetlen nagy csa­ládnak. Ha nő közöttük a keresők száma s viszonylag csökken az ön­álló keresettel nem rendelkező el­tartottak száma — akkor nyilván­valóan megnőtt a „nagy család“ együttes jövedelme, másszóval: — több jövedelem jut egy-egy főre. Az első ötéves terv éveiben 25 szá­zalékkal nőtt az egy főre jutó re­álbér elsősorban azért, mert gyors ütemben nőtt a szocialista iparosí­tás eredményeképpen a munkás- osztály, sok százezerrel emelkedett a munkások és alkalmazottak lét­száma. Az egy főre jutó reálbér­nek, egy-egy csalód jövedelmének növekedésében kisebb szerepet játszott az egyes keresők reálbéré­nek emelkedése, amely öt év alatt nem emelkedett kielégítően. A második ötéves tervben gyor­sabb lesz az életszínvonal emelke­dése, mert már eleve az egy kere­sőre eső reálbér is 25 százalékkal nő majd, tehát sokkal nagyobb mértékben, mint az előző öt esz­tendőben. S ezen felül nő a kere­sők száma is, ha nem is olyan gyor­san, mint az első ötéves tervben. (Az irányelvek szerint az ipari ter­melés tervezett emelkedését két­harmadrészt a >"-ml? a termelékeny - ség emelkedésével, s egyharmad- részt a létszám növelésével kell biz­tosítani.) Az egy főre eső reálbér növeke­dése tehát számottevően nagyobb lesz 25 százaléknál. Ez is mutat­ta: az uj ötéves terv nagy lépést ,ie- lent előre a népjólét megteremtése útján. K. J. Turhevén nek a termelésben érdekeltté téve. s ezért egyesek elhanyagolják a munkájukat. Az a két nap, amelyet az iskola hallgatói Turkevén töltöttek, sok hasznos tapasztalatot adott. A tan­folyam befejezése után hazatérve a szentesi Uj Élet, vagy a barcsi Vö­rös Csillag, s a többi termelőszövet­kezetekbe, — elmondják a Turke­vén látottakat, s kiküszöbölik az esetleges hiányosságokat. fl „Prága; tavasz“ nemzetközi zenei fesztivál Hegedűversenyének eredménye Prága (CTK) A Prágai tavasz nemzetközi fesztivál keretében ren­dezett hegedűversenyen az első dí­jat B. L. Gutnyikov és V. A. Kli­mov szovjet hegedűművészeknek, a második díjat Termerkerven szov­jet, Ladislav Jasek és Stefán Cza- pary csehszlovák hegedűművészek­nek. a harmadik díjat pedig Jiri Sumpik csehszlovák és Sivó Józsel magyar hegedűművészeknek ítélték oda. Nora Grumlikova csehszlovák hegedűművésznő dicsérő oklevelet kapott. A DÍVSZ díját B. L. Gutnyi- %»v nyerte el, CMTIb Fagyejev ravatalánál Moszkva (TASZSZ.) A várat­lanul és tragikus módon elhunyt Alekszandr Alekszandnovics Fa- gyejev, a nagy szovjet író holttes­tét kedden a Szakszervezetek Há­zának Oszlopcsarnokában ravata­lozták fel. '«•. A csillárokat fekete selyem bo­rítja. Az oszlopokon vörö6 és fekete lepel. A magas talapzaton, élő virágok­tól övezve nyugszik Fagyejev ko­porsója. Koszorút hoznak be, amelynek bfbonszínű szalagján az alábbi fel­irat olvasható: „Alekszandr Alek- szandrovias Fagyejev elvtánsnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságától.” Az emel­vény lábánál a megboldogult csa­ládjának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjet írószövetség vezetőségének, az SZKP Moszkvai Városi Bizottsá­gának, a Moszkvai Tanácsnak és a Szovjet Szakszervezetek • Köz­ponti Tanácsának koszorúit he­lyezték el Délután 2 órakor megnyílik a kapu a dolgozók számára, hogy el­búcsúzzanak a halottól. A ravatal­nál ott állnak Fagyejev hozzátar­tozói, rokonai, barátai és írótársai. Szurkov, Szimonov, Komyejcsuk, Iszakovszkij, Marsaik, Tythonov, Polikarpov és Azsajev áll most díszőnséget. A koporsónál mozdulatlanul vi- gyázzban állnak a szovjet hadsereg harcosai, a polgárháború dicső résztvevőinek fiai. a Nagy Hon­védő Háború idején a haza vé­delmében nésztvettek leszármazott­jai. Az ifjú Fagyejev ezeknek apáival együtt vett részt a fehér­gárdisták és Intervenciósok elleni küzdelemben. A díszőnséget három percen kínt váltják, Fegyin, Ehrenburg, Iva­nov, Markov, Saginjan, Scsipacsov, Podevoj, Kirszamov, Antokolszkij s más írók a végső tisztességet adják meg az elvtársiknak, a kommu­nista eszmeiség és a szovjet sok­nemzetiségű irodalom magas mű­vészi színvonala harcosának. Az oszlopcsarnokban Chopin, Csajkovszíkij és Beethoven gyász­indulódnak hangjai szállnak. A ravatal előtt végnélkül! sor­ban haladnak él munkások és al­kalmazottak, művészek, írók, egye­temisták, iskolások és a szovjet hadsereg harcosai. A díszőrségben áll Butganyin, Vorosilov, Kagianovics, Malenkov, Mikojan, Molotov, Pervuhin, Sza- burov, Szuszlov, Hruscsov, Zsukov, Brezsnyev, Sepilov, Furceva, Sver» nytk, Xrisztov, Beljajev és Mosz- katov. Velük együtt áll a dfezőr- ségben Sguirkov, Tyihonóv. Azsa­jev. Polevoj. Szmlmov, Markov, Ivanov és Kaosetov. A párt és a kormány vezetői, miután díszőnséget álltak, részvé­tüket fejezik ki Fagyejev rokonai­nak és még néhány pereiig a rava­talnál tartózkodnak. Ismét váltják a díszőnséget. Ek­kor a katonai akadémiák ha’lsn- tói. a Szovjetunió és az OSZSZ- SZSZK Legfelső Tanácsának kül­döttségei, valamint a szövetséges köztársaságok legfelső tanácsainak küldöttei állnak díszőrséget. (MTI.) V. M. Molotov fooadía Guy Molfet francia miniszterelnököt és Christian Pineau francia külügyminisztert Moszkva (TASZSZ.) V. M. Molotov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyettese május 15-én fogadta Guy Mollet-t, Franciaország miniszterelnökét és Christian Pineaut, Franciaország kül ügymin Jszterét. Guy Mollet és Ch. Pineau kísé­retében volt*: M. Dejeain moszkvai frargaa nagykövet R. Massdgli, a francia külügyminisztérium főtit­kára, Briand. a francia miniszter­elnök kabinetfőnöke, Ch. Bochand, a külügyminiszter kabinetfőnöke, M. Soutou meghatalmazott minisz­ter, a moszkvai francia nagykövet­ség tanácsosa, Weygand-Braquet tábornok, moszkvai francia kato­nai, haditengerészeti és légügyi attasé. Szovjet résziről a fogadáson Jelen vált N. T. Fedorenko külügynvi- niszterhelyettea, Sz. A. Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete és A. A. Arutjumjan, a szovjet külügyminisztérium 1. európai osz­tályánál? vezetője. (MTI.) Szerdán reggel megkezdődtek a szovjet—francia megbeszélések Moszkvában Moszkva (MTI). Miután Guy Mollet francia miniszterelnök és Pineau külügyminiszter kedden dél­után Moszkvába érkezett, a szovjet vezetőknél udvariassági látogatást tett. Ez alkalomal, meghatározták a kétoldali tárgyalásokon résztvevő küldöttségek összetételét. Az este folyamán a két francia államférfi — minthogy a hivatalos programban nem szerepelt megha­tározott elfoglaltság — egy moszk­vai étteremben vacsorázott Mauri­ce Dejcan-nak, Franciaország moszkvai nagykövetének társaságá­ban. Szerdán már a kora délelőtti órák­ban megkezdődtek a hivatalos ta­nácskozások. Guy Mollet miniszter- elnök és Pineau külügyminiszter a Kremlbe hajtatott, ahol első meg­beszélését folytatta Bulganyinnal, a Minisztertanács elnökével és Molo­tov külügyminiszterrel. Az első. ál­talános jellegű tanácskozás tárgyso­rozatát nem határozták meg előre. E tanácskozások után N. A. Bul- ganyin villásreggelin látja vendégül a francia küldöttséget, maid a fran­cia vendégek megtekintik a Kremlt, (MTI). A szovjet kormány leszerelési nyilatkozatának visszhangja DULLES A SZOVJET LESZERELÉSI HATÁROZATRÓL Washington (TASZSZ) Dul­les külügyminiszter az amerikai külügyminisztérium sa i tóértekezle­tén nyilatkozatot olvasott fel. A nyilatkozat szerint az Egyesült Ál­lamok üdvözli a szovjet kormány­nak azt a kijelentését, hogy egy év alatt egymilliókétszázezer fővel szándékszik csökkenteni fegyveres erőinek létszámát, „amennyiben ez a nyilatkozat a nemzetközi ügyek­ben való erőszak alkalmazásáról való lemondás bizonyítéka.“ A kül­ügyminiszter nyilatkozata a továb­biakban másodrendű indokokkal, — köztük a Szovjetunió belső gazda­sági szükségleteivel próbálja meg­magyarázni a szovjet kormánynak ezt a fontos lépését. AZ ANGOL KÜLÜGYMINISZ­TÉRIUM SZÓVIVŐJE A SZOV­JET LESZERELÉSI HATÁRO­ZATRÓL London (MTI). Az angol kor­mány — mint a londoni rádió jelen­ti — kedden délelőtt minisztertaná­csot tartott, amelyen —. értesülések szerint — megtárgyalta a szovjet kormány nyilatkozatát a fegyveres erők csökkentéséről. Az angol külügyminisztérium szó­vivője a minisztertanácsot követő sajtóértekezleten közölte, hogy — Nagy-Britannia „megelégedéssel fo­gadta a szovjet kormány által beje­lentett intézkedéseket.“ A további­akban azt mondotta, hogy hasonló intézkedéseket már a nyugati hatal­mak ts tettek, beleértve az Egyesült Királyságot Is — majd hangoztatta • ».Biztosak vagyunk abban, hogy az ilyen intézkedések a nemzetközi fe­szültség enyhülését célzó kezdemé­nyezések. Minden esetre szertnénk előbbre jutni és elérkezni a szél«- sebbaránvú leszerelési probrammról kötendő megegyezéshez.“ A NEUES DEUTSCHLAND A SZOVJET KORMÁNY HATÁ­ROZATÁRÓL Berlin (MTI) A Neues Deutsch­land Németország Szocialista Egy­ségpártjának központi lapja, szer­dán vezércikkben elemzi a szov­jet csapatok létszámának csökken­téséről hozott kormányhatározatot és a többi között a következőket állapítja meg: „A Szovjetunió már előbbi lesze­relési javaslatainak keretében is azonnali intézkedések foganatosítá­sát ajánlotta Németországban, pél­dául a német területen állomásozó külföldi csapatok állományának csökkentését. Ennek felel meg a most bejelentett lépés: a Német De­mokratikus Köztársaságban lévő három szovjet légihadosztály felosz­latása. Mikor követi Washington ezt a példát? Ez a kérdés vetődik most fel minden német emberben; A szovjet kormány nyilatkozatához eddig Washingtonban elhangzott kommentárok jogossá teszik azt az aggodalmat, hogy a német nép szen­vedélyes kívánsága az amerikai Egyesült Államok kormányánál to­vábbra is süket fülekre talál.“ (MTH>

Next

/
Thumbnails
Contents