Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-21 / 69. szám
VJLAG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKt. VIII. évfolyam, 69. szám, 1956 március 21. szerda, l\lÍÍ>í/EP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TARÁCS LAPJA ] MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL* Harminchét esztendeje (2. o.) A kongresszus útmutatása szerint (2. o.) Korszerűsítik a Szolnoki Culeorgyárat (3. o.) Asszonyok a termelőszövetkezetben (3. o.) Szóvátesszük (4. o.) A jánoshidai dolgozó parasztok felhívása az árvízkárosultak megsegítésére Az árvíz alá Került Duna-menti községek lakosságának súlyos helyzete bennünket, jánoshidai dolgozó parasztokat is mélyen megrendített. A mi Zagyva-menti községünk is került már hasonló veszedelembe. Nagyon jól tudjuk, mit jelent, ha menekülni kell az árvíz clöl, milyen károkat tud okozni a pusztító ár a paraszt-gazdaságokban, amikor a legszükségesebbek megmentésére is alig van idő. Aggodalommal olvastuk a híreket hős honvédeink és az ott élő lakosság emberfeletti küzdelméről. A jeges árral szemben szerettünk volna köztük dolgozni a töltéseken, az otthonok, a jószág, a termény, a vetések megmentésében. Ha ilyen módon nem is tudtunk segíteni, van más mód, hogy együttérzésünket és segítő szándékunkat kifejezzük. Ezen a téren is követjük ipari üzemeink dolgozóinak példamutatását. Mi, já- noshidi dolgozó parasztok egyakarattal elhatároztuk, hogy mindegyikünk tehetsége szerint és ahogy a parasztember leginkább segíteni tud: terményekkel, élelmiszerekkel, takarmánnyal, vetőmaggal segítünk az árvízkárosultakon. A gyűjtést már megindítottuk. Szerda déli 12 óráig 5000 forintot készpénzben, 11 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, 7 mázsa tengerit, közel 10 kilogramm szalonnát, 30 kilő lisztet, 1 mázsa babot gyűjtöttünk össze. Ezenkívül a Dimitrov Termelőszövetkezet a közös vagyonból 2 tehenet, 3 és fél mázsa búzát és 2 mázsa tengeri vetőmagot ajánlott feL Ügy érezzük azonban, hogy az ország dolgozó parasztságának segítségére van szükség, hogy az árvízzel sújtott Duna-menti községekben a mezőgazdasági károkat enyhítsük és a lakosság helyzetét megkönnyítsük. Ezért felhívjuk az ország egész dolgozó parasztságát, indítsanak községeikben gyűjtést az árvízkáromnak megsegítésére és adjanak minél több terményt, élelmiszert, takarmányt, állatokat, hogy az élet ezekben a községekben minél előbb és újra megindulhasson. Az MDP községi Végrehajtó Bizottsága A Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ipar' munkásaink segítik az árvízkárosultakat Az egész megye ipari munkássága megmozdult, hogy segítséget adjon az árvízsújtotta területek lakosságának. A Szolnoki Cukorgyár MNDSZ asszonyai 20 gyermek gondozását vállalták a károsult Duna-parti községekből. Az üzem dolgozói ezen felül havi keresetük 2 százalékát küldik el. A gyűjtést a DISZ és az MNDSZ szervezi. Az Aprítógépgyár dolgozói egyöntetűen elhatározták, hogy egy vasárnapi műszakot állítanak be s az erre járó fizetést segítségképpen felajánlják. A Mezőgazdasági Gépjavító munkásai havi fizetésük 5 százalékával nyújtanak segítséget. A károk hírére a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat szolnoki vasútállomás építkezésén is megindult a gyűjtés. A dolgozók együttérzése megmutatkozik az adományokban is. Marosi László építésvezető és Kánya Lajos 100—100 forintot jegyeztek a gyűjtőívre. Kolozsvári Mihály szállítómunkás fizetése 6, Varga Sándor és kőművesbrigádja fizetése 5, Pagony Antal gépkezelő íizetése 5 százalékát ajánlotta. A Kovács István ifi brigád havi keresete 4 százalékával járul hozzá a károk enyhítéséhez. A Kőolajkutató és Talajjavító Vállalatnál dolgozó fizikai munkások szintén keresetük 4 százalékát küldik eL A Törökszentmiklósi Gépgyár dolgozói röpgyűlésen tárgyaltak az árvízsújtotta Duna-parti lakosság helyzetéről. Az üzem vasasai nagy áldozatkészségről tettek tanulságot. Kriston Dezső esztergályos elmondta, hogy rendes munkáján kívül három műszakot is hajlandó dolgozni a károsodott emberek megsegítésére. A Zetor kultivátor gyártmányon dolgozók röpgyűlésüköm 5 órára járó átlagbérüket ajánlották fel. Kezdeményezésükhöz csatlakoztak a prések dolgozói is. Az öntöde dolgozói átlagkeresetük 4 százalékát küldik el. A gyár pártszervezete és a patronált törökszentmiklósi Dózsa termelőszövetkezet kezdem inyezésére március 24-én a Va as kulturház- ban műsoros estet rerdeznek, melynek teljes bevételét befizetik az árvízkárosultak javára. A szolnoki Éniföioari és Javító Vállalat kétszázharminc dolgozója vállalta, hogy március 25-én az árvíz által sújtott lakosság megsegítésére műszakot tartanak, s a kapott munkadíjat eljuttatják az illetékes helyre. Több mint 10 000 forint lesz ez az összeg. Vállalták többen azt is, hogy 3 hónapig gyermekeket hoznak el, s gondoskodnak nevelésükről és tanításukról. A kisújszállási MNDSz szervezet húsz gyermek iskoláztatását és elhelyezését vállalta. A húsz árvízkárosult iskolaköteles gyermeket a tanév befejezéséig mindennel ellátják a kisújszállási vendéglátó családok, A Szolnoki Tfirekvés labdarugó szakosztálya vezetői és a csapat összes játékosai egynapi teljes keresetüket az árvízsújtotta területek lakóinak megsegítésére ajánlották fel. Ne késlekedjünk a tavaszi munkával! A kisújszállási Ady Tsz-ben vetik a tavaszi árpát fogattal 40 hold árpát elvetettek, a Dózsa Tsz-ben is megkezdték ezt a munkát. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz- ben a múlt héten földbe tették a A kisújszállási határban e hét elején teljes erővel megindult a simítózás, a magágykészítés és a vetés. Egyelőre 1 úlnyomórészt fogatokkal dolgoznak, mert a föld nem szikkadt annyira, hogy a nehezebb gépek nagyon össze ne tö- mörítsék a talajt. Az Ady Tsz-ben mákot, most ott is hozzáfogtak a tavaszi gabonafélék vetéséhez. Jászboldogházán is vetnek Nagy munkában vannak a jászberényi járásban, hiszen a Zagyva áradása következtében többezer kát. hold föld került víz alá. A járás községeiben jelentős területeket mentesítettek a kiöntésektől és megkezdődött a tavaszi munka Jászboldogházán Szórád Pál tanácstag kezdeményezésére hétfőn hozzáfogtak az árpavetéshez, Szűcs Pál, Beszteri Ferenc, Klinkó Sándor, H. Kötő Kálmán elvetette a tavaszi árpát. A Bánhalmi Állami Gazdaságban jól szervezik a munkát A kisújszállási Sallai Termelő- szövetkezet tavaly március közepetáján vetette el a tavaszi búzát és holdanként 11,43 mázsás átlagtermést ért el. A szép terméseredmény elsősorban a jó talaj előkészítésnek és az idejében való vetésnek köszönhető. Különösen szükséges ez legfontosabb gabona- növényünknél, a búzánál. A korai vetésű növények időben történő földbejuttatása érdekében helyes, ha a munkát most a fogatos gépekkel kezdjük meg. elsősorban a tavaszi búzánál. Traktoros gépekkel akkor folytatjuk, amikor azok már nem tesznek kárt a talaj szerkezetében. Megkérdeztük Szabó János elv- íársat, a Bánhalmi Állami Gazdaság főagronómusát, mondja el hogy gazdaságukban milyen módon végzik a tavaszi talajelőkészítést, vetést és az őszi vetések ápolását: — A múlt héten pénteken gazdaságunkban megkezdődött a tavaszi munka. A munkák szervezésénél alkalmazkodtunk a talajviszonyokhoz és az időiáráshoz. Legelső tennivalónk az őszi vetések ápolása, a hengerezés és a fejtrágyázás volt. A talaj összetömörítésére azért van szükség, mert minden őszi kalászos növénynél tapasztalható a felfagyás. A hengerezést olyan időben végezzük, amikor már szikkadtabb a föld, vagy a kora reggeli órákat, az éjszakai fagyok hatását használjuk ki. — A nedvesebb részeken terhelt ima hengert járatunk, mindaddig, amíg annak eredménye érzékelhető. — E munkák megszervezése majdnem éjjel-nappali készenlétet igényel. Előfordulhat olyan eset is. hogy a hengerezést később újból meg kell ismételni az egyes táblákon ezt természetesen annak ideien majd a vetések állapota mutatja meg — mondotta Szabó János elvtárs. Dolgoznak a traktorosok Gépállomási traktoristáink már napokkal előbb megkezdték a munkát a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Az Alattyánd Gépállomás két traktorosa a múlt év óta dolgozik a jászteleki Alkotmány Tsz-ben. Görög József, a Törökszentmiklósi Gépállomás traktoristája pedig 144 normálhold talajmunka elvégzésével már 104 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A Fegyvernek! Gépállomáson február 28-án tartották meg a tavaszi szemlét. A gépállomás 96 traktora közül 66 már kint van a brigád-területeken. Eddig mintegy 340 hold vetés felültrágyázásához szükséges érett istállótrágyát hordtak ki a traktorosok, jelentős részük pedig szánt, simítózik, foga- sol és műtrágyát szór. A beseny szögi Lenin Tsz- ben 650 hold őszi vetést fejtrágyáztak A besenyszögi Lenin Tsz tagjai magukévá téve a Központi Vezetőség határozatát, 1956-ban tovább akarják növelni a termésátlagokat. Tervükben előirányozták, hogy mind a 650 hold őszi gabonát fejtrágyázzák. Kiss István mezőgazdász javaslatára a szolnoki járás közös gazdaságai közül legkorábban fogtak ehhez a munkához és a három növénytermelő brigád tagjai az elmúlt héten be is fejezték a műtrágyaszórást, 42 hold őszi búzát pedig érett istállótrágyával erősítettek meg. Gabonavetéseik általában jól teleltek, az összegyűlt belvizet pedig már két héttel ezelőtt leeresztették a tsz-tagok. A 3000 holdas szövetkezetben a gabonavetés ápolása után is igen lelkes munka folyik. Vetik a borsót és az árpát, rövidesen hozzáfognak az új gyümölcsös telepítéséhez, a rizstelepek és a halastó építéséhez. A jásztelki Tolbuchin Tsz tagjai segítenek Jásztelken szombaton délelőtt alakult meg a tömegszervezetek vezetőiből egy bizottság, amely irányítja az árvízkárosultak részére történő gyűjtést. Vasárnap már hatvan népnevelő vett részt ebben a munkában. A Tolbuchin Tsz-ben röpgyűlésen határozták el a i~gok, hogy 5 mázsa búzát és 5 mázsa kukoricát juttatnak el a természeti csapás sújtotta terület lakosainak. A tagok együttérzését fejezi ki az a felajánlás, hogy egy munkaegység értékét, amely 47 forintot tesz ki — a természetbeni segítség mellett — szintén eljuttatják az árvízkárosultaknak. Lázár József tsz-el- rtök 50, Berényi Ferenc könyvelő 50, Tóth B. Istvánná 25, id. Lázár Mihály 20 kg búzát ajánlott fel. Pusztai Lászlcné 100 forinttal, a 80 éves Vadasné 4 munkaegységének értékével, 188 forinttal, Turóczi Dezső 3, Tamás József 2 munkaegységének értékével és 20 kg liszttel siet az árvízkárosultak megsegítésére. A tsz-tagok példáját Követve Szálkái Ferenc 4 holdas dolgozó paraszt 50 kg vetőmag- kukoricát ajánlott fel, Gazsi Menyhért 50, Bakonyi István tanácsdolgozó pedig 100 forintot adott. Vasárnap 3500 forint é. a két termelőszövetkezettől 20 mázsa termény gyűlt össze. Az árvízvédelem hősei JVj álunk már kisütött a nar> ’ Tavaszi nap, ha nem is olyan meleg, mint máskor. Frissebben láttunk napi dolgaink után s szabad időnkben tervezgettünk, milyen ruhát veszünk tavaszra, hány kiscsirkét ültetünk, mikor meszeljük a házat. Az üzemekben is pezsgőbben folyik a munka mióta napfényt is láttunk s a szántóföldeken lessük a napsugárra szomjazó vetéseket. Morzsolgatjuk zsíros földjeinket, rá lehet-e már menni a traktorral. Ügy folyt a munka, ahogy ehhez a szép évszakhoz, a megújulást hirdető tavaszhoz illik. Ekkor érkeztek hozzánk az első hírek a Duna veszedelmes szint- emelkedéséről, a félelmetes, több- kilométeres jégdugóról, majd a hirtelen bekövetkezett áradásról. Olyan váratlanul ért bennünket a dunai árvíz híre, mintázta szegény idős parasztházaspárt valahol a bajai országút mellett. A férj nyugodtan vágta a dohányát, a feleség ebédet főzött s éppen a rántáshoz való lisztért ment ki a kamrába, mikor a megvadult folyó áttörte a gátat. Percek alatt sisteregve rohanta le a kavargó zavaros ár a tájat. Leghamarabb a honvédség mentő alakulatai érkeztek. Alig tették le az ofszágút mellett száraz talajra a gumicsónakot, szinte pillanatok alatt már vízen libegett. Az öreg nénit úgy kellett kihozni a kamrából, mert semmit nem gyanított, mi történik odakint. Negyedóra, húsz perc, fél óra alig telt bele, még mindig hitetlenül megzavarodva motyogott a néni az emelkedő piszkos sárga áradatban fokröl-fokra elmerülő házikójuk falé. Nyújtogatta fonnyadt kezét a pusztuló otthon irányába az őke" mentő tehergépkocsi tetejéről... Egy zsák liszt, öt kiscsirke, iratok, a könnyen menthető kis batyuk jelentették a meleg fészket, ahol me göre gedtek. De a katonák megmentették őket, mint ahogy százakat, ezreket kiragadtak a halálból. Megmenekült a legfontosabb, az ember. |Í/| indannyian tudjuk, mi a meg- hitt családi otthon. Az asztal, ahová kenyerünket tesszük, anyánk fényképe a falon, a kisgyerek kedves holmija a babaágyban, hitvesünk kezenyoma mindenütt, az apa cigarettájának derűs, férfias illata... Megütötte a szívünket az árvízsújtotta családok sorsa, mert azonnal át tudtuk érezni, mi lenne, ha a mi fészkünk fáradsággal összerakott szalmaszálait, puha pelyhest sodorta volna el az árvíz ... Nincs jóérzésű ember, aki ne gondolna rá, hogy legkevesebb, amit adhat a bajbajutottak megsegítésére, az a pénz, amit jószívvel és gyorsan ad... Mi ez az áldozat ahhoz képest, hogy vannak, akik az életüket adják, hogy másokat megmenthessenek ... Egy levél érkezett hozzánk Nagykörűből. Bartus Mihály írta. .Március 18-án temetés volt a falunkban. Göblyös Sándor csataszögi DISZ fiatal a dunai árvízvédelem során életét adta a hazáért, embertársaiért... A mentésnél áldozta fel magát a 21 éves katona. Március 16-án töltötte volna be 21. évét és aznap meghalt... Ma, 18-án, Sándor napkor, a névnapján temettük el. Megbecsülést érdemel népünktől, pártunktól. Ezt jelezte a három sortűz, melyet tiszteletére adtak kedves katona pajtásak Erről zengett a katonazenekar. Negyvenéves férfi vagyok, 9 gyermek apja. Nem emlékszem ilyen szép, megható temetésre. Megszámlálhatatlan tömeg kísérte utolsó útjára, idehaza a szülőföldbe. Sírját ellepték a koszorúk. Az egyszerű család gyermekének temetésére eljött minden érzőszívű ember. A honvéd ség. a bajtársak nevében tiszt elvtárs búcsúztatta ezt a hős fia talt, aki megérdemli, hogy nevét megörökítsék. Ott voltak a DISZ fiatalok, az anyák... Tovább a könnytől nem bírom... BARTUS MIHÁLV’’ rT'udjuk, hogy Göblyös Sándor a legtöbbet adta, amit ember adhat... Tudjuk, hogy sok-sok olyan hős van, mint az a másik fiatal katona, aki Alattyánon a hidrái leereszkedve helyezte el a robbanó szerkezetet a Zagyva jegében. Meggyújtotta a zsinórt s mikor visszafelé húzták volna, elszakadt a kötél... Nem esett páni félelembe, nem rohant el, nem is rohanhatott. Bátran visszament a zsinórt megigazítani s úgy várta meg, míg a másik kötelet leengedik. Felhúzták, megmenekült s a jégdugó robbantásával megszabadította a környéket az ártól... Az ő nevét még nem tudtuk meg. De az ő hősi példájuk melegíti a szivünket, mikor tehetségünkhöz mérten sok-sok millió magyar dolgozóval együtt pénzzel, ruhával, élelemmel és amivel tudunk a mentésben való részvétel mellett — sietünk az árvízkárosultak helyzetének megkönnyítésére. TÓTH ISTVÁN
