Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-28 / 101. szám
4 SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP 1956. április 28. Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás a 3-ik oldalról.) gabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék, ryr A mezőgazdaság termelésének '—! tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az 1 katasztrális hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakot és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshízlalást. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni, rg"! A növénytermelés és az állat- '—- tenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjött mezőgazdasági termék- mennyiséghez képest 1960-ra a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján’ a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjött termékeik mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani; emellett lehetőséget kell adni, hogy a paansztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. KI kell terjeszteni a földműves- szövetkezetek tevékenységét a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében. r^Tj Gondoskodni kell arról, hogy —- javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követeiméit' nyeát. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt az ország jdbb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágás- területek összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3124 000 köbméterről 1960-ban 3 300 000 köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzem rendezését. Az élőfakészlét gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fajokat kell telepíteni. Mintegy 40 000 kát. hold terméketlen homokterületet és 10 000—15 000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kéül biztosítani. Az 1956—1960. években mintegy 480 000 holdat kell erdősíteni és f ásítani. rpn A vízgazdálkodás terén amáI—! sodik ötéves terv során az öntözőművek arányos fejlesztésén és a berendezett öntözőtelepek hasznosításán kívül lényegesen meg kell gyorsítani a folyamszabályozási és belvízi'endezési munkálatokat. Különösen meg kell-javítani az árvízvédelmet; nagyarányú felújítást és karbantartást kell végrehajtani főként a Duna vonalán. Gondoskodni kell a meglevő belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozataláról, az öntöző- és lecsapoló csatornák felújításáról és korszerűsítéséről. A vízgazdálkodás megjavítására és fejlesztésére a második ötéves terv során mintegy 800 millió forintot kell fordítani. nji A. mezőgazdasági termelésben I—I egyes vidékek és gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítandók a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre lobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. IV# Közlekedés és hírközlés A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya és a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására: A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áru- szállítás részarányát az 1955. évi 16,4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a légiközlekedést is: pm A vasúti közlekedés teljesit!—! menye árutonna-kilométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék: Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legforgalmasabb fővonalakon; A második ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer második vágány lefektetésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakítani a Budapest—Üj- száz—Szolnok, a Szolnok—Debrecen, a Budapest—Székesfehérvár vonalakat; öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell építem Győr, Hatvan, Debrecen, Szolnok, Miskolc, Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű államáét, is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és félszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényeinek messzemenő figyelem- bevételéről. Az állomási mellékvágányok hosszát elsősorban a vasúti fővonalakon kell növelni úgy, hogy a vonalak összes hosszához viszonyított arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960-ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a vasúti hálózatba való bekapcsolására mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni. A vasúti vonalak átbocsátóképességének és a forgalom biztonságának növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hosszban önműködő térbiztosító berendezéséket kell felszerelni. Növelni kell a 22 tonna tengelynyomásra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehetővé teszi a nagyobb rakeúlyú kocsik és nagyöbb vonóerejű mozdonyok alkalmazását, valamint a vonatok sebességének növelését, öt év alatt összesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani, ebből 1600 kilométert 22 tonna tengelynyomásra alkalmassá kell tenni. A vasúti forgalom korszerűsítése és gazdaságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 darab Diesel-mozdonyt és 30 darab villamosmozdonyt kell üzembe állítani A vasúton a Diesel és az elektromos vonali vontatás arányát az 1955. évi 12 százalékról 1960- ban 25 százalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka a Diesel-mozdonyokkal történjék. A második ötéves terv során be kell fejezni a budapest—hatvani vonal villamosítását. A villamos- és Diesel-mozdonyokon kívül a kise’ejtezérre kerülő gőzmozdonyok pótlására 120 darab korszerű, nagyteljesítményű gőzmozdonyt kell üzem behelyezni. Öt év alatt mintegy 11 000 darab nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani. Jelentősen növelni kell a négyben gelyü tartály- kocsik, az önürítő, szén- és ércszállító-kocsik, valamint a hűbökocsik 6zámát. Mintegy 1000 darab korszerű, négytengelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség fokozását. A nagyobb távolságú belfö'di és a nemzetközi utasforgalom számára 50 darab új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása a vasúton kizárólag személykocsikban történjék. Budapest és a fontosabb vidéki városok között, valamint a nagyvárosok és a fontosabb üdülőhelyek között a közvetlen kapcsodat fejlesztésére gyors személyszállítást biztosító motorvonatokat kell forgalomba állítani, öt év alatt 30 darab öttengelyes Diesel-motorkocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. A budapesti elővárosi forgalom megjavítására 30 darab 4 tengelyű villám os-motorköcsit kell üzembe helyezni. Az új típusú járművek és a megnövekedett járműpark javítása és támlása szükségessé teszi a javító- műhelyek, motorszínefc korszerűsítését, hogy azok Diesel- és villa- mosimozdonyok, valamint motorkocsik javítását is él tudják látni. A vasúti teherkocsipark gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik fordulóideje évi áfagban 3.8 napra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik átlagos terhelése 16 tonnára emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és olcsóbbá tételére ki kell terjeszteni a szállítótartályokban való árufuvarozást, valamint az áruk ömlesztett állapotban való szállítását. A rakodási munkák gépesítését gyorsított ütemben kell folytatni. rjl A folyami hajózás áruszállí■—! tása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozáséval és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső árutonnaküométer- t.eijesítmény mintegy 24 százalékkal növekedjen. Nagymértékben fejleszteni kell a Duna-tengeri hajózási; szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kél emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és középkeleti forgalomba, öt év alatt nyolc Duna-tengerjáró hajót kell a közlekedés rende’kezésére bocsátani. A dunai és balatoni kiránduló forgalmait nyolc új személyszábító hajó forgalomba helyezésével kell megjavítani rjl A gép kocsiközlekedésben a I—' teherforga1 om mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsi-közlekedés részére öt év alatt mintegy 17 000 új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautó- fuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni. Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsipark jobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúly-kihasználás mintegy 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni keli a pótkocsik alkalmazását és javítani kell a gépjármű-állomány alkatrészellátását. A távolsági au tóbuszközlekedés járni űállcmányának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 darab távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglevő járatok sűrítését és további községeknek a köz’ekedési hálózatba történő bekapcsolását. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek és javító állomások hálózatát bővíteni keli. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítóállomás álljon rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igénybe vett fő köziékedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utókká. További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni. r^-j A második ötéves terv időst&a-— kában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást. Mintegy 400 km. hosszú új csővezetéket kell létesíteni olaj és földgáz szállításra. így meg kell építeni a Nagylengyel—Szőny, Lovászi—Pét, valamint • romáin országhatár—Tiszapalkonya közötti csővezetékeket. nrj A hírközlés második ötéves ■—! tervének fon tos feladató a távbeszélőt! álózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélőközpontok állomás-befogadó- képességét Budapesten 36 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emetói. Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami és az erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági táv- beszélőszoJ gálát megjavítása érdekében meg keli kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését. Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére 1957-ben 30 kW-os Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembe helyezni. Biztosítani kell a nemzetközi televízióshálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhullámú rádióműsoradó-hálózatot. Az országos mikrohullámú, vezeték nélküli távbeszélőhálózat megteremtésének első lépéseként, a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni az átviteli berendezéseket. V. Beruházás, felújítás A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére, és elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista tábor országai közötti együttműködés eredményeit, és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. fT-j Az 1956—60. években a népJ—! gazdaságba, állami erőforrásokból, hozzávetőlegesen 78 milliárd forintot, egyéb forrásokból további 2 milliárd forintot, összesen tehát mintegy 80 milliárd forintot kell beruházni, 20 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. A beruházásokat úgy kell elosztani, hogy az ipar 33—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 28—29 milliárd forint jusson, és fgy a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül az első ötéves terv ideién elért 41,3 százalékkal szemben 37—28 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal — emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag-,-valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások összege. Míg a második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves tervhez képest mintegy kétszeresükre, a villamosenergiaipari beruházások mintegy másfélszeresükre, a bányászati beruházások mintegy 30 százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait az első ötéves tervhez képest csökkenteni kell. A köny- nyű- és élelmiszeriparban öt év alatt több mint 4,6 milliárd forintot kell beruházni, közel 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mezőgazdasági beruházásokat az első ötéves terv idejön megvalósítottakhoz képest és ezáltal a mezőgazdaság részesedését az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13,6 százalékkal szemben mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mező- gazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetek gazdaságába közel háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni. A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére keli felhasználni 5.3 milliárd forintot, több mint másfélszer annyit, mint az első ötéves terv idején. A kereskedelem fejlesztésére ót év alatt 1,4 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből legalább fél milliárd forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezenkívül az elégtelen tárolási lehetőség további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymil- liárd' forintot kell fordítani. Lakásépítésre, a víz- és gázellátás. javítására, szociális, egészség- ügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben. Jelentősen növelni kell a tudományos kutatásra fordított beruházásokat. Az inari, mezőgazdasági és egyetemi kutatásokra előirányzott összeget nem számítva, a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is — közel 350 millió' forintot kell fordítani, három és félszer annyit, mint az első ötéves terv időszakában. m A bő-'ített újratermelést a __ második ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem a meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglevő termelőberendezések előnyösebb kiaknázásával, nagyobb beruházások nélkül kell biztosítani — hozzávetőlegesen — az öt évre előirányzott termelésnövekedésnek: acélnyersvasból 50, m a rtinacélból 30, timföldből 40, alumíniumból 50, téglából 75, kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90, kötöttáruból 40, cukorból 70 százalékát, rx-j A beruházások hatékonyságai gának fokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956 —1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen, 30 —32 százalékra kell emelni, szemben az első "téves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során. Fordulatot kell elérni a be- !—! ruházásokra rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. A beruházások szükségességének és gazdaságosságának gondos mérlegelésével biztosítani kell, hogy a beruházási összegeket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a legkisebb költségráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdaságossági számítások alapján kell végezni és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előkészítését. Lényeges megtakarítást kell elérni a beruházások és ezen belül mindenekelőtt az építkezések költségeinél. A lakásépítés átlagos költségét öt év alatt 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Széles körben kell felhasználni típusterveket. Szabványelemeket, olcsóbb építőanyagokat és gazdaságos szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni, meg kell szüntetni a tervezésben minden túlméretezést és pazarlást. A tervezési költségeket jelentősen csökkenteni kell, elsősorban a műszaki tervezés lényeges egyszerűsítésével. Biztosítani kell az építkezések terveinek időben való elkészítését. Nagymértékben rövidíteni kell az építkezések időtartamát és ezzel is el kell érni a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. Ki kell dolgozni egyes épületfajtákra az építkezés időtartamát és költségét meghatározó normákat és biztosítani kell ezek betartását: A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában a beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vállalatok nyereségük nagyobb ré- •ét fordíthassák beruházásokra; TTJ A második ötéves terv be- !—1 ruházásaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, (Folytatása az 5-ik oldalon.1
