Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-22 / 96. szám
Gurszky István fordítása. A LENINI ESZMÉK DIADALA 4 z egész világ haladó emberisé- gének ünnepe a mai nap. 86 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született a kommunista párt és a szoviet állam megteremtője. Vlagyimir lljics Lenin. Szívükben mélységes szeretettel emlékeznek e napon tanítójukra és vezérükre a szovjet emberek, akik a lenini útmutatásokat követve lerázták a kapitalista igát. felépítették a szocializmust és most a kommunizmus megvalósításáért vívják harcukat. Hálatelt szívvel adóznak emlékének a népi demokratikus országok dolgozói, akik a hős szovjet nép segítségével vívták ki hazájuk szabadságát és függetlenségét és a lenini tanítások alkotó alkalmazásával teremtik meg a népjólét és a felemelkedés alapjait. Nagy tisztelettel gondolnak Leninre a még elnyomatás alatt élő népek. Neve reményt, bizakodást visz szívükbe, erősiti őket a küzdelemben. Lenin egész élete eggyéforrt a nép ügyével. Kora ifjúságától marxista tanításokon nevelkedett. Tevékenységét olyan időpontban kezdte meg. amikor a kapitalizmus átmenete a klasszikus fejlődési szakaszból az imperializmusba befejeződőben vélt. A kapitalizmus ellentmondásai Oroszországban különös élességgel nyilvánultak meg. A forradalom középpontja ide helyeződött át Ilyen körülmények között a nö• vekvő oroszországi munkás- mozgalom feladatai sürgetően megkövetelték a marxizmus alfiotó továbbfejlesztését, valamint a proletariátus vezérkarának, a pártnak a megteremtését. Ezeket a feladatokat oldotta meg az opportunisták elleni kérlelhetetlen harcban Lenin elvtárs. 1903-ban létrejött az újtípusú marxista forradalmi párt, melyet ő a kor eszének, becsületének és lelkiismereté- nek nevezett. Ettől kezdve élete a párt harcához kapcsolódott, s a part a tömegek élén haladva diadalra vitte a Szocialista Forradalmat, A Szovjetunió Kommunista Pártja azért tudja betölteni a D'oleta- riátus vezérkarának szerepét, mert élenjáró elmélet vezérli, szervezeti életében pedig olyan elvek uralkodnak, amelyek ütőképessé, egységessé teszik. Ez jellemzi egyébként az összes kommunista és munkáspártokat, így a mi pártunkat is. A párt ideológiai alapja a marx- izmus-leninizmus. Lenin elvtárs arra tanít, hogy a marxizmus vezérfonal a cselekvéshez, ezért ne a betűjéhez, hanem a szelleméhez ragaszkodjunk. Marxista vizsgálati módszerekkel elemezzük az új politikai helyzetet, ne régi következtetéseket ismételgessünk. Lenin elvtárs ezt a gyakorlatban is így tette. Számtalan alkotása közül vegyük az „Európai Egyesült Államok jelszaváról” cimű cikkét. Ebben Marx előbbi megállapításával szemben leszögezi, hogy az imperializmus kobrában a kapitalista országok gazdasági és politikai fejlődése egyenlőtlen. Ebből következik, hogy a szocializmus győzelme lehetséges egy országban is. Tanítása az Októberi Forradalom alapjává vált. A z SZKP nemrég lezajlott XX. • kongresszusa a lenini útmutatások alapján számos kérdésijén — a kialakult történelmi helyzet figyelembevételével — tovább fejlesztette a marxizmus—leninizmust. Ezek közül néhány: a háború elhárításának lehetősége napjainkban: a szocializmusba való atpienet formái. Ezekben a kérdésekben elfoglalt helyes álláspont segítséget nyújt a testvérpártok harcához, bátorítja a felszabadulásukért küzdő népeket és lelkesíti a szabád. szocialista életüket hősi harcban építő dolgozókat. A párt szervezeti életének normáit alapvonásaiban szintén Lenin elvtárs dolgozta ki. Abból indul* ki a szervezeti elvek lefektetésénél, hogy a kommunista párt egységes, cselekvőképes forradalmi párt legyen. Amint mondotta, a proletariá- i' snak egyetlen fegyvere a szervezettség. L nnek érdekében szükségesnek látta például, hogy érvényesüljön a központosított vezetés és az önként vállalt vasfegyelem. Hangsúlyoztf azonban, hogy ez egymagában nem elég. Párosulnia kell a demokratizmussal. Ez a párttagok fokozott aktivitását, lelkesedését biztosítja, s lehetővé teszi, hogy az építőszándékú kritika, önkritika, s ezen keresztül a tömegek alkotó tevékenysége, érvényesüljön. Ugyanakkor elítélte a bírálat kispolgári túlhajtását is. A pártvezetés legfőbb elvének Lenin elvtárs a kollektív vezetési tekintette. Ez biztosítja a szilárd elvi egységet, az eszmei összefor- rjttságot, a helytelen nézetek bátor leküzdését, megóv attól, hogy a vezetésben komoly hiányosságok keletkezzenek. A kollektivitás szelleme képessé teszi a vezetőket, hogy a párttagok, a tömegek véleményét meghallgassák és elfogadják a jogos bírálatot. A kollektív vezetés elveivel ellentétes a személyi kultusz. Ez súlyos következményekhez vezet. Megreked a bírálat, az elvi vita, a kezdeményezés, meglazul a párt és a tömegek kapcsolata, háttérbe szorul a történelemalkotó tömegek szerepe, meggyőzés helyett a parancsolgatás lép előtérbe. Az SZKP XX. kongresszusán elhangzott beszámoló és a hozzászólások feltártá.k, nogv a Szovjetunióban lényegében 20 évig nem volt kollektív vezetés, elburjánzott a személyi kultusz. Mindez a bel- és külpolitikában egyaránt súlyos hibákhoz vezetett. A z SzKP Központi Bizottsága ** 1953-tól nagy erőfeszítéseket tesz a pártvezetés lenini normáinak a helyreállításáért. Hatása máris kedvezően érezhető az ipar, a mezőgazdaság fel’endülésében és a különböző külpolitikai sikerekben. A marxizmus—leninizmus elítéli a személyi kultuszt, de nem tagadja a személyiség szerepét a történelemben. Lenin elvtárs egyik müvében ezzel kapcso’atban a következőket írja: „A pártot a legtekintélyesebb, legbefolyásosabb, legtapasztaltabb, a legfelelósségteljesebb tisztségekre megválasztott egyének, úgynevezett vezérek többé vagy kevésbé állandó csoportjai vezetik.” A vezetők nagysága abban van, hogy a feltörekvő osztályok igényeit. érdekeit helyesen fejezik ki, megszervezik, s harcba viszik ezekért a tömegeket. Lenin elvtárs a világ proletáriátusának törekvéseit fejezi ki. Tanítása, a leninizmus, nemzetközi tanítássá vált. Mint vei zető, kiváló képességekkel rendelkezett. Egyszemélyben volt a marxizmus teoretikusa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szervezője és vezetője. jJi fektette le a szocializmus és f I kommunizmus • felépítésének legfőbb gyakorlati alapelveit. Ezeket tartja szemelőtt a mi pártunk is, figyelembevéve sajátosságainkat Műveiben kifejtette, hogy a szocializmus győzelmének elengedhetetlen feltétele a proletariátus diktatúrája és a munkás-paraszt szövetség megvalósítása, ezen belül a munkásosztály vezető szerepének biztosítása. Világosan leszögezte, hogy a munkás-paraszt szövetség célja: a szocia'izmus megvalósítása. Lefektette a szocializmus felépítésének programját is. Alapvető feladatnak ielölte meg az ország iparosítását. Ezen belül is a nehézipar elsődleges fejlesztését és a villamosítást. Ezt a szocialista építés bázisának nevezte. A szovjet nép az ötéves tervek 6orán meg is valósítja a lenini hagyatékot. Fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező országgá változtatta máris a Szovjetuniót. Amint az SZKP XX. kongresszusának beszámolójából kitűnt, az ipari termelés 1929— 1955 kijzött húszszorosára emelkedett. Az új 5 éves terv további nagy élókat tűzött a szovjet nép elé. 4 lenini terv szerint a másik legdöntőbb feladat a dolgozó parasztság bevonása a szocializmus építésébe. Ennek útját Lenin élvtárs a termelőszövetkezetekben jelölte meg. Kifejtette, hogy ezek az önkéntesség elvének megfelelően állami támogatással, főleg korszerű gépek biztosításával jönnek létre. A szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen helyes forma, mely a társadalmi és egyéni érdekeknek egyaránt megfelel. Azóta e tanítás helyességét is az élet bizonyította be. A ko’hozok — főleg a Központi Bizottság 1953 szeptemberi ülése óta — többet termelnek és a tagok jobban élnek. A hatodik ötéves tervben pedig megduplázzák előző hozamukat. A tagok reáljövedelmének ugyanakkor 40 százalékos emelkedését biztosítják. Nálunk is egyre jobban terjed a szövetkezés gondolata, a meglévő tsz- ek példamutató gazdá’kodása nyomán. Felvirágzott a gazdasági sikerek mellett a Szovjetunióban a kultúra is. amely formájában nemzeti, tartalmában szocialista, Állandóan emelkedik a szovjet emberek általános műveltsége. A kötelező tíz osztályos oktatás ezt tovább fokozza. Szovjetunió a haladó kultúra központja és támasza lett. Hazánk is az eltelt 11 év alatt az elmaradt agrár országból — ipari agrár országgá lett. Megváltozott a dolgozók életkörülménye — a kultúra „közkinecsé vált. második ötéves tervünk pedig tovább gazdagítja néoíink sikereit. Mindezt a lenini eszmék helyes alkalmazásával értük el mi is. hibát csak akkor követtünk el, ha ettől eltértünk. Az élet azt bizonyítja tehát, hogy a lenini eszmék halhatatlanok. Lenin tovább él a lenini eszméket megvalósító SZKP nagyszerű tetteiben, a leninizmus zászlaja a’att haladó szovjet haza minden új sikerében. Leniin eszméi ugyanakkor nagy hatással vannak a világtörténelem menetére, élnek az összes kommunista pártok. így a mi pártunk munkájában, tanításai utat mutatnak, perspektívát adnak és lelkesítenek. Cokat tanulhatunk azonban Le^ nin elvtárs emberiességéből is. Lenin elvtárs, mint ember, egyszerű és szerény volt. Nagyon sokpéldát lehetne erre felhozni az életéből. 1918 telén pl. Gorkiban, ahol betegszabadságát töltötte, egy nagy épületből kisebb szobába költözött, hogy kevesebbet kelljen fűteni. Figyelmes volt elvtársaival szemben. Amikor a Razliv-tőnál a lombsátorban rejtőzött, akkor is ügyelt arra, hogy a hozzáérkezőket megvendégelje. Melegszívű volt. együtt érzett a dolgozókkal. Mély. széttéphetetlen kapcsolata volt az egyszerű emberekkel. Küldöttségek, a munkások és parasztok tömegesen keresték fel öt. Lenin elvtárs világosan és egyszerűen adott tanácsokat nekik, segítette ügyes-bajos problémáik megoldását. Figyelmesen hal1 gáttá azonban azok tájékoztatását is. Mindezek a tulajdonságok, melyek közül csak néhányat soroltam fel. naggyá tették őt. A szeretet és bizalom légköre övezte életében. de neve ma is a legkedvesebb név a dolgozók és a kizsákmányolt tömegek számára, a békéért, demokráciáért és a szocializmusért vívott harcukban. A nép a .,mj Iljicsünk”-nek nevezte őt. Igv fejezte ki háláját és szeretetét vezére és tanítója iránt, süti egész életét az egyszerű emberek szabadságéért vívott harcnak szentelte. Ma, — amikor Leninre emlékezik a mi népünk is, — méginkább átérezzük Gorkij szavainak igazát: „Még nem volt olyan ember, aki oly Igazán rászolgált volna a világ örök emlékezetére, mint Lenin" GYEMJÄN BEDNIJ: Nem tudta senki. (1870. április 22) Olyan nap volt, akár a többi. s: Ködbe vesztek a házsorok, Az utcasarkon bajszos, tömzsi Rendőr mély hangja harsogott. A templomban vén pap misézett, Fürtökben lógott rajt a disz, S a csapszék ajtajában részeg Lámpába fúlt a hajnal is. A piacon kofák nyüzsögtek, Mint méhek tiszta méz felett, Vásárló úri dámák jöttek — Kartonruhásak, kényesek. Egy paraszt lesett be sandítva Zord hivatali ablakon, Sárgult hirdetmény bámult vissza Ösdi hirdetóoszlopon. A tűzbiztos őrhelyén körbe Mászkált, mint megláncolt kutya. S a téren borjú alatt nyögve Masírozott a regruta. Döcögtek szekérkaravánok, Sóhajtozott a gályarab, Megtépázott, rongyos diákot Kísért egy nyalka őrcsapat. Részeg munkás tántorgó lábon Kurjantott bús üdvözletét: „Isten veled, szegény diákom!” Nem tudta senki, amíg fájón Cipelte a kereszteket, Hogy a végtelen orosz tájon E napon — Lenin született! > A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt VUL évfolyam, 96. szám, 1956. április ZZ, vasárnapMAI SZAMUNK TARTALMASOK N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov londoni látogatása (2. old.) „Nevével és szívével szívünkben* (2. old.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1956. évi névgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről (4. old.) Jász-Kun-Kakas (5. old.) Vasárnapi sportműsor (6. old.) Gyorslista a Második Békekölcsön S-ik sorsolásának 3-tk napjáról (6. old.) \
