Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-18 / 92. szám

1

SZOLNOK MEGYEI NEPLAT

1956. ápa-üta 18:

A pártértekeslet tapasztalataiból

Megkezdődtek a járási pártértekezletek. A tapasztalatok sokaságát tárják fel a kommunisták ezal- kalommal, hiszen most már az

SZKP XX. kongresszusa tanulságait figyelembevéve vizsgálhatják munkájukat. Az alábbiakban a jászapáti pártértekezlet néhány részletéről számolunk be.

Még közelebb az élet mindennapi problémáihoz

A jászapáti pártértekezlet beszámolója, melyet a pártbizottság nevében Kökény István elvtárs mondott el, igen sokoldalú áttekintését, értékelését adta a pártbizottság két év alatt végzett munkájának. Összességében előrehaladásról, a kommunisták és a terület többi dolgozójának szorgalmáról, igyekezetéről, harcos helytállásáról tett tanúbizonyságot. Az iparban és mezőgazdaságban egyaránt növekedett a termelés. Előrehaladtak a tsz-ek fejlesztésében is, az elmúlt évben négy új tsz és öt tszcs alakult a járásban. Kétszeresére nőtt a tsz-ek- ben végzett gépi szántás területe, az aratás kétharmadát géppel végezték. A tsz-ek terméshozama pl. búzából 170 kg-mal haladta túl az egyéniekét holdanként. A beszámoló részletesen elemezte az előrehaladás tényeit, de rámutatott a hibákra is, — ugyanakkor a feladatokat is megszabta az elkövetkező időszakra

A pártértekezleten számos hozzászólás hangzott el a jövedelmező gazdálkodás, a tsz-fejlesztés és megszilárdítás köréből. Többen szóltak az általános nevelőmunka helyzetéről és igen élénk vitát váltott ki a járási pártbizottság, illetve más szervek vezetési stílusának, munkamódszerének kérdése;

Holló Ignác elvtárs, a jászladá- nyi Táncsics Tsz új elnöke pl. elmondotta, hogy véleménye szerint a községi pártbizottságokig, a tsz vezetőkig már eljutnak a járás vezetői, de a brigádokig és munkacsapatokig — vagyis a munka frontjáig, első vonaláig már csak ritkán. Pedig a legtöbb tapasztalatot éppen itt lehet szerezni és a segítségre is itt van a legtöbbször szükség.

Kovács elvtárs tiszasülyi párttitkár pedig azt tette szóvá, hogy a járási tanács egyes kiküldöttei nem egyszer semmibevéve a tsz-tagok akaratát, tőlük függetlenül intézkednek fontos dolgokban.

Igen sokat reagáltak a felszólalók közül az őket, vagy munkaterületüket ért bírálatra. Pl. Füleki elvtárs gépállomási igzgató szerint is sok még a javítanivaló a gépállomások munkájában, ehhez azonban elsősorban a pártmunkát kell megjavítani, hogy a dolgozók fokozott öntudata kihasson a termelésre is;

A felszólalások egyrészénél még érezhető volt bizonyos óvatoskodó hang a bírálatnál és egynémelyik- ben az általános szólamok is helyet kaptak. Aradi elvtárs, a járási tanács elnöke sem tudott továbbjutni a hivatalos ízű, gyakorlatilag alig valamit érő általános irányelvek kimondásánál,. Akadt olyan felszólaló is, mint Fazekas elvtárs jászdózsai tanácselnöke, aki önkritika helyett panaszolkodással igyekezett választ adni a bírálatra

Általában észrevehető volt bizonyos egyhelybentopogás az új megvilágításba kerülő elméleti kérdések helyi vonatkozásainak megtárgyalásánál. A felszólalók közül egyedül Szabari elvtárs, a járási bizottság egyik titkára volt az, aki elméleti kérdést, az önkéntesség lenini elvének kérdését világította meg igen bátran és helyesen az osztályharcos tartalmat és célt is figyelembevéve a küldöttek előtt. A kollektív vezetés, a pártdemokrácia és tsz-demokrácia kérdései még mint szavak is alig merültek fel a felszólalásokban. Folyt ugyan róluk bizonyos vita, de minden elvi alátámasztás nélkül;

A kongresszus utáni első pártértekezlettől természetesen nem volna helyes az összes elvi útmutatások azonnali részletes helyi kimunkálását számonkérni.

Nagy munkát végeztek az első lépések érdekében az eredmények felmérésben, a hibák megállapításában és a feladatok kijelölésében is a jászapáti kommunisták.

Az újonnan megválasztott járási pártbizottság vezetésével bizonyára rövidesen újabb és újabb lépéseket tesznek minden területen a Központi Vezetőség határozatainak valóraváltásáért.

F. T. P:

Nem idegenkedik az újtól

A tisztára söpört első udvart drótkerítés választja el a hátsó udvartól. Az elsőben virágoskert, a hátsóban szalma és törek-kazlak. Az ólak körül csupa hófehér tyúk kapargál;

Fiatal, erőtől duzzadó férfinek képzelem el a gazdát, akinek még arra is gondja van, hogy a kerten át vezető kis téglajárda két szélén a bukszus-bokrokat szépen megnyírja, de a ház előtt őszbe- hajló idős férfi fogad. Nagy meglepetésemre tudom meg, hogy ő Pigler Béla, éppen, aki miatt Kenderesre jöttem.

Arról beszélgetünk, milyen módon teremtette meg az alapját annak, hogy évről-évre mindig az elsők között van a községben.

Ketten vannak a 9 és fél holdas gazdasághoz a feleségével. így bizony meg kell fogni a munka végét, s nem olyan egyszerű egy kis gazdaságban eredményt elérni fiatalembernek sem, hát még egy 60 évesnek.

—« Mi hozza a legtöbbet a házhoz? — kérdeztem, mire elmosolyodott.

— Tudja, én mindig szerettem az állatokkal bajlódni. Türelmem is volt hozzá, van is. Egyszóval az állattenyésztés a .legjövedelmezőbb.

Leballagunk az istállóba.

— De szép tehén.

— Mandula! — mondja ő, ami félig bemutatás, félig pedig parancs a derűs egykedvűséggel kérődző tehén számára. Az fel is áll, érti a parancsot. Most látszik meg valójában, milyen arányos, jóformájú állat.

— Szép — ismétlem:

A ga zda összehúzott szemöldökkel. kritikusan nézi, s mivel nem dicsekvő ember, úgy kell külön- külön mindent kérdeznem, míg végre megtudom, hogy Mandula eddig 8 borját ellett, 4 bikát, 4 üszőt. Mind tenyészállatok. Az egyik bika elismerő oklevelet kapott és tavaly a Mezőgazdasági Kiállításon kelt el. Az egyik üsző az Agrártudományi Egyetem Soroksári Tangazdaságába került. A legfiatalabb meg itt hersegteti a takarmányt az istálló egyik sarkában. A másik tehenet, meg a kis- borját nem is igen nézem, pedig azok is törzskön wezett állatok és ugyancsak szépek.

— Mikor a bikaneveléshez fogtam 1— mondja később Pigler Róla — először kinevettek. No. csak nevessetek, gondoltam. Eev évre rá aztán ez a szomszéd is az is jött, hogy hát ő is nevelne bikát, hogvan s mint kell.

Pigler Béla régen foglalkozik állattenyésztéssel. Sokfelé megfordult már életében, s ha valahol valami új dolgot látott, igyekezett otthon megvalósítani. Szeret, beszélni. vitatkozni a szakemberekkel. Sok szakkönwön rágta már magát keresztül. Nem csoda, hogy állandóan járnak hozzá eazdatáv- sai tanácsért, ö készségesen segít, tudása lagiavát adja.

— Az állattenyésztésnek van még egy haszna — mondta, mikor a növénytermelésről kezdünk beszélgetni. — A trágyázás. Én három évenként istállótrágyázom a földemet. Persze, műtrágyát is használok. Most is fejtrágyáztam az őszi gabonát. Ősszel szuperfoszfátot hintettem alája. Most pedig a kukorica meg a burgonya alá leállásét szórtam, mert tapasztaltam, hogy sokkal jobb termést adnak.

Nem idegenkedik az újtól, ezt mutatja a fej trágyázás is, amit végzett. Nem ismeretlen előtte a négyzetes vetés sem, igaz, hogy eddig csak „kézi puskával” vetett négyzetbe.

Beszélgetésünk kissé hosszú>

nyúlik és Pigler Béla nagy kék kötényt köt maga elé. Zavartan az órámra nézek, persze, itt van az etetés ideje. Hl is köszönök, s közben arra gondolok: íme Pigler Béla gazdálkodása példa arra, miért tud első lanmd a kötelezettség teljesítésében. Mert már nem nagyapái régi módszerei szerint gazdálkodik, hanem követi az újat, azokat az új agrotechnikai eljárásokat, amelyeket a kis gazdaság szűk kereted között még alkalmazni tud.

HL.

Luigi Longo beszéde

Róma (AFP). Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkár- helyettese, Padovában választási beszédet mondott, kifejezvén az Olasz Kommunista Párt álláspontját a szocialimushoz vezető demokratikus útról;

„Amikor mi azt állítjuk — mondotta —, hogy Olaszországban megvan a szocializmushoz vezető demokratikus út lehetősége, ezzel azt is mondjuk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy az ország életéből végérvényesen eltűnjék a megkülönböztetés politikájának minden maradványa, valamint azt, hogy az összes dolgozó erőket be lehet kapcsolni mind a községek, megyék, tartományok és az állam vezetésébe, mind pedig az egész termelési rendszer irányításába; Csak ilyenirányú politikai átalakulással lehet Olaszországban megvalósítani a megújhodásnak és a szociális haladásnak azt a politikáját, valamint azokat a mélyreható szerkezeti reformokat, amelyeket az alkotmány előír. Az Olasz Kommunista Párt azonban komolyan és teljes mértékben kívánja megvalósítani az Olasz Köztársaság alkotmányát. Az ellenfelek azt állítják, hogy az alkotmány megvalósításán keresztül az Olasz Kommunista Párt el akar jutni az egypárti rendszer megvalósításához, az ellenzék és a kisebbségi Jogok megsemmisítéséhez: Attól tartanak, hogy az Olasz Kommunista Párt az alkotmányt halált- hozó csapdává akarja termi? Azzá is lesz, de csak a kiváltságok, a visszaélések, az önkények ellen, amelyeket maga az alkotmány elítél; Ezeknek a visszaéléseknek és ezeknek a kiváltságosoknak a kiküszöbölésével meg lehet valósítani az igazi, tényleges demokráciát, amelyben az igazi és törvényes érdekek, valamint az ezeket az érdekeket képviselő pártok szabadon, demokratikus formák között érvényesülhetnek és amelyben a többségnek és a kisebbségnek egyaránt joga lesz létezni és versenyezni; Ebben a demokráciában a kisebbségnek mindig meg lesz a lehetősége arra, hogy demokratikusan törekedjék többséggé válni;

Olyan, valóban demokratikus rendszert akarunk — mondotta végül Luigi Longo —, amelyben a demokratikus szabályok nemcsak a kiválasztottak szűk csoportja és néhány probléma megoldása számára lesznek érvényben, hanem eleven törvényként szabályozzák és elősegítik az egész nép tényleges részvételét mindazokban a szervezetekben, amelyek hivatottak az ország problémáinak megoldására”, (MTI)

Május 1-én minden eddiginél fényesebb ünnepségeket rendeznek Jugoszláviában

Otsxásharminchárom nagynyeremény a If. Békekölcsön nyolcadik sorsolásán

A II. Békekölcsön április 19—22. között sorra kerülő 8-ik sorsolásán 245 200 egész kötvény számát húzzák ki a szerenesekerkekből. Négy nap alatt a 100 000 forintos főnyereményen kívül 23, 50 000 forintos, 46, 25 000 forintos, 117, 10 000 forintos és 347, 5000 forintos nagynyeremény, továbbá 5800, 1000 forintos, 17 400, 500 forintos és 93 466, 300 forintos nyereményt húznak ki- Névértékben 128 000 kötvényt sorsolnak ki. (MTI).

i

Úttörő színjátszók Kengyelen

A törökszentmiklósi Beloiannisz úti általános iskola tanítói és tanulói április 15-én, vasárnap Kengyel termelőszövetkezeti községben szerepeltek Kacsák Pongrác: „János vitéz” c. daljátékával.

Az iskola tanulói örömmel vették, amikor Tivadar Andor tanár megkérdezte tőlük, hogy szeretnének-e más községekben is szerepelni. Szívesen és egyhangúlag vállalták a vendégszereplést.

A kengyeli termelőszövetkezeti tagok és dolgozók azzal is kifejezték hálájukat a kis szereplők iránt, hogy egy-egy jelenet után

4—5 esetben is kitapsolták őket a színpadra.

A Beloiannisz úti iskolások nyolcadszor mutatták be a daljáté- tékot. Dicséretet érdemelnek valamennyien szorgalmukért.

TOLNAI SÁNDOR

Szolnok

Belgrád (Tanjug); A jugoszláv társadalmi-, tömeg- és gazdasági szervezetek épp úgy, mint a néphadsereg hatalmas előkészületeket tesz május 1 megünneplésére. Az idei ünnep Szerbiában, valamint Boszniában és Hercegovinában ugyanis jubiláris jellegű. Szerbiában hatvanadszor, Boszniában és Hercegovinában az idén ünnepük

meg ötvenedszer május 1-ófc Ünnepélyesebbé teszi az idén május 1-ét a népfelkelések 15. évfordulója és a néphadsereg napja is.

Különösen fényes ünnepségeket rendeznek május 1-én a fővárosban. Nagyarányú előkészületek folynak a köztársaságok fővárosaiban és minden nagyobb városban és faluban is. (MTI)

Sxovjet kulturális küldöttség látogatása Herriot-nál

Párizs (MTI). Lyonból jelentik, hogy a Franciaországban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség több nagyváros meglátogatása után hétfőn délután Lyonban felkereste a polgármesterségen Edouard Her- riot-t, Lyon polgármesterét.

Bikov professzor, a küldöttség vezetője üdvözölte Herriot elnököt,

a nagy franciát és nagy hazafit,

aki annakidején elsőnek ismerte el a szovjet kormányt.

A szovjet nép iránt rendkívül mély barátsággal viseltetem —• mondotta válaszában Herriot elnök; — Ez a nép tele van nyiltszívűség- gel, kedveséggel és nagy képesé- gekkel rendelkezik.

A bonni kormánynak titkos megállapodása van a nyugati hatalmakkal

Berlin (MTI). A nyugatnémet hadügyminisztérium szóvivője sajtóértekezleten megerősítette a híreket, amelyek szerint a bonni kormány 1952. elején, az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló szerződés keretében titkos megállapodást kötött a nyugati hatalmakkal. Ebben a megállapodásban Bonn kötelezettséget vállal 500 ezer főnyi haderő szervezésére és fenntartásáraAz EVK bukása után, 1954-ben ezt a titkos megállapodást a párizsi szerződések keretébe helyezték át.

Az Adenauer kormány beismerése nagy feltűnést keltett, miután bonni hivatalos körök az utóbbi években többízben cáfolták azokat a feltevéseket, hogy Nyugat-Német- ország titkos paktumot kötött a nyugati hatalmakkal.

SZAUD-AR 4B1 A

Szaud-Arábia ma már nem ma- gábanálló homoksivatag és nem él elszigetelten a többi arab államtól. Az arábiai király vagyonát és jövedelmét most már nem fordítják kizárólag udvari célokra, háremekre és fényűző szertartásokra, mint ahogyan régen tették az arab legendák szerint. Az arabok ebben a királyságban már nem csupán ló- csíszárságból, gyöngyárusításból, mekkai zarándoklásból, vagy „fehér áruval1' folytatott üzérkedséből élnek. Mindez ugyan még akad Szaud-Arábiában, de egyre kevesebb mértékben, jóllehet a középkor és a feudalizmus nyomai ebben az országban mélyebbre hatoltak és érzékelhetőbbek, mint az elmaradt Közel-Kelet más térségeiben. Szaud-Arábiában a mélyen meggyökeresedett elmaradottság ellenére rohamosan előtör az önállósági törekvés, a fejlődés útjában tornyosuló akadályok felszámolására irányuló igyekezet.

Szaud-Arábia mindaddig jelentéktelen és tehetetlen tényező volt a Közép-Keleten, amíg arab szomszédai a hasemiták, a jordániaiak és az egyiptomiak ellen az arab világ vezetéséért harcolt. Szaud-Arábia csak most, az utóbbi időben kezdte észrevehetően növelni szerepét, amikor a rivalitás helyett az arab világban felülkerekedett a közeledés és az együttműködés szelleme.

közelkeleti erők viszonyában. Szaud-Arábia képviselői már a bandungi értekezleten, de később az elmúlt esztendő során is kinyilvánították, hogy támogatják azt a mostanában világszerte kifejtett erőfeszítést, amely konstruktív együttműködésre és a gazdaságilag elmaradt országok függetlenségének, valamint gazdasági fejlődésének előmozdítására irányul, szem előtt tartva különösen az ázsiai és afrikai fejletlen országokat. Abban az időben, amikor az arab világot igen nyugtalanította a bagdadi egyezménnyel kapcsolatos brit politika, Szaud-Arábia katonai egyezményt kötött Egyiptommal (nyomban az Egyiptom és Szíria között létrejött hasonló egyezmény után), aminek eredményeként szorosabb védelmi, gazdasági és kulturális együttműködés alakult ki e három legnagyobb arab ország között.

Szaud-Arábia kedvező pénzügyi helyzeténél fogva az ősszel Szíria segítségére sietett és tízmillió dollár kölcsönt adott neki gazdasági nehézségeinek enyhítése és védelmi költségeinek fedezése érdekében. Ezenkívül Egyiptommal és Szíriával együtt felajánlotta segítségét Jordániának, amikor Glubb pasa nemrég történt elűzése után feltételezhető volt, hogy megvonják a Jordániának nyújtott angol segélyt.

A békés egymás mellett élés elvének támogatása

A kőolaj és a stratégia

Az arab homokban 20 esztendővel ezelőtt felfedezett kőolaj hatalmas szerepet töltött be Szaud-Arábia fejlődésében és megszilárdulásában, jóllehet az olajlelőhelyek már az első napon idegenek — az ARAMCO nevű vegyes részvény- társaságban tömörült amerikai társaságok — kezére kerültek. Az 1936. évi 2000 tonnás olajkitermelés 1955-ben több mint 46 millió tonnára megnövekedett. Olajlelőhelyekben Szaud-Arábia ma gazdagabb, mint az Egyesült Államok és több más olajmezőkkel rendelkező ország. Ennek is tulajdonítható elsőrendű stratégiai jelentősége. Innen ered a nagyhatalmak Szaud- Arábia körül kifejtett bonyolult diplomáciai és kulissza mögötti cselszövése is.

A közelkeleti helyzetnek a háború után bekövetkezett elmérgesedése Szaud-Arábiát is érintette. Itt ugyanis több külföldi érdek kereszteződik az ország olajkincsei miatt. Szaud-Arábiának Egyiptomhoz és Szíriához való közeledése — különösen azok után, hogy a bagdadi egyezménnyel megkísérelték megbontani az arab világ egységét — jelentős változásokat idézett elő a

A közelkeleti olaj láz különösen Szaud-Arábia körül a bonyodalmak és cselszövések egész sorát okozta. Ezeket a cselszövéseket és fondorlatokat rendszerint összefüggésbe hozzák az érdekelt amerikai és angol részvénytársaságokkal. A múlt év októberében angol fegyveres erők szállták meg a Buraimi- oázist, támogatva a helyi szultánt, Szaud király vetélytársát. A Bu- raimi-oázis körül támadt incidens még nem oldódott meg és az arab világot nagymértékben ellenállásra buzdítja az idegen erőkkel szemben.

Szaud király tavalyi indiai látogatása során Szaud-Arábia magáévá tette „az egymás mellett élés öt elvét”. India és Szaud-Arábia ez alkalommal kifejezte azt a szándékát,

hogy kulturális, gazdasági és politikai együttműködéssel fejlessze a két ország között kialakult barátságot. Az utóbbi időben Szaud-Arábia megjavította gazdasági és kulturális kapcsolatait több más országgal, köztük Iránnal és Pakisztánnal is.

A Szaud-Arábia, Egyiptom és Szíria között kialakult szoros és szövetségi kapcsolatok új fejezetet jelentenek nemcsak Szaud-Arábia történetében, hanem az arab államok közötti viszony és az egész Közel-Kelet történetében, amely térségben a jelenlegi önállósági folyamatban és a függetlenség védelmében lekötelezett erők egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

B. DIKICS

»