Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-28 / 101. szám
VJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vili. évfolyam, 101. síim, 1BS6. április 28. szombat. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Étien a világ »éneinek hatalmas hékemozgalmal IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (A második ötéves terv irányelveinek bevezető és befelező részéi tegnapi számunkban közöttük) I. Ipar, építőipar A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros egy" tműködésre támaszkodva *—, biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni, r-j-r Egyes fontosabb ipari térti-! tnékelc termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen. vrt > V» » cn o N W Cl ^ $ i/l V 1960. évi 2 a termelés S 4* Villám osenergla 8 350 millió kw 154 Szén 29,4 »> to 132 Kőolaj 2,0 » 99 125 Aeélnyersvas 1,41 M 99 165 Acél 2,24 9* 99 138 Hengereltacél 1,40 99 ff 159 Timföld 224 ezer to 145 Kénsav 200 99 99 161 Marónátron 40.5 99 99 346 Műtrágyák* 150 99 99 372 Műanyagok 11,6 99 99 430 Tégla 1 950 millió db 156 Cement 1,86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kw 154 Erőmű és Ipari kazán 194 millió Ft 330 Diesel-motor 567 ezer LE 680 Autóbusz és pótkocsi 3 400 db 245 Vasúti személykocsi 805 99 272 Tehergépkocsi Fémforgácsoló 6 800 9* 179 183 szerszámgépek 11 100 a Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2 500 99 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 99 »> 326 Háztartási varrógép 68,5 99 »» 149 Rádióműsorvevö 453 99 99 147 Cellulóz 46,5 99 lo 281 Papír 164 99 ff 155 Pamutszövet 247 millió nm 106 Gyapjúszövet 34,7 99 ff 135 Selyemszövet 25,5 ni 9i 127 Kötöttáru 7 810 to 155 Konfekcióáru 7 274 millió Ft 128 cipó 16,2 9» pár 116 Cukor 410 ezer to 165 Nyershűs 217 99 ff 146 Zsír 79 ti »• 131 Étolaj 35 f» 99 163 Vaj 18,3 99 ff 161 • (hatóanyagban számítva) rs-i Az éddiginél nagyobb mér- !—! fékben kell kiaknázni hazánk természeti kincseit. Az összes ipari beruházások közel háromnegyedrészét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét 1960-ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960-ban az ösz- szes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal!. 67 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szulfitcellulóz- ból (1955: 50 százalék), 100 százalékát tilolt kenderből (1955 : 66 százalék). Jelentősein növelni kell az ólom, kén, fenol, krezol és más jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960- ban a hutaalumínium közel 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal- A kitermelt szén és olaj növekvő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960- ban 1 550 000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955- bem. Az új sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. A kohászatban is a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és "nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acél- féleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. A hengereltacél termelésbon a finomlemezek részarányát az 1955. évi 9 százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni. Ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1900-ban teljesen hazai termelésből való fedezésétrs"T Ki kell terjeszteni éa ered!—- ményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2,5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv évedben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vas-, érc-, színesfém és olajkészleteit; Az ország felkutatott széruvagyo- nát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kálómjú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy 1960-ig aa ország kitermelhető kőolajva- gyana mintegy 30 millió tonnával éa kiaknázható földgáz készlete is nagymértékben gyarapodjon, a nagylengyeli kőolajmezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj és földgáz előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1 200 000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—54- évi 630 000' méterrel Be kell vezetni a 4—5000 méter mélységű fúrásokat. Jelentős kutatómunkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jóminőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tüzálióamyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból. rj] A bányászati iparágak bizto-—1 sítsák az ország ásványkincsének fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A feketeszén termelése 1960-ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. Összesen 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell létesíteni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki minőségi barnaszenek termelésének fokozására, valamint a borsodvidéki barnaszénbányászat fejlesztésére- El kell érni, hogy az észak-magyarországi barnaszénbányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyi ségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembelépő vállalatokat. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozómüvek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél-, beton- és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenteni. 1960-ban mintegy 800 000 torma tőzeget kell termelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagéit gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 400 ezer tormával növekedjék. A földgáztenne lést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célaltra, részint a lakosság gázellátására. A hazai vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a ruda- bányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955, évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban közel 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat termelésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjékj-q-j A növekvő szükséglet kielé!— gítésére a vas- és fém-kohászat termelése 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasszükteg letérlek 28—30 százalékát. A hazai vasérc termeléséinek emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az ’érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érctömörítvény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz- f el használás 20 százalékkal javuljon. A durva- és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal,, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösein a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martin-kemencét, két koúiszolóblckkot, a meleg- és hideg- hengeirművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin .Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csil- lapítatlan" acélok részarányát a je- lerilegi 20 százalékról 1960-ban 50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengerelt- acél-termelés fajlagos acélszükség- letét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalu- mínium-termelést az 1955. évi 37 ezer tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új, korszerű timföldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvö- zöt, húzott, hengerelt és sajtolt alu- mínium-féltennékek, valamint a különböző alumínium-készáruk termelését. Gondoskodni kel az alumíniumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről. A színesfémkohászatban megkell indítani a hazai magnézi um termelést, ami jó minőségű alumínium- ötvözetek gyártását teszi lehetővé- 1960-ban évi 600 tonna teljesítőképességű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyösoroszi ércbányában nyert ólom- és cinkére dúsításáról és feldolgozásáról. j-p-j Az iparosítás továbbfejlesz-— lésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együttjár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villa- moserergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél lényegesen gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szol- gállatott energiamennyiséget is figyelembe véve) mintegy 67 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére a második ötéves terv folyamán legalább 6,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, öt év atett az erőművek teljesítőképességét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglévő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 kilowattos borsodi és a 225 600 kilowatté® tiszapalkanyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhelyi 90 000 kilowattos erőművet, 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet. Oroszlányban 132 000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglevő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangbahozatátaláva) mintegy 50 000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57 000 kilowatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pedig kisebb és közepes vízierőmű legyem A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a vil- lamosenergia-termelés önköltségét mintegy 13 százalékai kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékról. Mindezzel, valamint a hálózati rendszer fejlesztésével lényegesen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonsagát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. ry~i A második ötéves terv idő- !—■ szakában meg kell Indítani és ki keli fejleszteni a hazai' urániumérc bányászatát s résziben feldolgozását. Erre alapozva elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe kell helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló — atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését, rgl Az ipar összes ágai között a ■—! vegyipart kell a második öltéves terv évedben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; Lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelést öt év alatt meg kell kétszerezni; a szerves vegyipari ág termelése közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 miliárd forintot kell fordítani; A Román Népköztársaság által, szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tisza vidéki Vegyikomblnátot, mely a népgazdasági szempontból alap- vető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új nagyüzemre támaszkodva, meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő, és azokat minőségben és tartósságban felülmúló, korszerű szintetikus szála'anyagok (perion, poliakrilnitril), továbbá .a PVC (polivinilklcrid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom réz és egyéb színes fémek, valamint bőr pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammónia-üzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfa-ztfát- üzem létesítésével kel) biztosítani; A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év atett összesen mintegy 700 miliő I Ft beruházást kell fordítani. A Folytatása a 1. oldalon.)
