Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-18 / 92. szám

1056. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki 100 vagonos tárház építkezésén Állandó tervmódosítások akadályozzák a komplex brigád munkáját A napokban meglátogattam Szol­nokon a százvagonos tárház épí­tőit, a 21 tagú komplex brigádot. Mindenki serényein dolgozott: a kőművesek rakták a falakat, fia­tal lányok széles deszkapallón hordták nekik a maltert és téglát az állványra. A betonkeverők is szorgalmasan végezték munkáju­kat. Olyan volt ez a kis csoport, mint egy szorgalmas hangyaboly. A falazó állványon találtam meg Nyókó Sándor brigádvezetőt, aki éppen egyik társának magyarázott. — Jó, hogy jött az elvtárs — kezdett beszélni, miután megismer­kedtünk. — Szeretnék elmondani egyet s mást, ami nekünk nem nagyon tetszik. Ez az egyedüli komplex brigád jelenleg a vállalat­nál. Mondhatnám így: első fecskék eredmé- hogy a jobban vagyunk. Már az eddigi nyeink is azt igazolják, szakmák összevonásával megy a munka, mintha kőműves, kubikos és betonozó csoportokra lennének széttagolva. Bánt azon­ban bennünket, hogy nem sokat tö­rődik velünk a válla’at vezetősége. Mióta megkezdtük a tárház építé­sét, állandóan anyaghiánnyal küz­dünk és ez a munkánk rovására megy. ígéretet kapunk sokat, de azzal nem lehet dolgozni. Valóban, ha bárki jár az építke­zésen, nem kell félnie, hogy fel­bukik a gerendákban és a deszka­halmazokban, mert kevéssel talál­kozik belőlük; — Áprilisi felajánlásunkat telje­sítettük — veszi át a szót ismét a csoportvezető, — de május elsejére már nem tudunk hasonló jó ered­ményt felmutatni. Ennek is meg­mondom az okát. Mióta itt dolgo­zunk, legalább hatszor megváltoz­tatták a tervet. Most is, amint látja, a program megváltoztatása miatt ezt a kis épületet kell csi­nálni. pedig felajánlottuk, hogy május elsejére falegyenbe hozzuk a tárházat. így nem tudom, mi lesz. Közel két hetet vártunk agyagra, ami az alapozáshoz kell. és ez idő alatt alig haladtunk ötről a hatra. Végre aztán sok utánjá­rásra anyagot kaptunk. Most pedig deszkánk nincs és nem állványoz­hatunk. Szóval mindig közbejön valami, ami miatt csak lassacskán haladunk az építéssel. A komplex brigád tagjai a kü­lönféle akadályok ellenére is dekádról-dekádra teljesíti tervüket. Április első tíz napjában 143 százalékot értek el. Márciusban is jól végeztek. Átlago­san 1060 forintot kerestek szemé­lyenként. Felszabadulásunk ünne­pére felajánlották, hogy az épület alapozási munkájának több mint felét elvégzik és a felvonulási épü­leteket átadják. Ezeket meg is valósították. Az alapozást nem öt­ven, hanem hetven százalékban megcsinálták. Nagyobb támogatás­sal többre is képesek lennének. Augusztus 30-ra vállalták, a tárház felépítését; ■ de már most arról be­szélgetnek, hogy tizenöt nappal megrövidítik ezt az időt, természe­tesen csak úgy, ha lesz anyag. — Az összes alapozó^ munkákat két köbméter deszkával végeztük el — mondja Klar József munka­vezető. — A hosszabbakat nem fű­részeltük el, hanem folyamatosan más idomokhoz is feiihasználituk és így körülbelül 0.35 köbméter deszkát takarítottunk meg. A más anyagokkal való takarékosságnál is értünk el eredményt. Ezért takarékossági prémium járna. Vállalatunktól azonban még azt a kimutatást sem kaptuk meg, amelyből megtudhatnánk, hogy egy-egy köbméter sóder vagy bár­milyen építőanyag megtakarítá­sáért mennyi prémium jogos, pedig ez még serkentené az embereket a gondosabb anyagfelhasználásra. — Szeretnénk, ha munkaügyi osztá­lyunktól mielőbb megkapnánk ezt a jegyzéket. A brigád jó teljesítményének titka a fennálló anyaghiány mel­lett is az, hogy jól szervezik a munkát és más építkezésektől kér­nek segítséget, ha úgy hozza a szükség. A Szolnoki Építőipari Vállalat­nak jobban kell támogatnia egyet­len komplex-brigádját. Ha nem se­gítik őket, a más építkezésen dol­gozó építőmunkások nem látják az összevont szakmájú csoportok mun­kájának előnyét és nem is töre­kednek ama, hogy hasonló komplex brigádokat alakítsanak. Varga János. f Érdemes újítani A szobioki bútorüzletben Mol­nár László elvtárssal, a Tisza- menti Vegyiművek egyik sav- ke ve ró jövel találkoztam. Éppen vásárolt. A feleségével együtt kombinált szekrényt, asztalt, szé­keket és kisebb garnitúra dara­bokat: válogattak, mintegy 7000 forint értékben. Az, hogy ilyen értékben bútort vásárol egy munkás, ma már annyira természetszerű, hogy egyáltalán nem tűnik különös­nek. Molnár elvtárs esete azon­ban mégsem olyan mindennapi. Újítási jutalomból vásárolja ugyanis az ízléses bútordarabo­kat. — Mennyit kapott? — kérde­zem. Megjeleni a Társadalmi Szemle legúiabb száma A Társadalmi Szemle márciusi számának vezércikke az SZKP XX. kongresszusának történelmi jelen­tőségét méltatja. Lackó György a reakciós erők fe­lett aratott 1946-os márciusi győze­lem tízéves évfordulója alkalmából a párt ezidőben folytatott harcát mutatja be. Cukor György cikke a gépipar műszaki fejlesztésének né­hány gazdasági feltételét tárgyalja. Erdei Ferenc tanulmányának címe „A tudomány és technika forradal­masító hatása a mezőgazdaságban”. Fogarasi Béla írása az atomfizika és az atomenergia felszabadításá­nak filozófiai kérdéseivel, foglalko­zik. Hao Te-csing cikke a kínai me­zőgazdasági szövekezeti mozgalom­ról szól. A Szemle rovatban a vezetőség- választó taggyűlések tanulságairól Nemes Frigyes, a városok időszerű kérdéseiről Berényi Sándor, könyv­kiadásunk irányáról és feladatairól Szalai Sándor, a Szovjetunió, vala­mint az Amerikai Egyesült Álla­mok és Anglia közötti mezőgazda- sági küldöttségcseréről Kelemen Zoltán ír. — Most 16.800 forintot kaptam — és mindjárt el is mondja, hogy milyen munkáért adták neki. ezt a szép összeget. — A szolnoki üzem megindu­lásakor Tűzzel hígítottuk a kén­savat. Ennek az eljárásnak nagy hátránya volt az, hogy a sav a vízzel váló találkozáskor hirtelen magas hőfokra emelkedett és megrongálta a csöveket, szivaty- tyúkat, egyszóval a berendezése­ket. Kidolgoztam egy javaslatot, melynek bevezetése után a sav­keveréshez nem vizet, hanem hí­gított savat használunk. Ilyenfor­mán csökken a berendezések, el­használódása olyanformán, hogy évente 448.000 forint megtakarí­tás jelentkezik. Molnár elvtársnak sok más ki­sebb újítását vezették már be. Ezek egytől-egyig a termelést ja­vították. A közelmúltban ismét megvalósította két új javaslatát. Az előkalkulációk szerint az egyik 109.000, a másik pedig 83 ezer forint megtakarítást hoz évente államunknak. Molnár elvtárs szorgalmas újító. A Budapesti Kénsavgyár- ban mint átképzés tanulta 1950- ben szakmáját. Szákkönyvekből és szákfolyóiratokból állandóan fejleszti tudását. Fáradhatatlan hasznos újító munkájához méltó jutalom a 16.800 forint. —a—s Késsül as exportra/ A Tejipari Vállalat szolnoki üzemében korszerű, modern berendezé­sekkel gyártják a vajat. A kiváló minőségű árut hordókba ömlesztve exportra szállítják. A Nepkoztarsasag Elnöki Taná­csa jó pártmunkája elismeréseké- pen Munka Érdemrend kitüntetést adományozott Karsai Mihály elv­társnak, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztálya vezetőjének. Rajta kívül több pártfunkcionárius Munka Érdemrend, Szocialista Mun­káért Érdemérem kitüntetésben ré­szesült. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át. — (MII). Egy új község fejlesztési tervéből Mezőhék új község, pár évvel ezelőtt alakult. Lakói túlnyomó részt volt uraségi cselédek, akik többségükben a két állami gazda­ságban és a tsz-ekbein, illetve tszcs-ben dolgoznak. A Héki Ál­lami Gazdaság megyeszerte ismert minőségi vetőmagtermeléséről. A 4 ezer holdas Táncsics Tsz pedig ma már a legjobb közös gazdasá­gok sorába küzdötte fel magát a jó vezetés és a tsz tagság kollek­tív munkája eredményeiképpen. Mezőhék alakulása óta sokat fej­lődött, de még sok tennivalójuk van a tanács vezetőinek, míg min­taközséggé fejleszthetik Mezőhéket. A dolgozó parasztok, akik koráb­ban Mezőtúrhoz, Tiszaföldvárhoz, Öcsödhöz, Mesterszálláshoz tartoz­tak, ma már igazi otthonuknak érzik falujukat és tevékenyen köz­reműködnék annak felvirágoztatá­sában. A legutóbbi tanácsülésen határozatot hoztak, hogy a volt kastélyt kijavítják, abban óvodát és napközi otthont is létesítenek; Eddig 28 új ház épült a faluban; Ebben az évben a községfejlesztési alapból járda készül a Petőfi-utca két oldalán és kikövezik az artézi kúttől a kastélyig vezető utat. — Tervbevették futballpálya és gyer­mekjátszótér létesítését. Ebben az évben befejezik a 250 személyesre kibővített kultúrterem építését. A kulturotthanban lesz olvasószoba, sőt itt kap helyet az orvosi ren­delő és a váróhelyiség is. Holdanként 1 — 3 mázsával több termést ad a gyomtalanitott gabona Kenyér- és takarmánygabona veté­seinkben évről-évre nagy károkat okoznak a gyomok. Holdanként átlag 1—3 mázsa a gyomok által okozott ter­méskiesés. Most a kemény tél után még nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy a hidegtől megviselt gabo­nanövényeink számára a gyomtalaní­tással Is megteremtsük a fejlődés to­vábbi előfeltételeit. A gyomirtás leg­olcsóbban a vegyszer segítségével old­ható meg. Erről a termelőszövetkeze­tek már az elmúlt évben Is meggyő­ződtek; A vegyszer gyomirtó hatását lénye­gesen emeli az a körülmény, hogy a gyomirtőszer nemcsak a növények földfeletti részét pusztítja el, hanem behatol a gyökérzetre Is. így az évelő gyomoktól is megszabadítja szántó­földjeinket* A lenini eszmék megvalósítója; a lenini párt A Szolnok megyei termelőszövetke­zetek eddig 22 ezer kát. hold vegysze­res gyomirtásra kötöttek szerződést. Ezzel szemben ennek éppen kétszeresét tudná elvégezni a Növényvédő Állo­más. Éppen ezért a termelőszövetke­zetekben vizsgálják át újból a gabo­natáblákat, és állapítsák meg, milyen mérvű azok gyomosodása. — Közepes gyomosságú az a tábla, amelyben négy­zetméterenként 1—2 tő vadrepce, acat; repcsényretek, zsázsa, pipacs, folyófű; vagy 6—11 tő útifű, pásztorka, konkoly; szarkaláb, búzavirág, porcsinfű van. Ha ennél több a gyom, erősen fertő­zött a gabonatábla, ha ennél kevesebb; gyengén fertőzött; Elsősorban az erősen és a közepesen fertőzött gabonavetéseken kell vegysze­res gyomirtást végezni. Ha a gyomoso- dás csak foltokban jelentkezik, meg­felelő szakirányítás mellett a vegy­szeres kezelés foltokban is alkalmazható; A gyomosodásra vonatkozó felülvizsgá­latot a tavaszi gabonaféléken is ha­sonló módon kell elvégezni, de későb­bi időpontban, amikor azok már elér­ték a 8 —10 centiméteres magasságot. Különösen a nemrégen alakult ter­melőszövetkezetekben van szükség a vegyszeres gyomirtásra, hiszen ott a földek tagosítása következtében külön­böző állapotban levő szántóföldek ke­rültek egytagba, s akad közöttük jól­kezelt, gyomtalan, ugyanakkor erősen gyomos terület is. Viszont éppen az új termelőszövetkezetekben húzódoznak a vegyszeres gyomirtószer használatától, mivel annak hatását még nem ismerik. Ezért a gépállomások kihelyezett me­zőgazdászai, községi mezőgazdászok, valamint azoknak a termelőszövetke­zeteknek a tagjai, amelyekben már korábban eredményesen használták a vegyszeres gyomlrtószert, Ismertessék az új tsz-ek tagjai előtt ennek az új módszernek eredményeit. — A kenderesl Növényvédő Állo­más még elfogad bejelentéseket a vegyszeres gyomirtásra. Kormányza­tunk erre az évre Szolnok megye ter­melőszövetkezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai részére összesen 50 ezer kát; hold vegyszeres gyomirtására biztosított anyagot és gépet. Éljenek ezzel a lehetőséggel a tsz-ek és az egyéni gazdák* Barkó Károly Technikai könyvsorozat készül A Műszaki Könyvkiadónál „Mit kell tudni?” címmel új könyvsoro­zat tervein dolgoznak. Az új sorozat kötetei a legújabb technikai ered­ményeket ismertetik meg majd az olvasóközönséggel. A tervek szerint az atomreakto­rokról, a rádióizotopokról, az ultra­hangról, a rádiólokációról, az infra­vörös sugárzásról, a hangnál gyor­sabb repülésről, a távvezérlésről je­lennek meg kötetek. A későbbi so­rozatok beszámolnak majd a foto­celláról, a térhatású filmről, az automatikus vonatirányításről, ház­tartási gépeinkről, az ibolyántúli optikáról, az adatfeldolgozó gépek­ről és a korszerű technika több más problémájáról. vezetés a legszorosabb kapcsolat ban van a párt demokratizmusé val s ezzel együtt a párttömegei öntevékenységének kibontakozásá­val. És szoros kapcsolatban van í dolgozó tömegek nagy történelm szerepéről alkotott marxista—le­ninista tanítással, amely elveti i személyi kultusz idealista nézeteit A pártélet lenini normád, melye­ket oly nagy nyomatékkel hang­súlyozott a kongresszus, látható tapintható gyümölcsöket érlelt a< utóbbi esztendőkben a Szovjetunió fejlődésének meggyorsulásában szá­mos területen. Amikor példáu’ 1953 nyarán az SZKP Központi Bizottsága feltárta a mezőgazdaság egyes területeinek súlyos fogya­tékosságait, bizonyára akadtak akik sopánkodtak, s az ellenség íe megkísérelte kihasználni az őszinte szót. De a szovjet nép nem sopán­kodott, az ellenségre sem hallga­tott, hanem nekirugaszkodott a világosan megjelölt feladatok vég­rehajtásának, hatalmas szűz- és par­lag területeket vett művelés alá és gondosan, jobb munkával emelte a terméshozamokat. Hatalmas új te­rületeken meghonosították a job­ban fizető kukoricát és így tovább. Mindezek eredményeként máris jelentősen emelkedett a mezőgaz­dasági termelés, az állattenyésztés hozama a Szovjetunióban. Ü nnepre készülünk, a friss, virágos tavaszi hónapban, április­ban született Lenin, Ha élne, áp­rilis 22-én lenne 86 éves. A pátri­árkák korát élné, de élne, élhetne. Él is: eszméiben, százmilliók új életében, az elnyomottak reményed­ben, s a kommunista világmoz- galomban, mely a népek reményei­nek valóra vált ásáért harcol. nyitják hogy a pánt és a Központi Bizottság jól óvták és erősítették a pánt sorainak egységét. A kongresszus nagy jelentőséget tulajdonított az egység eszmei ol­dalának is. A Központi Bizottság beszámolója ezt így fejezte ki: „Az elvi vonal, tanítja Lenin, az egyedül helyes vonal. Soha, sem­miben, egy lépéssel sem eltérni az egész párt érdekeitől: ez az a meg­ingathatatlan elv, amely a kom­munistákat vezérli a soraik egy­ségéért vívott harcban.” Ez az esz­mei egység a kongresszuson meg- nvilvánuit a szovjet nép kivívott eredményeinek féltékeny őrzésé­ben, a hűségben a marxizmus— Ieninizmus tanításai iránt. És nem utolsósorban éppen abban, hogy le­nini módon nem félitek szembe­nézni a fogyatékosságokkal, elítél­ték az ezek szépítgetésére irányuló törekvéseket. A kommunizmus bá­tor építői előre akarnak menni, gyorsan akarnak haladni és ezért nyitott szemmel nézik a valóságot. A kongresszus, mint a párt­" élet lenini elveinek egyik legfontosabbikát, magasra emelte a vezetés kollektivitásának jelentősé­gét. Ezt az elvet Szuszlov elvtáns „a pártélet alapjainak alapja”-ként jellemezte. Mert mindenekelőtt et­től függ a helyzet felmérésének és a tennivalók kijelölésének alapos­sága. Nem hiába mondja a nép: „Több szem többet lát.” Egyes ve­zetők gyakran tévedhetnek, — a vezetők testületé ritkán, hiszen sok oldalról nézik a dolgokat, s együt­tes véleményük mélyebb, bölcsebb lesz. mint az egyeseké. A kollektív tőmörftsék a társadalmi hala­dásért, a függetlenségért és a bé­kéért harcoló embereket Igen: Lenin előrelátott, mert ké­pes volt a kor viszonyainak mély, tudományos elemzésére, a marx­izmus tudományának továbbfej­lesztésére. A XX. kongresszus őt követte, amikor a történelmi hely­zetnek megfelelően új, alkotó gon­dolatokkal gazdagította a marx­izmus—leninizmust. Elég itt utal­nunk a háború elhárításának kilá­tásairól szóló elemzésre, vagy a szocializmusba való átmenet új te­hetségeiről szóló tételekre. De Le­nin nemcsak tudós volt, egysze- mélyben volt ő lángeszű gondol­kodó és harcos politikus, a sokmil­liós tömegek vezetője: Lenin párt­ember volt, alapítója, szervezője és nevelője annak a pártnak, mely az emberiség történelmének legjelen- tékenyeb fordulatát vezette — és vezeti. Lenin szellemében járt el a kongresszus így hát abban is, hogy a párt kérdéseinek nagy figyelmet szentelt; I enin mérhetetlen jelentőséget *■ tulajdonított a párt egységé­nek. Hruscsov elvtárs a lenini ha­gyatékot így fogalmazta meg a kongresszuson: „Ha a párt egysé­ges, nem kell félnie semmiféle el­lenségtől. Minden feladattal meg tud birkózni, ha mint összeforrott erő lép fel, amely rettenthetetlen a harcban, nem ingadozik vonalá­nak végrehajtásában, nem hátrál meg a nehézségek előtt.” Ez az egység évtizedek alatt épült, har­cokban erősödött. A XIX. kong­resszus óta eltelt időszak eredmé­nyed mindennél ékesebben bizo­A Szovjetunió Kommunista Párt­" jának XX; kongresszusa Le­nint idézte. Szinte nem is akadt olyan felszólaló, aki fel ne muta­tott volna egy-egy nehézveretű gondolatot a lenini hagyaték gaz­dag tárházából. Öt idézték, amikor felmérték a megtett utat, s ami­kor bátran kijelölték az új felada­tokat. És őt idézte a kongresszus egész szelleme. A pillanat gondjai s az idő az ő szeme elől nem rejtették el a kom­munizmus fényes távlatait Róla írta Majakovszkij: előrelátott, „látta azt is, amit még az idő ta­kart.” Valóban, a hétéves pusztító háborúskodástól legyengült, az el­lenforradalmi bandáktól tépett, ezer sebből vérző szovjetország ne­héz körülményei közül is meglátta a jövőt: „... amikor majd Orosz­országot a villanytelepek és hatal­mas technikai berendezések sűrű hálózata fogja borítani, kommu­nista gazdasági építésünk példakép lesz az eljövendő szocialista Európa és Ázsia számára.” Ma a szovjet­országot erőművek és hatalmas technikai berendezések hálózzák be, s az új ötéves terv során ezt a hálót még sűrűbbre fonják a szov­jet emberek. És a példa valóban követőkre talált. Az „eljövendő szocialista Európa és Ázsia” hatal­mas, százmilliók lakta térségeken már eleven valóság. Kilencszáz­millió ember építi új, szabad, szo­cialista életét az emberiség túlnyo­mó többségének forró rokonszen- vétől kísérve. Lenin lángeszű gon­dolatai adtak irányt és eszközöket a kommunisták kezébe világszerte, hogy egyetlen hatalmas táborba Kitüntették Karsai Mihály elvlársal, a magyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőiét A WpntnTf Ú »»C ocórr Plnnlri 'Tomó . w ■* e __ ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents