Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-29 / 102. szám

1958. április 29. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 I RÁNYEL VEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tettéhez (Folytatás.) VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszo­nyok figyelembevételével kell meg­valósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek iparosítását. Áz új ipari üzemek telepítését és a meg­levő üzemek bővítését úgy kell vég­rehajtani. hogy meg lehessen szün­tetni a gazdaságtalan szállításokat cs az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások fel- hrsználását. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek ipari üze­mei az eddiginél nagyobb mérték­ben elégítsék ki a helyi szükségle­teket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és ta­lajviszonyainak, termelési hagyo­mányainak megfelelően kell fej­leszteni. Tovább kell fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipari településeket, a falvaknak, elsősorban a termelő­szövetkezeti községeknek egészség- ügyi és kulturális intézményekkel való ellátását, p-T Budapestet a második öt­■—- éves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan ja­vuljanak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növe­kedjenek kulturális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a je­lenleginél na^vobb mértékben a fő­városban. Budapest és közvetlen környékének ipari termelését alap­vetően a termelékenység emelésé­vel. főként a főváros belső munka- erőforrásaiból kell növelni. Uj ipari üzemeket általában nem keil Bu­dapesten telepíteni. Ugyanakkor azonban nagy összegeket kell fordí­tani a meglevő üzemek fejlesztésé­re és különösen gépállományuk korszerűsítésére. így többek között tovább kell fejleszteni új csőhideg- vőnómű építésével az RM Műveket, bővítést, illetve korszerűsítést kell végrehaítani a budapesti erőmű­vekben, a MAVAG-ban. a Csepel Autógyárban, az Egyesült Izzóban, a Hungária Vegyiművekben, a Chi- noin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyárában, a Kőbányai Gyógyszergyárban, és az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban, a Ruggyantnárugyárban, a Csepeli Papírgyárban, a Kőbányai Sörgyár­ban, a konzerv-, hús- és édesipar számos üzemében stb. Budafok-Há- roson farostlemezgyárat kell üzem­be helyezni. A lakosság friss áruval való el­látásának javítására Budapest erre alkalmas területein és környékén tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelést. A második ötéves terv folyamán a lakáshelyzet megjavítására Buda- twste.i állami eszközökből mintegy 33 000 lakást kell építeni. A magán­erőből történő lakásépítés támoga­tásával arra kell törekedni, hogy a terv időszakában a fővárosban ösz- s :esen 00 000 lakás épüljön. Szép és korszerű új lakótelepeket kell lét­rehozni. Jelentősen növelni kell a lakóházak tatarozására és karban- tására szolgáló eszközöket. Nagyszámú új villamrskocsi, tro­libusz és autóbusz forgalomba állí­tásával a fővárosban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a járművek szállítóképességét. A külső területek közlekedését új vo­nalak létesítésével kell javítani. A csepeli gvor-vasutat Szigetszent- mlklósig kell meghosszabbítani. A földalatti vasút építését úgy kell folvtatni, hogy a harmadik ötéves terv első éveiben üzembehelyezhető legyen. A második ötéves terv ide­jén be kell fejezni a Ferihegyi re­pülőtér újjáépítését. A vízellátás javítása érdekében bővíteni kell a szigetszentmiklósi és a margitszigeti vízmüvet és fel kell építeni a dél-pesti ipari vízmü­vet. A Budapesti Gázművek fejleszté­sével jelentősen meg kell javítani a gázellátást és lehetővé kell tenni 75 000 úi fogyasztó bekapcsolását a gázellátásba. A második ötéves terv során Bu­dapesten legalább 600 új általános is'ólai és jelentős számú új közép­iskolai tantermet kell az oktatás rendelkezésére bocsátani. Tovább keli fejleszteni a budaoesti Műszaki Egyetemet. Az egészségügyi ellátás javítására a kórházi ágyak számát közel ezerrel kell növelni, továbbá a III, és XIII. kerületben új ren­delőintézetet kell létesíleni. Folytatni kell a főváros történel­mi és műemlékeinek helyreállítá­sát. A Vigadó részleges újjáépítése révén jelentős kulturális létesít­ménnyel kell a fővárost gazdagí­tani. Folytatni keli a Vár helyreál­lításának munkálatait. Helyre kell állítani a margitszigeti Ybl-fürdőt. Be kell fejezni a Fővárosi Víg­színház új iáépítését. 1957-ben Bu­dapesten nagy teljesítményű televí­ziós adóval meg kell kezdeni a mű­soradást. Uj fedett uszodát kell építeni. ryi Nagymértékben tovább kell í—í folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését, elsősor­ban a bányászat, a vaskohászat, a vegyipar és az építőanyagipar terü­letén. Borsod, Nógrád, Heves megyék­ben a szén- és ércbányászat jelen­tős fejlesztését kell biztosítani. Fel ke., építeni a rudabányai vasérc­dúsító művet, bővíteni kell a gyön- gyösoroszi ércdúsítót. A Bodva völ­gyében gipszgyárat kell létesíteni. Tovább kell fejleszteni a Lenin Kohászati Műveket, Kazincbarci­kán a nitrogénműtrágyatermelés bővítése és a hőerőmű befejezése mellett kokszolóművet kell létesíte­ni, Borsodban új vízmüvet kell építeni. Tiszapaliconyán a vegyipar hatalmas új központját és az ország legnagyobb hőerőművét kell létesí­teni. Be kell feiezni a hejőcsabai cementgyár építését. Vácott új, nagy cement- és mészművet kell létrehozni. Nagymértékben fejleszteni kell a terület élelmiszeriparát. Miskolcon új húskombinátot kell létesíteni, fejleszteni kell a Hatvani Konzerv­gyárat. Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, elsősorban a vashulladékok feldolgozásával. Nagy gondot kell fordítani a To­kaj vidéki szőlőterületek felújítá­sára. A lakáshelyzet megjavítására a bányatelepüléseken és a városok­ban nagyszámú lakást kell létesí­teni. Miskolcon közel 3000 lakás megépítését kell biztosítani. Diós­győrött és Salgótarjánban új ren- delőinézettel egybeépített kórházat, Ózdon új rendelőintézetet kell léte­síteni. Miskolc kulturális intézményeit a város jelentőségének megfelelően kell fejleszteni. Tovább kell építe­ni a műszaki egyetemet, korszerű­síteni kell a Déryné Színházat, 1958-ban meg kell kezdeni a tele­víziós adást. Ózdon, Salgótarjánban és Eger­ben be kell fejezni a sportstadio- nok építését­Tovább kell fejleszteni a mátrai üdülőhelyeket. Mátraházán új üdü­lőszanatóriumot, Mátrafiireden új gyermekotthont kell létesíteni, ry: Fokozatosan kell hasznos i- 1—' tani a Dunántúl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bá­nyászat és a vegyipar jelentékeny fejlesztését kell megvalósítani. Jelentős beruházások segítségé­vel fokozni kell a Pécs környéki és komlói feketeszéntermclést és a tata — dorogi medence minőségi barrászén-termelését- Pécsújhelyen és Oroszlányon új hőerő-műveket kell létesíteni. Veszprém megyében növelni kell a lignit-termelést, nagymértékben fokozni kell a bauxittermelést és fejleszteni kell a könnyűfémkohászatot. Ki kell ter­jeszteni a geológiai kutatásokat a Rakonv hegységben. Urkű'r"-' új mangánérc-dúsító-művet kell üzembe helyezni. Székesfehérvárott bővíteni kell az alumíniumhenger­művet. Zala megyében az olajbá­nyászat jelentős fejlesztése köz­ponti feladat. A Balaton környé­kén több új tőzegtelepet kell meg­nyitni. Bővíteni kell a Péti Nitrogén- műveket. Hidason brikettgyárat, Szőnyben krakküzemet, Almásfüzi­tőn kenőolaj-üzemet, a nyergesúj­falui Viscoza Művekben műszál­üzemet kell létesíteni. Korszerűsí­teni kell a dorogi szénlepárlót, Sztálinvárosban a vasmű első lép­csőiének kiépítésével üzembe kell helvezni a koksznlómű első két eev- ségét és a vele kapcsolatos vegyi­műveket. új szalmacellulóze-gyárat kell létesíteni. Mohácson farostle­mezgyárat kell építeni. Szombat­helyen be kell fejezni a forgácsle­mezgyár építését. Újjáalakítást kel! végrehajtani a Láballani Cementgyárban és a Ta­tabányai Cement- és Mészművek- ben, bővíteni kell az Ajkai Erőmű­vet, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárat, a Győri Gyapjúfonó­gyárat, a Műbőrgyárat, a Keksz- és Ostyagyárat és egyéb üzemeket. Jelentősen fejleszteni kell a Du­nántúl élelmiszeriparát. Tatabá­nyán kenyérgyárat kell létesíteni. A Dunántúlon a mezőgazdasági termelésen belül a szarvasmarha­tenyésztés és a tejtermelés fejlesz­tése a fő feladat. Emellett fokozni kell a hússertés-tenyésztést. A Szi­getközben fejleszteni kell a zöld­ségtermelést. A Fertő vidékén és a Balaton mentén fokozni kell a nád­kitermelést és a nád ipari feldol­gozását­A lakásépítést a Dunántúlon el­sősorban a bányatelepülésekre és egyes városokra, így Pécsre, Tatá- bányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpontosítani. Sztálinváros­ban kórházat és gimnáziumot, Komlón gimnáziumot és mozit, Győrött, új színházat és mozit, Za­laegerszegen mozit kell létesíteni. Fejleszteni kell a Balaton menti és egyéb üdülőhelyeket, Siófokon kórházrendelőt, Balatonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell lét­rehozni. E Tovább kell folytatni az Al­föld iparosítását, a meglévő üzemek korszerűsítésével és bőví­tésével, valamint új üzemek létesí­tésével. A terület adottságainak megfelelően elsősorban a mezőgaz­dasági termékeket feldolgozó ipar­ágak, egyes, elsősorban munkaigé­nyes gépipari ágazatok, valamint a vegyipar és az építőamyagipar fej­lesztését kell célul kitűzni A konzervipart a többi között Szegeden, Kecskeméten és Nagy­kőrösön, a paprikafeldolgozást Sze­geden és Kalocsán kell fejleszteni. Baján új kendergyárat kell létesí­teni. Szolnokot a kénsavgyártás bő­vítésével és szuperfoszfát üzem lé­tesítésével új vegyipari központtá kell fejleszteni. Emellett farostle­mez- és dohányfermentáló-üzemet kell Szolnokra telepíteni. Nagymér­tékben fejleszteni kell Martfűn a cipőgyárat. Bővíteni kell a jászbe­rényi Aprítógépgyárat. Szentesen új tejporgyárat, Békéscsabán új hűtőházat kell építeni. Hódmező­vásárhelyen új kötöttárugyárat kell létesíteni. Debrecenben tovább kell építeni a golyóscsapágy gyárat, s bővíteni kell a hajlítottbútor-gyá- rat és a gyógyszergyárat. A Nyírségben is fejleszteni kell az mart. A Tiszavasvári A'ka’njda- gyárat bővíteni kell. Naplkoron mészhomok-téglagyárat kell létesí­teni­Az Alföld mezőgazdasági terme­lésében kiemelkedő szerepet kell a jövőben is a gabona- és kukorica­termelósnek biztosítani. Az Alföld déli területein fokozni és tökélete­síteni kell a legnemesebb gabona­fajták termelését. Fejleszteni kell a sertés- és baromfitenyésztést. * A Tiszántúlon be kell fejezni a Keleti és Nyugati Főcsatorna épí­tését, részlegesen üzembe kell he­lye. ni a naeyiváni víztárolót, meg kell kezdeni a ttszaburai második tiszai vízlépcső, valamint az ehhez farínz* FVí_ leszteni kell a Tiszántúl ipari nö­vénytermelését (cukorrépa, rost­kender, cirok). Közép- és Dél-Ti- szánlúl öntözött területein fokoza­tosan át kell térni az öntözéses ve­tésforgók alapján folyó termelésre. A Nyírvégben törekedni kell a bur­gonya termésátlagainak jelentős növelésére, kiváló új burgonyafaj­ták meghonosítására és tovább kell fejleszteni a nagyüzemi gyümölcsö­söket. A Duna—Tisza közén nagy­mértékben fejleszteni kell a gyü­mölcs-, szőlő- és zöldségtermelést. Növelni kell az a'földi városok­ban a lakásépítést és tovább kell folytatni sok évtizedes lemaradá­suk felszámolását a közművekkel való ellátás terén. Üj Vízműveket kell építeni Békéscsabán. Meg kell kezdeni a vízmű építését Nyíregy­házán, tovább kell fejleszteni a meglevő víz- és csatomaműveket Debrecenben 'és Szolnokon, folytat­ni kell a kecskeméti csatornamű építését. Az egészségügyi ellátás megjavítására új rendelőintézettel egybekötött kórházat kell építeni Fehérgyarmaton- Fel kell építeni a sportstadiont Hódmezővásárhe­lyen és Nyíregyházán. Nagy gondot kell fordítani az Alföld általános és középiskolai oktatási helyzetének megjavítására és különösen a ta­nyai települések kulturális színvo­nalának emelésére. Gondoskodni '"el! Szered 'áros ’e'entőséeének megfelelő fejlesztéséről, korszerű­síteni kell a szegedi orvosi egyete­met. Á május 1-i munkaverseny hírei Megtakarított anyagból több bútordarabot készít terven felül a Bútorgyár A Tisza Bútorgyár dolgozói röp- gyűlésen határozták el, hogy egy­hetes ünnepi műszakot tartanak. A havi terven felül olyan hulla­dékanyagból, amelyeket a konyhák­hoz már nem használnak, 42 darab könyvespolcot 50 darab ülőkét, 50 darab fürdőszekrényt és 50 ezer árucímkét gyártanak. Ez utóbbit a MÁV részére. A munkaversenyből a nők is példásan kiveszik részüket. Teljesítményük vetekszik a férfia­kéval. Nincs is olyan nap, hogy ne érnék el a száz százalékot. A jó munkáért nem marad el a jutalmazás „eni. Kolozsvári Imre gépmunkást kéthetes jutalom-üdü­lésre küldi május 3-ától a vállalat a Bükk-hegységbe. Az üzem dolgozói már készülőd­nek a május elsejei felvonulásra is. Ugyanúgy, mint a munkában, ott. is meg akarják mutatni összefogásu­kat. Májusban maguk épiloHe „tanulóvárosba" költöznek az építőipari tanulók Március 21-én kezdték meg az építőipari tanulók tanulóvárosuk építését az állómás mellett. Ekkor kezdték a gyakorlati és elméleti munkát is. Április 4-re már válla­lást is tettek, s azt túlteljesítették. Felajánlották, hogy az ebédlő és kultúrterem épületét falegycnbe hozzák, ezenkívül még egy má­sik épület falát is felhúzták április 4-ig. Most már május elsejére készül­nek. Szeretnének minél előbb új lakhelyükre költözni. Már a kultur- és ebédlőterem külső vakolását végzik. Ennek az épületnek összes vakolási munkáit be akarják fe­jezem. A jövő hónap tizedikén már az új ebédlőben akarnak étkezni. Munkaidő után menetgyakorlatot tartanak naponta, hogy szép rende­zett sorokban vonuljanak fel a nagy ünnepen. A Cibakházi Kendergyárban A Cibakházi Kendergyár dolgo­zói is készülnek a nagy ünnepre. Az április 4-i versenyből is kivet­ték részüket, s utána rögtön meg­szervezték a május 1. versenysza­kaszt. Az üzem dolgozóinak nagy­része nő, ak'knek teljesítménye sok esetben a férfiakét is túlhaladja; Különösen a fiatalok, a DISZ-esek járnak elől jó példával a termelés­ben. így például Szabai Erzsébet tilós- nő ebben a versenyben is 130 szá­zalékon felül teljesít minden nap; Hegyes Ilona és Pojóka Margit dió­sok tervüknél 20 százalékkal ter­melnek többet naponta. De sorol­hatnánk az üzem többi dolgozóját is, mert mindannyian becsülettel végzik feladatukat. A május elsejei ünnepségek szolnoki műsora Májú» 1-én Regigei 6 órától zenés ébresztő a város különböző pontjain. 8 órá­tól gyülekezés az üzemek, hivata'ok részére kijelölt helyen. 9 órakor indulás a Kossuth-térre. A felvonulókat a Kossuth-téren elhelyezett tribünön a párt- és tö­megszervezeti, állami és gazdasági vezetők, kiváló munkások, dolgozó paraszok és értelmiségiek fogadják. Kultúrműsor. Az 1956. évi Ságvári Endre kul­turális seregszemle városi bemuta­tója. A seregszemlén az alább fel­sorolt csoportok vesznék részt: Délután 4 órakor a vidámkertt szabadtéri színpadon: a Járómű- javító kulturcsoportja, a Kilián György Rcp. Hajózó Tiszti Iskola zenekara. A Móricz Zsigmond kulturoíthon- ban: 605. MTH iskola. Verseghy F. fiúgimnázium, a KISZÖV ének­kara: A József Attila kultmotthon ban: a Közgazdasági Technikum, a Jó­zsef Attila kultúrotthon és a Me­gyei Tanács kullurcsoportja. A Fűtőházi kulturotthonban: a Honvédség Pf: 8336 és a Fűtőház kulturcsoportja. ' , A bemutatók után a kulturottho- noikban reggel 4 óráig tánc. Este 8 órától a Kossuth-téren utcabál. Este 7 órakor a Szigligeti Szín­házban: a Szabad szél c. operett: Május 2-án A Móricz Zsiffmond kulturotthon­ban: délelőtt fél 10 óraikor a Pa­pírgyár, Megyei Közkórház és a MÉSZÖV kulturcsoportja. A József Attila kulturotthonban: a Szabadság Tsz, a Vegyiművek, a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola kult alcsoportjai. Délután 3 órakor a vidámkertt szabadtéri színpadon: a Szoüinoki Népi Együttes és a MÁV állomás- forgalom központi kulturcsoportja; Délután 5 órakor a kulturver- seny eredményhirdetése és díj­kiosztás. Utána a csnoortgvőzitesek műsora. A Szigligeti Színházban délután 3 lírakor: a Tanítónő, este a Szabad szél c. operett. • Huszonötezer forintot nyert a második Békekötesön sorsolásánál Nagy Károly kengyeli lakos, a Tisza Cipő­gyár anyagkezelője a Második Békekölcsön áprilisi sorsolásán 1807 —0117 számú 200 fo­rintos kötvényével 85 ezer forintot nyert. Jó­kor jött a nyeremény; mivel a boldog köt­vénytulajdonos házat vásárolt. így van mi­ből kifizetni az árát. A képen Nagy Károly az Országos Takarékpénz­tár szolnoki fiókjának pénztáránál felveszi a nyereményt. A vegyszeres gyomirtó brigádot várják Jásztelken A jásztelki Tolbuchin Tsz szer­ződést kötött a kenderesi Növény­védő állomással 25 hold vegyszeres gyomirtásra. Jásztelken, de általá­ban az egész Jászságon eléggé is­meretlen a vegyszeres gyomirtás. Érthető, amikor híre ment a köz­ségben, mit akar a Tolbuchin Tsz, egyre-másra jöttek az érdeklődők. Hogyan csinálják azt, mennyibe ke­rül, hogyan lehet szerződni rá. Lázár József elvtárs, a tsz elnöke pontos felvilágosítást tudott adni. Holdanként 50,— Ft-ba kerül, ami igen kifizetődő, Ha munkaegység­ben szurkálnák a gyomot. 150—200 forintba is belekerülne, és akko>- is még csak az acatot tudnák kitép- desni, s a többi apró gyom marad­na. A szerződés igényét a járási ta­nácsnál kell bejelenteni. A Tolbuchin Tsz pontosan tudja, melyik területen szükséges a vegy­szeres gyomirtás. Már a vegyszer is megérkezett, s úgy látják, itt van az ideie a gyomirtás megkezdésé­nek. Nem akarnak úgy járni, mint tavaly az alattyáni Petőfi Tsz, hogy szerződtek is, a vegyszer is jneg­volt, de nem jöttek a növényvédő állomás emberei. IHentesitő vonatok ax ünnepekre A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a május 1-i hármas ünnep al­kalmával várható erősebb utasfor­galom miatt április 29-cn, valamint május 2-án és 3-án a menetrend- szerű vonatokon kívül több men­tesítő vonatot közlekedtet. A men­tesítő vonatok a menetrendszerű vonatoknál korábban indulnak, — ezért az utazóközönség időben menjen ki a pályaudvarokra és fog­lalja el helyét. A mentesitö vona­lok indulásáról a pályaudvari han­gos bemondók tájékoztatják az uta­zóközönséget. Ezzel szemben áp­rilis 30-án, május 1-én és 2-án egyes vonatok forgalma szünetel. Ezért a MÁV Vezérigazgatóság fel­hívja az utazóközönség figyelmét, hogy elutazása előtt a pályaudva­rokon tájékozódjék. (MTI).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents