Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-28 / 101. szám
195fií április 2* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás a 4-ik oldalró'.) olaj és földgáz termelésének 1960 utón való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villamosenergia-termelő berendezések folyamatos üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötéves tervben való nagyarányú további fejlődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját. Lényegesen nagyobb gondot vetkezeti parasztok részére — több m kell fordítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért, a második ötéves terv éveiben felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint amennyi az első ötéves terv éveiben erre a célra jutott. A nehéziparban mintegy 10 milliárd forintot, a könnyű- és élemiszeriparban kb. 3 milliárd forintot, a mezőgazdaságban közel 2 milliárd forintot, a közlekedésben mintegy 6.5 milliárd forintot kell felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani. / VI. Életszínvonal, kultúra, tudomány A második ötéves terv időszakában az ipart és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését, rj-r A második ötéves terv évei- -—' ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani. A bérrendszer fejlesztésével jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a magasabb szakképzettséget kívánó és na^vobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők bérét. Javítani kell a bér- és prémium- rendszert, hogy az eddiginél jobban ösztönözzön a technika fejlesztésére, a minőség emelésére, a termelés gazdaságosságának fokozására. T7T] Az állami vállalatokban és J—■ Intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát az 1955. évi 2 250 000-ről 1960-ra mintegy 2 450 000 főre keli növelni. El kell érni, hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobb mértékben emelkediék. mint a nem termelő munkát végzőké, ryj A második ötéves terv fo- i—! lyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérési a 7 órás munkanapra, illetve a 41 órás munkahétre. A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második ötéves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet. fTj A sokgyermekes családok '—' részére a családi pótlékot fel kell emleni. rrj Biztosítani kell a parasztság !—í mezőgazdaságból származó pénzbeni és természetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvény rejuttatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az egyénileg gazdálkodóké. S Jelentős mértékben javítani kell a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát. A bölcsődei férőhelyek számát őt év »lati 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát. Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek, mélyhűtött és hideekonyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét az áruk házhoz szállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító-hálózatot s javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alaif 410 000 mosógépet. 130 000 porszívót, 63 000 padlókefé- lől, 87 000 villamos hűtőszekrényt kell forgalomba hozni, ryí Az állami kiskereskedelem i—I és a földművesszövetkezetek áruforgalmát öt év alatt több mint 35 százalékkal kell emelni. Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üzemélelmezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a fehérjetartalmú élelmezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1980-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, *0 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hozott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét. Növelni kell az üzemélelmezésben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az ü emélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan a dolgozók többfajta, jó minőségű étel közt választhassanak. Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban 1955-höz képest. 1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, közel 50 százalékkal több pamutszövetet. 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy hússzor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétezer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méret- és modellválasztékot. Lényegesen több, szintetikus szálból készült, kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint mikroporózus- és kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni. Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgalmát. öt év alatt 1400 000 rádióvevőt, 91 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960- ban 1955-höz képest hatszor több 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, két és félszer több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt, 75 százalékkal több kerékpárt kell forgalomba hozni. Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát. 1960- ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1955-höz képest 1960-ban mintegy 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, töboek között 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni. Növelni kell a kereskedelem kul- túráltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az ön- kiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi költségeket. Ehhez a kereskedelmet áz eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2000—2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet kell létesíteni. A szállodai szobák számát öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell növelni. Ezzel is elő kell segíteni az idegenforgalom és a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését. A második ötéves terv éveiben összesen mintegy 200 ezer, állami erőforrásokból több mint 100 ezer lakást kell építeni, kétszerannyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési program megvalósításába — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek, valamint a termelőszömint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenekelőtt Budapesten, a bányásztelepüléseken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosítani. Állami erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányászat dolgozói számára mintegy 30 000 lakás építését kell biztosítani. Javítani kell a megépülő lakások minőségét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodni a meglevő lakótelepek megfelelő karbantartásáról és felújításáról. Az állami tulajdonban lévő lakások felújítására és karbantartására öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot, vagyis az első ötéves terv éveiben folyósított összeg közel négyszeresét kell fordítani. A lakosság tulajdonában levő házak javításához is jelentős mennyiségű építőanyagot kell biztosítani. A városi lakosság ivóvízellátásának további javítását elsősorban a meglevő vízművek bővítésével és részleges újjáalakításával, egyes te- rületeken új vízművek létesítésével kell elérni. Uj közkutak és kis vízművek létesítésével megfelelő ivóvízzel eddig nem rendelkező községekben másfélmillió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni. Támogatni kell a lakosság kezedményezéseií a vízellátásnak helyi erőből való megjavítására. A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalékkal, a villanyfogyasztásba bekapcsolt háztartások számát mintegy 300 000-re] kell növelni. Meg kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével. A városi közlekedést 140 db új, korszerű villamoskocsi, 165 db trolibusz és 600 db autóbusz üzembeállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani. ]Yj Különös gondot kell fordíta!—' ni a betegségek megelőzésére, az anya- és csecsemővédelemre, a lakosság körében leginkább elterjedt betegségek leküzdésére. Az orvosi körzetek számát mintegy 15 százalékkal kell növelni. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani. Hét új kórházat, új rendelő- éz gondozóintézeteket kell létesíteni. A gyógyintézeti és szülőotthon! ágyak számát mintegy 7500- zal kell növelni, ezen belül a szülészeti és nőgyógyászati ágyak számát mintegy 800-zal. Fejleszteni kell a szanatóriumokat. Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni; 1950-ban 10 000 lakosra közel 15 orvos jusson. Különösen a vidéki ipari települések és a falvak orvosokkal való ellátását kell megjavítani. Ki kell szélesíteni a szakorvosképzést és továbbképzést. Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot. A kórházakban, klinikákon és szanatóriumokban meg kell javítani a betegek élelmiszer- és gyógyszerellátását. A gyógyításban hasznosítani kell az orvostudomány legújabb eredményeit, tovább kell folytatni a nagy hagyományokra visszatekintő magyar orvostudomány kutatásait, főként az ipari ártalmak és a fertőző betegségek megelőzésére, valamint a vérkeringési zavarok gyógyítása terén. Tovább kell javítani az ipari települések és üzemek egészségügyi helyzetét. Munka- és balesetvédelemre, valamint üzemi, egészség- ügyi — szociális létesítményekre öí év alatt több mint 1 milliárd forintot kell beruházni, másfélszer any- nyit, mint az első ötéves terv idején, Biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a tisztaság és higiénia követelményeinek következetes érvényre- juttatását. Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kulturáltabbá kell tenni ellátottságukat. Csökkenteni kell a régi és új rendszerű nyugdíjak közt fennálló aránytalanságot a régi rendszerű nyugdíjak emelésével. Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára. Az üdülőhelyek férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglevők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermeküdülők férőhelveinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni. Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új fedettuszodát kell építeni Budapesten. bővíteni kell a versenysport fejlesztését szolgáló tatái edzőtábort. Vidéken — a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sportstadion építését. Jelentős számú kisebb, falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből. tTqI Fejleszteni kell az ifjúság J—1 oktatását és szocialista szellemben való nevelését. Az első ötéves terv éveiben megvalósítotthoz képest, mintegy kétszerannyi, ösz- szesen mintegy 4100 általános iskolai osztálytermet kell építeni, túlnyomórészt állami és kisebb mértékben társadalmi erőből, öt év alatt az elsőéves tanulók számát az általános gimnáziumokban mintegy 35 százalékkal kell emelni. A középiskolát — nappali tagozaton — a tervidőszakban több mint 130 ezren végezzék el. Az általános és középiskolákban gyakorlatiasabb oktatást kell megvalósítani, és fokozatosan meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák egyes alapvető termelési folyamatok elemeit. Maradéktalanul biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munka baállításál. Az egyetemeken •és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás szívonalát, és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. A nappali tagozatra járó, elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát 1960-ra 1955. évhez viszonyítva több mint 20 százalékkal, ezen belül a műszaki egyetemek hallgatóinak számát mintegy 40 százalékkal kell emelni, öt év alatt összesen több mint 40 000 mérnököt, agronómust, orvost, pedagógust, közgazdászt és más szakembert kell az egyetemeknek és főiskoláknak kibocsátaniuk. Meg kell javítani a közép- és felsőoktatási intézményeknek tanszerekkel, labo- ratóruimi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását, A közép- és főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívülioktatást. Az oktatás jelentős fejlesztése mellett, tovább kell fejleszteni azokat a kulturális, egészségügyi és sportintézményeket, amelyek az ifjúság nevelését és egészségének, védelmét szolgálják. Meg kell javítani a szakmunkásképzést és az ifjúságot a termelőmunka nagyobb megbecsülésére kell nevelni. Fokozni kell az ifjúság tevékeny részvételét az ipar és a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldásában. rj-Ti A széles tömegek növekvő ■—1 kulturális igényeinek kielégítésére fejleszteni kell a filmgyártást és a mozihálózatot. Két új filmműtermet, egy új filmlaboratóriumot és 240 keskeny- és normálfilmes mozit kell létesíteni. Meg kell kezdeni panorámikus filmek vetítését. A televízió bevezetésével a kuturális fejlődésnek új, nagy jelentőségű eszközét kell létrehozni. Fejleszteni kell a rádió műsoradását, be kell vezetni az ultra-rövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádióvevő készülékkel. A második ötéves terv folyamán fel kell építeni a győri színházat. Újjá kell építeni a miskolci és a nyíregyházi színházat. A Vigadó részleges újjáépítésével 2300 főt befogadó, kulturális célokat szolgáló nagy termet kell létesíteni. Számottevően kell növelni a kiadott könyvek példányszámát és a könyvtárhálózat könyvállományát. Fokozott figyelmet kell fordítani a zeneoktatás és a zeneiskolai hálózat fejlesztésére. Jelentős előrehaladást kell elérni a falu kulturális felemelkedésében. 600 falut kell villamosítani, fejleszteni kell a mozi- és könytárhálózatot, meg kell javítani a kulturott- honok tevékenységét, anyagi ellátottságát, 1960-re el kell érni, hogy az ország minden számottevő települése rendelkezzék mozival. A kulturális fejlesztés eszközeivel is elő kell segíteni a falu szocialista átalakítását. rrsi A szociális és kulturális el!—! látás megjavítása érdekében a kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintecv 30 százalékkal kell növelni. irr: Elő kell segíteni a tudomány 1—! nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszaki és agrártudományokra. Úgy a társadalom-, mint a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, melyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontja bók Ugyanakkor a tudományos kutatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutatómunkával. Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelv- hez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell radioktív izotópok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati mezőgazdasági és egyéb célokra. A műszaki kutatás területén a rendelkezésre álló erőket és eszközöket elsősorban az ipar és közlekedés fejlődése szempontjából legfontosabb és adottságainknak legjobban megfelelő területekre kell összpontosítani, így az anyagszerkezet és fémfizika kérdéseire, a híradás- és vákuumtechnika továbbfejlesztésére, az anyagvizsgálat modem módszereire, korszerű magas- nyomású és katalitikus vegyieljárások, valamint új szervesvegyipari anyagok kutatására. Az agrártudományok fejlesztése terén főként a talaj termőképességének és az állattenyésztés hozamainak emelését szolgáló technikai és biológiai módszerek kidolgozására, nagyobb termőképességű új vetőmag-fajták nemesítésére, korszerű technikai színvonalon álló géptípusok létrehozására, a mezőgazdasági nagyüzemek szervezési kérdésének megoldására kell súlyt helyezni. . A közgazdaságtudományt úgy kell fejleszteni, hogy hatékony segítséget nyújtson a népgazdaság legfontosabb kérdéseinek megoldásához. helyes tervezési módszerek kialakításához és a gazdaságosság elvének sokoldalú alkalmazásához. Fokozni kell a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, mindenekelőtt a szocialista tábor országaival, de más országokkal is. A tudományos kutatást és a gva- korlati kutatómunkát a hosszútávlati kutatási programokra alapozott éves tervek alapján kell megszervezni. Biztosítani kell a tudomány eredményeinek az eddiginél sokkal szléesebb körű gvakorlati felhasználását. El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapot adjon a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományos előkészítéséhez. * Az ország egyes területeinek fei-. lesztése részt a liolnapi számunkban közöljük. KÜLFÖLDI HIKEK Színes televízió nagy méretben A Nemzetközi Televíziós-bizottság eindhoveni értekezletének 120 résztvevője a televízió történelmében először láthatott színes televíziós adást 2.5—3 méteres képben. Az értekezlet résztvevői, akik között szovjet és amerikai szakértők is voltak, a televíziós adóállomástól körülbelül 5 kilométerre fekvő községben nézték végig az adást. * Száz halálos áldozata volt a viharnak A Portugál-Keletafrikában fekvő Észak-Mozanibiqueben egy rendkívül erős forgószélvész száz halálos áldozatot követelt, A ciklon a legerősebben Memba városát érintette, amelyet szinte teljesen elpusztított. A gansztcrfilmek áldozata Egy észak virgin iái bíróság életfogytiglani fogságra ítélte Tommy Williams 14 éves tanulót, aki kilenc éves játszótársát kalapáccsal megölte. A fiatalkorú gyilkost a gengszterfilmek és kalandorregények ösztönözték erre a tettre. • Faji őrület Dcl-Afrikában A déiafrikai alsóház április !l-én törvényjavaslatot fogadott el külön szakszervezetek létesítésére teher és színesbőrű munkások számára, Ezenkívül a négereknek kizáró'ag az egészségre káros és veszélyes munkakörökben szabad doigoznioki
