Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP tees, másé»» 4 PARTÉLÉT ★ Kemény munkában nevelődnek as ifjú kommunisták A Járműjavító Vállalat kocsiosztálya dolgozói­nak jelentős része dolgozik a szabadban, illetve nem fűthető helyiségekben. A kemény faggyal, metsző hi­deg széllel, esővel kellett sokszor dacolniok, hogy végrehajt k a téli forgalomból javításba adott ko­csik munkálatait. A futó részlegünkön mégis az elmúlt hetek zord időjárása ellenére jó eredményekkel folyt és folyik a munka. Napról napra gördülnek ki a javított ko­csik, hogy a téli forgalom sikerét biztosítsák. A sok­hetes kemény tél viszontagságait legyőzve, igyekez­tek munkájukat jól végezni a brigádok. Egyik ilyen brigád a Bozóki András alvázlakatos brigádja, amely öt főből áll és rendszeresen 130—140 százalékban teljesíti feladatát. Megkérdeztük Bozóki András elv­társat, aki most lett tagjelölt, hogy mi késztette arra, hogy a párttagok sorába kérje felvételét. Elmondta, hogy 1949. V. 17. óta dolgozik a Szolnoki Járműjaví­tóban. Először mint cserejavító alvázlakatos, most pedig a Járműjavító fűtőrészleg területén, mint al­vázlakatos brigádvezető. — Az elmúlt évben mindvégig tartottam a szta­hanovista szintet és jelenleg is versenyben vagyok a szomszédos Bozsó László alvázlakatos ifibrigáddal. Magas, erős, fiatal, nős ember Bozóki elvtárs. Bizakodva néz a jövőbe és felragyogott a szeme, amikor megkérdeztük, hogy mik a további tervei, Elmondja: mivel a kocsi javításban elég gyakorlatra tett szert, szeretne vizsgálólakatos tanulónak ki­menni az állomásra. — Fiatal vagyok még, szeretnék tanulni. A párt­ba azért kértem felvételemet, mert láttam a szom­szédos Bozsó ifibrigádban a brigádon belüli kommu­nista összetartást és hogy milyen szép eredménye­ket értek el. Ez késztetett arra, hogy én is tagjelölt legyek. Munkámat mindig becsülettel végeztem el és ezután is ki akarom venni a részemet a szocializ­mus építéséből — mondja Bozóki elvtárs. Amikor Bozóki András elvtárssal beszélgettem, akkor éppen a 150 653. számú kocsi mellett, illetve annak mellvas munkálatainál dolgoztak. Példamu­tatóan vezeti a brigádját, és ahol a munka pillanat­nyilag megakad. Bozóki András személyes példa­adással segíti c. brigádja minden tagját. — Megmondom őszintén — teszi még hozzá előbbi szavaihoz —, hogy a vezetőségválasztás is ösz­tönzött arra, hogy pártunk soraiba lépjek. Láttam azt, hogy a pártszervezeti vezetőségekbe mindazokat a dolgozókat választották meg, akik méltán megér­demlik ezt a megbízatást. így vélekedik a párthoz való tartozásról az ifjú kommunista, Bozóki András. CSEH ZOLTÁN üzemi tudósító Számíthat ránk a pártvezetőség Termelőszövetkezetünkben 2 év­vel ezelőtt választottunk pártveze- tőséget- Azóta megnőtt párttagsá­gunk létszáma, megszilárdítottuk szövetkezetünket, amely ma már több millió forint vagyonnal rendel­kezik. Most. amikor a két év lejárt. szükség volt arra. hogy új vezetősé­gi tagakat válasszunk, akik tovább viszik a harcot terveink megvalósí­tása. dolgozó parasztságunk fel­emelkedése érdekében. A taggyűlésein mindannyian éltünk jogainkkal és kötelezettségeink­ké!. Természetesen figyelembe vet­tük azt, hogy az eltelt idő alatt kik állták meg legjobban helyüket. Azo­kat újból megválasztottuk; Mindazt, amit pártunk megszab és tsz-ünk tagsága elvár. Gál Sán­dor elvtárs eddig becsülettel meg­valósította. Bármivel fordulunk is Tóvizi István Kengyel. Sallad TSZ Sokat fejlődött pártszervezetünk A pártvezetőség uiiáválasztása óta sokat fejlődött pártszerveze- zetünk. Az új pártvezetőségi tagok jó munkát végeznek, ami megmu­tatkozik abban is. hogy az eddig félbenmaradt szemináriumot újra megindították. A népnevelő hálózat is kiszélesedett és a népnevelők jó munkájának eredménye, hogy az el­múlt tsz. taggyűlésen négy új tsz. tagot vettünk fel. A pártvezetőségi üléseket kéthetenként tartják, ahol foglalkoznak a tagok és a fia­talok nevelésével, a tagdíj elszámo­lással, a közeli tavaszi munkák zök­kenőmentes megkezdése és más fon­tos kérdésekkel. A párttaggyűlést NEMZETKÖZI SZEMLE A dullesi balfogás Pedig itt - bűnbánó beszédet kel­lene mondanom ... Az ember nem tudja rögtön átállítani magáit egyik­ből a másikba! — mosolyodéit el gúnyosan önmagán Alekszej Alek- szejevics. — így aztán f elsültem, ostobán viselkedtem:: i de még milyen ostobán!:;; Semmit se tud­tam mondani.; i Legyintettem a dologra és lejöttem az emelvény­ről! De magamban megfogadtam: nem utcájára szólítottak engem erre az emelvényre! Kiharcolom, hogy me­gint meghívjanak, s akkor előre felkészülök és tiszta leükiismerettel elmondok mindent!::: Hogy az emberek megértsék, nem olyan egyszerűen történik mindez, hogy ne ismételjék meg a mi hibáinkat!..: Újra rágyújtott a pipájára, de szippantás kőiben egyszerre kivette a szájából és félretette: — Arkagyij ajándéka-.:: Sehogy Sem tudta megérteni, miért nő­mül tam él ekkor az emelvényen .:: Egyre csak csűfolódott rajtam. De Fegya megértette;:? Sokáig nem tudtunk aludni Fo­gy ával azon az éjszakán. Hajnalig beszélgettünk. A „Moszkva” szál­lóban laktunk, az ablakok a Vörös térre néztek. Hogy jobban lássuk a teret, eloltottuk a szobában a villanyt. Ott üldögéltünk az ablak- párkányon, beszélgettünk. A sze­műnk előtt ott a Kreml.:: a mau­zóleum ... világít az óra a Szpássz- kij-tornyon. Látni, ahogy a mutató jár::: Egyik óra múlik a másik hozzá segít bennünket. Politikailag is neveli a tagságot. Ezért mi is megbecsüljük és újra megválasz­tottuk őt. A másik igen megbecsült elvtár­sunk ifj. Dobosi Ferenc, aki tsz- ünkből került a néphadseregbe. Mi­kor leszerelt, mint tartalékos fő­hadnagy került vissza hozzánk és nálunk dolgozik tovább, ö is párt- vezetőségünk tagja lett. Tőle is so­kat várunk. Ezen félül még Kispál Mihály, Purkalt János. Orovecz István elv­társakat választottuk meg. akik szintén sokat tettek a tsz-ünk meg­szilárdításáért. Termelőszövetkezetünk egész tag­sága támogatni fogja őket minden munkájukban. minden hónapban rendszeresen megtartjuk. Szervezetünkben a tag­díj fizetés százszázalékos. A bizal­miak időben elszámolnak a bélyeg árával. Ilyen például ifj. Lengyel Mihály. Csikós Ernő. De van olyan bizalmi is. aki hátráltatja az elszá­molást, ilyen például Kólya János, aki nem számol el időben. Most az új pártvezetőség minden tudásával azért harcol, hogy a még fennálló hibák minnél előbb kiküszöbölőd­jenek és a Párt Központi Vezetősé­gének határozatát végrehajtsák. után, de mi csak beszélgetünk. Folyton a miniszterhelyettes kér­désére megfelelő pontos válaszon törjük a fejünket. Miben is van hát végeredményben „a dolog lé­nyege?” — Hogy történhetett ez? — haj­togatta Fegya. — Már néhány esz­tendeje dolgozunk együtt. A négy barát, a gépállomás négy vezető- munkatársa. Jártuk a lóherefölde­ket ::: az „SzS—6”-os vetőgépek mellett is elszaladtunk naponta vagy tízszer és mégse láttunk sem­mit!::! S akkor jött egy kislány, egyenest az iskolapadból és meg­látta mindazt, amire aztán a Köz­ponti bizottság rámutatott!::: Hogy történhetett ez? Én is ezen töröm a fejemet: hogy történhetett ez? Hát igen, ter­mészetesen az is félrevezetett en­gem meg Fegyát, hogy butaság­ból még fiatalságunk következté­ben Arkagyij pórázára kerültünk. Node Arkagyij::! ö lenne ta­pasztalatlan, buta ember, 6 ne ke­reste volna a sikerhez vezető utat?::: Hogyan történhetett az, hogy nem ő, hanem Nasztya ta­lálta meg ezt az utat? Ülünk az ablakpárkányon. Gon­dolkodunk; Hirtelen megszólal Fegya: — Nézd csak, nézd:: - váltják az őrséget.;; Valóban. =: látom, ahogy jön a felvezető és nyomában az őrség. Odaérnek, csattan a csizmájuk, ahogy fordulnak, egy másodpereire A járási pártértekezlet küldötte Bődi József a párt hívó szavára került még nem is olyan régen a tiszaföldvári Lenin TSZ élére. Mint tsz elnök máris sokat tett az ered­mények megszilárdítása érdekében. A tagokkal való foglalkozás követ­keztében erősen javult a munkafe­gyelem. A tsz tervkészítésénél Is ki­váló munkát- végzett. A párttagság — jó munkája elismeréseképen — a járási pártérteke/!étre küldöttnek választotta. A pártoktatás hírei Március 9-én, 9 óra: MDP tört. I. évf. megyei előkészítő a PH-ban. Vezeti; Szintai Antalné. Március 9-én, 9 óra: Pol. gazda­ságtan I. évf. megyei előkészítő a Megyei Pártbizottság II. em. ta­nácstermében. Vezeti: Karsai Mi­hály elvtárs. Március 9-én, 9 óra: Pol. gazda­ságtan II. évf. megyei előkészítő a Megyei Pártbizottság földszint 6. szobában. Vezeti; Bíró Antal elv­társ. ' megállnak, majd megmerevednek a bejáratnál. Először láttuk ezt a képet én is, meg Fegya is. Majd felhangzott a rádióban a himnusz. Végighallgattuk. Aztán is csak tovább üldögéltünk. Gondol­kodtunk. Rágyújtottunk. S egy­szerre csak azt mondja Fegya ta­goltan, szinte haraggal: — Vál-lal-ko-zó.:; az hát : t S olyat rántott a vállán, hogy még az ablaküveg is beleremegett. Nem értettem meg rögtön gon­dolatainak menetét. — Müyen vállalkozó? Miért vál­lalkozó? Fegya megmagyarázta: — A hadseregben, amikor va­laki kitüntetést kap, azt felelik: „A Szovjetuniót szolgálom!” Ez a szó kell, hogy vonatkozzék minden kommunistára;:: minden vezetőre. Ml mindnyájan a Szovjetunió szolgái vagyunk;:: a nép szol­gái.:.- De ő a szovjet nép vállal­kozója;:: A vállalkozót nem ér­dekli a nép. Csak az érdekli, mi­nél többet keresni a vállalkozáson, minél ügyesebben megszedni ma­gát a népen; Kételkedtem: — Arkagyij okos ember, sót te­hetséges ! Dolgozott!, Fegya csak gúnyosan nevetett: fFolyfc köv) Dulles amerikai külügyminiszter immár ki tudja hányadszor, ismét elvetette a sulykot. De most ala­posan. A szenátus külügyi bizott­ságában a nemzetközi helyzetről adott elemzésében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nem­régiben taktikájának megváltozta­táséra késztette a Szovjetuniót, az amerikai „erőpolitika” hatására ke­rekedett felül Moszkvában az „enyhülési irányzat.” Igen hálás téma lenne ízekre szedni Dulles állításait és a nem­zetközi élet tényeivel cáfolni meg egész elgondolását. De felvetődik itt egy másik probléma is, neveze­tesen az, hogy milyen alapokon áll egy olyan világhatalom egész kül­politikája, mint az Egyesült Álla­moké, ha külügyminisztere eny- nyire elrugaszkodik a valóságtól Egy ország külpolitikai vonalve­zetése igen bonyolult dolog. Ami­kor irányát meghatározzák, számba kell venni, hogy milyen áramlatok uralkodnak a nemzetközi viszo­nyokban, milyen törekvések hú­zódnak meg a hátterükben, szá­molni keil az egyes országok bel­politikai, gazdasági és egyéb körül­ményeivel is. S mindezt még bo­nyolítja, hogy a nemzetközi élet nem állóvíz, amelyet legfeljebb időnként egy-egy beledobott kő, valamilyen kezdeményezés bolygat meg; inkább szélesen hömpölygő folyamhoz hasonlítható, amely ál­landóan mozgásban van, új medre­ket mos, mindig valamilyen válto­zással lep meg. S ha történnek diplomáciai kezdeményezések, ezek nem az alapvető okokon változtat­nak, hanem örvényeket keltenek, gyorsítják, vagy lassítják a folyam sebességét; Nos, Dulles kijelentésed után le­het-e azt mondani, hogy az ameri­kai külügyminisztérium alaposan, a valóságos helyzethez alkalmaz­kodva határozza meg külpolitiká­jának irányát? A miniszter „elem­zésed” helyett magyarázatai nem erre mutatnak. Az amerikai külpolitika — hely­telen lenne nem látni — sok vál­tozáson ment át Truman kormány­zata óta. De az atlanti irányzat, amelynek alapjait még a demokra­tapártiak rakták le, ma is közép­pontja az amerikai külpolitiká­nak, a Fehér Házban még ma is azt képzelik el, hogy az úgyneve­zett segély-politika megold min­dent, tágra nyitja a kapukat, min­den európai országban az ameri­kai gazdasági és politikai elkép­zelések előtt. Ha ilyen alapokon áll ez a kül­politika, ha főcélját illetően ma is ugyanaz, mint volt hét-nyolc esz­tendővel ezelőtt, akkor mit sem lehet csodálkozni azon, hogy a kül­ügyminiszter ennyire önáltató és ennyire távolán a valóságtól. Ismé­teljük meg a ma már minden jó­zan ember előtt nyilvánvaló óriási nemzetközi változások felsorolását? Hogy a Föld kerekségének óriási részét alkotó gyarmati világ ar­culata teljesen megváltozott! Hogy tért hódít a békés egymás mellett élés nevezetes öt elve, s ennek nyomán fokozatosan növekszik, szélesedik a semlegességi irányzat! Hogy a nemzetközi közvélemény felnőtt már s valóban alkotó té­nyezője a vi’ágpolitikának, hova­tovább többet nyom a latban, mint egyes nagyhatalmak! Dulles kijelentéseinek amerikai fogadtatása is arra mutat, hogy ha hatalmában nem is. de arányaiban eléggé elszigetelt kisszámú csoport vélekedik úgy, mint a külügym.- niszter. Fulbright szenátor azt ve­tette miniszterének szemére, hogy értékelése úgy hangzott, „mint va­lami nyáréji álom és nem mint a világ eseményeinek komoly vizsgá­lata. A Dulles festette képpel el­lentétben én úgy láttam, — tette hozzá, — hogy a Szovjetunió min­denütt a lehető legnagyobb önbiza­lommal halad előre. Amerikáról mindenütt csak keserves torzképe­ket látok és ezt elsősorban Dulles- nek köszönhetjük.” Mennyire másként hangzik Wal­ter Lippmainn véleménye is a New York Herald Tribune-ban. mint a külügyminiszteré. „A Szovjetunió nemzetközi pozícióiban bekövetke­zett óriási változások eredménye­ként — írja ez a neves amerikai újságíró — az Egyesült Államok már nem csikarhat ki politikai Ígé­reteket annak fejében, hogy gazda­sági segélyt nyújt és támogatja a katonai paktumokat, s többié nem lesz módjában ráerőszakolni más országokra az amerikai gazdasági és pénzügyi feltételeket.” Lippmann másrészt leszögezi, hogy a Szovjet­unió politikája „új nemzetközi hely­zetet teremt, amely a békés egy­más mellett élésre és a két rend­szer versengésére, valamint az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján valamennyi országgal foly­tatott gazdasági cserére és együtt­működésre épül-” Íme, tehát nyoma sincs aimak, hogy az amerikai „erőpolitika” kész­tette álláspontjának megváltoztatá­sára a Szovjetuniót. Érdemes, ha röviden is megemlé­kezni itt a XX. kongresszus külpo­litikai vonatkozásairól. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői szá­mos kérdést érintettek, köztük olyan fontosakat, mint a két rend­szer békés egymás mellett élésének problémája, a háború elkerülhetősé­gének lehetőségei napjainkban, az imperialista országok gazdasági fej­lődésének sajátosságai és a szoci­alizmusra való átmenet különböző formái az egyes országokban. Ezek a megállapítások nem légvárakra alapozottak. hanem nagyon Is ala­posan számbaveszik a legfrisebb nemzetközi eseményeket is. szinte azt mondhatnék, hogy a szovjet kül­politika rajta tartja a kezét a min­dennapi élet ütőerén. Nem vélet­len. hogy e politikának a hatásé­ra változik meg napjainkban a vi­lág és kerül sor csaknem minden földrészen olyan átalakulásokra, amelyeknek tanul vagyunk. Dulles külügyminiszter sajátságos elmefuttatása tehát nem csak ar­ról rántja le a leplet, hogy meny­nyire irreális, a valóságtól elrugasz­kodott az a külpolitika, amelynek 6 az egyik szószólója, hanem egyúttal annak a megértéséhez is hozzásegít igen széles társadalmi köröket, hogy a Szovjetunió békés egymás mel­lett élési politikája az. amely az egyedüli biztató távlatokat tárja a világ elé. Eléggé világosan alátámasztja ezt a XX. kongresszus eseményeinek nemzetközi sajtóvisszhangja. Szá­mos lap hasábjain — mindekelőtt nyugati burzsoá lapokról van szó — hangzik el a követelés, hogy re­álisan kell számbavenni a nem­zetközi élet tényeit és ezekhez ké­pest kell alkalmazni a nyugati po­litikát. Minél hamarább kerül erre a sor, annál biztatóbbak a jövő ki­látásai; 711 000 ssűrővivsgálat A tbc elleni küzdelemben fontos szerep jut a röntgen-autóknak. Az országban 10 ilyen autó működik, ebből az egyik a szolnoki röntgen­ernyőkép szolgálat, amely eddig a megyében és máshol 711 000 embert szűrt át és csupán Szolnok megyében 1371 — addig a betegségéről nem tudó — aktív giimőkóros beteget fedeztek fél, Legyei Rozála Jászladány. Táncsics TSZ. Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról (LaJtina

Next

/
Thumbnails
Contents