Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-14 / 89. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NEPLAI' 1956. április 14. n háború elkerülhetőségének lehetősége a jelenlegi időszakban _ Az SZK.P XX. kongresszusának tanulmányozásához — N. Sz. Hruscsov beszédének kivonata A beszéd a fiatal építők országos értekezletén, 1956. április tizenegyedikén hangzott el Az SZKP XX. kongresszusa több kérdésben új következtetésekkel gazdagította a marxizmus-leniniz- mus kincsestárát. Uj módon világított meg sok igen fontos gyakorlati A tudományos szocializmus megjelenése előtt nem tudták kimutatni a háborúk keletkezésének igazi okát. Az uralkodó osztályok filozófusai és az egyházak képviselői hamis választ adtak a kérdésre, az uralkodó osztály érdekeinek megfelelően. Úgy beszéltek róla, mint elkerülhetetlen végzetszerűségről. Céljuk a háborús gondolat elfogadtatása, a háborúval szembeni tehetetlenség érzésének beoltása volt, hogy hódító háborúkon keresztül, a dolgozók milliói életének feláldozásával idegen országokat kifoszthassanak. A háborúk igazi okát a marxizmus tárta fel. A marxizmus nagy érdeme, hogy kimutatta: a háború az osztálytársadalom létéből, lényegéből következik, nem isten csapása. A századforduló idején, mikor a kapitalizmus elérte fejlődésének legmagasabb fokát és utolsó, imperialista szakaszába lépett, Lenin elvtárs az akkori történelmi helyzetnek megfelelően tovább gaz- lagította a háborúról szóló marxista tanítást. Megmutatta, hogy a háborúk szükségszerűen folynak az imperializmus lényegéből. Megállapította, hogy az imperialista háborúk gazdasági tartalma a tőkés monopóliumok terjeszkedési és világuralmi törekvése. A háború az imperialista monopóliumok gyarmatokért, piacokért, nyersanyagokért folytatott harcának következménye; Az imperializmus szakaszában a gyarmatok, a nyersanyagforrások már fel vannak osztva. A tőkés nemzetek egyenlőtlen fejlődése a kapitalizmus belső és külső ellentmondásainak végsőkig való kiéleződése azonban napirendre tűzd a világ újrafelcsztását az imperialista hatalmak között, ami ebben az időben csak hódító, imperialista és gyarmati háborúk útján történhet. Lenin tehát az első világháború előtt kimutatta azt, hogy a háborúk szükségszerűen folynak az imperializmus lényegéből és hogy mindaddig. amíg az imperializmus gazdasági alapja fennáll, elkerülhetetlenek a háborúk. Leninnek ez a tétele teljesen helyes volt, a valódi összefüggéseket és törvényszerűségeket tükrözte vissza. Abban az időben, amikor Lenin kidolgozta a háború elkerülhetetlenségéről szóló tételét, az imperializmus még egységes, mindent átfogó világrendszer volt. Nem voltak szocialista országok, nem voltak erős kommunista pártok, nem volt szervezett békemozgalom. Tehát a haladó erők még nem voltak elég szervezettek és erősek ahhoz, hogy az első világháborút megakadályozzák. A háborús veszély ellen küzdő legfőbb erőket, a nemzetközi proletariátust, a II. Intemacionále opportunista vezéreinek árulása de- zorganizálta. Hasonló volt a helyzet a második világháború előtt is, amikor a Szovjetunió volt az egyetlen aktív békepolitikát folytató állam. A többi nagyhatalom valójában ösztönözte az agresszorokat, a kapitalista országok munkásmozgalmában pedig szakadást idéztek elő a jobboldali szociáldemokraták; így az imperializmus kétszer dönthette véres, pusztító lángtengerbe az emberiség túlnyomó részét.A két világháború kitört, de az első és második világháború közötti időszak már megmutatta azt a döntő változást is, amit az első szocialista nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak létrejötte idézett elő a nemzetközi helyzetben. A szocializmusnak a világ egyhatodán való megvalósulása azt jelentette, hogy az imperializmus többé már nem egységes, mindent átfogó világrendszer. Az imperialista országok óceánjában megjelent a szocializmus első szigete, a világforradalom első állomása, amely erősödött, nemzetközi tekintélye gyarapodott. A Szovjetunió megszületése az első szervezett háborúellenes erő megszületését is jelentette. Ezt az új szovjetállamnak az első intézkedései és cselekedetei is igazolják. A szovjehatalom első három rendeleté között az első a békéről szólott. A párt és a szovjetállam első intézkedése volt, hogy a szovjet földön megszüntessék a háborút és békét kössenek. Ezért már akkor milliók és milliók figyeltek a Szovjetunió szavára. A nemzetközi pro- letáriátus „El a kezekkel Szovjet- oroszországtól’* jelszóval békemozgalmat indított az első proletárhatalom megvédésére. problémát. Uj megvilágításban mutatta meg napjaink életbevágó, százmilliók sorsát érintő kérdését, a háborúk és béke kérdését is. Ahogy telt az idő az Októberi Forradalom után, úgy vált egyre jobban a háború és béke kérdése a burzsoá kormányok belügyéből egyre inkább a széles dolgozó tömegek ügyévé. Az imperialista— háborúellenes erők növekedését mutatják a második világháború előtt a különböző antifasiszta mozgalmak növekedései és az, hogy az imperialista jelleggel induló második világháborút a Szovjetunió vezetésével a népek fasisztaellenes felszabadító háborújává tudták változtatni. Gyökeresen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok a második világháború után. Kialakult és hatalmas erővé vált a szocializmus világméretű tábora. A szocializmus országaiban 900 millió ember él. a világ lakosságának 36 százaléka. A szocializmus országain kívül van a közel 700 milió főt számláló semleges országok csoportja, közte a 375 milliós India. Ezek az országok ugyancsak aktívan ellenzik a háborút. A szocializmus országainak és a semleges országoknak a lakossága együttesen a föld lakóinak több, mint felét teszi ki. Ez, a tábor megdönthetetlen békeövezet, amely most, a történelemben elő-' szőr, már sikerrel tud szembeszállni a háborús gyújtogatok mesterkedéseivel. Óriási erő a béke szempontjából a kapitalista országok munkásmozgalma, a kapitalista országokban létrejött és megerősödött, több millió tagot számláló kommunista pártok, tömegszervezetek, valamint a népek szervezett, az egész világot áfogó békemozgalma is. A népek nemzetközi békemozgalmának nagyrésze van abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet kialakulhatott. A béketábor egységes erejével már eddig is sikerült rákényszeríteni a legag- resszívabb imperialista köröket a koreai, vietnami háborúk befejezésére az, erőpolitika helyett a tárgyalások megkezdésére. A Béke Világtanács által hangoztatott követelések ma már a nagyhatalmak közötti tanácskozások, eszmecserék vitapontjaivá váltak. A Béke Világtanács mostani, stockholmi tanácskozása is fontos hozzájárulás volt a béke ügyéhez, a békéért küzdő emberek és szervezetek egységének megteremtéséhez, akcióegységük fokozásához. A békés?érető erőknek nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi eszközeik is megvannak a háború elhárításához. A földrajzi és népességi körülmények nein fejezik ki egyedül a béketábor erejét Figyelembe kell itt venni a szocialista tábor anyagi erejét, a szocialista táborhoz tartozó országok társadalmi rendjének, gazdaságának maga- sabbrendűségét is. Tudott dolog, hogy a szocialista társadalomban a termelőe-zközck társadalmi tulajdona kizárja a kizsákmányolás lehetőségét, lehetővé teszi a termelés tervszerűvé tételét. Kizárja a gazdaság anarchiáját, így a gazdaság töretlenül, pusztító gazdasági válságok nélkül fejlődhet. Ez az oka annak a soha nem látott ütemű fejlődésnek, ami a SzovjetundóJ. Delalande a Francia Köztársaság magyarországi követe, április 13-án felkereste Hegedűs Andrást, a Minisztertanács elnökét és átnyújtotta a francia miniszterelnök válaszát Hegedűs Andrásnak Marokkó és Tunisz függetlensége ki- nyilvánítása alkalmából küldött üdvözlő távirataira. Az üzenet szö- vegye a következő: „Miniszterelnök Űr! Köszönöm önnek a francla- tvniszi és francia-marokkói közös nyilatkozatok aláírása alkalmából hozzám intézett szerencse- kívánatait. Vita-est nemzetközi kérdésekről A T. T. I. T. POLITIKAI SZAKOSZTÁLYA szombaton délután 3 órakor legkiválóbb előadói részvételével munkabizottsági megbeszélést tart. melyen a Szövet- unió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagából a nemzetközi kérdéseket vitatják meg. E megbeszélést a hónap folyam még két vita követi a kongresszus anyaga további részeinek feldolgozása céljából. ban és a népi demokráciákban végbemegy. Ezért tudta a Szovjetunió 26 év alatt húszszorosára, a népi demokráciák pedig 10 év alatt három—négyszeresére emelni termelésüket.- Ezekben az országokban a kizsákmányoló osztályok felszámolásával párhuzamosan megteremtődött a nép erkölcsi, politikai egysége is. A dolgozók egységesen lépnek fel, egy cél érdekében tömörülnek a kommunista pártjuk és népi kormányuk mögé. Ez az egység kifejezésre jut egységes néphadseregükben is, amely fegyveresen is őrt áll a békés építőmunka fölött. Ereje Zsukov elvtárs kongresszuson elmondott szavaiból is kitűnik: „A szovjet Fegyveres Erőknek most különféle atom- és hidrogénfegyverei, különféle típusú hatalmas rakéta- és lökhajtásos fegyverei, köztük messzehordó rakétái vannak. A lövészalakulatokat új, hatékonyabb fegyverekkel szereltük fel, és teljesen motorizáltuk. Állományukba szervezetileg kiváló minőségű harckocsikat és roham- lövegeket soroltunk. A gépesített és a harckocsizó alakulatok harci erejüket, manőverezési képességüket és önálló hadműveletekre való alkalmasságukat tekintve felülmúlják a múlt háború gépesített és harckocsizó alakulatait. A tüzérség minőségének megjavításában nagy sikereket értünk el.” Zsukov elvtárs aláhúzta, hogy a Szovjetunió hadserege csupán védelmi célokat szolgál, s ha létrejönnek a béke új biztosítékai — a múlt évi példához hasonlóan — kész csökkenteni fegyveres erőit. Ezekután felvetődik a kérdés, érvényes-e az a lenini tétel, hogy amíg imperializmus van — háborúk is vannak. Igen. Ez a tanítás továbbra is érvényes, mivel van imperializmus és megvan a háború keletkezésének gazdasági alapja. De mint ahogy az SZKP XX. kongresszusa rámutatott, ez csak a kérdés gazdasági oldala. A háború azonban nemcsak gazdasági jelenség, abban a kérdésben, hogy lesz-e háború, vagy nem, mint láttuk, nagy jelentősége van az osztályerők, a politikai erők viszonyának, az emberek szervezettségének, tu-1 datos akaratának. Ma már létrejöttek azok a hatalmas társadalmi és politikai erők, amelyek megakadályozhatják a háború kirobbantását, vagy megsemmisítőén visszaverhetik az agresszorokat és meghiúsíthatják kalandor terveiket. A háború tehát nem végzetszerűen elkerülhetetlen szükségszerűség ma már. A háború elhárításának reális lehetősége van. A háború kirobbantását meg tudja akadályozni a békeövezet egységes, szervezett, összeforrott ereje, egyetértésben az imperialista államok dolgozó népével. Ha pedig az imperialista körök mégis kirobbantanák azt, akkor megvan a lehetősége annak, hogy csírájában elfojtsuk, még mielőtt világháborúvá nőne. Ehhez azonban az szükséges, amire az SZKP XX. kongresszus is figyelmeztet, hogy a világ békét akaró népei a legnagyobb éberséget tanúsítsák a háborús gyújtogatókkal szemben. Mindenki, aki a háborút ellenzi, legyen éber és ne csökkentse erőfeszítéseit a béke fenntartásáért folyó harcban. Minél aktívabban fogják védelmezni a népek a békét, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy nem lesz háború. TELEK ISTVÁNNÉ Kormányom értékeli azt az érdeklődést, melyet a magyar kormány tanúsít azok iránt az egyezmények iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy kedvezően befolyásolják egyrészt Franciaország, másrészt Tunisz és Marokkó között a három nép közös érdekein, valamint békeakaratukon és sza- badságszeretetükön alapuló szoros és bizalomteli kölcsönös kapcsolatok megteremtését’.’ CUY mollet: (MTI.) — Várható időjárás szombaton estig: Változó felhőzet, több helyen, főképp nyugaton és északon eső. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati — nyugati szél. Az enyhe idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: három—hat, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: tizenhét — húsz fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet: tíz fok felett. (MTI). Moszkva (TASZSZ.) Moszkvában a nagy Kreml palotában az ifjú szovjet építők országos értekezletének záróülésén megjelent és beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. N. Sz. Hruscsov elöljáróban emlékeztetett a Kamszomod dicsőséges múltjára: hogyan harcolt a kom- szomolistáknak apjuk, nagyapjuk a polgárháború éveiben, milyen ön- íeláldozóan dolgozott az ország iparosításának idején, a mezőgazdaság kollektivizálásának éveiben. — A Komszomol, a szovjet ifjúság becsülettel helyt állt a nagy honvédő háborúban mind az arcvo- nalakon, mind a hátországban, — mondotta — kivette részét a lerombolt várcsok és falvak helyreállításából, az ipar és a mezőgazdaság továbbfejlesztéséből. A Komszomol a fiatalok százezreit küldte a szűzföldek meghódítására. N. Sz. Hruscsov beszédében rámutatott arra. hogy az utóbbi időben az ifjúság bizonyos részénél helytelen nézetek kaptak lábra a munkának, a szovjet társadalomban betöltött szerepére vonatkozólag. Egyesek a tízosztályos iskola elvégzése után mint „képzett emberek” nem akarnak gyárban, építkezésben, szovhozban vagy kolhozban dolgozni. Ezt a kispolgári elő- fté’etet határozottan el kell ítélni, mint a kapitalista társadalomból megmaradt elavult nézetek csöke- vényét. A munkások és ko1 hoz parasztok. a termelő munka minden dolgozója a szocialista társadalom dicsősége és büszkesége. A munka megvetésének ártalmas, nyárspolgári hangulatával szemben fel kell lépnünk, méghozzá igen erélyesen! Az ilyen elmaradott nézeteket ki kell gúnyolni és gyökerestől ki kell irtani. — Hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. N. Sz. Hruscsov beszéde során a hatodik ötéves terv nagyszerű perspektíváit tárta a fiatalok elé. Sok vállalat épül t majd a Szovjetunió európai részén, de jelentékeny számú vállalatot kell majd építeni Szibériában, Kazahsztánban, a Távol-Keleten, más olyan határvidékeken és köztársaságokban, melyek igen nagy távolságra vannak Moszkvától, de igen közel állanak hozzá, egyek vele a Szovjetunió fejlesztésére, a kommunizmus építését szolgáló nagy tervek megvalósítására irányuló törekvésben. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szovjet-Szibéria egyáltalán nem olyan, mint amilyen nyárspolgári elképze'és kialakult róla. Hatalmas kincsek rejlenek földje méhében, Kimeríthetetlen szén, különböző fém, fa és sok más kincse van. Itt az alkalom a szovjet ifjúság számára, hogy kitüntesse magát: tegye termővé a még lakatlan vidékeket, építsen ott modern üzemeket, gyárakat, villamoserőtelepeket, vasutakat, rendezett városokat. A Szibériában, a Távol-Keleten, a közép- ázsiai szovjet köztársaságokban évszázadok óta érintetlenül fekvő kincsek megszerzésére a Komszomol szükséges számban állíthat elő embert, aki lelkesen hozzálát az új építkezésekhez ezekben a körzetekben. Szólott N. Sz. Hruscsov arról is, hogy a szovjet fiataloknak kell megzabolázniok, leigázniok a sebes szibériai folyókat, a szovjet nép szolgálatába állítani őket. — A hatodik ötéves terv legfon- tceabb építkezéseihez többszázezer új munkásra van szükség — hangzott a beszédben. — A Párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány felhívást fog intézni a szovjet ifjúsághoz, küldje el legjobb elvtársait a legfontosabb üzemek építésére, hogy elláthassák' szakemberekkel ezeket az építkezéseket. A XX. pártkongresszuson kitűzött nagy feladatok sikeres megoldásához minden feltételünk megvan — mondotta —, van hős munkásosztályunk, dicső kolhozparasztságunk. szorgalmas értelmiségünk. A szovjet népünk egész hatalmas építőmunkáját a kommunista párt irányítja. A kommunista párt bebizonyította, hogy sikereket tud aratni a kommunista építésben. Van lenini komszomolunk. a párt segítőtársa, amely a párt kitűzte feladatok megoldására szervezi az ifjúságot. Ezért edvtársak meggyőződésünk, hogy a párt új felhívása, amely hangoztatja, hogy az ifjak és leányok tízezreit és százezreit kell elküldeni a hatodik ötéves terv legfontosabb építkezéseire, a Komszomol tagok és az egész szovjet ifjúság lelkes támogatására taláL — Minél helyesebben osztjuk el területileg az iparvállalatokat az egész Szovjetunióban, annál közelebb lesznek a nyersanyagforrásokhoz, annál jobb lesz ez országunknak, népünknek. N. Sz. Hruscsov beszéde második felében a vasbeton alkalmazásának kérdéséről beszélt. Rámutatott arra, hogy az építkezésben a beton és a vasbeton az. alap. A vasbeton alkalmazása lehetővé teszi a munkaigényes folyamatok nagyobb arányú gépesítését, a termelékenység növelését, lehetővé teszi a munkás számára a norma teljesítését és túlszárnyalását és ezzel magas keresetet biztosít. Mindez végeredményben elősegíti az építkezés ütemének meggyorsítását és minőségének javítását. A fiatal építőknek az eddiginél serényebben kell törekedniök a vasbeton alkalmazására* Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy sok külföldi országban jóformán mindent vasbetonból építenek. A Szovjetunióban viszont még majdnem mindent fémből készítenek. Ez pazarlás! Ha vasbetont alkalmaznak, akkor ugyanabból a fémmennyiségből egy gyár helyett hét gyárat lehet építeni. N. Sz. Hruscsov kiemelte, hogy mostanában sok külföldi vendég látogat el a Szovjetunióba. Sokan közülük elismerik a szocialista állam sikereit. Arról írnak sajtójukban, milyen sok lakóház épül a Szovjetunióban. Azonban nem szabad elbizakodni, az országban még sok lakásra van szükség. A hatodik ötéves terv alatt sok minden történik ebben az irányban. N. Sz. Hruscsov beszédében bírálta az építkezéseket és hangsúlyozta, a figyelmetlenségnek, a szervezetlenségnek véget kell vetni. — Minél több szovjet hazafi végzi hősiesen munkáját, annál jobb eredménnyel jár önfeláldozó munkája, annál gazdagabb és erősebb lesz országunk, még bevehetetle- nebbé válik ellenségeink számára és még vonzóbbá barátaink számára — mondotta. N. Sz. Hruscsov ezek után arról beszélt, hogy ma már a Szovjetunió legmegrögzöttebb ellenségei sem kételkednek abban, hogy a gazdasági és kulturális építés terén kitűzött terveket a szovjet nép sikeresen teljesíteni fogja. Ezek aggódnak amiatt, hogy a Szovjetunió a kapitalizmussal való gazdasági versenyre vett irányt. Félnek ettől a versenytől. N. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió tántoríthatatla- nul a békés verseny híve. A továbbiakban arról beszélt, hogy: amikor bíráljuk az előrehaladásunk során elkövetett hibákat és hiányosságokat, mindenekelőtt arra kell gondolnunk, hogy ennek a bírálatnak erősítenie kell a szovjet rendszert, elő kell segítenie, hogy még gyorsabban és sikeresebben haladjunk előre, nagy célunk, a kommunizmus felé. — Az ellenség abban reménykedik, hogy csökkentjük éberségünket, meggyengítjük állambiztonsági szerveinket. Nem, erre soha sem fog sor kerülni. A proletárok kardjának mindig élesnek kell lennie, mindig meg kell tudnia védeni a forradalom vívmányait, a munkás- osztály, a dolgozó nép vívmányait. — Az emberek százmilliói győződtek már meg a szocializmus előnyeiről a kapitalizmussal szemben — mondotta. — Ámde ahhoz, hogy sikereket érjünk el, a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés versenyében, még jobban ki kell használni a Szovjetunió természeti kincseit. A komszomolisták, a dicső szovjet ifjúságnak legöntudatosabb. élenjáró része, vonják be az egész ifjúságot a hatodik ötéves terv teljesítéséért folyó szocialista versenybe. íMTIü A marxizmus-leninizmus tanítása a háborúk okairól Guy Mollet francia miniszterelnök üzenete Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének Idő fára* jelentés
