Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

TIH. ér folyam, OK. Mám, MM. mtochw 4, TMMhUMp.

/•

MAI SMBAMTTTÍK TARTALMÁBÓL

Nemzetközi szemle. (2. o.)

A XX. kongresszus úbrmetatásával.

(3. o.)

Megnyílt a Tisza Cipőgyár mintaüzlebe. (3. o.)

Irodalom. — Művészet. (4—5. o.) Rejtvény. — Sport. (5. o.)

I

__________J

A BARÁTSÁG ÜNNEPNAPJAI

*

II j márciusnak, új tavasznak küszöbére léptünk. 11 március lsnU gyos leheülete fújta szét azóta a zúzos december, a mogorva január és a zimankós február dermesztő hidegét, tizenegy tavasz öltöztette azóta virágba a réteket, fákat, hirtelenzöld ruhába a szántóföldeket. Mégsem felejtettük s nem is felejthetjük azt a márciust, azt a tavaszt, amely ugyan összeomlott házak és tornyok, vázukkal vádoló gyárak, zúzott falvak, otromba gödrökkel sebzett szántók vigasztalan tája fölül sodorta el a tél ordas hidegét, mégis diadalmasan hozta el az új élet ígéretét, a magyar nép igazi tavaszát.

Ennek a tavasznak, felszabadulásunk tavaszának emlékét, soha el nem múló jóízét idézi minden év tavaszán a magyar-szovjet barátsági hónap. Hagyománnyá vált már népünkben: megbecsült és alkotó hagyománnyá, amelynek értékeiből merítünk, s amelynek gazdag élményt adó eljöttét várva várjuk. A magyar és szovjet nép barátságának ünnepe ez, hiszen a barátságnak, mint az emberek léikét összefogó nagy és tiszta érzésnek is megvannak a maga ünnepnapjai.

Mennyivel szélesebb, mennyivel tartalmasabb, mennyivel nagyobb erőt, több biztonságot adó ez a barátság akkor, ha nem csupán két embert, hanem két nemzetet, azonos gondolkodású, egy célért küzdő emberek millióit kötnek össze láthatatlan, de mégis éltéphetetlen szálai. A magyar és a szovjet nép barátsága ilyen barátság. Benne gyökeredzik ez a barátság népünk minden dolgozójának szívében, hiszen együtt született meg népünk felszabadulásával. együtt nótt romjaiból újjáépülő hazánkkal, együtt fejlődött, erősödött épülő szocializmusunkkal, dolgozó népünk politikai fejlődésének minden állomásával.

Az igaz barátság jellemzője — mindannyian tudjuk ezt — ha a barát adhat a barátnak abból, amije van, s a barát örülhet a barát örömének. S nagy barátunk, a Szovjetunió adott. Adott vért, adott kenyeret az éhezőknek, gépeket a gyáraknak, magot a vetet- len földnek, kombájnokat az érett búzatábláknak, fonalat a szövőgépek orsóinak, nyersvasat a kohók izzó torkának, magas tudást és szerető otthont ösztöndíjasainknak, mérnököket gigászi városok semmiből való megteremtéséhez, hosszú évek termelési tapasztalatait az iparnak s a mezőgazdaságnak, példát az irodalomnak, nemes eszme két a nevelőkek, jó szót s emberséget, védelmet és megbecsülést népünknek a világpolitika porondján.

Adta mindezt olyan természetes, magától értetődő gesztussal, mint amilyen természetes, őszinte érzés maga a barátság. Kiemelte népünket egy évezred társtalaneágának sötét és kietlen verméből s tagfiává tette az új. a jobb életet, a szocializmust építő népek nagy csa1ádiának. Megtanította saját hazájában é'ni e népet, amelyet urai addig csak dolgozni, papjai csak tűrni és szenvedni tanítottak. Igaz tartalmat adott a haza fogalmának azok számára is, akikről Vörösmarty így irt jó 100 évvel ezelőtt:

„Neve: szolgálj és ne láss bért.

Neve: ad) pénzt és ne tudd miért Neve: halj meg más javáért.’'

Emberi sajátság a feledés, de tudom, hogy a besenyszögi Ki- szeíy Andrásék, Birinyi Józsefék, Boros Pálék s a többiek soha sem fogják elíe'edni az olajos kenyéren, kukoricagörhén végzett embertelenül nehéz kubikmunkát, az éhhalálhoz sok, a megélhetéshez kevés, filléres napszámon végiggürcölt legdrágább férfiéveket. .

A csendes Don, a szalszki sztyeppék, az erdőkoszorús Ural, a tajgás Szibéria a sok tornyos városok, a gyapottermelő kazah föld vöröscsá’lagos fiainak köszönhetjük, hogy ma már mindez a múlté s ott, Tiszapüspökdben, szálfatermetű öreg Szűcs András bátyám — csak meseként mesélhet a múltról számos unokájának.

íme, mindez benne van népeink barátságának fogalmában és benne van természetesen s elsősorban az is, amit könyvtárra rúgó statisztikai adat helyett mai életünk valósága igazol. Benne van terveink sikere, ipari országgá válásunk eddigi s eljövendő eredménye mezőgazdaságunk szocialista fejlődése, kultúrforradalmunk egyre szélesedő megvalósulása.

Ott van az is, amit így felsorolni úgyis reménytelem vállalkozás lenne, de ami élő és á'kotó erőként hat életünk mindem területén: a nálunk járt szovjet emberektől kapott mérhetetlenül gazdag tapasztalat, s Szovjetuniót járt fiaink, munkásaink, dolgozó parasztjaink, mérnökeink, művészeink és orvosaink itthon hasznosított élményanyaga.

Savljugin és Maximenkő, Panyin és Goncsarov, Pudovldn és Oszipova magyarországi látogatásai mindig emlékezetesek maradnak számunkra, mint ahogyan jobbam emlékezünk a hétköznapok szürke sorából kiemelkedő, barátainkkal együtt töltött ünnepekre is. Ezért lesz emlékezetes a mostani március, a barátsági hónap.

D

e lehet-e igaz barátság az, amelyben az egyik M csak a passzív e1 fogadó szelepét játssza? Nem, az igazi barátság kétoldalú, mindkét fél tevékeny hozzájárulásán múlik. Ez a kölcsönösség jellemzi a mi barátságunkat, a magyar és a szovjet nép barátságát is. A nálunk járt szovjet küldöttek nemcsak átadnak a maguk tapasztalataiból, hanem át is vesznek abból, amit itt látnak. Erről tanúskodott Oszipova elvtánsnő magyar iskolákban tett látogatásainak, magyar pedagógusokkal folytatott megbeszéléseinek tapasztalatait rögzítő teleírt jegyzetfüzete, ezt bizonyítják a konszuny- sevcsenkői gépállomás dolgozóinak levelei, ahol Sedlmayer Kurt Kossuth-díjas akadémikusunk hírneves cukorrépáját termesztik.

A kök-sönös barátság magvát hintik él a nagy szovjet földön kintjárt küldöttségeink.

Ahová nem jutnak el a magyar küldöttek, eljut a magyar szó, a magyar színikultúra, a magyar film és a magyar könyv.

Egvmás értékeinek ’-ölcsönós megbecsülése közelebb hoz egymáshoz bennünket, népeink életének mélyebb megismeréséhez segít. Ezér* val’hatjuk loggal. hogy a magyar és a szovjet nép barátsága a legtisztább proletárintemacionaiizmus sziklaszilárd alapján ált

Barátságunk biztosítéka, egész életünk alapja, társadalmi rendszereink azonossága, a szocializmus és kommunizmus építése 6 ennek egyik alappi’lére a Szovjetunió következetes békepolitikája, amelynek tényei minden magyar ember előtt ismeretesek. Hiszen azok g? erőfeszítések, amelyeket a Szovjetunió a II. világháború előtt és után. a koreai és a vietnámi háború befejezésén, a berlini és genfi értekezleten keresztül a népek békés egymásmelleit élésének, békés belső fejlődésének érdekében mind a mai napig kifejtett, kivívták nemcsak a magyar nép, hanem az egész haladó emberiség megbecsültét is, S azt sem hallgathatjuk el, milyen áldozatkész, szívós harMEGYÉNK IPARÁBÓL.

egy gerenda helyett hármat tudnak egyszerre felemelni az épületre.

— Nagy kitüntetésnek vagyok részese — mondja Juhász elvtárs. — Március 21-én a Szovjetunióba megyek egy küldöttséggel. Állomásaink: Kiev, Moszkva és Leningrád lesz. Régi vágyam fog teljesülni, mert közvetlenül tanulmányozhatom majd a fejlett szovjet építőipart. Nagy segítséget ad ez a látogatás munkámhoz és minden bizonnyal sok olyan hasznos tapaszta - latot szerzek, amit hazatérve, eredményesen tudok alkalmazni.

Százhúsz dolgoskezű munkás kezdi meg holnap a teljesütemű munkát a Ságvári úti lakásépítkezésen. A föld fagyva és a várható tavaszi esőzések nehezítik meg egy Ideig munkájukat, de megvan az akaratuk — amit már több ízben bebizonyítottak és minden remény megvan, hogy a jövőben is az akadályokat leküzdve fognak dolgozniA vasutasok, hősi erőfeszítései nyomán javult a menetrendszerű forgalom

A februári nagy hidegek és havazások megnövelték a vasutas dolgozók gondjait... A zord Időjárás a terv teljesítésében is kedvezőtlen állapotként hatott. A szolnoki vasútállomás multhavi átlagos tervteljesítése 81 százalék volt. Vasutasaink mindent megtettek, hogy a nagy hidegben is biztosítani tudják a személy- és tehervonatközleke- dést.

Az idő megenyhülése óta már sokat javult a menetrendszerű forgalom. A munkásvonatok közlekedése 100 százalékig meutrendszerint történik.

A szolnoki vasútállomás dolgozói elhatározták, hogy február havi lemaradásukat március és április hónapokban pótolják.

Befe*ez*ék a téli gépjavítást a lorönszentmiklósi Téglagyárban

Alig néhány napja, hogy megenyhült az idő, s az építkezéseknél máris megindult a munka. A Szolnok megyei Építőipari Vállalat 30. sz. lakásépítkezésénél élénk mozgolódást láthatnak néhány nap óta az arra járók. Hordják az építőanyagokat, elvezetik a mélyedésekben felgyülemlett vizet, egyszóval készülnek a teljesütemű munkák megkezdésére, amit március 5-re terveztek.

— Sajnos, a februári nagy hidegek miatt közel négy hetet állt az építkezés — jelenti ki Juhász Sándor fiatal építésvezető. — Dolgozott ugyan egy kevéslétszámú emberünk, akik főleg belső munkákat végeztek, de ez a termelés csak 30 százalékét teszi ki a múlt havi tervnek. Januári kötelezettségünket 181 százalékra teljesítettük. Szerettük volna a februárit is hasonló jó eredménnyel zárni, de az idő ezt megakadályozta. Azpn leszünk, hogy a kiesést márciusban bepótoljuk.

84 lakást kell szeptember 15-ig átadni ezen az építkezésen. Megfeszített munkát követel ennek teljesítése az egy hónapos kiesés miatt

Megtudtam, hogy az építésvezető már több hasznos újítással tette gyorsabbá és olcsóbbá az egyes munkafolyamatokat. Most is egy újítás kivitelezésén dolgozik. Szerkezetet készít, mely lehetővé teszi, hogy a toronydaru egyszerre nem egy, hanem kettő, esetleg négy ..konténer” maltert, téglát, vagy födémlapot tud majd az épületre felvinni.

Készített egy gerendaemelőt is, melynek alkalmazásával az eddigi

február utolsó napjaiban befejezte a téli gépjavítást. A múlt évben igen sok kiesésük volt géptörés és egyéb üzemzavar miatt. Az idén a javításokat úgy szervezték meg, hogy nagyobb gépi hibák ne fordulhassanak elő az 1956-os tervévben. A múlt évben ugyanis a Vegyesipari Javító KTSZ végezte az erőgépük javítását, amit a határidő — február 20. helyett — áprilisra készíA XX. kongresszus fényében

Papp József mezőtúri tanácselnökkel beszélgetünk a nemzetközi kérdésekről. Az SZKP XX. kongresszusára terelődik a szó. Felragyog az elnök elvtárs szeme.

— Nagyszerű kongresszus volt. Minden sora a mi számunkra, kommunistavezető részére írott tankönyv. Ragadjuk csak ki néhány részletét.

Engem, mint választott szerv vezetőjét a kollektív vezetés kérdése érintett legjobban. Bizony a kollektív vezetés lenini elve, nálunk, állami vezetőknél is sokáig háttérbe szorult. Pedig Lenin elvtárs arra tanított minket: a mi eszménktől idegen minden személyi kultusz. Ezért úgy érzem, nekünk magyar kommunistáknak is mélyrehatóan kell tanulmányoznunk a kongresszusnak ezt a lenini tételét.

A kongresszus másik fő tanulsága számomra a bátor önbírátet szelleme, amely a szovjet kommunisták körében már kialakult. Addig a mi viszonyaink között is eljutottunk már, hogy bátran merünlc »bírálni, észrevesszük és szóvátesszük mások munkájának hiányosságait. Am annál szűkmarkúbban bánunk az önbírálattal. Még mindig nem rendelkezünk olyan nyílt kommunista önkritikával, mint az SZKP kongresszusának anyagából kitűnik.

— És amiről szintén csak örömteljes eüsmeréseeű szólhatok: a 7 órás munkaidő, az öregekről való legmesszebbmenő gondoskodás, a hatodik ötéves terv szociális kitűzései. A történelemben még soha nem volt olyan társadalom, olyan párt, amely annyit tett volna az emberért, mint a szovjet társadalom, a Szovjetunió Kommunista Pártja Nekünk, magyar kommunistáknak is azon kell dolgoznunk, hogy minden lépésünk még fokozottabban a dolgozó embert, a dolgozó ember igényeinek kielégítését szolgálja

S hogy így éljünk, ahhoz tanulmányoznunk kell a XX. kongresz- szus tételeit, amely azt mutatja nekünk, hogy egyszer mi is arra a magaslatra jutunk, ahol már a szovjet elvtársak tartanak.

tettek el és hátráltatták a nyersgyártás pontos megkezdését. Most saját maguk végzik az összes gépkarbantartási munkákat.

Múlt évi nyersgyártási tervüket 83 százalékra teljesítették. Ennek egyik oka, hogy nincs az üzemnek gépi etetője, ami egyenletessé ten né a föld adagolását. A kézi erőve! történő etetés nem egyenletes, az erőgép nagyobb terhelésnek van kitéve, ami előbb-utóbb alkatrész-tö réshez vezet. Hátráltatta munkájukat a sok eső is. A víz megállt a bányában és megnehezítette a föld kitermelését. Hiba volt az égetésnél is, mivel a nyersgyártást később tudták megkezdeni, az égetés beindításakor nem volt megfelelő meny- nyiségű jól kiszáradt téglájuk, a nedves tégla égetésekor pedig sok a selejt.

Az idén ezeket a hibákat kiküszöböljük. A bányán keresztül volt egy földjáró, ami elfogta a szárító elől a légáramlatot és késleltette a nyersgyártmány szikkadását. A gátat most szétterítik és helyét szárító területté alakítják.

A nyersáru minőségét javítja majd az idén beállított két darab automata vágóasztal. A kemence javítását is megkezdték, hogy a gép karbantartáshoz hasonlóan ezzel is határidőre végezzenek;

cot folytatott a Szovjetunió évek hosszú során át hazánknak az ENSZ-be való felvételéért, míg azebnúlt év végén megnyíltak előtte az Egyesült Nemzeteik Szövetségének régóta jogtalanul elzárt kapui.

A

z 1956. évi barátsági hónap megnyitásának különös jelentőséget ad az a tény, hogy a mérföldkövet jelentő XX. kongresszussal és a Szovjetunió hatodik ötéves terve megindulásával esik egybe. Azok az irányelvek, amelyeket a kongresszus elfogadott, s amelyek megszabják a Szovjetunió külpolitikájának és belső életének követendő útját, mély együttérzésre és lelkes támogatásra találtak népünk szivében is, hiszen nagy barátunk minden sikere a mi sikerünk is, minden győzelme a mi győződünk is. Külpolitikájának határozott, de feltétlenül békére törekvő vonalvezetése pedig megadja azt a biztonságérzetet, amely a ml második ötéves tervünk, a szocializmus alapjai lerakásának nagyszerű célkitűzéseihez múlhatatlanul szükséges.

A barátsági hónai, idején fogadjuk szeretettel a hazánkba s megyénkbe ellátogató szovjet barátainkat. Tanuljunk tőlük, de mutassuk meg a mi eredményeinket is. Használjuk fel a Magyar-Szovjet Társaság biztosította lehetőségeket a Szovjetunió megismerésére Ismerjük meg még mélyebben, ismerjük meg még közelebbről a Szovjetuniót, a szovjet ember életét, munkáját, küzdelmeit és sikereit. Vessük ősszé a magunk helyzetével, szűrjük le a tanus’ágot a saját magunk számára és használjuk fel azt alkotó módon a magunk életében, a magunk munkaterületén. Ha így járunk él, a barátsági hónap ünnepnapjai alatt bizonyára új, lelkes sereggel fog erősödni a megdönthetetlen magyar-szovjet barátság híveinek hal almas tábora SZURMAI ERNŐ.

TfszapilspöSú készül a tavaszra

A hó egyre összébb zsugorodik a földeken, a nagy hidegre már csak emlékezünk. Enyhe szél ballag végig az Alföldön. Pár nap még és itt a tavasz, kezdődik a nagy munka. Azok a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, akik a nyugalmasabb téli hónapokat a tavaszi munkák előkészületével töltötték, most tapasztalhatják maid. mennyire hasznos volt hogy nem ölhetett kezekkel unatkoztak végig a telet. A felkészülés egyik legfontosabb részét a tavaszi munkák megszervezésének tervei adiák. Ti- szaoüsnükiben a Községi Tanács VB vezetői a mezőgazdasági állandó bizottsággal karöltve legelőször is a fogatokat vették számba, majd a vetőgépeket. hogy egyetlen eevéni gazdánál se állhasson be fennakadás munkaeszközök hiánvában amikor talán másoknál kihasználatlanul hever a vetődén va-v e-véb °azdesárt felsz^-e1és TT<»vanf«v szervezték mfo a vetőmnrtkztftást a 31 darab rosta felt>a«má'iásával.

Az égvén- dolaoző na ráírtok ve" römaeiát is biz+^sf+o+^áV 30 mázsa tavaszi ánsáfi 4P mázsa zabot. 30 mázsa hibridkukoricát vitamint 32 mázsa burgonyát rendeltekNagyon helyes a tiszamlsnöki tanács gondoskodása példát vehetnek róla azok a tanácsok, amelyek késlekednek a tavaszi munkák előkészületeivel,

Fokozott munkával pótolják az elmaradást