Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-14 / 89. szám

1956. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem kell beruházás ahhoz, hogy rend, szervezettség legyen az üzemben A szolnoki Vasipari Vállalatnak igen sok részlege van. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: dol­gozik az autójavító, kazánjavító, író-számológép, rádiójavító, kerék­pár, motorkerékpár, műszerészüzem és sok más. Ez magában véve nem volna baj, hiszen olyan nagy vá­rosban, mint Szolnok, mindegyikre szükség van. A termelést, a szervezést azon­ban hátráltatja, hogy egy-egy rész- le<* is megosztódik, több helyen működik. így pl. asztalosok, eszter­gályosok ' és bádogosok dolgoznak a fémtömegcikk s dolgoznak a ka­zánjavító részlegen is. Ennek hát­ránya, hogy nehézkes, felaprózott az anyagelosztás. A szétszórt cso­portok egy-egy szakmában nem tudnak olyan eredményes munkát végezni, mintha együtt lennének. Nagyobb a szerszámigény is, mert a ritkábban használatos szerszá­mokból is minden csoportnak adni kell, jóllehet nincsenek kihasz­nálva. A vállalat vezetősége felismerte a felaprózottadé hátrányait s ez évi műszinttervébe belevette az átcsoportosítást. Az esztergályo­sokat rövidesen áthelyezik a fém- tömegcikkészítőkhöz, az asztaloso­kat, bádogosokat pedig a kazán- javító részlegen egyesítik. így va­lószínű növekszik majd a munka termelékenysége s más előnyök is lesznek; Állandó probléma a vállalatnál a helyszűke, s különösen az a Hu­nyadi-utcai autójavítórészlegnéL Az első lépéseket máris megtették. Megkezdték a gumiraktár építését, így a javítócsarnokban nem fog­lalja a helyet majd a sok gumi­abroncs, autógumi. A munka és az építés költségeit a vállalat saját erejéből végzi. A műszintterv szerint saját erő­ből építik át az öntöde kúpoló- kemencéjét is. A magas öntödei selejtet ugyanis az elavult olvasztó- berendezés okozta. Megvalósítják a meleg levegő befúvatását s ez az öntvények minőségét kétségtelenül tovább javítja. Nemcsak a berendezéseket, ha­nem a gyártmányokat is korsze­rűsítik. Ez fontos feltétele a vál­lalat jó működésének. A múlt év­ben például készítettek különböző megrendelőknek 20 darab széna­prést. A gép nem egészen felelt meg az igényeknek. Öntöttvas ke­rekeken járt s makadám úton nem lehetett gyorsan vontatni, mert a rideg anyag könnyen elpattant. Ázott talajon sem volt jó, mert pl. a rizsföldeken besüllyedtek a kerekek a talajba A szovjet és a német gépek tanulmányozása után több változtatást hajtanak végre a gyártmányon. A többek között gu­mikerekeket szerelnek alá és úgy építik meg, hogy a súlya is kisebb lesz, mint az eddig gyártottaknak. A korszerűbb gép után nagyobb Vasárnap jelentős kulturális ese­mény színhelye lesz Törökszent- miklós. Hajdu-Bihar, Pest és Szol­nok megye járási kultúrotthon igazgatói jönnek Ö6sze a városi kul- turotthonban tapasztalatcsere érte­kezletre. Az értekezlet délelőtt 9 órakor kezdődik, s egész nap tart. A ta­pasztalatcsere során Bognár Gyula elvtárs, a jászberényi járási tanács végrehajtó bizottsága népművelési csoportjának vezetője arról tart előadást, hogy a járás kulturottho­az érdeklődés s már eddig 19 da­rabra kaptak megrendelést. Hamarosan elkészülnek az utseprogép prototípusával. Tavaly már készítettek ugyan ilyet, de a kísérletek során nem vált be, sok javítanivaló akadt rajta. Most a tapasztalatok alap­ján újból hozzáfogtak a gép töké­letesítéséhez. Bartók Jenő elvtárs, a fémtömegcikfcrészleg vezetője foglalkozik a kivitelezéssel, a ter­veket is ő dolgozta ki. A vevőszán­dék más megyékben is nagy a hasznos gép iránt, mely előrelát­hatólag 12.000 forintba kerül és motor sem kell hozzá, egyszerű te­herautóra akasztva, jól megfelel rendeltetésének. Ezeket az intézkedéseket a vál­lalat beruházás nélkül saját erejé­ből valósítja meg, s ha rend lesz a portáján, javul a munka is s en­nek elsősorban itt látják hasznát. Többi vállalatainknál is, csakúgy, mint a vasipornál, sok hasznos in­tézkedést meg lehet valósítani sa­ját erőből s ez célszerűbb, mint nagyösszegű beruházásokat, állami támogatást várni. Varga János nai hogyan segítették és segítik a mezőgazdaság fejlesztését. Szalay Sándor, az örményesi kultúrotthon igazgatója a kengyeli és örményesi tapasztalatok ismertetésével mu­tatja meg, hogy egy falusi kultúr­otthon mit tehet ezen a téren. A tapasztalatcsere értekezletre — amelynek sikerét az érdekesen ösz- szeállított kiállítás is segíti majd — meghívták több termelőszövet­kezet, állami gazdaság és gépállo­más kultúrfelelősét is. Vasárnap három megye járási kultúrotthon igazgatóinak tapasztalatcsere értekezlete Törökszentmiklóson I r NŐI DOLGOK Az 5 éves Ágika a felnőttek véleménye sze­rint valóságos „kiskofa.” Bejáratos minden szomszédhoz s jobban viszi a szót, mint a legrutinosabb öreg­asszony. Most éppen Jakab nénihez kuk­kantott be. Megnézi, mit főz. Csor­dásé knál hallotta ugyanis, hogy rossz lehet a Jolánka urának, csu­da piszkosain főz az az asszony”. Ágika tehát felhúzőzkodik egy hokedlira, maszatos térdén megiga­zítja szoknyácskáját, mint ahogy a néniktől látta — és figyel. — De szép ruhád van, kis boga­ram — mondja kedvesen Jakabné, miután a szép vékonyra, kerekre nyújtót tésztát ügyesen megfordí­totta a nyújtójával; — Nem is olyan szép — kerekíti nagykomolyan kéknefelejcs szemét Jolánka nénire a kislány, és fity­málva felcsippenti combján a ra­kott sötétkék aljat. Majd aggódva folytatja: — Nem tudom, mikor mos már ez az anyukám. Tele van az egész kamra szennyessel, de csak húzza-halasztja.. ; Jakabné egy kicsit derűs kár­örömmel mosolyog. Ha tudná Agika mamája, hogy kibeszéli a kislánya! — Tessék mondani, Jakab néni is olyan piszkos, mint anyukám? Az asszony majd elhűl a kicsi szemtelen faggatására, de uralko­dik magán. Inkább édesen kérdezi: — Miért, kislányom? — Mert az előbb az ujjával meg tetszett törölni az orrát, aztán meg a tésztát nyújtotta Jolánka néni ... Na, de én megyek — mászik le a gyerek a székről s míg Jakabné le­forrázva hallgat, dundi öklöcskéjé- vel már a konyhaajtó kilincsébe ka­paszkodik. Az utcán néhány percig ujjahe- gyét szopogatva sütkérezik a lány­ka. Hunyorít a napfénytől, orrocs­kája egészen összeráncolódik. For­gatja gömbölyű fejét, hova is kelle­ne benézni. Szemben az ó házuk, de otthon unalmas. A Buksi kutya pedig olyan vágyakozva ágaskodik a kerítésen belül. Két első lábával kaparássza a léceket s nedves fe­kete orrát szimatolva dugdossa ki a réseken. Ágit azonban most nem hatja meg. Az ablak nyitva, anyuka takarít odabent, látszik, amint a'partvis nyele fürgén szurkál a levegőbe. Hirtelen rádiószó riad bele a dél­előtti csendbe. Ági szöszt fürtjei megmozdulnak, csillognak, mint az aranyszálak. Megvan! Okvetlen be kell menni Kuruczékhoz. Elújsá­golja, hogy rádiót vettek. Az új helyen becsapja a szoba­ajtót, mert megtanulta, hogy más­képp nem fog a kilincs. Nem is tudja, hogy Kurucz bácsi miért nem csinálja meg. Esztike néni stoppol és éppencsak a szemüvege felett les a kis ven­dégre. — Ülj le, Agika. A kislány kényesen félrecsavarja derekát, a jobb lábát csámpásan sarokkal kifelé görbíti, mutatva, hogy ilyen közönségesen nem lehet őt fogadni, mikor új rádiójuk van. Ezt mindjárt tudtára is adja Ku­rucz néninek. A rádió éppen a híreket mondja. Agika felpillant a falra szegezett polcra, hallgatja a bemondót, aztán száját biggyesztve megjegyzi: — Maguknak csak ilyen rádiójuk van? A mienk már rég elmondta a híreket, ez meg csak most kezdi. . az az apróra összehajtogatott levél­ke, amit Marika pöccentett bele. Végtelen nyugalommal helyezi a fizika könyvbe a papírgombócot s ugyanúgy hajtogatja szét. De ugyanaz az izgatott várakozás fe­szül benne, mint mikor a huszon- egyezők csúsztatják szét milliméte­renként a kiosztott kártyákat s le­sik a figurák sarkát, keü-e még emelni. Egy szemvillanással átfogja a nyolc sornyi izgatott írású Szöveget. Ujjai nem remegnek, csak ernyed­ten elengedik a levélkét, mikor el­olvassa: „Laci ma reggel csuda mu­risán mutatkozott be. Az iskoláig mindig a sarkamban járt. Neked kézcsókját küldi s megkért, hogy délután ötkor én segítsem ki isko­lájuk lány röplabdacsapatát,, Szóval akkor te ne gyere . ■. 30 évesek A 15 éves Marika és Jutka — osztálytársak. Gimnazisták. Marika Maximka- frizuráján és Jutka sima haján egy­formán félrecsapva a csinos diák­sapka. Nappal szembe mennek. A saroknál egy szőke fiú fordul be nagy elánnal a főútra égszínkék versenykerékpáron. A két leányfej egyszerre hajol egymáshoz,, mintha rugón rántot­ták volna. Marika meghökkenve kapja vissza fejét és gyanakodva, mereven figyeli barátnője szemét. Csupán árnyalatnyi halvány sá­padtság világosodik rózsaszín bőrén, mikor Jutka rendkívül kecses fő­hajtással, szinte tüntető mosollyal köszön a mellettük elrobogó fiú­nak. — Jónapot, Laci. — Hm. Beképzelt tökfilkó — húz­za félre a száját Marika, anélkül, hogy barátnője valamit is kérde­zett volna. — Pedig olyan helyes fiú — olva- dozik Jutka s kissé hátrafelé te­kint, le a harisnyájára, vajon egye­nes-e a varrás. Ezalatt még van módja Laci férfias alakjára is szentelni egy pillantást, bár az már messze száguld. Ez volt szerdán. Szombaton óraközben apró lökést érez Jutka a lapockája alatt. Kar­ját a pad mellett leengedi, hátra nyújtja. Pontosan a térváréba hull találkoznak. — Nagyon, de nagyon csinos raj­tad ez a fehér kardigán. — Ugyan, sokkal szebb a tied... Én csak ezt veszem fel a ma esti díszünnepségre. Bár enyhült az idő, azért könnyen megfázhat az ember a színházban. Már nem fűtik a né­zőteret. — Jajj, te Boci, nem tudok be­telni. Gyönyörű ez a darab. Melyik áruházban vetted? — Itt a harminchármasban. — Gyere velem, én is veszek azonnal. Este úgyis egymásmelleit ülünk. Én is abban megyek. Délben, odahaza Boci a férjének: — Te, Kornél. Ez a Víziné mindig engem majmol. Képzeld, ma meg­vette ugyanazt a fehér kardigánt, amit tegnap veled vásároltunk. Még szerencse, hogy kettőnkön kí­vül máson nem láttam ilyet. Este a színházban. Boci sápad. Kajtácsné, Lovasné, majd Hériczné lejt el előttük a hallban. Rövid idő­közökben egymás után. Valameny- nyin fehér kardigán. Már-már szétnyílik a függöny, mikor lihegve befut Víziné. Bocit a sárga irigység emészti. Alig figyel a műsorra. Majd szétpukkad, ami­kor időnként Vízinére sandít. Dehogy van azon fehér kardigán! Fénylő fekete, húzott derekú se­lyemblúzban feszít. A mélykivágá- sú nyak fölött sötétlila gyöngy- nyakék villog diszkréten. Elleste: Tóth István Két éve építik, még sincs kész.,. a kuncsorbai Vörös Október Ter­melőszövetkezetben egy százférő­helyes tehénistálló. A tsz tagjai ugyan már 1954. tavaszán azt ter­vezték, hogy télire az új istállóba kötik be a jószágokat. Számítá­saikban azonban csalódtak, mert a Kengyeli Vegyesipari Ktsz, amelyik az építést megkezdte, nem fejezte be a munkát. A Vörös Október Tsz 350 ezer forint hosszúlejáratú hitelt kapott az istálló építésére, ezt az összeget fel is használták, de az épület falai tető nélkül teleltek át 1954-ben, sőt 1955-ben is. A Törökszentmiklósi Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya ugyan kiírta, hol szerez­hetik be az építőanyagot, de a TÜZÉP-telepen — amint ezt a szö­vetkezet tagjai elmondották — nem tudták azokat beszerezni. A Ken­gyeli Vegyesipari Ktsz csak tiblá- bolt az építkezésen, a munka se- hogysem haladt. Rövidesen abba is hagyták, és a kuncsorbaiak a Fegy- vemeki Vegyesipari Ktsz vezetői­vel próbáltak egyezkedni, de ered­ménytelenül, mert azok 600 ezer forintért vállalták az istállóépítés befejezését, jóllehet erre a munká­ra már az előző ktsz „működése alatt’ ráköltöttek 300 ezer forintot; A Törökszentmiklósi Járosi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága nem nyújtott megfelelő segítséget ah­hoz, hogy a szövetkezetben minél előbb készen legyen a tehénistálló. A tsz-tagok hiába szóltak, hogy az a típusterv nem jó, s az az épület nem otthona, hanem koporsója lesz a jószágoknak, nem sok eredmény­nyel járt. A különböző építési anya­gokat a szélrózsa minden irányá­ból kellett beszerezniök. A sódert, salakot Szolnokról, a betongerendá­kat Kengyelről, a zsaluzó anyagot Karcagról, a kötöződrótot Török- szentmiklósról, stb. Szolnok megyében két helyen volt ilyen, egyik évről a másikra áthúzódó termelőszövetkezeti épít­kezés. Az egyik a kuncsorbai Vörös Október, a másik a kengyeli Rákosi Csillaga Tsz-ben. Vagyis mindkettő a törökszentmiklósi járás terüle­tén. Jelenleg olyan állapotban van az épület, hogy ebben az évben talán már az új istállóban telelhetnek a Vörös Október Tsz tehenei. Igaz, hogy ez az építkezés közel 1 millió forintjába kerül a szövetkezet tag­jainak. —ka.— KARCAG ÉLETÉBŐL Több mint SOO bat. hold kukoricát vetnek négyhetesen a Béke Tsz-ben A Béke Termelőszövetkezet tag­jai a város termelőszövetkezetei közül elsőnek fejezték be a kora­tavaszi magvak vetését. Az őszi kalászosokon kívül most már el van vetve 151 hold tavaszi árpa, 90 hold cukorrépa, 50 hóid takar­mányrépa, 63 hold borsó és 60 hold lucerna. A vetés mellett szé­pen haladtak egyéb munkákkal is. 1548 hold őszi kalászost fejtrágyáz­tak, 824 hold felfagyott vetést pe­dig hengereztek. Megtették az előkészületeket a kukoica vetéséhez. Ebben az év­ben 597 hold kukoricája lesz a szö­vetkezetnek, amelyből 50 holdat ikersoros eljárással vetnek, míg a többit négyzetesen. Kísérletet foly­tatnak amerikai hibrid-kukoricával 5 holdas porcellákon. A hibrid­kukorica kontrolparcéllál hazai ne­mesített fajtákból lesznek. A tisztasági hónap sikerei Április elseje után az egész vá­rosban, de még a határban is megindult a tisztasági mozgalom. A tisztásáig! hónapot az egészségügyi osztály szervezte meg, készítette elő a társadalmi aktívák segítségé­vel. A kezdeményezés egyik legfonto­sabb célja az udvarokról a sokféle betegséget okozó trágya eltávolítá­sa. Még márciusiban egészségügyi aktívák látogattak el minden ház­hoz, s megállapították, hogy a vá­ros területén 1086 udvaron van trágya. A tulajdonosokat a tanács felszólította, hogy április 15-ig in­tézkedjenek az eltávolításáról. Ör­vendetesen lehet tapasztalni, hogy a lakosság megérti a tisztaság fon­tosságát, s a mai napig az udva­rokon levő trágyáknak több mint felét kiszállították. A tisztasági hónap sikere érde­kében a termelőszövetkezetek, üze­mek ás üzletek versenyt indítottak. A Karcagi Mezőgazdasági Ktsz. és az Általános Gépjavító Ktsz. vál­lalta, hogy ebben a hónapban min­den műhelyt, ahol dolgoznak, ki­meszelnek, az udvaraikon rendet teremtenek, a szemetet kihordják! A Rizshántolómalom a Villany- maiammal van tisztasági verseny­ben. Az üzletek pedig versenyt in­dítottak a „legtisztább üzlet” cím elnyeréséért. A termelőszövetkezetekben is lé­nyegesen javult az egészségügyi munka. Ma már több mint kétezer szövetkezeti dolgozó végzett első­segélynyújtási tanfolyamat. Minden brigádban van elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés, a Táncsics, Április 4. és Dózsa termelőszövet­kezetben fjedig kint a határban több helyen mentőállomás. Hírek a város életéből A karcagi tamácsháza MNDSZ alapszerve április 11-én, szerdán este műsoros teaestet rendezett az árvízkárosultak javára a kultúrott­hon emeleti nagytermében. ® A Közgazdasági Technikum és a gimnázium III. osztályos tanulói a nyári vakációban kéthetes ország­járó túrára készülnek. A kirándu­lás költségeinek a fedezésére mű­soros előadásokat rendeznek. Az egyik osztály Pécs, Veszprém, Sop­ron környékét látogatja meg, míg a másik osztály Sárospatakon te­lepszik meg, ahonnan vonattal, autóbusszal járja be a közelfekvő városokat, falvakat; • A gimnázium valamennyi tanu­lója a nyári vakációt munkában tölti. Az összefoglalók kezdetéig egy ifjúsági munkabrigádot szer­veznek Tiszapalkonyám. Azonkívül egy csoport az állami gazdaságba, másrészük fjedig a helyi termelő- szövetkezetekbe megy dolgozni. 4» Az V. kerületi DISZ szervezet József Attila emlékestet rendezett. Takács István gimnáziumi tanár ismertette nagy költőnk életét és munkásságát. Filep István gimná­ziumi tanár, Lovász Katalán és Csipves Zoltán gimnáziumi tanulók József Attila néhány versét sza­valták el. Az emlékesten, amelyet a DISZ szervezet helyiségében tar­tottak, több mint százhúsz érdek­lődő jelent meg. A gimnázium tanulói a fásítási hét keretében többtízezer facsemetét ültetnek ed a Szabadság Termelő-, szövetkezet területén, amellyel köl­csönös poitronálási viszonylatban vannak. Felllndült az élet a karcagi Ma­gyar önkéntes Honvédelmi Szö­vetségben. A fiatalok egy része autóműszaki foglalkozáson, másik része lövészetben vett részt. A me­gyében a legjobbak közé tartozó ejtőenyő6-kör tagjai már készülőd­nek az ezévi ejtőernyős bajnok­ságra. Hetenként két este tornász­nak, edzik magukat a közelgő ugráshoz. • A Karcag-tilalmasi Állami Gaz­daság kulturcsoportja a „Ságvári Endre kulturális seregszemle” ke­retében bemutatta Szigligeti Ede: „A cigány” című h á romi elvon ás os színművét. A THEDOSZ kultúrotthon heti műsora Előző lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy Karcagon a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgo­zók Szakszervezete szép kulturott- bont kap>ott. Néhány héttel ezelőtt még csak egy klub-szoba és já­tékterem á’lt rendelkezésükre, most szép nagy bálteremmel is gazdagodott a kultúrotthon. A bálteremnek kettős haszna van. Amikor nincs „egyéb” rendez­vény. akkor táncestet tartanak. A karcagi dolgozókat mostanában in­kább az „egyéb” redezvény ér­dekli. Két-három héttel ezelőtt a MEDOSZ székházban rendszeres frmvetítés kezdődött. Hetenként négy este van mozi­előadás, amikor ugyanolyan játék­filmet mutatnak be, mint a Rá­kóczi moziban. Szombatonként táncestet rendeznek, kedden és pénteken pedig mezőgazdasági tár­gyú szakelőadásokat. Ezeket rend­szerint a témához tartozó filmvetí­tés követi. Legutóbb az Erdőgazdaság veze­tői tartottak szakelőadást a fák hetével kapcsolatban, majd bemu­tatták a „Fásítás” című oktató­filmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents