Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-22 / 96. szám

A SZOLNOK MUiVKl lp >0. április 5?. ZALKA MÁTÉ-SZÜLETÉSÉINEK 60. ÉVFORDULÓJÁRA N. A. Hulganyin és JV. &*• Hruscsov londoni látogatása Nem yéietlen, hogy ez a meghívás, amelynek most Bu'ganyin és Hrus­csov Londonban eleget tesz, tavaly nyáron Genfben született. Noha mostanában ritkábban emlékezünk Genfre és szülöttére, a „genfi szel­lemre”, helytelen nem látni, hogy a kormányfők között létrejött sze­mélyes érintkezés minden hideghá­borús manőver ellenére sem maradt puszta kísérlet, hanem komoly je­lentőségű állomás a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért vívott harc­ban. A genfi, szellem nem halt meg, s nem is szenderült el, hanem az el­múlt háromnegyed esztendőben ki- teljesedett. kiindulópontja lett a nemzetközi élet újabb minőségi vál­tozásainak. Ez határozza meg a mostani londoni látogatás nagy je­lentőségét is. Milyen jellegűek voltak ezek a változások? — Az erre adandó vá­lasz segíthet közelebb bennünket ahhoz, hogy feleletet találjunk ar­ra: mit hozhat Bulganyin és Hrus­csov londoni útja, milyen további hatással lehet az események mene­téibe. Mert azt mindenképpen lát­nunk kell: nem egyszerű udvariassági látogatás­ról van «só, szovjet vezetők elsőízben léptek hi­vatalos vendégekként Anglia föld­jére. A szovjet diplomácia Genf óta gazdagon aratja a sikereket s ezzel párhuzamosan mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a katonai tömbalakítás nyugati politikája a kisebb megráz­kódtatásoktól a mélyebbhatású vál­ságok felé halad. Hol van már Nyu- gat-Etirópában a korábbi évek fel­tétlen hite abban, hogy az Atlanti Szövetség a mindenható gyógyír az összes baj orvoslására, hogy az Egyesült Államok a nyugat egyet­len elhivatott vezetője, hol a dicsek­vés, hogy a NATO összetartó ce­mentje szilárdul. Ez a nem kis- jelentőségű változás olyan önma- guklran is roppant horderejű ese­ményekből tevődik össze, mint a gyarmatvilág ébredése, a semleges- ségi gondolat térhódítása Európa számottevő részében is s amely ese­ményeket csak gyorsította a szovjet diplomácia módszereinek alkotó fe­lülvizsgálata. Mindez természetesen nem ma­radt és nem is maradhatott hatás­talanul a realitásokra bármit is adó egyes nyugati országok külpolitiká­jára. Anglia pedig mindig jelentő­séget tulajdonított annak, hogy nemzetközi politikáját a lehetőség szerint a realitások irányítsák. Angliában igen mély hatást kel­tettek a fentebb említett változá­sok. Komoly visszhangja támadt az SZKP XX. kongresszusánál? s ha lehet egyáltalán rangsort felállí­tani abban, hogy a kongresszuson elhangzottakból mi ragadta meg legjobban Anglia vezető köreit, ak­kor talán azt mondhatjuk, ez a békés egymás mellett élésre szólító felhí­vás volt, ezen belül is az új jelszó: ne fegyverkezzünk, hanem keres­kedjünk! Anglia hagyományait, s jelenlegi gazdasági helyzetét ismer­ve, ez ' természetesnek is tűnik. Anglia már régebben bombázza az amerikai kereskedelmi tilalmi poli­tika merev páncélfalát s nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a lon­doni lövedékek éppen a XX. kong­resszus után ütötték az első komoly rést ezen a páncélfalon, a Kínának most eladott, eddig tilalmi listán szerepelt traktorokkal. Azt sem le­het mellékes körülménynek tekin­teni, hogy noha Anglia már régen elveszítette vezető szerepét a nyu­gati világban, arról mind a mai napig sem mondott le, hogy ezt a hegemóniát legalább Nyugat-Euró- pában megtartsa s ha most a szov­jet külpolitika hatására Párizs fe­lől új szellők kezdenek fújdogálni, London nem engedheti meg magá­nak, hogy ’nyakig gombolkozzék, teljesen megmerevedjék eddigi ál­lásaiban. Eddig csupán azokról a külső té­nyezőkről szólottunk, amelyek nem kis hatást gyakorolnak a brit poli­tikára. De a kép teljessségéhez hoz­zátartozik az is, hogy belül, az or­szág belső életében is hatnak a fe­szítő erők. Elegendő megemlíteni, hogy az angol politikai élet jelenté­keny tényezője a munkás- és szak- szervezeti mozgalom milyen köve­telésekkel lépett és lép fel az utóbbi időben, mennyire aktív tevékenysé­get fejt ki a háborús politika ellen a béke, s ami ennél több, a békés egymás mellett elés érdekében. Az angol munkásmoz­galom, noha még nem szabadult meg a jobboldali trade-unionista ve- vezetéstől, már rég túl van azon, hogy követeléseit csupán a maga­sabb munkabérre és egyéb kizáró­lag szakszervezeti követelésekre korlátozza s nagy súllyal érvénye­síti szavát a nemzetközi politika fontos kérdéseiben. A nagykiterje­désű és a társadalom széles köreit magában foglaló békemozgalom ve­zetői között is ott-vannak egyes te­A Mezőtúri Gépállomás körzeté­ben egy hete teljes erővel folyik a kukorica négyzetes vetése. Péntek estig több mint 900 holdat vetettek el a brigádok. Az a cél, hogy szom­bat estig legalább 1100 holdon föld­ben legyen a kukorica. A legtöbbet vetettek eddig a Szabad Nép és a Béke Tsz-ben 250 —250 kát. holdat, a Petőfi Tsz-ben pedig 120 kát. holdat. A Szabad Nép és a Rákóczi Tsz-ben már be­fejezték a négyzetes vetést. Jól megy a munka a Bercsényi Tsz-ben is, ahol a három négyzetbevető gép tegnap 60 kát. holdat vetett el. Szép munkát végez Mikes János agronó- mus vezetésével a Törő Pál Tsz if­kintélyes munkáspárti politikusok. A belső feszítőerők is tehát abban az irányban hatnak, hogy az angol kormány vessen számot a nemzet­közi fejlődés általános irányával és külpolitikáját ne megcsontosodott dogmákhoz, hanem a valóságos helyzethez alkalmazza. Említettük, hogy a londoni út nem egyszerűen udvariassági gesz­tus, hanem világjelentőségű ese­mény és nagyjelentőségű politikai tett is. Helytelen lenne, ha a láto­gatásnak csupán a külső színeit lát­nok és nem súlyának megfelelően értékelnék a számban talán keve­sebb, de horderejűknél annál fon­tosabb tanácskozásokat, amelyeken minden valószínűség szerint a ma legégetőbb problémákat vitatják meg. S éppen ebből kiindulva, noha a londoni út nagyon jelentős, még­sem lehet kiragadni az események láncolatából, jelen esetben nem le­het elválasztani a következő ese­ménytől, Guy Mollet francia mi­niszterelnök és Pineau külügymi­niszter moszkvai látogatásáról. A fasizmus felett aratott második világháború győzelmének egyik döntő tényezője volt az antifasiszta koalíció együttműködése, a szovjet, amerikai, angol, francia fegyverba- rátság. A szovjet vezetők számos al­kalommal mutattak rá arra, hogy ha ez az együttműködés gyümöl­csöző lehetett a háború éveiben, milyen messzemenő kilátásokkal kecsegtethet a békés korszakban. Lényegében erre az elvre épült fel az ENSZ alapokmánya is. A lon­doni út és az utána következő moszkvai látogatás hosszú hideghá­borús esztendők után azt a reményt kosza magával, hogy ha most még nem is valószínű a régi szövetség teljes felelevení­tése, sok akadályt háríthat el a nagyhatalmak nemzetközi együtt­működésének útjából. S ha az an­gol—szovjet viszony megjavítására megtörténnek az első lépések, nyil­vánvalóan könnyebb lesz előrejutni az amerikai—szovjet kapcsolatok kiszélesítésének útján is. jús^gi négyzetbevető brigádja, amely naponta 16—20 kát. holdat vet. Különösen kitűntek ügyessé­gükkel Serfőző Isméria és Kállai Erzsébet drótfeszítők. Több traktorista, névszerint Bo­ros István, Kenyeres Antal, Bárdos Zsigmond és Fási Lajos teljesítmé­nye meghaladta a 100 kát. holdat. Az elmúlt évben gépállomásunk összesen 970 hold négyzetes vetést végzett, míg az idén május 1. előtt ennek kétszeresét vetjük el. A má­sodvetésű kukoricával együtt 2100 kát. hold négyzetes vetés lesz a Me­zőtúri Gépállomás körzetében. Cikkely János A prilis 23-án a szovjet ínók és " olvasók a magyar társada­lommal együtt megemlékeznek Zal­ka Máté születésének 60. évforduló­járól. Zalka, mint művész, mint em­ber, mint harcos és mint kommu­nista író a Szovjetunióban igen nagy szeretetnek és népszerűségnek örvend. ■Zalka Máté sok kortársához ha­sonlóan kezdte írói pályafutását. Alighogy beiratkozott az egyetemre, alighogy vonzalmat érzett az iro­dalmi alkotásra, máris behívták ka­tonai szolgálatra, s a volt osztrák— magyar hadsereg tisztje lett. Az első világháború eseményei mélyen megrázták azokat az euró­pai írókat, akik Zalka Mátéval együtt öltötték fel az uniformist. Néhányan közülük teljesen kiáb­rándulva tértek vissza a háborúból és az eszményektől megfosztott nemzedék énekesei lettek. Mások — mint Henry Barbusse és Zalka Máté — az első világháború lövész­árkaiban megfogadták: lelkes el­szántsággal harcolnak azért, hogy az emberiségre jobb jövő virradjon a forradalom útján. Zalka Máté világnézetének alaku­lására döntő hatást gyakorolt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. Zalka Máté a forradalmi ese­ményekről a hadifogolytáborban értesült. A forradalmi eszméket szívébe zárta és harcba indult érettük. A polgárháború krónikái megőrizték a vörösgárdista Zalka, a partizán Zalka, a perekop elfoglalásában résztvevő Zalka emlékét. A fiatal Szovjetország Vörös Zászlórenddel ismerte el a forradalom hűséges és vitéz katonájának érdemeit. |V| ég egészen fiatal volt, amikor kipróbálta erőit xaz irodalom­ban. Első prózai és lírai kísérletei 1913-ból valók. Az igazi írói egyete­met azonban az első világháború­ban való részvétele és a fiatal Szov­jetország hadseregének katonája­ként megtett dicsőséges útja jelen­tették. Itt szerezte élményeit, itt bontakoztak ki műveinek — mint például a „János katona”, a „Kato­na-szabadság”, „Otthon” című. elbe­széléseinek és „Doberdo” című re­gényének alapgondolatai. Zalka műveiben a művész tehetsége, a A szolnoki Szigligeti Színház DISZ-szervezete ma, április 22-én délelőtt 11 órai kezdettel „Szabad­ság-szerelem” címmel irodalmi ma­tinét rendez a színházban az .árvíz- károsultak megsegítésére. A műsorban a színház művészei részleteket mutatnak be az Ármány nem engedte be, leküldte a parancs­nokságra belépőért. Amikor meg­tudta, hogy kivel volt dolga, bocsá­natot akart kérni Lenin elvtárstól, ő azonban megdicsérte és helyeslé­sét fejezte ki, hogy pontosan telje­sítette feladatát. A dolgozó szoba után a lakását néztük meg. Mindjárt a folyosón láttuk azokat a ládákat, bőröndö­ket, melyek Lenin elvtársat a kül­földi emigrációban is elkísérték. Fő­leg könyvek voltak azokban. Ugyancsak a folyosón helyezték el az Uljanov-család 20 ezer kötetes könyvtárát is. A folyosóról először a konyhába mentünk. Viaszosvászonnal leterí­tett asztalt, berakott tűzhellyel, egyszerű edényeket láthattunk. Le­nin elvtárs többször tartózkodott a konyhában és ha későn jött haza, itt fogyasztotta el vacsoráját, ügyel­ve arra, hogy senkit fel ne ébresz- szen. Igen takarékos volt sajít ház­tartásában is. A kiadásokat felje­gyezték a család tagjai s ügyeltek arra, hogy a fizetésből fedezni tud­ják. A Kreml gazdasági vezetője látva a Lenin elvtársnak kifizetett összeg csekély voltát, önhatalmúlag felemelte fizetését. Lenin elvtárs ezért nagyon neheztelt rá, szigorúan felelősségre vonta s a felemelést érvénytelenítette. . 1 Köztudomású, hogy az interven­ció idején és az ezt követő időszak­ban szűkös volt az élelmiszerellá­tás. Lenin elvtárs is azon a fejada­gon élt, amit az átlag moszkvaiak kaptak, ennél többet nem fogadott el. Erről tudtak a szovjet emberek is, ezért az ország minden részéből elhalmozták élelmiszcrcsomagok- kal. Elvonták maguktól a legkedve­harcos rettenthetetlenségével páro­sul. A Szovjetunióban Zalka Máté művei igen népszerűek. Külön könyvekként és gyűjteményesen is többször megjelentek. A szovjet kritikusok nem egy méltatást írtak Zalka alkotásairól, s megmutatták, milyen tehetségesen és milyen ra­gyogóan oldotta meg prózájában a hős politikai fejlődésének bonyolult témáját. A szovjet írók Zalka Mátét " nemcsak mint tehetséges pró­zaírót, hanem mint barátjukat, a szocialista-realista irodalomért küz­dő harcostársukat is nagyra érté­kelték. Zalka Mátét sok szovjet író­hoz nagy barátság fűzte. Zalka Máté alkotásainak egyik vezértémája az internacionalizmus, a népek testvéri szolidaritása az egész emberiség jobb jövőjéért foly­tatott harcban. Zalka Máté nem­csak alkotásaiban testesítette meg ezeket az eszméket, hanem mint a spanyol nép ügyének egyik dicső harcosa, mint a spanyol népi had­sereg dicső tábornoka, Lukács Pál név alatt harcolt is érettük. A Huesca alatt hősi halált halt Lukács tábornoknak a szovjet iro­dalomban Konsztantyin Szimonov „A tábornok” című versével állí­tott nagyszerű emléket. Zalka Máté válogatott művei orosznyelvű kiadásában, amely 1941-ben, a Nagy Honvédő Háború előestéjén jelent meg, az előszóban többek közt ezt olvassuk: ^Zdlka Máté szerette népét, hazáját, anya­nyelvét. Magyarul írt, magyar pro­letáríró volt... Eljön még az idő, amikor a magyar dolgozók szabaddá és boldoggl teszik hazájukat”. A magyar nép most építi szabad és boldog életét, most valósítja meg azokat az eszméket, amelyeket Zalka Máté tollával és fegyverével szolgált. rt alka Máté könyvei*nemcsak a könyvtárak polcain, hanem az olvasók szívében is méltán áll­nak Furmanov, Osztrovszkij, Vis- nyevszkij könyvei mellett. Ugyanaz a tűz lobog bennük, a hősiességnél: ugyanaz a himnusza zeng belőlük. Zalka Máté könyveinek olvasása­kor a forradalom harci lobogóinak susogását halljuk. Sz. Lvov és szerelem, a Légy jó mindhalálig, a Párizsi vendég, a János vitéz és A kőszívű ember fiai c. darabokból, Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, Tóth Árpád, Schiller, Shake­speare, Victor Hugo verseket sza­valnak, valamint népszerű opera- és operettrészleteket adnak elő. sebb falatokat és elküldték Lenin elvtársnak, ö nem szívesen fogadta el az ajándékokat és Gorkijt kérte meg, hogy tolmácsolja a dolgozók felé, hogy nincs rá szüksége s ezért ne küldjék. A csomagok azonban ennek ellenére tovább jöttek. Lenin elvtárs egyiknek sem fogyasztotta el a tartalmát, fel sem bontotta eze­ket, hanem átadta gyermekottho­nok, vagy kórházak részére. Előfor­dult az is, hogy fizikailag legyen­gült elvtársak jártak nála, ilyenkor a csomagokból nekik adott egyet- egyet, hogy felerősödjenek és a munkát, a harcot tovább tudják vinni. Ezután a többi szobákat néztük meg. A hálószobában Lenin elvtárs ágyán egy régi takaró látható, mely nagyon kedves, féltve őrzött kincs volt számára. Diákéveiben kapta édesanyjától, akit rajongásig szere­tett. Az ebédlőben három személy­nek volt rendszeresen terítve, fele­sége, Krupszkaja és egyik nénje ré­szére. Itt látható édesanyjának idős korabeli fényképe is. Sokát a szobákról nem lehet írni, mert itt is csak a legszükségesebb bútorda­rabok voltak. Ezekről is csak azt lehet elmondani, hogy szerény és egyszerű. Mielőtt elhagytuk a múzeummá alakított Takást, bele lapoztunk a vendégkönyvbe, amelynek első lap­ján Ho-Si-Minh eivtárs írta le gon­dolatait Leninről. Többek között ezeket: „Lenin a proletár fórra dalom nagy tanítója, a legmagasabb er­kölcsű ember, munkaszerető, töké­letes, tiszta, egyenes emberré válni tanít bennünket. Örökre halhatat­lan.” GÁL GYULA „Nevével és szívével szívünkben“ A S b m o Utunk ezután a leningrádi Szmol- nijhoz vezetett. Ez a hatalmas épü­let volt 1917-ben a Bolsevik Párt, a fegyveres felkelés központja; Itt gyülekeztek, innen indultak harc­ba a proletariátus legjobbjai.­Elfogultan lépünk be az épület­tömb két kisebb szobájába; Itt tar­tózkodott 1917 októberében Lenin elvtárs, a párt, a-fegyveres felkelés vezetője. A két helyiségből csak az egyiket rendezték be számára; Ez is spányolfallal kétfelé választva. Az egyik felében volt a dolgozó szoba, a másikban a lakrész. A dol­gozó szobában két könyvszekrény, fotelek, néhány bútordarab és egy íróasztal. Rajta olyan asztalilámpa, amely ha áramhiány van, akkor petróleummal is használható. Eb­ben az időben ez különösen fontos volt, mert az áramszolgáltatásban komoly zavarok voltak. A lakrész két katonai vasággyal, szalmazsák­kal, katonai pokróccal, egy kis asz­tali tükörrel és kályhával beren­dezve. Meghatódva állunk annál az ab­laknál, ahol közel 40 évvel ezelőtt Lenin elvtárs figyelte az Auróra jeltadó ágyúlövését, amelynek nyo­mán végső rohamra indultak a le­ningrádi hős proletárok és tengeré­szek s Téli Palota ellen, az ön­kényuralom utolsó fellegvárának felszámolására. Lenin ebben az időszakban — amint elmondották róla — fáradha­tatlan volt. Két álló napig nem aludt, nem pihent; Csak azután ii i j b a rí aludt egy keveset, miután a felke­lők rohammal bevették a Téli Pa­lotát és letartóztatták az ideiglenes kormányt. De a további napok is megfeszített munkával teltek el. A város védelme, az ellenforradalmá­rok leverése, a város ellátása szin­tén sürgős feladatok voltak. Ebben az épületben van egy osz­lopcsarnok is, ahol a szovjetek II. kongresszusa zajlott le, az a kong­resszus, amelyen a történelemben először alakult meg a munkás-pa­A Kre A forradalom győzelme után a szovjet kormány Moszkvába költö­zött a Kreml palotába. Küldöttsé­günk ide is ellátogatott és megte­kintettük Lenin elvtárs dolgozó szobáját. A berendezés itt sem fény­űző, Egyszerű íróasztal, melynél olyan jelentős művek születtek, mint a „Szovjethatalom soronlévő feladatai”, a „Proletárforradalom és a renegát Kautzky”, „Terményadó” és így tovább. Több ezer kötetből álló könyvtár található itt. Politikai és szépirodalmi alkotások egyaránt. Közvetlenül az asztal mellett nád­szék (Lenin elvtárs nem szerette a kárpitozott széket) és egy pálma látható, ezt nagyon kedvelte, maga gondozta minden nap. A falon két térkép, az egyiken fel­jegyzések, amelyeket Lenin az in­tervenció időszakában írt rá. A szo­bában két lámpa, az egyik asztali, a másik függőcsillár. Ha egyedül volt, akkor takarékoskodott, csak raszt szovjet kormány: a Népbizto­sok Tanácsa, melynek elnökévé Vlagyimir Iljics Lenint választot­ták. Ez a kongresszus fogadta el a földről szóló dekrétumot, amely a földesúri világ megszűnését, a pa­rasztság földhöz juttatását mondta ki. Itt mondták el a békéről szóló dekrétumot, amely első lépése volt a békeszerető szovjet politikának. Ezt a történelmi jelentőségű ese­ményt a teremben elhelyezett fehér márványtáblán örökítették meg ara­nyozott betűkkel. miben az asztali lámpát használta. A csil­lárt csak akkor gyújtotta fel. ha küldöttség, vendégek érkeztek hoz­zá. Itt látható még két bőrfotel kü­lön asztallal, melynél á munkásokat és parasztokat fogadta. Lenin elvtárs az országos jellegű kérdések mellett tudott időt szakí­tani az emberekkel való foglalko­zásra is. Szobájának-ajtaja a mun­kások és parasztok előtt mindig nyitva volt s figyelme a részletkér­désekre is kiterjedt. Mikor például Szerafimovics eivtárs egyetlen fia méghalt, Lenin elvtárs magához hi­vatta és magánál tartotta, vigasz­talta. Tárlatvezetőnk elmondotta azt is, hogy Lenin elvtárs mennyire tör­vénytisztelő volt. Egyik alkalommal lakása előtt egy fiatal őr teljesített szolgálatot, aki még nem ismerte. Lenin elvtárs igazolványát benn fe­lejtette a lakásában és oda később vissza akart menni. Az őr azonban 2100 hold négyzetes kukoricát vet a Mezőturi Gépállomás „SZABADSÁG - SZERELEM“ Irodalmi matiné a Szigligeti Színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents