Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. március 15- • ÚTTÖRŐ ÉLET A k i s $g y o> e s i kis magyarok Kunhegyes határában, a Jcisgyócsi tanyai iskola felé baktatunk, ár­kokat átugorva, járatlan, jeges úton csúszkálva. Az az idő jut eszembe, amilcor még én is lálométerek sa­rát tapostam, hátamon az apám fabrikálta törhetetlen fatáskával, a jásziványi tanyavllág iskolájának tudományáért. S aki kijárta az ilyen iskolákat, megérti Nagy De­zsővé szerető aggódásáét. — Az én gyerekeim tudják, mi az iskola. Egyik tanítványom jege­sen érkezett meg reggel. Kérdezem, mi történt kisfiam. — Tanító néni, át akartam ug­rani az árkot, de széles veit és beleestem. így kezdődőét ismeretségünk a kisgyócsi pajtásokkal. Igaz, szemé­lyesen később sem találkoztunk velük, de mindaz, amit Balogh Jo­lán fiatal csapatvezető elmondott róluk, joggal szolgál ismeretségi alapul. Mit is tudtunk meg Kisgyócson? Búsv úttörő Húsz tanyai gyerek viseü nya­kán a vörös zászló egy darabját, Csak azért húsz úttörő van az is­kolában, mert ennyi a felsőbb osz­tályos tanulók létszáma. S mivel foglalkozik a húsz gyerek? Elsősor­ban játszani szeretnek örsi órákon, na meg olvasni. Közösen olvasták el az „Egri csillagokat.” Ankétot tartották a könyvből. Eredmény? Az, hogy azóta soha sincs benn a könyvtárban regény. . Ha kinyílik a tavasz, kirándulást szerv -znek Szolnokra. A Idrándu- lási alapra 5 métermázsa hulladék- vasat gyűjtöttek Össze, A városi, pajtások talán mosolyognak ezen, de én bizonyítom, igenis, tanyán szorgalmas munka eredménye ennyi hulladékot össze bogarászni. Közelibb terv egy mozilátogatás Kunhegyesre, az ottani úttörők meghívására. Jelentéktelen terv? En emlékszem még, mikor Pista bácsi, meg Józsi bácsi befogták a pejkót s elvitték a ml iskolánkat is a szomszédos községbe filmet nézni. Úttörő sxcllem Az iskolában nincsenek rajok, két őrs van csupán, a Szorgalom és a F-rútság. A két őrs versenyben van egymással- A hiányzások meg­szüntetéséért küzdenek. Szél Ferenc vem jár rendszere­sen iskolába, Juhász Dezső csapat­tanács elnök meglátogatja, felke­resi Szél Ferit­Kovács József egyszer visszafele­selt a csapatvezetőnek, örsi gyű­lést hívtak össze az úttörők. Kasza Lajos őrsvezető, de az őrs többi tagja is élesen elítélte Kovács Jó­zsef magatartását. Azóta nincs baj Kovács pajtással. Katona Erzsi nem volt szorgal­mas kislány. A szomszéd tanyából azonban jeles tanuló járt iskolába, Mernek Anikó személyében. Mer­nek Anikó gondolt egyet. S aztán egy nap Katona Erzsi édesanyja azz-l áll Balogh Jolán csapatvezető elébe: — Hőt mióta Anikóval tanul a lányom, mintha kicserélték volna. Ez talán elég jellemző a tanyai pajtások úttörő szettemére. B. & Oatníafilch János szobránál,.. Tstrolánfe úttBrüi ápolják a magyar nemzeti hagyományokat. Március hó 5-én, — szolnoki csata napján — csa­patunk küldöttséget szemezett és isko­lánk tanulói és nevelői koszorút helye­zett el a vértanú hős JS-as tábornok emlékművén. A kis ünnepségen Fe­kete Mária pajtás Petőfi: „Csatában“ c. versét mondotta el, majd csapat­tanács elnökünk e szavakkal helyezte el a koszorút: „Hazánk hős Ha — Damjanich János vértanú emlékének áldozva — kegyelettel emlékezünk az Abonyi úti iskola úttörőinek és neve­lőinek nevében.“ BALÁZS KLARA VTIT. o. t. Abonyi úti Pajtások! Példátok dicsé­retes és a többi csapatnak követésre ajánljuk. tSzerk. biz.) Levelezőink figyelmébe Kedves Pajtások! Mivel megnöveke­dett az „Üttörő filet“ rovatának cím­zett levelek száma, úgy határoztunk, bővítjük jutalmazási keretünket. Ezen­túl a havonta legjobb levelezőnk fény­képét közöljük lapunkban, ezenkívül négy jutalomkönyvet osztunk ki. Le­velező versenyünket pontlétra alapján értékeljük, így előbb-utóbb minden szorgalmas levelezőnk jutalomban ré­szesül. További jő munkát kíván: a Szolnok megyei Néplap úttörő rovata ÚTTÖRŐ PRNüSZKONYV Várlak a vfflanrt Jászberény II. kerületében, a Munkás utcában lakom. Ez a rész a város szélén van, s még nincs vil­lanyunk. Többedmagammal járok iskolába innen, esténként sötétben baktatva haza. Ugyanígy sötétben járnak a délutáni műszakban dol­gozó gyárimunkások tSi Eddig a sok ígéretet kaptuk csak, de nekünk már a villany kellene. '• I Pintér Júlia Jászberény Ejnye, karcagi legények Mi, fiatalok, kivesszük részünket a fásításból. Az általunk ültetett fá­kat gondozza is. úttörőcsapatunk. Sajnos, eredménytelenné válik munkánk, mert városunk duhaj le­gényei kitördelik és tönkreteszik csemetéinket. nUZSIN IBOLYA Karcag VERSENYFELHÍVÁS; Mi. a kengyeli Dózsa György és Zrínyi Ilona úttörőcsapat ver­senyre hívjuk a törökszentmikló­si járás valamennyi úttörő csapa­tát. az „Ifjú Mester* “próbák leté­telére: A verseny 1956. június 1-ig bezá­rólag tart. Elbírálásma és a verseny juta’- mazására a járási DISZ Bizottsá got kérjük meg. Előre! Dózsa György úttörőcsapat nevében Dozsib János csapattanáoselnök: Zrínyi Hona úttörő csapat nevében Mezei Rozália esapattanácselm 5k .­Horváth Iduka a Költői üti ál­talános iskola I. osztályos jeles rendű tanulója. Még csak a paj­táscsalád tagja, de már szorgal­masan látogatja az Dttőrőházat, mint a tánc-cso­port szőlőtánco­sa. Képünkön az Ottörőház kar­neváljának kis dobosaként lát­hatjuk a kis paj­tást. Irta: GYOMAI GYÖRGY Trombita recsegett az utcasar­kon. Két aranygombos, ezüstsujtá- sos ruhába öltözött fiatalember fújt valami ismeretlen riadót. A házakból a süvítő hangokra kisza­ladtak az emberek. Az asszonyok abbahagyták a főzést. Kiálltak az ajtókba és szájtátva hallgatták a trombitásokat. — Mit akarnak ezek? Mit hir­detnek? Néhány perc múlva megtudták a nagy újságot. Mert a trombitá­sok levették szájukról a csillogó rézszerszámokat. Megtörölték a szá­juk szélét. S egyikük kiabálni kez­dett. Tudtára adatik a lakosságnak, hogy ma délután Icát órától kezdve előadás tartatik a Csirkepiacon. Bemutatásra kerülnek a fehér vásznon haldokló menyasszony, to­vábbá az amerikai gyermekrablás, a sírig tartó szerelem és egyéb ér­dekfeszítő történetek. Mindezek fe­hér vásznon, életnagyságban lesz­nek láthatók, valódi mozgással. A belépti díj mindössze 20 krajcár. A mai színház helyén abban az időben piszkos tér unatkozott, ahol hétfőn és csütörtökön a csirkéket, kacsákat, libákat árulták a kofák és a helybeli és környékbeli pa­rasztok feleségei. A térség tele volt toliakkal, lóganéjjal, mert akkoriban, .a város egy hónapban ha egyszer söpörtetett. Ez a térség volt a Csirkepiac, ahol a Pestről érkezett mozi az előadást tartotta. A mozinak már az állomásról való bevonulása is felkeltette a la­kosság kíváncsiságát. Elől két bi­valy és két ökör egy irgalmatlan nagy ötméteres kéményü gőzgépet húzott. Utána két, szénnel rakott szekér csikorgóit. A szekerek után stráfkocsik következtek. Az egyi­ken ponyvák, sátorkötelek porosod­tak, A másikon alácsuklás-lábú lócák voltak sorbarakva, gerendák­kal, fenyőoszlopokkal vegyesen. A Csirkepiacon megállt a menet. Megkezdődött a sátorverés. Néhány ember nekiesett gödrölcet ásni. A többiek a gerendákat hajigálták le a kocsikról, meg a ponyvákat. S alig telt el néhány kurta óra, már ott állt a hatalmas, négyszögletes ponyvaház a térség elején. Akkor ■melléje húzatták a gépet. Drótokat húzgáltak mindenfelé. Villanykör­téket csavargattak. Vászonra fes­tett, rikító képeket raktak a két bejárat fölé. Es már kész is volt minden a csodálatos mozgóképek bemutatására. Legutoljára a felira­tot szegelték fel: Első magyar bioscop. Vasárnap volt. Es már jóval két óra előtt megindult az embe­rek áradata a csodálatos sátor felé, mely sem nem színház, sem nem cirkusz, hanem valami lepedői nyavalya, ahol képek ugrálnak és emberek, valóságos emberek mo­zognak. Húsz krajcár rengeteg pénz volt abban az időben, amikor negyven krajcár volt a napszám. Az elő­adásokra Így nem nagyon tolakod­tak az emberek. Csak állták kívül, bámulták a befűtötl gépet, mely nagy sistergéssel megindult és ne­kifogott az áramfejlesztésnek. Iri­gyelték azokat a boldogokat, akik­nek a zsebe megengedte ezt a fényűzést, hogy jegyet válthatnak és bemehetnek a sötét, titokzatos sátorba, ahonnan tisztán kifiáttat- szot a ’ kikiáltó szava, — A menyasszony szomorúm Ül a ház előtt. Mosolyogva közeledik a vőlegénye, kezében revolverrel A vőlegény szétnéz és egyet lő Odalép menyasszonyához, megcsó­kolja. A menyasszony szemérme­sen visszaadja a csókot és hátra- hanyatlik. mert haldoklik. A mikor a Csirkepiac fölött meg­jelentek az égen az első csillagok, a sátor elején kigyűlt vagy száz villanykörte. Az egyik piros volt. a másik kék, zöld. A sok égő olyan ragyogást csapott, hogy a nézők megfeledkeztek éhségről, szomjú­ságról, családról, mindenről. Csák álltak és bámulták a csodálatos színeket, amilyeneket azelőtt nem láttak még Szolnokon soha. Es hallgatták a kikiáltó aranygombos ezüst zsin őrös ember szavalt. — A lóhátas most rabolja él a gyermeket. Maga mellé kapja o nyeregbe. Elvágtat. Szájába kendő* gyömöszöl. A gép duruzsolt. A villanykörték sejtelmesen raauocVák. S az ünne pélyes csendet csak néha zavarta meg emi-egy puffanás. Olyankor o mozi őre. aki bottal járkált körb' a sc-or körül, valamelyik szolnak- legényt vágta végié, aki bicskára t-dhasítMfa a ponyvát és úgy lese- laedett be a cserék sohanemlátott világába, a mozi ősébe. KÉSZÜLÜNK A FÄSITÄSRA Egy napon összejött az áttörő­csapat vezetősége a tavaszi fásítás megjavítására. Úttörő csapatunk 5000 darab fa elültetését vállalta. Mindnyájan arra gondoltunk, mi­lyen szép is lesz majd 20—25 év múlva az általunk ültetett fák ár­nyékában pihenni. Bányai Csaba Cibakháza KITŰNŐ TANULÓ VAGYOK Negyedikes tanuló vagyok, s ed­dig még mindig kitűnő rendű vol­tam. Ezután is szeretnék az ma­radni. A hosszú szünidőben is ta­nultam, bár tanulás után kivettem részein a rődlizásból. korcsolyázás­ból is. Zajacz Borbála Szajol fPajláiaink írják „CSILI CSALA CSODÁT*5 Két mesejáték előadására készül most útörő csapatunk. Színrevisz- szük a ..Csili Csala csodái*’ és a „Csipke Rózsikét.*’ Szeretettel meg­hívjuk a szerkesztő pajtásokat is. Karmazsin Mária Száj©! FILLÉRBŐL LESZ A FORINT A mi iskolánkban is szép ered­ményei vannak a takarékossági mozgalomnak.. Januárban 25 Ft jut egy-egy pajtásra. Jelenleg közel já­runk ahhoz, hogy kerek 30 Ft át­lagos takarékbélyegűnk legyen. — Sa jnos a takarékossági versenyt ér­tékelő szervek pontatlanul végzik munkájukat, mi úgy gondoljuk jobb helyezés illet meg bennünket, mint ahogy eddig állunk a mozga­lomban. Bognár Ellák Jászberény GÁRDISTA tanfolyamon VOLTAM Az első iskolai hónapokban nem jó volt a mi úttörő munkánk. — Szünet előtt aztán gárdista tanfo­lyamon vettünk részt. Azóta; az ott szerzett tapasztalatok felhaszná­lásával megválozott csapatunk te­vékenysége, Zseniben József Fegyvernek PÉLDAKÉPEKET VÁLASZTUNK Örömmel léptük át szünet után iskolánk kapuját. Már első nap megbeszéltük teendőinket. Mi pél­daképet szoktunk az osztály elé állítani, s ekkor mindenki igyek­szik a példaképhez hasonló lenni­Lehelváry Károly Cibakháza. Tehenészet fejőaajtár nélkül A Moszkva-terűleti „Moiocsnctf Gigant” Bzovhoz tehenészetében bevezették a fejősajtár nélküli fe­jős! rendszert. Légnyomásos rend­szerrel működő háromütemű „DÁ—3” fejőgépekkel végzik a fe­jőst, amelyekhez azonban nem használnak fejőedényeket. A fejő­gép tejgyüjtő csöveiből egy ellen­őrző üvegcsövén át külön elvezető csőbe folyik a tej, amely párhuza­mosan halad az istállót beágazó vacuum-ceövekkel: A tejelvezető csövek egy gyűjtő- tartályba torkollanak. A tartályt a tehenészet központjában külön he­lyiségben építették meg. A csőháló­zatot úgy rendezték el, hogy min­den egyes cső 80 tehén tejét ve­zesse eb Régebben, amikor még a fejő­gépekből sajtárokba gyűlt a tej, « fejőnők átlagban 16 tehén eteté­sét, fejősét és gondozását látták el, most az új rendszer bevezetése óta 30 tehén jut egy-egy fejőnőre, évi 3700 kilogrammos átlagos tej­hozam mellett. Egyszerre négy fc- jőgéppel dolgozik minden fejőnő és a 30 tehén fejését 50—70 perc alatt végzi el. A munka termelékeny­sége 87 százalékkal növekedett, I Harkovi Gépgyár serléshizialdája Irta-. A. Dorodnih, az üzemi bizottság tagja Gyárunkban évről-évre javul * közétkeztetés. Ebben nagy része van az üzemi konyha kollektívá­jának kezdeményezésére létesített sertéshizlaldának, amely állandóan bővül és ma már rendszeresen el­látja hússal gyárunk 12 étkezdé­jét és büféit. 1949-ben 422 hízónk volt, 1955-ben pedig már — több mint 4500. — A sertések ta­karmányának körülbelül fele ab­ból az ételhulladékból áll, amelyet a gyár és a kerület más vállalatai­nak étkezőiben gyűjtenek össze: Tavaly a gyár étkezdéi és büfés körülbelül 300 tonna sertéshús* kaptak a hizlaldától. • Ez gyakorla­tilag azt jelenti, hogy a gyár étkez­déinek húsellátása teljesen bizto­sított. A húsból hideg és meleg ételeket készítenek, egy részét pe­dig kolbásznak dolgozzák íeL Most szervezik meg ,a csomagolt félkész húsárúk eladását. Ez nagy segít­séget jelent a dolgozó asszonyok­nak, akiknek nem kell bevásárlás­sal tölteni az idejüket A gyár dolgozói komoly hasznát látják a sertéshizlaldának, amely jól jövedelmez és jelentősen hoz­zájárul a közétkeztetés megjaví­tásához: 31.400 ipari munkás dolgozik az NDK mezőgazdaságában A Német Demokratikus Köztár­saságban 31400 ipari munkás kö­vette eddig Németország Szocialista Egységpártjának felhívását és se­gíti állami gazdaságokban, gépállo­másokon és termelőszövetkezetek­ben a mezőgazdaság szocialista át­alakítását. 204 ipari munkást ter­melőszövetkezeti elnöknek válasz­tottak, 267 ipari munkás pedig bri­gádvezetőként dolgozik. A faiura költözött ipari munkások közt sok a fiatah A Szabad Német Ifjúság központi tanácsa 1956-ban további 6000 fia* talt akar toborozni mezőgazdasági munkára. Uj mezőgazdasági főiskola nyílik Ulan-Batorban A Mongol Népköztársaság állami gazdaságaiban az elmúlt években többszáz képzett agronómus, zoo- technikus, állategészségügyi és egyéb szakember kezdte meg mun­káját. 1956 végéig további 4000 me­zőgazdasági szakember fejezi be ta­nulmányait: A mezőgazdaság szo­cialista szektora fejlődésének meg­gyorsítása érdekében idén új mező- gazdasági főiskolát nyitnak Ulan- Batorban. „Mi ox élet?” Ezen a címen tart előadást már­cius 1,-án, pénteken este 6 órakor Szolnokon a Közlekedési n*uszakí Egyetem nagytermében KoStea György tudományos kutató. As elő­adást a Társadalom és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Társu­lat rendezi, A bérlettel nem rendel­kezők a helyszínen 2 forintért meg* válthatják belépőjegyüket. „Nem messze van ide Kalocsa, Motorkocsin já­rok el oda.:— fiatalos csengésű dallamok szű­rődnek ki az iskola abla­kán át. Az ajtóhoz érve. már ütemes lábdobogáso­kat is megkülönböztetbe- *ek a2 egész termet betöl­tői zsivaj eásból Táncpróbát tartanak a cibakház! pajtások. Báró- di csapatvezető elvtárs egy padnak támaszkodva figyeli a próbát, a piros- nyakkendős, fehérblúzos, kékszoknyás tánccsoport pedig impozánsan, hol kört Ci bak h ázi alkot, hob meg párokra oszolva ropja a táncot. — Sorakozó! Átvonu­lunk a kultúrházba — hangzik a csapatvezető szava, mivel épTen a pró­ba végére érkeztünk. így csak néhány percünk van beszélgetni a bennünket körülvevő Daliásokkal. — Mi újság az Iskolá­ban. oajtások? — kérde­zem őket. — Március 15-én avat­ják az új DISZ-tagokat — válaszol bánatosan Bá­nyai Csaba. Vajon mi látogatás bánthatja szorgalmas út­törőlevelezőnket? — Csak a tizennégy éve­sek lehetnek tagjai a DISZ-nek, s én még csak augusztusban leszek annyi — komolyodik el a más­kor oly vidám fiú. Sose búsulj. Csaba. Mi bízunk abban, hogy egyik legaktívabb tagja leszel majd a Villarnosipari Technikum DISZ szerve­zetének. Mert, hogy el na felejtsem. Bányai Csaba jelesrendű tanuló is be­adta továbbtanulási kér­vényét húsz társával együtt; Szívesen is beszélnénk erről, de Cibakháza dolgo­zói már a színpadra vár­iák a kultúra ifjú munká­sait. Önfeledt perceket szerezni Indulnak a közel­jövő új DISZ-tagjai, de bármennyire közele? is már az avató« pánt a. azért úttörő módra búcsúzunk egymástól. — Előre! — hangzik mintegy félszáz szájból egyszerre, — Előre, cibakház! út­törők! A KIS DOBOS

Next

/
Thumbnails
Contents