Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-06 / 82. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 195«. április 6. „fl kommunista párt győzelmeinek forrása a leninizmus iránti hűség“ _ A Pravda ■ szerkesztőségi cikkének kivonata —­Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi jelen­tőségű határozatait egyöntetű he­lyesléssel fogadja minden pártszer­vezet, az egész szovjet nép. A vá­rosi és kerületi pártszervezetekben mindenütt tartottak pártaktlvaér- tekezleteket, most tartják az alap­szervi taggyűléseket. A pártaktíva- értekezletek és a taggyűlések újból megmutatják pártunk tömör egysé­gét, összeforrottságát harci vezér­kara, a lenini központi bizottság körül; A cikk utal az SZKP XX: kong­resszusának a központi bizottság beszámolója alapján hozott határo­zatára, amely kimerítő világosság­gal jellemezte azoknak a nagy győzelmeknek fonásait, amelyeket a szovjet nép a kommunista párt és a lenini központi bizottsága ve­zetésével vívott ki. Ezután a cikk arról beszél, mi­ként fejlesztette V: I; Lenin to­vább Marx és Engels tanítását, majd szól a marxista proletárpárt megszületéséről, a párt tevékenysé­géről, az októberi forradalmat meg­előző, majd az azt követő időszakban és hangsúlyozza: Lenin tudományo­san megalapozott programot dolgo­zott ki a gazdaságilag elmaradott Oroszországnak élenjáró és erős szocialista hatalommá való átvál­toztatására. A kommunista párt lelkesítette a néptömegeket a nagy történelmi alkotó munkára, a szo­cializmus építésére: A leninizmus azt tanítja, hogy a szocializmus és a kommunizmus egyetlen anyagi alapja csakis a nagyipar lehet, amely képes újjá­szervezni a földművelést is és hogy „csakis akkor győzünk végérvénye­sen, ha az országot villamosítják, ha az ipart, a mezőgazdaságot és a közlekedést a korszerű nagyipar technikai bázisára alapozzák”. A párt a tudományos elméletet szem előtt tartva, irányította az ország iparosításáért folytatott harcot, a legfőbb erőket a gépi nagyipar, a termelési eszközök termelésének elsődleges fejlesztésére összpontosí­totta. A párt a lenini szövetkezeti terv megvalósításával és a szocia­lista ipar erejének felhasználásá­val a dolgozó parasztok millióit vitte harcba a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáért. Az ország hatalmas arányú gazdasági fellen­dülését a szocialista kultúra virág­zása, a szovjet társadalom szellemi gazdagságának gyarapodása kí­sérte. A párt megtörte a treckisták, zi- novjevisták, a jobboldali opportu­nisták, a burzsoá nacionalisták, va­lamint a kapitalizmus visszaállítá­sára törekvő többi csoport ellenál­lását és elvezette a szovjet népet a nagyszerű győzelemhez — a szocia­lizmus diadalához: A leninizmus eszméi lelkesítették a pártot és a népet a békés építés éveiben. A honvédő háború idősza­kában a szovjet emberek a párt vezetésével hősiesen védelmezték a haza szabadságát és függetlensé­gét és megmentették az emberisé­get a fasiszta leigázás fenyegetésé­től. A szovjet emberek saját tapasz­talataikból győződtek meg arról, hogy a kommunista pártnak a le­ninizmus elveire alapozott politi­kai és gazdaságszervező tevékeny­sége, politikája a legmagasabbren- dű és a legnemesebb célt szolgálja — a kommunista társadalom fel­építését, a nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítését. Dicsőséges, de nehéz volt az az út, amelyet elsőnek a mi orszá­gunk épített ki a párt vezetésével ahhoz a magaslathoz, amelyen most vagyunk és ahonnan már lát­juk az új, széles távlatokat, látjuk a nemes célt — a kommunizmust. összes eredményeink forrása a kommunista párt politikájának he­lyessége, hűsége a marxizmus— leninizmus nagy zászlaja iránt. • A kommunista pártnak és köz­ponti bizottságának egész tevé­kenységét következetesen áthatja a történelmet alkotó nép, a társada­lom összes anyagi és szellemi gaz­dagságát teremtő nép forradalmi energiájába vetett mélységes hit. A leninizmus azt tanítja, hogy a tö­megek élő alkotó munkája a társa­dalmi fejlődés fő mozgatóereje. Az élő, az alkotó szocializmus maguk­nak a néptömegeknek az alkotása. És mindaz, amit hazánk az elmúlt évtizedek során eléírt — a leniniz­mus diadala, az egész szovjet nép és kipróbált vezetője, a kommunis­ta párt hősi erőfeszítéseinek ered­ménye. Mint ismeretes, a személyi kul­tusz, amely széleskörűen elterjedt J. Vj Sztálin életének és munkás­ságának utolsó időszakában, fékez­te a kezdeményezés és az aktivitás fejlődését, a párt és a néptömegek szerepének, lekicsinyléséhez veze­tett, nemkevés további nehézséget gördített építő munkánk elé, nagy kárt okozott az ügyünknek. A sze­mélyi kultusz maradványai ellen felvett erélyes harc a hatalmas néptömegek politikai és munkaak- tivításának újabb fellendülését eredményezte. A kommunista épí­tés ügye szempontjából páratlan jelentőségű az, hogy a párt közpon­ti bizottsága visszaállította és fej­leszti a párt és az állami élet leni­ni normáit és elveit. A kommu­nista párt a személyi kultusz kö­vetkezményeinek felszámolása so­rán, a bírálat és az önbírálat kö­vetkezetes alkalmazásával teljes egyenességgel feltárta az állam- apparátus munkájában észlelhető komoly fogyatékosságokat, a mező- gazdaság és néhány iparág elmara­dásának ókait, megjelölte e fogya­tékosságok kiküszöbölésének konk­rét útjait, az egész szocialista ter­melés további nagyarányú fellendí­tésének, az államigazgatási szervek tökéletesítésének és fenntartási költségei csökkentésének útjait. A párt intézkedései, amelyeket az egész nép támogat, lehetővé te­szik a szocialista rendszerben rej­lő hatalmas tartalékok teljesebb kihasználását, észrevehető pozitív eredményeket hoznak a gazdasági építésben, biztosítják a szovjet or­szág további gazdasági és kulturá­lis fellendülését; A cikk a továbbiak során a ha­todik ötéves terv lenyűgöző távla­tairól szólva hangsúlyozza, hogy a hatodik ötéves terv fontos lépés a Szovjetunió fő gazdasági feladatá­nak megvalósításához vezető úton. E feladat: utólémi és túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országo­kat az egy főre jutó termelésben. Ezt a feladatot meg lehet oldani és meg fogják oldani történelmi szempontból rendkívül rövid idő alatt — hangzik a cikkben: — Meg fogják oldani azért, mert az egész szovjet nép legközvetlenebb ügyé­nek tekinti a párt politikáját, az általa kidolgozott terveket és hő­siesen harcol azok megvalósításá­ért. A nép pedig egy olyan párt vezetésével, amilyen a mi dicső kommunista pártunk, minden aka­dályt és nehézséget leküzd előre­haladása útján és megoldja a kom­munista társadalom felépítésének világtörténelmi jelentőségű fel­adatait. (Holnapi számunkban folytatjuk.) A* április 4-í műszak eredménye az Alesiszigeti Állami Gazdaságban Az Alesiszigeti Állami Gazdaság dolgozói úgy határoztak, hogy ápri­lis 4-ét, hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját munkával ünnepe­lik. Ezen a napon minden dolgozó a szokottnál jobban és többet dol­gozott, Komoly verseny alakult ki a munkacsapatok és egyéni dolgo­zók között. A vállalásokat nemcsak teljesítették, hanem valamennyi dolgozó jóval túlteljesítette. Huli- mai József és Bugyi István 7 kát. hold rizsföldet szántott fel, Viczán Mihály Zetorral 25 kát. holdat mű- trágyázott meg, Füleki János 45 kát holdat íogasolt él, Szabó Gyula SO kát. holdat hengerezett, Szél Béla munkacsapata a hagyma- duggatásnál 230 százalékot Dimó József munkacsapata pedig 220 százalékot teljesített ezen a napon. Kimagasló eredményeket értek él a vándorzászlóért hacoló női és férfi munkacsapat tagjai. Ugyanis a napi teljesmény dönti el, hogy melyik munkacsapat nyeri el a zászlót. A nagy csatát a női mun­kacsapat nyerte meg. Fejenként 325.08 négyszögöl teljesítménnyel. A férfi csapat nem sokkal maradt le, mindössze 0.12 négyszögöl telje­sítménnyel, de ez elegendő volt ah­hoz, hogy a női csapat vigye el a zászlót. Az április 4-i műszak ünnepség­gel végződött. Pompor Istvánná, párttitkár. A törökszentmiklósi járás vezet a vetési versenyben 1. Törökszentmiklósi járás 2. Karcag 3. Törökssentmlklós 4. Turkeve 5. Jászberényi járás 6. Szolnoki járás 7. Jászapáti Járás 8. Kunszentmártoni járás 9* Szolnok 10. Jászberény 11. Kisujssállés 12. Mezőtúr 13. Tiszafüredi járás 14. Kunhegyes! járás A tavaszi munkák most már tel­jes erővel folynak megyénk terü­letén. Eddig 77S kh. tavaszi búzát, 15 307 kh. árpát, 73 kh. burgonyát, 1084 kh. napraforgót, 2117 kh. za­bot, 410 kh. lucernát vetettek el. A számok ugyan nagyok, ennek el­lenére azonban komoly lemaradás tapasztalható kivétel nélkül minden korai vetésnél. A tavaszi búza ve­tését, csak 12 százalékig teljesítet­ték termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjaink. A tavaszi árpa vetésé­nél jobb az eredmény, mert több mint 50 százalék, mégis lemaradás­ról kell beszélni, ugyanígy a zabnál, napraforgónál Is. Ezért nagyon sür­gősen be kell fejezni a korai mag­vak vetését. Az őszi kalászosok fejtrágyázásával sem dicsekedhe­tünk, mert a tervet még csak 32 százalékig teljesítettük, az istálló- trágyázást tervet pedig csak 17 százalékig: A tavaszi munkák végzésében a törökszentmiklósi járás halad az élen. Itt a tavaszi árpa vetése már 70 százalék körül van, a zab ve­tése pedig 60 százaléknál tart; A fejtrágyázásban és istállótrágyá­zásban is jó eredmények vannak. A termelőszövetkezetek és terme­lőszövetkezeti csoportok jól állnak a tavaszi vetéssel, az egyénileg dolgozó parasztoknál azonban ko­moly a lemaradás. A tervet még mindössze csak 47 százalékig telje­sítették. A járás vezetői most már sokkal nagyobb gondot fordítsanak az egyénileg dolgozó parasztok mozgósítására. Utolsó helyen kullog a kunhe­gyes! járás. A járás területén sem­mivel sem rosszabbak az adottsá­gok, mint a törökszentmiklósi já­rásban, mégis lassan és vontatot­tan halad a tavaszi munka. A ta­vaszi búzavetés tervét csak 2 szá­zalékra teljesítették. Tavaszi árpá­ból 45 százaléknál tartanak, bur­gonyát, napraforgót, a legutóbbi je­lentés szerint, még egyáltalán nem vetettek. Az istállótrágyázási ter­vet is csak 8 százalékra teljesítet­ték. Lemaradásukat csak azzal le­het magyarázni, hogy későn fogtak hozzá a munkákhoz és nem olyan ütemben haladnak vele, ahogy ar­ra szükség volna. A járás vezetői gondoskodjanak arról, hogy jobb szervezéssel, minél előbb földbe kerüljenek a tavaszi magvak. Nincs idő már arra, hogy értekezleteket, tanácskozásokat tartsanak, hanem ezek helyett kint segítsék a mun­kákat; A legfontosabb feladat most az, hogy minden erőt mozgósítsunk a vetés mielőbbi befejezésére. A já­rási, városi főagronómusok állan­dóan végezzenek minőségi ellenőr­zéseket, mert nem mindegy, hogy a tavaszi vetéseket hogyan végzik el. Az eddigi tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a szolnoki járás és vá­ros főagronómusainak kivételével a többiek elhanyagolják ezt a ten­nivalót. Sok hiba mutatkozik még a vető­magcsere területén Is. Tlszabő köz­ségben 30, Tlszaburán 39, Tlsza- szentlmrén 40 mázsa tavaszi árpa kicseréletlenül áll. A kunszentmár­toni járásban az öcsödl Szabadság Tsz-nél még a mai napig sem cse­rélték ki a 110 mázsa másodfokú tavaszi árpát. Hasonló a helyzet a karcagi Szabadság Termelőszövet­kezetnél. Természetesen nem szabad elfe­ledkezni a korai magvak vetése mellett a kukoricavetésre való fel­készülésről sem. A rendelkezésre álló időt fel keli használni arra, hogy a dolgozók megismerjék a négyzetes vetés helyes módszereit. Ugyancsak gondoskodni kell ar­ról is, hogy azokat a talajokat, amelyekbe kukorica kerül, vagy egyéb később! növény, állandóan gyommentesen, megfelelő állapot­ban tartsák. MTVB Mezőgazdasági Igazgatóság AZ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HÍREI Mikrobarázdás lemez-est az árvízkárosultak megsegítésére A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társulat, a Varga Katalin Leánygimnázium és a Móricz Zsigmond Kultúrott­hon április 8-án (vasárnap) d. u. 5 óráké.- mikrobarázdás lemez-estet rendez Szolnokon a volt Petőfi kultúrotthon helyiségében (Költői A: u. 10. SZ.); A műsor első részében Zenaida Pali! és Svéd Sándor népszerű operaáriáit közvetítjük. Szünet után Yma Sumae ősi inka (indián) dalokat énekel, ezt követően pedig brazil és argentin népdalokat forgatunk; Yma Sumac dalaiban az An­des hegység vidékén virágzott ősi civilizáció muzsikája szólal meg. Az Inkák életében a zene évezrede­ken keresztül élénk szerepet ját­szott, a zenészek az inka népközös­ség legmegbecsültebb tagjai vol­tak. A már világhírűvé vált mű­vésznő nagy érzelmi erővel tolmá­csolja népének gazdag dallamkin­csét. A nyelvet, amelyen énekel, ma is húszmillió ember beszéli Dél- Amerikában: A kisérő zene irányítója M. Vi- vance, a régi Inka kultúra tekin­télyes ismerője, ö jegyezte le és gyűjtötte össze először az inka dal­lamokat és ritmusokat; A lemez-est teljes bevételét e rendező szervek az árvízkárosultak megsegítésére továbbítják. Jegyek 3 Ft-os árban (diákjegy 2 Ft) a TTIT megyei titkárságán (Tán­csics u. 5. fsz.), a Megyei Könyv­tárban és a helyszínen kaphatók) * Április 6-án (pénteken) este 6 órakor a Közlekedés-Műszaki Egyetemen „Mi a lélek?” címen tartja meg előadását Tóth Sándor egyetemi tanársegéd. Belépés bér­lettel, vagy a helyszínen váltható 2 Ft-os belépőjeggyel. A megyei szervezet műszaki szakosztálya április 6-án (pénte­ken) este 6 órakor tartja szokásos havi összejövetelét a szolnoki klub­ban. Ez alkalommal dr. Molnár László főmérnök a szalmacellulóze- gyártás műszaki problémáiról tájé­koztatja a szakosztály tagjait. Az összejövetelre a város mérnökeit, műszaki dolgozóit szívesen látja a szakosztály vezetősége (Táncsics U; 5. fsz.). Fajelmélet és tudomány címen tartott előadást Malán Mihály, is­mert antropológus f. hó 5-én a Tár­sulat szolnoki klubjában. Tessék talán az aktaszám mögé is nézni... 4 mentősofőr — ha lehet így mondani — katonás feszes­séggel állt a lakáshivatal tisztvise­lője előtt. Miközben köszönt, fino­man összekoccantotta a bokáját s élénk apró szemével igyekezett ki­tapogatni, milyen hangulatban van most az elvtárs. A hivatalnok felnézett Sápadt arcában volt valami bagolyszerű, rnagábafordult Keskeny homlokán darabokra törtek a ráncok. Mint az olyan embereknél, akiknél a fog­lalkozással együtt jár, hogy egyik gondból ki, a másikba be. Fáradt szeme pillanatokig mozdulatlanul meredt az előtte hajlongó se öreg, se fiatal férfira, aztán bántó mo­solyra fanyalodott. — Szabadság;; s Azért nem fel­tétlenül szükséges bök ázni — öre­gem .: • Na, mit akar? Rigó Ferenc megbiccentette hety­ke tartású fejét. Mosolyogva, eny­hén elpirulva válaszolt. — Ezt ne tessék úgy venni. Nem alázatosság. Megszoktam a fegyel­met. Valahogy az én foglalkozásom megköveteli, hogy katonának érez- zem magam. Az emberek élete ko­moly dolog..; Kedves elvtárs, sze­retném tudni, mikor költözhetek kis házamba? — Mutassa az iratait;;: Hogy is? Aszongya, hogy aszón gya ket­tőezeré gy-per-ezerkf encszázötven­öt.;. Mindjárt, egy pillanat. Meg­van. Itt is van... Hát sajnos, még semmit sem mondhatok. — Két éve húzódik az ügyem. Ennél a hivatalnál több mint fél éve. Hányszor jöttem már be Kar­cagról — hiába. — Hohó barátom, hát akik hu­szadszor jönnek? A gépkocsivezető továbbra is pe­dáns, könnyed vigyázzban állt. Ar­cán sem meglepetés, sem csalódás nem látszott Tudott uralkodni ma­gán; Jól nézne ki, ha a betegek előtt elárulna valamit arckifejezé­sével, Pont ő, aki segíteni akar raj­tuk; Csinos kék tányérsapkáját Bar­kós. könnyed mozdulattal áttette egyik kezéből a másikba 6 benyúlt a bundabéléses kabát belső zse­bébe. Készséges meghajlással egy hivatalos írást tett a tisztviselő asztalára. — Nem akarok dicsekedni, tessék elhinni;:: Most kaptam meg ötöd­ször a kitüntetést a 100.000 km-es mozgalomban elért eredményei­mért. —■ Látom, elvtárs;:: Ez a „ki­váló dolgozó” jelvényről 6zóló ér­tesítés. Gratulálok hozzá — nyúj­totta illemből a kezét. — De mi lenne, ha minden sztahanovista la­kásért jönne? iPigó most egy albumfélét vett élő. Azt is odaadta s udva­riasan, rábeszéljen ösztökélte a tisztviselőt. — Lapozgasson csak bele az elv­társ. Amaz tessék-lássék nyitogatta az albumot Régi, megsárgult lapok. Olyan finom papírból, mint a kis­lányok emlékkönyve. Bejegyzések százai, újságkivágások. Orvosok, betegek, hozzátartozók százainak köszöneté a gyom mentésért. «— Hm igen, látom, derék — mor­molta unottan s rövid böngészés után letette az albumot az asztalra. Nem engedte még el egészen, a mutatóujját bent hagyta a lapok közt. Érezte, hogy kurtán-furcsán intézné el a látogatót, ha máris visszaadná, — Szóval eűvtáns, hogy is? Nézze, fel Is írom azonnal ide erre az emlékeztető naptárra: ket- tőezeregy. Ez az aktaszáma. Mi­helyst ;; i — Elvtársi — szólalt meg válto­zatlanul nyugodt hangon a sofőr, — Megértem, hogy nehezek a la­kásviszonyok. De huszonhét esz­tendei szolgálatom gyümölcse lenne ez a házacska, amit itt Szolnokon megvettem.:» Tetszik tudni, mit jelent huszonhét esztendőt lehúzni, éjjél-nappal:: ■ — Nana, azért ez már túlzás — feszengett a hivatalnok. — Hiába akar meghatni, ha nincs lakás I/ áratlanul újabb füzet került ~ élébe. Idegesen fésült a ha­jába ujjaival. Csuda erőszakosak az emberek: Rámásznak. Nem mennek le a nyakáról, fojtogatják. Mi ez már megint? — nyitott mér­gesen a füzetbe. — Tessék elhinni, szolgálati időm alatt még csak beteg se voltam, szabadságon se voltam, mert nem adtam ki kezemből a kocsit más­nak. Huszonhét év alatt hárommal jártam mindössze. Az elsővel hu­szonegy esztendeig egyfolytában, összesen egymilliókétszázezer kilo­métert mentem velük. — De jól összeállította az agítá- eiós érveit? Mondtam már, mi­helyst lesz, maga az első. A gépkocsivezető, mintha nem is hallotta volna. — Ez itt — mutatott a füzetre ■— a kilencszázönvenkettes csehsz’o- vákiai nyaralásom naplója. Felsőbb rendelkezésre mentem. — az volt életem első szabadsága — akkor lettem először sztahanovista. Azóta ötször, —- Szép. szép — érdekes — für­készett a gépírásos lapokon a hiva­talnok, anélkül, hogy látott volna

Next

/
Thumbnails
Contents