Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-29 / 102. szám
SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1356. április 28. FELEMELKEDESÜNK NAGYSZERŰ PROGRAMJA Taggyűlésen ismertették a második ötéves terv irányelveit Jánoshidán pénteken este a községi alapszervezetben és a Dimitrov Tsz- ben is sokáig világosság veit. Mindkét helyen párttaggyűlést tartottak, amelyen a község és a termelőszövetkezet kommunistái ismerkedtek második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseivel. A Dimitrov Termelőszövetkezetben mintegy harminckét párttag hallgatta nagy figyelemmel a beszámolót és az ezt követő vitában elmondották véleményüket arról, milyen feladatok hárulnak a tsz- tagokra a terv megvalósítása során. Varga István elvtárs szinte valameny- nyiük véleményét summázta, amikor arról beszélt, hogy második ötéves tervünk irányelveit örömmel fogadja, hiszen ez újabb komoly lépést jelent a nép jólétének a szocializmus építésének útján. A második ötéves terv n-ánytervezetében szerepel az, hogy csökkenteni kell a lóállományt. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban volt olyan nézet, hogy a lovak helyett ökröket kell beállítani igavonásrá. Több tsz-tag, így Szénási János is, helyesen foglalt állást abban, hogy a lóállomány csökkentése érdeke a termelőszövetkezetnek, hiszen a lótartás igen sokba kerül. A Dimitrov Tsz-ben is arra kell törekedni, hogy fokozottabban alkalmazzák a gépeket és a csökkentett lóállomány mellett gyarapítsák a szarvasmarhák, elsősorban a tehenek számát. így biztosítva lesz a trágyaterme- !és is, s emellett a szarvasmarhaállomány nagy mértékben növeli a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. Bata István elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke arról szólt, hogy a mező- gazdaságban a kettős feladat megoldása — a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a terméshozam 27 százalékos növelése — komoly feladatot ró a tsz- tagokra és a gépállomási dolgozókra is. Az utóbbi időben komoly mulasztásokat követtek el a tsz fejlesztése terén. Hivatkozva arra, hogy a tavaszi szántás-vetés lekötöt te erejüket, nem végeztek állandóan felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között annak érdekében, hogy közelebb hozzák őket a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Ezen sürgősen változtatni kell, mondotta T. Kiss Ferenc elvtárs is, hiszen a termelőszövetkezetnek létérdeke a fejlesztés, ezzel egyidőben a megszilárdítás. Bőven van tennivaló a takarmányalap biztosítása. főleg a kukoricatermesztés fokozása érdekében. Az idén szántóterületüknek mindössze 14 százalékát vetették be kukoricával. S ahhoz, hogy teljesíteni tudják a terv előirányzat alapján a sertések számnélküli gyarapítása helyett a súlygyarapodást több takarmányra van szükség. A tsz-tagok saját tapasztalatukból tudják, hogy lehetőség van a sertések hizlalásánál a súlyemelésre. Viszont náluk is előfordult, hogy takarmányhiány miatt 150 kilogrammos súlyban adták le azokat a hízókat, melyek egy hónap múlva 180—200 kg-ot is elértek volna. Ez évben a gondos növényápolással igyekeznek fokozni terméshozamukat. A párttaggyűlés azt tükrözte, hogy a Dimitrov Tsz kommunistái megértették: második ötéves tervünk célkitűzéseit még gondosabban áttanulmányozva, a pártonkívüli tsz- tagokkal is megismertetve, saját munkájukra kell vonatkoztatni s nap, mint nap tevékenyebben részt kell venniök annak megvalósításában. N. K, Ünnepi műszak a Fűtőházban Az egész ország népe megvitatja Büszke örömmel olvastam a második ötéves terv irányelveinek tervezetét, melyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nyilvános megtárgyalása céljából bocsátott az ország dolgozói elé. Hatalmasok azok a, feladatok, amelyeket meg kell oldani, de már maga az a tény, hogy az egész ország dolgozó népe megvitatja, javaslatokat tesz a végrehajtására, biztosíték arra nézve, hogy a második ötéves tervet sikeresen megvalósítjuk. A számok mögött mindenütt meglátni a dolgozó embert, a róla való fokozott gondoskodást. Az ipari termelés növelése, a műszaki színvonal emelése, a mezőgazdasági termelés fokozása, a reálbérek emelése. 200 ezer új lakás, az egészségügyi intézmények bővítése, mind-mind a dolgozó nép érdekében történik. Mint vegyipari üzem dolgozója, különös örömmel olvastam a vegyipar fejlesztésére vonatkozó tervezetet, különösen ami a mi üzemünkre venatkozik. Szolnokot a kénsavgyártás bővítéssel és a szuperfosz- tát-üzem létesítéssel új vegyipari központtá kell fejleszteni — mondja a tervezet. Ez fokozott felelősséget hárít ránk, Tiszamenti Vegyiművek dolgozóira: DJ Í3Í Részt kell vennünk az idevonatkozó tervek készítésében. __ Fel kell tárni mindazokat a rejtett tártaiéiul kokat, amelyek növelik a munka termelékenységét, biztosítják a tervek maradéktalan teljesítését. Alapo san tanulmányoznunk kell a második ötéves terv irányelveit, javaslatainkkal, észrevételeinkkel hozzá kell járulnunk a második ötéves terv teljesítéséhez s ezen belül a korszerű vegyipar fejlesztéséhez. Dolgozótársaim nevében is ígérhetem, hogy helyt fogunk állni a kitűzött terv megvalósítása során, mert tudjuk, hogy a második ötéves terv végrehajtásával emelkedik a dolgozó nép életszínvonala, meggyorsul a szocializmus építése hazánkban. Mucsányi Kálmán, Szolnok Tiszamenti Vegyiművek A május 1-i műszakon gyakran indulnak ki a szolnoki Fűtőházból nagyterhelésű vonatok. Ezek gépet és eftérgiát takarítanak meg, gyorsabbá, gazdaságosabbá teszik az áruszállítást. A 411—328-as számú mozdony most „jár ki” a fűtőházból. Kiss Gyula mozdonyvezető és két fűtője — az állomás és a vontatási telep közös vállalása szerint nagyterhelésű vonatot továbbít Budapestre. Két érkező vonatból egyet csináltak s így gépükkel a rendes terhelésen felül még 960 tonnát visznek. Elektromágnes a vetőgepen A kazahsztáni szűzföldeken óriási területet vetnek be idén kukoricáival. A mezőgazdasági géploeze- lök azt kutatják, hogy milyen modem fokozhatják a munka-termelékenységet ennek az értékes növénynek a vetésénél. Nagyon jó újítást dolgozott ki V. Pavlov, a komszomolszki gépállomás elektrotechnikusa. Az ő általa javasolt ■négyzetes-fészkes vetési módszerhez nem kell mérődrót, amelynek alkalmazása igen sok időibe és munkába, kerül. A gépállomás műhelyében két-három vetögépből álló tagokat állvtanak össze. Minden vetőaéo alvázára, a négyzetes tengely középső csapágya mellé patkóalakú elektromágnest szerelnek, A vetőgépek vetőszerkezetei önműködően kapcsolódnak be. Egy három vetőgépből összeállított ag- reoát egy nap alatt 60 hektár kukoricái vethet. A komszomoLszki gépállomás traktor istáinak példája nyomán szerelik fel az akmolimszki kerület más gépállomásai is a vetőgépeket. Újabb kormánykitüntetésak A Népköztársaság Elnöki Tanácsa k ormán yki tü n t et ésék e t adományo zott a pártmunka, a terme’és, a kulturális ólet, valamint több minisztérium és állami intézmény te rületén kiváló munkát végzett dől gozóknak. Közöttük Árvái István elvtárs, a jászberényi járás: pártbizottság elsőt:t'kára a Munkaér- demrend kitüntetést kapta. A kitüntetéseket szombaton délelőtt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának e’nöke adta át az Országházban. (MTI.) Tekintélyes súly ez. de Kiss Gyula és fűtői jól felkészültek az útra. Megállás nélkül akarják Budapestre vinni a vonatot. Mikor elérkezik az indulás perce, a mozdony hosz- szút sípol és szinte helyből akar egyszerre nekifutni a nagy útnak. Ez nem megy így, a kerekek köszörülik a sínt. Ilyen nagy terhet csak óvatosan lehet mozgásba hozni. Kiss Gyula mozdonyvezető homokot fúvat a kerekek alá a sínekre, hogy nagyobb legyen a tapadás. Most már szépen lassan megmozdul a kocsisor, majd fokozódó sebességgel gördül ki az állomásról, 3 óra hossza alatt Budapesten lesznek. Pintér Béla mozdonyvezető és fűtői a 411—363-as géppel indulnak szintén Budapest felé — ez lesz a második nagyterhelésű vonat ezen a napon; ők „csak” 767 tonnát visznek terven felül, szintén megállás nélkül, rövidített menetidővel. Jó utat kívánunk nekik. Meg is érdemlik, mert a két brigád egy nap alatt két mozdonyt és két út üzemi költségeit takarítja meg. Sz. J. Munkahely művezető és anyagkezelő nélkül A József Attila utca sarkán nagy építkezés kezdődött. 23 lakást építenek a • szolnoki olajbányászok számára. Érdekes munkahely ez. Se művezető, se anyagkezelő, se raktárkezelő nincs itt. Az építkezés mégis jól, szervezetten halad. Kőművesek, vasbetonszerelőik és a többi szakmunkások folyamatosan do'goznak. Egy 32 tagú komplex brigád, Szakadáth János vezetésével egyösszegű utalvány alapján, épít. S ennek igen nagy előnye van. Legkézzelfoghatóbb talán, hogy az átlagkereset — a brigád minden tagját beleértve — eléri az 1200 forintot. Ennél még nagyobb anyagi ösztönző erő is van. Az építtető 15.000 forint célprémiumot tűzött ki arra az esetre, ha a munkát idejében, illetve Idő előtt e'végzik. Ennek meg is van a lehetősége, Szakadáth elvtárs, a brigádvezeió, Széllesi elv társ és Kovács Károly, a technikus igen jól szervezik, Irányítják a munkát, úgyhogy az építőmunkások november 7-re mór laik'hatóan át akarják adni a lakásokat. Ennek alapján versenyre hívták a szolnoki piaciért 76 új lakás építőit — S azóta már tart a vetélkedés. A Szakiadáth-brigád kezdeményezésére felfigyeltek a többi munkahelyeken Is. A tiszasülyi 200 vago- nos tárház építői augusztus 1-re ígérték meg az építőmesteri munkák befejezését és ennek alapján versenyre hívták a megyei építővállalathoz tartozó turkevei tárház, építőit. A verseny megszervezésben és elindításában jó munkát végzett a 22-es építővállalat párt-alap- szervezete és üzemi bizottsága. 130 hold négyzetes kukorica egy darabban T iszaföíldv áron még nem volt egy tagban 130 hold- négyzetesen vetett kukorica. Fel is keltette az egyéni parasztok érdeklődését. Nem eggyel fordult elő, hogy arraj áriában nem tudott anélkül elhaladni, hogy ne érdeklődjék a négyzetes vetés módja után. Lopva vagy nyíltan nem egy gazda kaparta ki a kukoricát, hogy vajon az a vetőgép pontosan ott teszi-e le azt a szemet, ahol éppen kell. De a tsz-tagok előtt sem volt megszokott dolog. Most már azt várják, hogy kikeljen, s hozzáláthassanak a kereszt- ben-hosszában történő gépi kapáláshoz. A 130 holdas tábla a Lenin Tsz-é. A napokban fejezték be a négyzetbevetést. Persze, nem volt könnyű dolguk, de ott segítettek magukon, ahol tudtak, legelőször is gondos, alapos munkaszervezéssel. A jó talajelőkészítés után április 17-én hozzáfogtak a vetéshez. Persze először bizony nehezen ment. Bármilyen alapos volt is az oktatás. amelyben a Cibakházi Gépállomás részesítette a négyzetbevető biigád tagjait a gyakorlat, az összeszokottság hiánya gátolta a munkát. Azonban csak az első napokban, később úgy haladt a munka, mintha mindig ezt csinálták volna. Április 21-én este még 30 holdat hagytak vetetlenül a munkából hazatérő négyzetbevető brigád tagjai. Másnap 4 órakor kezdték a munkát, és rekordot állítottak fel. Igaz, lement már a nap, amire haza indulhattak, de bevetették mind a 30 holdat. A vetési munkákban különösen dicséretet érdemel Révész Benjámin, a Cibakházi Gépállomás zetorosa, Bodnár József, Juhász IL András. Simon Pál., Zagyi Sándor, Losonczi László, Boda József és Takács Gyula, a vetéshez beosztott, brigád tagjai. Irlőinrásielentt» «— Várható időjárás vasárnap estlr: Változó felhőzet, ma míg sokfelé, holnap kevesebb helyen záporeső, helyenként zivatar. Időnként élénkebb déli— délnyugati szél. A nappali felmelegedés fokozódik. A várható legalacsonyabb hőmérséklet ma cjjel: nyolc—tizenegy, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap tizennyolc — huszonegy fok között. (MTI). ' (Folytatás.) A z ősemberben, természetes, meg volt a törekvés arra is, hogy a természet túszon tagságain úrrá legyen, legyőzze azokat. Az ősember szerszámai azonban kezdetlegesek voltak ahhoz, hogy a természet jelenségeivel szemben minden tekintetben eredményesen védekezzen. A hideg ellen például állatok bőrével fedte be testét. Ez meg iß védte a fagytól. De a villámcsapással, az árvízzel, az erdőtűzzel szemben tehetetlenséget érzett. A benne kialakított félelem tiszteletet ébresztett a gondolatában megalkotott természetfölötti erő iránt. Annak érdekében, hogy elkerülje a veszedelmet, igyekezett ennek az általa megalkotott természetfölötti erőnek kedvében járni, félelmében hozzá fohászkodott, segítségét kérte. így vezetett el az ember fantáziája a természet vakon ható élűitől vakon való félelem a vallási nézetek kialakulásához, majd később a vallási szertartásokhoz. Ez a kezdetleges természeti vallásmaradvány a modern társadalom vallási nézeteiben is megvan (áldozatbemutatás, mágia, füstölés. stb.) A7 ősközösség: vallás kialakulásában természetes voltak eltérések egyes népek között. Azokon a területeken, ahol a későbbiek során a földművelés terjedt el — ami legjobban függött az időjárástól — szinte mindenütt megtalálható a Nap imádata (Egyiptomban Ra. Babilóniában Tamuz). Más területeken, ahol a vadászat volt a fő, a vallásos nézetek Is ezzel összefüggésben alakultak ki . A eromagnoni emberFra neiaorszá gban feltárt egyik (/ A VALLAS KELETKEZESÉRŐL IRTA: CSÁKI ISTVÁN barlangjának falán embertestű rajz van, melynek fejét szarvasagancs díszíti, lábánál pedig nagy vadálla- lok egész sorának nagy rajza van, amelyeken dárdával átdöfött festett seb helyei találhatók. Ez a festmény a eromagnoni ember vallásos elképzeléseivel van összefüggésben. De hasonló leletek más területről is vannak. A vallásos nézetek kialakulása tehát társadalmi jelenség, bennük a társadalom képe tü kiűződ ik visz- sza eltorzított, fantasztikus formában. Engels tanítása szerint:.,Egyik vonás sem más, mint ama külső hatalmaknak a fantasztikus visszatükröződése az emberek fejében, amelyek az emberek mindenapi léte felett uralkodnak, olyan visz- szatükröződés, amelyben a földi hatalmak földöntúli alakját öltik." A vallásos elképzelések további változása, a természeti vallásokból a modem társadalom vallási irányzatainak kialakulása összefügg magával az osztálytársadalom kialakulásával. a társadalomnak kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályra való szakadásával. Az osztályokra szakadás az elképzelt szellemek világában is végbemegy. Kialakulnak a „jó” és „rossz” szellemek, majd az egy istenség fogalma, ami már a földi hatalmasságok (fáraók, maharadzsák, királyok) létrejöttével függ össze. A szerszámok és eszközök fej- lődésc — amely kölcsönhatásában van az ember szellemi képességeinek fejlődésével — mind nagyobb hatalmat biztosított az ember számára a természet erőivel szemben. A hideg ellen állati bőrökkel, majd növényi rostokból szőtt anyaggal védekezik, felhasználja a tüzet, házat épít, védekezik a folyók áradása ellen, felhasználja a víz és a szél energiáját saját szükségleteinek megfelelően. A legutóbbi évszázadok alatt, pedig már rohamléptekkel haladt előre a tudomány: az emberiség meghódította a tengert, a levegőt, hatalmas gépeket szerkesztett, amelyeket a termelés szolgálatába állított. A tudomány fejlődése során egyre jobban megismerte az ember a természetet, a természet jelenségeit és annak mozgatóit. Azt hihetnénk, — miután az ember a természet jelenségeit megismerte és ezeket az erőket bizonyos mértékig le is győzte, — hogy azok a nézetek, amelyek a félelemből, a tehetetlenségből fakadtak, létjogosultságukat elvesztették. Nem így történt. Mi az oka, hogy a vallásos nézetek az osztály társad aimak ban is tartják magukat? Ennek oka két tényező. Először is: a természet erőitől az osztálytársadalomban sem tudta az ember teljes egészében függetleníteni magát. Az időjárás. az árvíz, az elemi csapás sok formája keserűséget és bizony ta- lanságott okozot az osztálytársadalmakban is az embereknek. Mennyi bizonytalanságot és félelmet él át a földművelő, aki ősszel elveti a gabonát és maid csal: 9 hónap múlva arathatja azt 1c. Ez idő alatt mennyi mindennek kd van téve a termés, ami viszont az ö számára életet jelent. Másodszor: az 06z- tálytársadalmakban fellép egy új erő, az elnyomás, az egyik osztálynak a másik felett való uralma, ami az elnyomottaknak, a kizsákmányol taknak végtelen gyötrelmei, bizonytalanságot és félelmet okoz. Ebben rejlik az osztálytánsada1 ómban a vallásos nézetek gyökere. Lenin elv-társ tanítása szerint: „A dolgozó tömegek társadalmi elnyomat tsága látszólagos teljes gyámoltalanságuk a tókés rendszer vak erőivel szemben, amelyek az egyszerű dolgozó embereknek naponként és óránként ezerszer több borzalmas szenvedést, több irtózatos gyötrelmet okoznak, mint bármiféle rendkívüli esemény, például a háború, a földrengés stb...” z osztály társad almakban a dolgozókat állandóan fenyegeti a munkanélküliség, a gazdasági megsemmisülés veszélye. A munkás nem tudja, hogy holnap dolgozhat-e még a gyárban, nem kerül-c ki az utcára és akkor a nélkülözés, a szenvedés zúdul a családra. A paraszt nem tudja, meddig az övé még a parcella, amely számára életet je’ent. Az alkalmazott, a kisember egy percig sincs biztonságban, mert a munkanélküliség állandóan fenyegeti. Minden nap új ’ gyötrelmet jelent, új szenvedést hozhat a dolgozók számára és az elnyomottak, a kizsákmányoltak százmilliói mindazt, amit. a földi világ nem tud nekik nyújtani — az Ígért földöntúli életiben látják elérhetőnek. A fenyegető veszedelemmel szemben éppúgy, mint a kitűzött célok elérése érdekében a képzeletben megalkotott túlvilági élet uralkodóinak, szellemeinek segítségét, támogatását kérik; abba kapaszkodnak, mint vízbefúló a szalmaszáiba. A látszólagos tehetetlenség tehát a kizsákmányolással és a kizsákmányolókkal szemben ugyanúgy elkerülhetetlenül magával hozza a dolgozókban a hitet a jobb, a sírontúli életbe, mint ahogyan kialakította a vademberben a természetfeletti erő hatalmasságának gondolatát. A történelem során az elnyomott, kizsákmányolt milliók nem egyszer keltek harcra, de ez a harc nem járt teljes sikerrel, nem űzte el a bajok okozóját. A felkelt rabszolgáiéra vagy jobbágyokra új teher nehezedett, a kizsákmányolás régi formáját új váltotta fel. Sztálin elvtárs szavaival: „Századok során százszor és százszor kísérelték, meg a dolgozók, hogy az elnyomókat lerázzák magúkról és hogy helyzetük urává legyenek, de mindig leverve és megszégyenítve kellett visszavonulniuk. sérelemmel és megalázó ttsággal, haraggal és kétségbeeséssel a szívükben, tekintetüket az égre emelve, ahöl úgy remélték, megváltást találnak, A rabság láncai ténetlenek maradtak vagr, a régi helyére úi láncok kerültek, éppoly súlyosak és megalázóak." A kizsákmánvolás terhét hordozó és szenvedő dolgozók lelki vigaszt, csalóka boldogságot találtak a földöntúli ..ígéretben”, melyért türelemre, nélk"i*7c-rp inti h vallás. (Folyt, köv.)
