Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-28 / 101. szám

2

MBMBNOK MEGTW! WEPtAF

1956. április 28.

Irányelveit a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(Folytatás az 1; oldalról.) nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évi hétszeresére, a foszfor műtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz- Meg kell kezdeni a karbomid előállítását, elsősorban a takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált nö- vényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormonos gyomirtószerek gyártását. A növényvédőszer-ter- melés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen.

Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6200 to benzolt, 5200 to fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátránytermékeket kell gyártani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növekedésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának jelentős megjavítását;

A közlekedést, az ipart és a mezőgazdaságot több, és minőségileg jobb kőolajtermékkel kell ellátni; A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése öt év alatt mintegy 53 százalékkal növekedjék. Javítani kell a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajok részarányát pedig a jelenlegi 10 százalékról legalább 45 százalékra kell emelni; Biztosítani kell a nagylengyel) kőolaj gazdaságos feldolgozását új krakkolóüzem létesítésével, és meg kell kezdeni a kratekgázok hasznosítását értékes vegyianyagok termelésére.

A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását keil megkezdeni.

A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni- Fokozott mértékben kell nyers-, és műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani, j-g-j Az építőanyagipar előtt az a !—! feladatán, hogy az egyre na- gyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél olcsóbb és könnyebb építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb és olcsóbb kivitelezését. Az építőanyagipar fejlesztésére több mint 2 milliárd forintot kell ! öt év alatt beruházni.

Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszakában | legalább 62—65 százalékkal emel- | kedjék; A korszerű építőipar leg- f fontosab anyagának, a cementnek 5 termelését öt év alatt mintegy 700 ezer tonnával kell növelni; a beton- előgyártó iparban a termelés mintegy 2,5-szenesére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő- és utófeszített — vasbeton elemekben; Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vasbeton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű , falazóblokkok, fal- és födémelemek * (panelek) gyártását;

Hazai szükségletre és a kivitel foltozására 56-58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a finomkerámia-ipar termelését. Ki keli torjeszbeni a hazai nyersanyagokból Előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását- A tűzállóanyagok termelése 1960-ban mintegy 30 százalékkal legyen több, mint 1955- bem.

t jjöj A gépiparnak az eddiginél ’ '—! lényegesen nagyobb menynyi ségben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és niás termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségletei nek kielégítésére. Ennek megfelelően a gépipari termelést a második ötéves terv időszakában 70—75 százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. ennek több mint 80 százalékát a meglévő üzemek fe.ilesztésé- ; re kell felhasználni,

A nemzetközi együttműködés által nyújtott lehetőségek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben részvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártását elsősorban, a Diesel-mozdonynál, egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukoricakombájn, traktorok) és az autóbusznál'

A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (finommechanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregátgépek termelése fejlődjék. A golyóscsap- ágy-gyártását több mint 2,6-szere- sére kell növelni.

Különös súlyt kell helyezni a Diesel-motoros járművek gyártásának fejlesztésére. A Diesel-motorra] hajtott különféle teljesítőképességű, normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ben 380 darabot kell előállítani; A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani; A Diesel-motoros traktorok termelése 1960-ra érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal; A Diesel-motorok gyártása 1960-ban 1955-höz képest —h lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék,

A Diesel-mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagyteljesítményű vasúti villamos^mozdon yok gyártását is; ezekből 1960-ban 15 darabot kell előállítani;

A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talaj megmunkáló- és betakarítógépeket kell előállítani; öt év alatt az ipar közel 9000 nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzál traktor, több mint 10 000 gabonakombájn, mintegy 17 000 kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa

A vegyipari gépek gyártását öt év alatt az 1955- évinek 2,5-szere sére, az emelő- és szállítóberendezésekét több mint 1,6-szereséfe, a szivattyúk és kompresszorok gyártását több mint 1,7-szeresére, a hajógyártást több mint 1,4-szeresére kell. növelni.

Az erősáramú gépgyártás jelen' tős továbbfejlesztésének eredményeképpen az egyenáramú gépek termelése 1960-ban majdnem négyszerese, a transzformátoroké háromszorosa legyen az 1955. évinek. Jelentősen kell emelni a vízierőgépek gyártását. Az erősáramú ipar termékeinek minőségét nagymértékben meg kell javítani;

Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorét állítsa alá Főként a vacuum-technikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikai berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamodulált adó- berendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110 000 db televíziós vevőkészüléket kell gyártani.

A műszeripar termelése több mint kétszeresre növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek, az auto- matikaelemek és a komplett laboratóriumi berendezésék gyártását kell nagymértékben fejleszteni;

Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 230 000 motorkerékpárt, 1 700 000 kerékpárt, 2 100 000 rádió-vevőkészüléket, 60 000 tonna fémedényárut kell gyártani. A háztartási villamoskészülékek gyártását több mint háromszorosára kell növelni.

A gépiparnak meg kell oldania az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések, járművek alkatrészekkel való rendszeres ellátását. Az alkatrészgyártást jelentősen fejleszteni kell, és különös gondot kell fordítani a külföldre eladott gépek alkatrész- utánpótlására' Ki kell szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészek alkalmazását.

A gépek súlyának csökkentésével, ötvözött acélanyagok alkalmazásával, az anyagmegtakarítás fokozásával 1955-höz képest 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos hengereltacél felhasználását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek helyettesítésére; egyedül a kábelgyártásnál 3350 torma ólmot és 400 torma rezet kell 1960-ban alumíniummal helyettesíteni,

Biztosítani kell, hogy a gépipar egyre több korszerű műszaki követelményeknek megfelelő, gazdaságosan értékesíthető exportcikkeket gyártson. A gépkivitelben fokozni kell a finommechanikai, híradás- és vacuumtechnákai gyártmányok. Diesel-mozdonyok, autóbuszok, mezőgazdasági gépek részarányát; a szerszámgép-exportban pedig technikailag tökéletesített, újtípusú gépek, a nagyteljesítményű marógépek, esztergák és köszörűk arányát. A finommechanikai exportban növekedjék az újfajta röntgenkészülékek, textilvizsgáló és elektromos mérőműszerek része sedé'e. A gépkivitel előirányzatait pontosan, a műszaki és minőségi követelményeknek megfelelően kell teljesíteni, és ebben fokozni kell az exporttermékeket előállító vállalatok anyagi érdekeltségét.

Try; A könnyűiparban öt év alatt

J—L! mintegy 25%-kal kell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal : A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell beruházni;

A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban negyven százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön ' forgalomba, mint 1955' ben. A könnyűipari termékek minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen Id kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyű ipari termékek e minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen 'ki kell bővíteni; A tartós, szép ki vitelű kcmfekcióáruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni.

Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfeszítésre van szülcsóg a köny- nyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a könnyűiparban felhasznált import-anyagok részarányának csökken lése érdekében. Üzembe kell helyezni új, évi 22 ezer tonna teljesítőképességű szal- macellulóz-gyárat, fel kell építeni négy farost- és két fogácslemez- üzamet. 1960-ban mintegy 27 500 tonna szalmacellulózt, 47 500 köb' méter farost- és forgácslemezt, és 22 000 tonna kenderrcstot kell hazai nyersanyagból előállítani.

A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 50—55 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozóiparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészítmények termelését.

Az élelmiszeriparban beruházásokra öt év alatt 2,3—2,4 milliárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalának elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifeldolgozó-ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fel. A sörgyárak teljesítők épességét évi 775 000 hl-rel kell növelni, A hű- töházak befogadóképességét több mint 20 000 tormával kell bővíteni.

Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választékot, higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek termelését és csomagolását.

Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell az anyag- és készárúveszteséget.

iTgí Az állami helyiipari vállala!—! tok. a kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátáséhoz; mind jobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparválálatokat át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat, nem. számítva, öt .év, alatt az állami

1121

és szövetkezeti helyiipar termelése mintegy 35 százalékital emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi építöan y ági pari termelés fejlesztésére.

Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánlkisipar résztvegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet és ki kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművészet és iparművészet temnékednék a lakosság körében való szélesebb elterjesztésére.

ítjí Az építőipart jelentősen fej!—! tesztem kell, hogy képes tegyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában; öt év alatt az építőipar termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milliárd forintot kell beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák.

Az építési tevékenység messzemenő átalakítását kell megindítani, és ezzel az építkezések lényeges meggyorsítását és olcsóbbá tételét; az építőiparnak, főként a lakásépítésnek gyáripari jellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását kell elérni;

Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazásét. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok mennyiségét. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kislejtésű tetőket építeni.

Az építőipar rendelkezésére álló gépele, berendezések és egyéb eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé teszi az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenleg szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását;

íttj Az ipar minden területén

!—! nagy gondot kell fordítani az anyagellátás megjavítására, a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatrészek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szántásainak lebonyolításában, mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében; öt év alatt . jelentősen növelni kell a központi állami anyagtartalékokat, és megfelelő tervszerű szín-vdnalon kell tartami • a vállalati anyagkészleteket is. Ugyanakkor az eddiginél sokkal takarékosabban kell felhasználni a rendelkezésre álló nyersanyagokat és félfcésztermé- kefcet, és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazairlás, a selejt- gyártás ellen;

Növelni kell a dolgozók érdekeltségét az anyagok takarékos felhasználásában, ami a termelés folyamatosságának és gazdaságosságának egyik döntő feltétele.

II. Az ipar műszaki színvonala

Az egész népgazdaság továbbá fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ipar minden ágában a műszaki színvonal gyors ütemben emelkedjék. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását;

A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítaná: iji A munka termelékenységének ■—! növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termeJőfolyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkák gépesítését. A főfolyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el keli érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alapfolyamat ában lehessen foglalkoztatni. Egyes területéken meg keli kezdeni és ki kell terjeszteni a termelőfolyaimatok automatizálását. Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat oly módon, hogy egy új munkásra közel négyszer annyi gépi beruházás jusson, mint az előző ötéves terv során. Az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembéhelyezéséne az iparban öt év alatt a beruházásra és felújításra előirányzott összegekből ösz- szesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani.

T7H A gépesítés fokozását a vüia- !—' mosítás jelentős Id terjesztésével kell megalapozná. Az iparban egy munkásra jutó villamosenengia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kWó- ról 1960-ra mintegy 8300 kWó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni, mint a munka termelékenységét.

rji Széles körben kell alkalmaz- ■—' ni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell vegyi eljárások segítségével a fémek korrózióvédelmét. Az iparban felhasznált; fémeket és egyéb mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kefll helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek és hulladékok vegyipari feldolgozásét. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960-ban 1,1 fcg-na, az 1955. évinek több mint négyszeresére kell fokozni, rjj-j Jelentőseri ki kell terjeszteni ■—! a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát; Növelni kéül a kanszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezésiek alkalmazását az ipar különböző területein. A műszenéUátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni;

Fordulatot kell elérni az :—! energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezéseikben hasz-_

nálják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók felhasználását; A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energiaátalakító és felhasználó berendezések újjáalakításával és korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladékenergiájának hasznosításával 1960-ban összesen 3—3,5 millió tonna szenet kell megtakarítani Az energiagazdálkodás megjavítására 5 év alatt mintegy 500 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani. Lényegesen növelni kell a Diesel-rendszerű erőgépek alkalmazásét. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag Diesel-rendszerű traktorokat kel előállítani;

ryj Lényegesen meg kell gyor!—! sítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmányfejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Ebből a szempontból különös gondot leéli fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gépek súlyának leszállítására, a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására.

Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következők:

a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagy ob részében a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése,. elsősorban a Kóta-féte mill- szefcundumos robbantás elterjesztése, a külszíni és földalatti munkálatok gépesítése.

Az ötéves tervidőszak végére a géppel tévesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásoké 22—2,5 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését;

b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi a fúrási technológia fejlesztését, Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugár- bővítésű fúrást. El kell érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 százaléka a legkorszerűbb turbinás eljárással működjék: A radioaktív és egyéb korszerű eljárások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát. A kőolajtermelésnél — elsősoriban a dél-zalai lelőhelyeken .— a kutakba iránvúló olaj beáramlás fokozására

£FgJyta|ása a 3-ik oldalon.)