Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-21 / 69. szám
1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956, március, 21 P A R T £ X. E T » 4 kongresszus útmutatása szerint hogy alapos hozzáértéssel irányíthassa azok. munkáját’. A negyedik napon a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének kérdésével foglalkoztak. Népnevelőkkel, jól dolgozó, egyénileg gazdálkodó parasztokkal beszélgettek erről. A JB tagjai ezen a héten összegezik a községekben szerzett tapasztalatokat, s azután összehívják a járás vezetőit, névszerint elmondják kinek, miben kell javítani a munkát. Bizonyos idő eltelte után a járási párt-végrehajtó bizottság megvizsgálja, hogy a felvetett problémákat milyen eredménnyel oldották meg az illetékesek. Más módon is igyekeznek segítséget nyújtani a községi pártbizottságoknak, alapszervezeteknek. Képzett elvtársakból A Szovjetunió Kommunista Pártának XX. kongresszusán N. Sz. Hruscsov elvtárs felhívta a párt- szervezetek figyelmét arra, hogy gondos figyelemmel kísérjék a káderek fejlődését, segítsék őket a szervezeti tömegmunka művészetének elsajátításában. A jászberényi járási párt-végrehajtó bizottság is megszívlelte az útmutatást és konkrét intézkedési tervet dolgozott ki e cél érdekében. Mindenekelőtt a községi pártbizottságok titkárainak nyújtanak segítséget, megtanítják őket a helyes munkamódszer kialakítására. Határozatot hoztak arra, hogy a végrehajtó bizottság titkárai, osztály- vezetői, munkatársai négy napot töltenek egyfolytában ugyanazon a területen. Ez idő alatt a községi titkárok a járási pártbizottságok titkáraival, illetve osztályvezetőivel együtt jártak, jobban elsajátították a pártmunka helyes módszerét. Az első napon a községek vezetőivel, az értelmiségiekkel beszélgettek. Megkérdezték, milyen problémák vannak, végeznek-e pártmunkát, tanulnak-e, s mi a véleményük a járás vesztő szerveiről. Az alapszervezeti titkárokkal és vezetőségi tagokkal a pártmunká- ról beszélgettek. A második és a harmadik napon a termelőszövetkezetek megszilárdításának lehetőségeit vizsgálták meg szakemberek bevonásával. Figyelmük kiterjedt a vetőmag biztosításától kezdve az állattenyésztésig mindenre. Az ilyen módszer megfelel az SZKP XX. kongresszusa útmutatásának, mely szerint minden kommunista „forduljon a gazdasági építés leonkrét vezetésének kérdései felé, vessen véget a gazdasági kérdésének lenézésének, ismerkedjen meg jobban a vállalatok, a kolhozok, a gépállomások és a szovho- zok technikájával és gazdaságával, instruktor-csoportot alakítottak. Eddig is volt ilyen csoport, de a helytelen munkaszervezés miatt nem sok eredményt ért el. Mindenféle feladatta] megbízták őket s a végén azt sem tudták, mihez kezdjenek. Most azzal veszik elejét ennek, hogy a járási pártbizottság titkáraihoz, osztályvezetőihez kü- lön-külön osztottak be négy-öt elvtársat. így azok csak egy személytől, s csak egy feladatot kapnak, s így képesek megoldására. Emellett az a haszna is megvan ennek a módszernek, hogy a pártmunka egy-egy ágában nagy gyakorlatra, alapos ismeretre tesznek szert az elvtársak és így nem csali a hibák felkutatásában, hanem azok kijavításában is közreműködhetnek. Az imént, ismertetett módszereket most alkalmazza először a járási pártbizottság. Eredményességükről néhány hét elteltével beszámolunk olvasóinknak? Ma ersiáps kíMcaicrmisztisi ankét Siolnokon A Földművelésügyi Minisztérium J és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdán, március 21-én dél-íj előtt 9 órai kezdettel a megyei ta-J nács nagytermében országos kuko-| ricatermesztési ankétot rendez. A tanácskozáson részt vesznek* Bács-Kiskun, Békés, Csongrádi Hajdu-Bihar, Pest és Szolnok megye élenjáró szakemberei, legkiválóbb kukoricatermelői, a tsz-ek.í egyéinleg dolgozó parasztok, állami 1 gazdaságok, gépállomások képvise-í lói. Előadást tart: Kolbay Károlyi egyetemi tanár, a mezőgazdaságiá tudományok doktora, a neves ku-£ koricatermelő. Az előadást vita, szakmai bemutató és filmvetítés á követi. A mechanikus kéz A Német Demokratikus Köztár-i saségban, a „Henrich Rau” ne- hézsgópgyárban újfajta kovácsoló; manipulátor gyártását kezdték] meg. A készülék nem más, mint: egy magán járó targonca, mozgat-í ható fogóval. A manipulátor meg-í fogja a munkadarabot és beteszi1 a kemencébe, kiveszi onnan az ízzój acélt és odaviszi a kalapácshoz,' vagy a préshez, majd forgatja meg-, munkál ás közben. Az új gép elbánik 5 tonnás munkadarabokkal is. Alkalmazása nagyon megkönnyíti a munkát, csök-j keríti a szükséges munkaerőt s; megkétszerezi a prések, kalapácsok] teljesítményét. A manipulátorok útját rendsze-; ránt vágányok szabják meg. Az úji konstrukciónak nincsen meg ez aj korlátozottsága, mert közvetlenül a] padlózaton mozog és a műhelycsar-1 nők bármelyik részébe elviheti a munkadarabot ri Harminchét ©sitendeje | 1919 snéreius 21-én kezdődött el a magyar történelem egyik legdicsőbb fejezete: megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. 1917 októberétől gyorsan követték idáig egymást az események. Az orosz proletariátus új kort nyitó győzelme után mind hangosabb lett a háború sebeitől vérző Európa népeinek kiáltása: Békét és szabadságot! — Kitört a magyar „őszirózsás” forradalom. — Az ál-forradalmi kormány rászabadította a soviniszta cseh, román és szerb burzsoáziát az igazi forradalmat követelő magyar népre. — 1918 november: megszületett a Kommunisták Magyarországi Pártja és páratlan rövid idő alatt maga köré sorakoztatta a dolgozó nép többségét. — 1919 február: a hatalom megriadt elemei börtönbe vettetik a párt negyven vezetőjét. Majd a külső támadások egyre nagyobb erejétől, s a tömegek forradalmi nyomásától zsákutcába jutott Károlyi-kormány átadja a hatalmat a magvar proletariátusnak. Elkezdődik a Magyar Tanácsköztársaság harcokkal és dicsőségekkel, áldozatokkal és győzelmekkel teli százharmincnégy napja. Tengernyi megvalósításra váró feladat és ugyanakkor a szocialista haza védelme rótt hatalmas terheket a Tanácsköztársaságra. De hősiesen állta ezt a küzdelmet, amíg csak lehetett. A szociális vívmányok egész sorát valósította meg a lehető legrövidebb idő alatt, a háborúban lerongyolódott országban szinte emberfeletti tetteket hajtott végre a dolgozó nép érdekében. Az imperialisták összefogott ereje azonban, szövetkezve a belső ellenforradalmi erőkkel, aláásta a fiatal Magyar Tanácsköztársaság hatalmát. Meg-megújuló harcok közben, védve a nép vívmányait s az országot, végülis augusztus 1-én lemondott a tanácskormány. Dicső emlékét azonban nem temethette el a több-évtizedes népelnyomó uralom sem. 1945 után, a felszabadult országban látott hozzá a magyar dolgozó nép, a Szovjetunió segítsége által megsokszorozódott erővel, a félbemaradt szociális és kulturális vívmányok teljes megvalósításáho/i 1919-ben a világ proletariátusának testvéri együttérzése kísérte a Magyar Tanácsköztársaság harcait, de elszigeteltségében s a fiatal szovjetállamot minden oldalról ádázul támadó antanthatalmak fegyvercsörtetése közben anyagi segítségre nem számíthatott. Ma pedig, 1956-ban örömmel mondhatjuk, hogy baráti és testvéri országok egész sorával, a nagy Szovjetunióval, a hatszázmilliós Kínával együtt építi a Magyar Népköztársaság azt a társadalmat, amely felé bizakodva tekintenek a világ többi népei a gyarmatokon és az ;mperialista országokban. Az elnyomó hatalmaknak az acsarlrodása még nem szűnt meg ma sem, de az erő és biztonság láttán, a szocializmus országainak a békés együttélésre irányuló következetes politikája és tettei alapján, valamint saját népeik egyre harcosabb és egységesebb fellépésére, napról napra kényszerülnek bizonyos engedményekre. Harminchét esztendő után, amikor a Magyar Tanácsköztársaság dicső történelmi eseményéről emlékezünk s a megtett utat nézzük már a szocializmus világrendszerérői, kiterjedt békeövezetről beszélhetünk — s ezek a távlatok ezt mondatják velünk a tizenkilencesek hősi cselekedeteire gondolva: — Köszönjük, elvtársak, nem harcoltatok hiába! Verseny az Aprítógépgyárban A Jászberényi Aprítógépgyár területén ilyen feliratú tábláikkal találkozik most a látogató tekintete: „Elvtársak, ünnepeljétek többtermeléssel hazám-k felszabadulásának 11-ik évfordulóját. Tegyetek niun- l<afelajánló.sokat április 4, tiszteletére.” A mozgósítók mellett már eredményt hirdető feladatok is láthatók: „Az április 4. tiszteletére indított munkaverseny keretében a Vapre- zsám szerelő-brigád tagjai vállalták, hogy a X. tör őt március 20-ra elkészítik. ígéretüket három nappal a vállalt határidő előtt teljesítették. Sok sikert kívánunk további munkájukhoz.” Ezek a feliratok tartalmuk mellett egyben tények is, s azt igazolják, hogy az Apa-ítógépgyárban jó gazdája a szakszervezet a versenynek. Már nyolc napja, hogy megszervezték a felszabadulási műszakot, melynek folytán a versenymoz- galom valósággal szárny-rákéit. Palásti János szerelő brigádja vállalta, hogy a Kínai Népköztársaság részére készülő gumikeverőt, március 20-ra összeszereli. Ezzel a munkával a csoport már március 19-én végzett. A Tassá lemezlakatos brigád a három spirális osztályozó lemez tartozékait április 10. helyeit március 30-ra, tehát 10 nappal a batáridő előtt akarja elkészíteni. A műszakiak sem maradnak ki a versenyből. Űk a fizikai dolgozók vállalásainak megvalósításához szükséges műszaki feltételek biztosítására kötelezték magukat. Az üzem minden dolgozója megtette felajánlását április 4. tiszteletére. Januárban és februárban az üzem súlyos adósságot szerzett. A cél most az, hogy a tartozást a felszabadulási műszak ideje alatt csökkentsék. A SZOVJET KÖNYV ÜNNEPE - 1956 MÁRCIUS Konsztantyin Szimonov a gazdag szovjet boda- lomban joggal foglalja el 4. legelőkelőbb helyek egyikét. Szimonov, mint költő és drámaíró, mint prózaíró és publicista, egyídöben mint haditudósító is, nagy elismerést vívott ki. Ha végigkísérjük időtartamban rövid irodalmi tevékenységének útját, szemünkbe öt- lik, mekkora lendülettel fejlődött ki alkotóképessége, milyen kitartással tanulmányozta a való életet. A szovjet emberben rejlő erők művészi kifejezése jelenti irodalmi alkotásainak lényegét. Konsztantyin Szimonov 1913-ban született Lenin- grádban. Fiatal korában mint esztergályos dolgozott és egyidejűleg a Szovjet írószövetség irodalmi intézetében tanult. 1936-ban közzétette első verseit és néhány évvel később megjelent első önálló kötete, majd ezt több poéma követte: „A jeges csatatér”, „A győző", „Szuvorov”, majd „Legény a talpán” című színműve. 1936-ban Mongóliában lejátszódott a Halhin— Gólt konfliktus: a japán fasizmus provokációja, amely szégyenletes kudarccal végződött Szimonov mint haditudósító /észtvett ezekben a harcokban és az itt szerzett benyomások „1939-es esztendő versei" című köteK. Szimonov: FEGYVERTARSAK (Uj Magyar Könyvkiadó) tének soraiban nyertek költői kifejezést. Szimonov költészete rohamosan izmosodik, egyre érettebbé válik. Ettől az időtől kezdve hosszú esztendőkön keresztül a haza odaadó sze- retete lesz alkotásainak egyik főtémája. A Nagy Honvédő Háború idején Szimonov mint haditudósító a szovjet— német front különböző szakaszain tartózkodott. A megfeszített írói alkotómunka esztendei voltak ezek a háborús évek. Ekkor írta a „Veled és nélküled” című verseskötetét és „Nappalok és éjszakák” című regényét, amely Sztálingrád hősi védelmének feledhetetlen képeit híven és nagy művészi erővel örökíti meg. Ezért a munkáért Szimonov Sztálin-díjat kapott. Háborús versei közül különösen népszerűek lettek azok, amelyek a harcosok gondjait, reményeit, vágyódásait fejezik ki közvetlen melegséggel. A frontról írt tudósításait, vázlatait „A Fekete-tengertől a Barants-tengerig” címmel gyűjtötte össze. A Honvédő Háború befejezése után Szimonov hosszabb utazásokat tett külföldön, amelyek gazdagították élményeit és kiszélesítették alkotásának tematikáját. Ezekben az Időkben írott műveinek főtémája a két világ — a kommunizmus és a kapitalizmus világának — eszmei harca. Ez a gondolat hatja át „Orosz kérdés” című színművét, amely a háború utáni Amerikával foglalkozik. 1948-ban jelent meg „Barátok és ellenségek” című verseskötete, amelyben külföldi benyomásairól számol be a költő, a barátokról és ellenségekről, akikkel utazásai során találkozott. 1943-ban kiadták „Idegen árnyék” című drámáját, amely a szovjet tudósok életével foglakozik és leleplezi azokat, akik nem a békés életért dolgoznak, hanem a háborús gyújtó- gatók érdekeit szolgálják. 1954-ben lát napvilágot „Fegyvertársak” című regénye, amely az 1939-es mongóliai harcok színhelyére vezeti az olvasót. 1939 nyarán a fasiszta Japán durva provokációt hajt végre: megtámadja a Szovjetunióval szövetséges Mongóliát. A Szovjetunió szövetségese segítségére siet, és véres, de diadalmas harcokban megsemmisíti a betolakodó japán csapatokat. A rend — egy időre — helyreáll a Távol-Keleten, de nyugaton felrémlik a második világháború borzalmas képe: Hitler megtámadja Lengyelországot. * Szimonov kitűnően megírt regénye az izgalmas történelmi események mesteri tollal alkotott krónikája. Nemcsak a históriai tényekkel ismerkedünk meg, de látjuk az események mögötti mozgató erőket mind a szocialista, mind a fasiszta oldalon. Látjuk, hogy nem véletlen az igazságos ügyért küzdő szovjet— mongol csapatok győzelme, mint ahogy nem véletlen a fasiszta Japán uraitól vágóhídra hajtott hadsereg megsemmisülése. Nagyszerű emberekkel, magasrendü hősökkel ismerkedünk meg Szimonov művében. A regény sok alakja, így például Artyemjev, Klimo- vies, Batalov, Masa, Vá- nya Szincov, az öreg Pjotr Szincov, Polinyin, úgyszólván személyes jóbarátunkká válik, de felismerjük — jótulajdonságaik mellett — például Kozir- jov, Nagya, vagy Ovcsin- nyikov hibáit. Együtt szenvedünk Jan Petrasek- kel, és együtt örülünk Ljubával, Klimovics feleségével, amikor hirt kap férjétől a harctérről. Szimonov néhány mesteri vonással tökéletesen érzékelteti a japán és a német tisztek embertelen, ellenszenves gőgjét. Szívből gyűlöljük Kelet és Nyugat „Herrenvolk”-jának regényben képviselőit s rajtuk keresztül az egész gyilkos rendszert. 0 Magyar Vörös Hadsereg nemzetközi ezredében harcolt orosi kommunisták távirata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéhez A nagy Lenin által lelkesedéssel és örömmel üdvözölt ma, gyár proletárdiktatúra 1919 márci H3 21-cn történt kikiáltásának évfordulója alkalmából ml, az I. Világháborúban fogságba került orosz kommunisták, akik a magyar vörös hadsereg nemzetközi ezredében harcoltunk, testvéri üdvözletünket küldjük a Magyar Dolgozók Pártjának, a szocializmust építő magyar népnek. Mi Magyarországon harcoltunk a magyar nép szabadságáért, mint ahogy a magyar hadifogoly internacionalisták a kiváló magyar kommunista Kun Béla elvtárs vezetésével Oroszországban küzdöttek a polgárháború frontjain, a Szovjetunió népeinek szabadságáért. Mi régi orosz kommunista párttagok minden év március 21-rc, mint életünk legszebb korszakára emlékezünk a dicsőséges magyar prok- tárforr ad al ómra, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőként tűzte ki Európában Lenin zászlaját. Emlékezünk a magyar proletárforradalom számunkra felejthetetlen vezetőjére, Kun Béla elv társra, emlékezünk Szamuelly Tiborra, Korvin Ottóra, Rákosi Mátyásra, Mosolygó Antalra, Hajdú Pálra és sok más elvtársra, s a forradalmár magyar vörös katonákra, akikkel vállvetve harcoltunk együtt 1919-ben, a magyar nép boldogságáért A magj ai' nép joggal büszke a maga proletárforradalmára, mint ahogy mi is életünk végéig büszkén emlékezünk arra, hogy az orosz hadifogoly internacionalisták százaival küzdöttünk 1919-ben a magyar nép szabadságáért, Moszkva, 1956. március 18. Kommunista üdvözlettel: a Szovjetunió Kommunista Partjának tagjai: URASZOV SOUBERT, CSERTOV, MELLER, JUSZTUSZ. (MTI.) SZERETETTEL EMLÉKEZNEK RÁ Több mint egy héttel ezelőtt kedves vendég járt a Szolnoki Járműjavítóban. N. G. Turcsinyák elvtárs, a leuingrádí Sz, M, Kirov kultúrpalota igazgatója tekintette meg az üzemet és beszélgetett a dolgozókkal, akik szeretettel emlékeznek rá. — Képünkön: Az fisem napközi otthonának kis lakói köszöntik Turcsinyák elvtársat.
