Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-06 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Vili. évfolyam, 82. szám, 1956. április 6. péntek.

fy I? ■> MtjjTp

c

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

]

MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

„A kommunista párt győzelmeinek forrása a leninizmus iránti hűség’’

(2. o.)'

A törökszentmiklósi járás vezet a vetési versenyben (2. o.) Tessék talán az aktaszám mögé is nézni (2. o.)

Mind nagyobb tért hódít a „magyar

ezüst.’* (3. o.)

Ünnepi est a Szigligeti Színházban hazánk felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából

Április 3-án, legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén, összegyűltek a város dolgozói, a párt-, állami, gazdasági és kulturális szervek vezetői, munkatársai a Szigligeti Színházban, hogy megemlékezzenek hazánk felszabadulásáról. A díszelnökségben helyetfoglaltak Kálmán István és Csáki István elvtársak, a megyei párt-végrehajtó bizottság titkárai, Juhász Imréné elvtársnő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint számos vezető párt- és állami funkcionárius, a gazdasági és kulturális élet vezetői, élenjáró dolgozói.

A magyar és a szovjet himnusz után az ünnepséget Tóth Imre elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, majd B. Kiss Mátyás elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet.

B. Kiss Mátyás elvtárs ünnepi beszéde első felében méltatta, hogy mit köszönhet népünk a szabadságnak, melyet a hős Szovjet Hadsereg felszabadító harcai nyomán kaptunk ajándékba a nagy szovjet néptől. A szabadság tizenegy esztendeje alatt teljesen megváltozott hazánk arculata. Ennek a történelmi változásnak Szolnok megyében is kézzelfogható bizonyítékai vannak. Egyszer s mindenkorra eltűnt a nagybirtokrendszer, ami annyit átkot és keserűséget jelentett a megye dolgozó parasztsága számára a felszabadulás előtt. Szolnok, amely a múltban elmaradott agrárváros volt, az országépítő munkában eltelt évek során ipari várossá fejlődött. Többek között felépült a Tiszamenti Vegyiművek, az egyre fejlődő magyar vegyipar egyik jelentős bázisa. Jászberény is ipari várossá fejlődött. Felépült az Aprítógépgyár, ami ugyancsak jelentős eredménye szüntelenül fejlődő iparunknak. Az egész országban gyorsütemű fejlődés tapasztalható. Országunk vezetőereje, hős munkásosztályunk hatalmasat növekedett számban és erőben. A szakadatlan előrehaladás pártunk következetes politikájának köszönhető, amellyel immár egész népünket vezeti a szebb holnapért vívott harcban. Az eredmények egyszersmind azt is bizonyítják, hogy pártunk egyre szilárdabban forr össze a dolgozó tömegekkel, mind a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság lelkes hittel teszi magáévá a kommunisták célkitűzéseit.

Hálásak vagyunk a nagy szovjet népnek és dicső kommunista pártjának, hogy a felszabadulás után nem maradtunk magunkra, a baráti segítség ezernyi megnyilvánulásának lehettünk szemtanúi. Amikor büszkén beszélünk eredményeinkről, mindjárt el kell mondani azt is, hogy az eredmények nem születhettek volna meg a Szovjetunió állandó segítsége nélkül. Nincs olyan területe a magyar társadalomnak, ahol ne lehetne beszélni a szovjet nép baráti támogatásáról. Pártunk is azért állhat töretlenül, nagy tekintéllyel népünk élén, azért képes betölteni a vezetőszerepet, mert minden lépésében a marxista- leninista elvek vezérlik, mert észszerűen, rugalmasan használja fel a hazai viszonyoknak megfelelően a Szovjetunió Kommunista Pártja világtörténelmi jelentőségű forradalmi tapasztalatait.

Felbecsülhetetlenek pártunk számára azok a tanulságok, amelyek a Szovjetunió Kommunista párt ja XX. kongresszusán hangzottak el a Központi Bizottság beszámolójában és a vezető pártmunkások felszólalásaiban. A kongresszus minden megnyilvánulása erőt, magabiztosságot sugárzott, tapasztalhattuk, hogy korunk nagy horderejű problémáit csakis a kollektív bölcsesség képes megoldani, a sokak okosságával lehet megvalósítani a békés egymásmelleit élést maradéktalanul. Lenin tanításai váltak vezérfonallá: biztonságot ad mindennapi életünkben, hogy a káros személyi kultusz helyett a kollektív vezetés tárgyilagossága szabja meg lépéseinket. A XX. kongresszus tanulságai újabb hatalmas erő' jelentenek számunkra és ezt is úgy kell tekintenünk, mint a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja állandó segítségének folytatását.

Az ünnepi beszéd elhangzása után

a zenekar eljátszotta az Intemaci- onálét. Majd a Szolnoki Népi Együttes adott műsort az ünnepség résztvevőinek.

*

Április 4-én délelőtt megkoszorúzták a városban felállított szovjet hősi emlékműveket. A Tisza parton, a Hősök-terén és a temetőben lévő emlékműveket elborították a hála virágaival a város üzemeinek, hivatalainak, iskoláinak, intézményeinek küldöttségei.

4 TASI-BRIGÁD ÁLLTA ADOTT SZAVÁT

A Papírgyárban Tasi Lajos brigádja teljesítette felszabadulásunk 11. évfordulójának tiszteletére tett vállalását. Márciusban teljesítményük 118 százalékot ért el. Rostból az év első negyedében 7146 forint értékűt takarítottak meg. A képen jobbról Tasi elvtárs Lipozencsics György gépvezetővel beszélget.

GÉPÁLLOMÁSAINKRÓL JELENTIK

Negyven traktor dolgozott április 4-én a kisújszállási határban

Hazánk felszabadulásának tizenegyedik évfodulóját munkával ünnepelte Szolnok megye dolgozó parasztsága. A tavaszeleji kedvezőtlen időjárás miatt megkövetelik a körülmények, hogy a mostani szép, egyre melegebb napokból egyetlen perc se szaladjon el kihasználatlanul. Egyetlen olyan falva sem volt a megyének, ahol ne dolgoztak volna a termelőszövetkezetek tagjai

és az egyénileg dolgozó parasztok.

A Kisújszállási Gépállomás traktor-parkjából negyven gép dolgozott a termelőszövetkezetek földjein az ünnepnapon. A sok fontos teendő közül sürgős a rizsföldek mielőbbi felszántása. A Szabadság, a Zöld Mező és az Ezüstkalász Termelőszövetkezeti csoportokban végezték ezt a munkát A város

három nagy termelőszövetkezetében, az Adyban, a Dózsában és a Petőfiben teljes erővel vetették a zabot és a cukorrépát.

Turkeve termelőszövetkezeti városban számos tsz, a többi között a Vörös Csillag befejezte a vetést a kukorica és napraforgó kivételével. Zabot, borsót, tavaszi árpát eddig mintegy háromezer holdon vetettek.

Mélyvetőgéppel vetik a kukoricát a Kunszentit! írton!

Gépállomás körzetében

A kukorica legfontosabb takarmánynövényünk, Szolnok megyében általában mindenütt megterem. Mivel nagytömegű növény, fejlődéséhez nagymennyiségű vízre, illetve csapadékra van szüksége. A mi alföldi éghajlatunk meglehetősen szélsőséges. A tavaszi esők után nyáron igen kevés csapadék szokott lehulani. Olyan kukoricatermelési módot kell tehát alkalmazni, amellyel elősegítjük, hogy a kukorica több nedvességhez jusson.

Néhány évvel ezelőtt a kunszentmártoni Za’ka Máté Tsz-ben kísérletképpen 38 holdnyi területen mélyvetésű géppel vetettük a kukoricát. A terméseredmény holdanként 21.35 mázsa csöves kukorica volt, a vele szomszédos egyéni parasztok földjének 7 mázsás termésével szemben. A talajelőkészítést ősszel 25—30 cm-es mélyszántással kezdtük, 5—6 cm-es altalajlazítást alkalmaztunk. Utána a

szántás egész télen át pihent. Tavasszal, amint a talaj pirkadt, si- mítóztunk. Amikor a hőmérséklet a talajba a 10—12 C fokot elérte, hozzáfogtunk a vetéshez. Közben kultivátorral ápoltuk a földet, hogy ne gyomosodjon ki. Ápolása a továbbiak során hasonló módon történt, mint a többi kukoricáé.

Az 1951. évi tapasztalatok alapján szerkesztettünk egy mélyvetésű kukorica-vetőgépet. Ez öt merev csoroszlyával van ellátva, amelyek egymás közötti távolsága 88 cm. A csoroszlyákat rögzítettek. A vetőgépen természetesen nyomjelző ké- szüék van, s ez biztosítja a pontos csatlakozó sorokat. A gépen ülő kezelő-személy egy kormánykerék segítségével a csoroszlyákat a kívánt mélységben a talajba süllyesztheti. Ezzel a módszerrel a kukoricát 18—20 cm. mé’yre vethetjük. A csoroszlyák elé egy-egy kis kormánylemezt szereltünk, amelynek az a lényege, hogy a vetés

előtt barázdát húz a talajban. így a csirának nem 18—20, hanem csak 10—12 cm mélységből kell előtörnie. Amint a kicsiny barázda, fenekéről a növény előtör, mindjárt érintkezik a napfénnyel és a. szabad levegővel. A kis barázdák a későbbiek során az első kapálást helyettesítő fogasolás alkalmával teljesen eltűnnek, s így a talaj teljesen síma felületű lesz.

E vetési módszernek nagy gyakorlati jelentősége van, mert a mélyeb talajrétegekből több nedvességhez jut a kukorica. Jobban fejlődik, jól bírja a szárazságot és megfelelő növényápolás mellett lényegesen több termést hoz. Ezt a módszert ebben az évben több termelőszövetkezetben alkalmazzuk, hogy ezzel is előmozdítsuk a kukorica terméshozamának emelését.

Szűcs Sándor

a Kunszentmártoni Gépállomás főmezőgazdásza

Már 12 traktoros teljesítette tavas** kampánytervét a Cibak- házi Gépállomáson

A tavaszi kampánytervek teljesítésében is igen jól haladnak a cibakháziak. A legfrissebb értékelés szerint 66 százaléknál tartanak. Tizenkét termelő- szövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport földjén kedd reggelig mindent elvetettek a napraforgó és a kukorica kivéte ével; De a napraforgó vetéséhez is hozzáláttak már. Jelenleg a nagyrévi Haladás és a tiszainokai Szabadság Termelőszövetkezet 20—20 holdas tábláin négyzetesen ültetik a napraforgó magvát. A szerződések szerint 480 holdon fog négyzetes kukoricát vetni a gépállomás. Elő- relátható'ag hétfőn hozzálátnak ehhez a munkához is.

Az eredményeket széleskörű versenyben érik el a traktorosok. A brigádok egymással vetélkednek. A gépállomás két legjobb brigádja — a Hunyadi-brigád Kovács János vezetésével és a Bercsényi-brigád Nagy Vincze vezetésével — csupa fiatalokból áll. Hosszú idő óta versengenek a magasabb eredményekért. Jelenleg a Hunyadi-brigád az első: tavaszi kampánytervét eddig 82 százalékra teljesítette. A versenytárs 77 százaléknál tart. A brigádok közötti verseny számos kiváló egyéni teljesítményre vezet. Egy hónappal a kampány lezárulása előtt tizenkét traktoros teljesítette a gépállomáson tavaszi kampánytervét.

Ezek között van Horváth

istván DISZ-tag 155 százalékkal, Cimrák János 140 százalékkal és Szijj Sándor 135 százalékkal.

így ünnepeltek a megyében

Kitujtxálláton már kedden ünnepi díszbe öltöztek az utcák. A termelőszövetkezetek székházait, a főútvonalakat zászlók, feliratok díszítették. Este a kulturotthonban gyülekeztek a termelőszövetkezeti város lakói, ahol az ünnepi gyűlést másféléről színvonalas kultúrműsor zárta be.

Negyedikén délelőtt koszorúzást ünnepség volt, 31 koszorút helyeztek el a szovjet hősök emlékművére.

A délután sportműsorral telt el. Este több termelőszövetkezetben, pé'dául a Táncsics, Petőfi Tsz-ben, a két gazdakörben, a kulturotthonban és a területi DlSZ-szervezet- ben vacsorák, illetve bálák voltak. 4 töröktxentmiklóti tárát minden községében április 3-án tartották az ünnepi gyűléseket, amelyeken méltatták április 4. jelentőségét. Szerdán koszorúzási ünnepségeket és felvonulásokat rendeztek. Kétpón, ebben az új községben, amely a felszabadulás óta létesült, szabadságunk 11. évfordulóján, a termelőszövetkezetek feldíszített lovaskocsikkal vonultak fel. Mintegy ötven DISZ-fiatal kerékpáron, tíz- tizenöt magyarruhás fiú lóháton haladt a menetben. Az MNDSZ asszonyok, az úttörők és a mintegy ötszáz ember a szabadtéri színpad köré sorakozott, ahol az ünnepi beszéd után színvonalas kultúrműsorban gyönyörködhettek.

4 íitxatxenlimrei Fehér Imre Tm% tagjai április 4-én 75 hold tavaszi búzát és 30 hold árpát vetettek el. Felszabadulásunk évfordulóját is munkával ünnepelték. A három növénytermesztési brigád tagjai teljes létszámmal a földeken tevékenykedtek, három vetőgéppel vetették a tavaszi árpát. A szovjet

hősök emlékművének megkoszorúzásánál öttagú küldöttség képviselte a termelőszövetkezeti tagokat.

Turhevén a Vörös Csillag Tsz székházát szépen feldíszítettük április 4-re. Keden este a kulturotthonban ünnepi gyűlésen emlékeztek meg városunk dolgozói felszabadulásunkról, az eltelt 11 esztendő sikereiről. Többen kaptak díszoklevelet és kitüntetést a kulturális munka terén végzett kiváló munkájukért. Az ünnepi gyűlés után Dunajevszkij „Szabad szél” című nagyoperettjét mutatta be a turkevei ktsz. kulturcsoportja. — Csótó Géza, Turkeve, Vörös Csillag Tsz.)

Karcagon zeneszó ébresztette az ünnep reggelén a város lakosságát; A piactéren lezajlott ünnepségen a honvédség dísz-százada vonult fel először, majd megkezdődött a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása;

Az első koszorút Kovács István élvtárs, a párt-végrehajtó bizottság titkára helyezte el, majd Mátyus Imre tanácselnök e’.vtárs tette le a koszorút a város dolgozói nevében. Utána sorra helyezték el koszorúikat a helyi DISZ bizottság, az MNDSZ szervezet és a MÖHOSZ, . az Április 4, a Béke, a Szabadság, a Lenin és a többi termelőszövetkezetek, a vállalatok 'és intézmények;

A koszorúzás után a kulturotthonban rendezett gyűlésen Kovács István elvtáns mondott ünnepi beszédet, méltatta a felszabadító szovjet hősök érdemeit, azt, hogy a Szovjetunió nélkül a magyar nép ma nem ünnepelhetne szabad országban s egyben kifejezte további ragaszkodásunkat felszabadítónk iránt.