Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-15 / 64. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. március 15- • ÚTTÖRŐ ÉLET A k i s $g y o> e s i kis magyarok Kunhegyes határában, a Jcisgyócsi tanyai iskola felé baktatunk, árkokat átugorva, járatlan, jeges úton csúszkálva. Az az idő jut eszembe, amilcor még én is lálométerek sarát tapostam, hátamon az apám fabrikálta törhetetlen fatáskával, a jásziványi tanyavllág iskolájának tudományáért. S aki kijárta az ilyen iskolákat, megérti Nagy Dezsővé szerető aggódásáét. — Az én gyerekeim tudják, mi az iskola. Egyik tanítványom jegesen érkezett meg reggel. Kérdezem, mi történt kisfiam. — Tanító néni, át akartam ugrani az árkot, de széles veit és beleestem. így kezdődőét ismeretségünk a kisgyócsi pajtásokkal. Igaz, személyesen később sem találkoztunk velük, de mindaz, amit Balogh Jolán fiatal csapatvezető elmondott róluk, joggal szolgál ismeretségi alapul. Mit is tudtunk meg Kisgyócson? Búsv úttörő Húsz tanyai gyerek viseü nyakán a vörös zászló egy darabját, Csak azért húsz úttörő van az iskolában, mert ennyi a felsőbb osztályos tanulók létszáma. S mivel foglalkozik a húsz gyerek? Elsősorban játszani szeretnek örsi órákon, na meg olvasni. Közösen olvasták el az „Egri csillagokat.” Ankétot tartották a könyvből. Eredmény? Az, hogy azóta soha sincs benn a könyvtárban regény. . Ha kinyílik a tavasz, kirándulást szerv -znek Szolnokra. A Idrándu- lási alapra 5 métermázsa hulladék- vasat gyűjtöttek Össze, A városi, pajtások talán mosolyognak ezen, de én bizonyítom, igenis, tanyán szorgalmas munka eredménye ennyi hulladékot össze bogarászni. Közelibb terv egy mozilátogatás Kunhegyesre, az ottani úttörők meghívására. Jelentéktelen terv? En emlékszem még, mikor Pista bácsi, meg Józsi bácsi befogták a pejkót s elvitték a ml iskolánkat is a szomszédos községbe filmet nézni. Úttörő sxcllem Az iskolában nincsenek rajok, két őrs van csupán, a Szorgalom és a F-rútság. A két őrs versenyben van egymással- A hiányzások megszüntetéséért küzdenek. Szél Ferenc vem jár rendszeresen iskolába, Juhász Dezső csapattanács elnök meglátogatja, felkeresi Szél FeritKovács József egyszer visszafeleselt a csapatvezetőnek, örsi gyűlést hívtak össze az úttörők. Kasza Lajos őrsvezető, de az őrs többi tagja is élesen elítélte Kovács József magatartását. Azóta nincs baj Kovács pajtással. Katona Erzsi nem volt szorgalmas kislány. A szomszéd tanyából azonban jeles tanuló járt iskolába, Mernek Anikó személyében. Mernek Anikó gondolt egyet. S aztán egy nap Katona Erzsi édesanyja azz-l áll Balogh Jolán csapatvezető elébe: — Hőt mióta Anikóval tanul a lányom, mintha kicserélték volna. Ez talán elég jellemző a tanyai pajtások úttörő szettemére. B. & Oatníafilch János szobránál,.. Tstrolánfe úttBrüi ápolják a magyar nemzeti hagyományokat. Március hó 5-én, — szolnoki csata napján — csapatunk küldöttséget szemezett és iskolánk tanulói és nevelői koszorút helyezett el a vértanú hős JS-as tábornok emlékművén. A kis ünnepségen Fekete Mária pajtás Petőfi: „Csatában“ c. versét mondotta el, majd csapattanács elnökünk e szavakkal helyezte el a koszorút: „Hazánk hős Ha — Damjanich János vértanú emlékének áldozva — kegyelettel emlékezünk az Abonyi úti iskola úttörőinek és nevelőinek nevében.“ BALÁZS KLARA VTIT. o. t. Abonyi úti Pajtások! Példátok dicséretes és a többi csapatnak követésre ajánljuk. tSzerk. biz.) Levelezőink figyelmébe Kedves Pajtások! Mivel megnövekedett az „Üttörő filet“ rovatának címzett levelek száma, úgy határoztunk, bővítjük jutalmazási keretünket. Ezentúl a havonta legjobb levelezőnk fényképét közöljük lapunkban, ezenkívül négy jutalomkönyvet osztunk ki. Levelező versenyünket pontlétra alapján értékeljük, így előbb-utóbb minden szorgalmas levelezőnk jutalomban részesül. További jő munkát kíván: a Szolnok megyei Néplap úttörő rovata ÚTTÖRŐ PRNüSZKONYV Várlak a vfflanrt Jászberény II. kerületében, a Munkás utcában lakom. Ez a rész a város szélén van, s még nincs villanyunk. Többedmagammal járok iskolába innen, esténként sötétben baktatva haza. Ugyanígy sötétben járnak a délutáni műszakban dolgozó gyárimunkások tSi Eddig a sok ígéretet kaptuk csak, de nekünk már a villany kellene. '• I Pintér Júlia Jászberény Ejnye, karcagi legények Mi, fiatalok, kivesszük részünket a fásításból. Az általunk ültetett fákat gondozza is. úttörőcsapatunk. Sajnos, eredménytelenné válik munkánk, mert városunk duhaj legényei kitördelik és tönkreteszik csemetéinket. nUZSIN IBOLYA Karcag VERSENYFELHÍVÁS; Mi. a kengyeli Dózsa György és Zrínyi Ilona úttörőcsapat versenyre hívjuk a törökszentmiklósi járás valamennyi úttörő csapatát. az „Ifjú Mester* “próbák letételére: A verseny 1956. június 1-ig bezárólag tart. Elbírálásma és a verseny juta’- mazására a járási DISZ Bizottsá got kérjük meg. Előre! Dózsa György úttörőcsapat nevében Dozsib János csapattanáoselnök: Zrínyi Hona úttörő csapat nevében Mezei Rozália esapattanácselm 5k .Horváth Iduka a Költői üti általános iskola I. osztályos jeles rendű tanulója. Még csak a pajtáscsalád tagja, de már szorgalmasan látogatja az Dttőrőházat, mint a tánc-csoport szőlőtáncosa. Képünkön az Ottörőház karneváljának kis dobosaként láthatjuk a kis pajtást. Irta: GYOMAI GYÖRGY Trombita recsegett az utcasarkon. Két aranygombos, ezüstsujtá- sos ruhába öltözött fiatalember fújt valami ismeretlen riadót. A házakból a süvítő hangokra kiszaladtak az emberek. Az asszonyok abbahagyták a főzést. Kiálltak az ajtókba és szájtátva hallgatták a trombitásokat. — Mit akarnak ezek? Mit hirdetnek? Néhány perc múlva megtudták a nagy újságot. Mert a trombitások levették szájukról a csillogó rézszerszámokat. Megtörölték a szájuk szélét. S egyikük kiabálni kezdett. Tudtára adatik a lakosságnak, hogy ma délután Icát órától kezdve előadás tartatik a Csirkepiacon. Bemutatásra kerülnek a fehér vásznon haldokló menyasszony, továbbá az amerikai gyermekrablás, a sírig tartó szerelem és egyéb érdekfeszítő történetek. Mindezek fehér vásznon, életnagyságban lesznek láthatók, valódi mozgással. A belépti díj mindössze 20 krajcár. A mai színház helyén abban az időben piszkos tér unatkozott, ahol hétfőn és csütörtökön a csirkéket, kacsákat, libákat árulták a kofák és a helybeli és környékbeli parasztok feleségei. A térség tele volt toliakkal, lóganéjjal, mert akkoriban, .a város egy hónapban ha egyszer söpörtetett. Ez a térség volt a Csirkepiac, ahol a Pestről érkezett mozi az előadást tartotta. A mozinak már az állomásról való bevonulása is felkeltette a lakosság kíváncsiságát. Elől két bivaly és két ökör egy irgalmatlan nagy ötméteres kéményü gőzgépet húzott. Utána két, szénnel rakott szekér csikorgóit. A szekerek után stráfkocsik következtek. Az egyiken ponyvák, sátorkötelek porosodtak, A másikon alácsuklás-lábú lócák voltak sorbarakva, gerendákkal, fenyőoszlopokkal vegyesen. A Csirkepiacon megállt a menet. Megkezdődött a sátorverés. Néhány ember nekiesett gödrölcet ásni. A többiek a gerendákat hajigálták le a kocsikról, meg a ponyvákat. S alig telt el néhány kurta óra, már ott állt a hatalmas, négyszögletes ponyvaház a térség elején. Akkor ■melléje húzatták a gépet. Drótokat húzgáltak mindenfelé. Villanykörtéket csavargattak. Vászonra festett, rikító képeket raktak a két bejárat fölé. Es már kész is volt minden a csodálatos mozgóképek bemutatására. Legutoljára a feliratot szegelték fel: Első magyar bioscop. Vasárnap volt. Es már jóval két óra előtt megindult az emberek áradata a csodálatos sátor felé, mely sem nem színház, sem nem cirkusz, hanem valami lepedői nyavalya, ahol képek ugrálnak és emberek, valóságos emberek mozognak. Húsz krajcár rengeteg pénz volt abban az időben, amikor negyven krajcár volt a napszám. Az előadásokra Így nem nagyon tolakodtak az emberek. Csak állták kívül, bámulták a befűtötl gépet, mely nagy sistergéssel megindult és nekifogott az áramfejlesztésnek. Irigyelték azokat a boldogokat, akiknek a zsebe megengedte ezt a fényűzést, hogy jegyet válthatnak és bemehetnek a sötét, titokzatos sátorba, ahonnan tisztán kifiáttat- szot a ’ kikiáltó szava, — A menyasszony szomorúm Ül a ház előtt. Mosolyogva közeledik a vőlegénye, kezében revolverrel A vőlegény szétnéz és egyet lő Odalép menyasszonyához, megcsókolja. A menyasszony szemérmesen visszaadja a csókot és hátra- hanyatlik. mert haldoklik. A mikor a Csirkepiac fölött megjelentek az égen az első csillagok, a sátor elején kigyűlt vagy száz villanykörte. Az egyik piros volt. a másik kék, zöld. A sok égő olyan ragyogást csapott, hogy a nézők megfeledkeztek éhségről, szomjúságról, családról, mindenről. Csák álltak és bámulták a csodálatos színeket, amilyeneket azelőtt nem láttak még Szolnokon soha. Es hallgatták a kikiáltó aranygombos ezüst zsin őrös ember szavalt. — A lóhátas most rabolja él a gyermeket. Maga mellé kapja o nyeregbe. Elvágtat. Szájába kendő* gyömöszöl. A gép duruzsolt. A villanykörték sejtelmesen raauocVák. S az ünne pélyes csendet csak néha zavarta meg emi-egy puffanás. Olyankor o mozi őre. aki bottal járkált körb' a sc-or körül, valamelyik szolnak- legényt vágta végié, aki bicskára t-dhasítMfa a ponyvát és úgy lese- laedett be a cserék sohanemlátott világába, a mozi ősébe. KÉSZÜLÜNK A FÄSITÄSRA Egy napon összejött az áttörőcsapat vezetősége a tavaszi fásítás megjavítására. Úttörő csapatunk 5000 darab fa elültetését vállalta. Mindnyájan arra gondoltunk, milyen szép is lesz majd 20—25 év múlva az általunk ültetett fák árnyékában pihenni. Bányai Csaba Cibakháza KITŰNŐ TANULÓ VAGYOK Negyedikes tanuló vagyok, s eddig még mindig kitűnő rendű voltam. Ezután is szeretnék az maradni. A hosszú szünidőben is tanultam, bár tanulás után kivettem részein a rődlizásból. korcsolyázásból is. Zajacz Borbála Szajol fPajláiaink írják „CSILI CSALA CSODÁT*5 Két mesejáték előadására készül most útörő csapatunk. Színrevisz- szük a ..Csili Csala csodái*’ és a „Csipke Rózsikét.*’ Szeretettel meghívjuk a szerkesztő pajtásokat is. Karmazsin Mária Száj©! FILLÉRBŐL LESZ A FORINT A mi iskolánkban is szép eredményei vannak a takarékossági mozgalomnak.. Januárban 25 Ft jut egy-egy pajtásra. Jelenleg közel járunk ahhoz, hogy kerek 30 Ft átlagos takarékbélyegűnk legyen. — Sa jnos a takarékossági versenyt értékelő szervek pontatlanul végzik munkájukat, mi úgy gondoljuk jobb helyezés illet meg bennünket, mint ahogy eddig állunk a mozgalomban. Bognár Ellák Jászberény GÁRDISTA tanfolyamon VOLTAM Az első iskolai hónapokban nem jó volt a mi úttörő munkánk. — Szünet előtt aztán gárdista tanfolyamon vettünk részt. Azóta; az ott szerzett tapasztalatok felhasználásával megválozott csapatunk tevékenysége, Zseniben József Fegyvernek PÉLDAKÉPEKET VÁLASZTUNK Örömmel léptük át szünet után iskolánk kapuját. Már első nap megbeszéltük teendőinket. Mi példaképet szoktunk az osztály elé állítani, s ekkor mindenki igyekszik a példaképhez hasonló lenniLehelváry Károly Cibakháza. Tehenészet fejőaajtár nélkül A Moszkva-terűleti „Moiocsnctf Gigant” Bzovhoz tehenészetében bevezették a fejősajtár nélküli fejős! rendszert. Légnyomásos rendszerrel működő háromütemű „DÁ—3” fejőgépekkel végzik a fejőst, amelyekhez azonban nem használnak fejőedényeket. A fejőgép tejgyüjtő csöveiből egy ellenőrző üvegcsövén át külön elvezető csőbe folyik a tej, amely párhuzamosan halad az istállót beágazó vacuum-ceövekkel: A tejelvezető csövek egy gyűjtő- tartályba torkollanak. A tartályt a tehenészet központjában külön helyiségben építették meg. A csőhálózatot úgy rendezték el, hogy minden egyes cső 80 tehén tejét vezesse eb Régebben, amikor még a fejőgépekből sajtárokba gyűlt a tej, « fejőnők átlagban 16 tehén etetését, fejősét és gondozását látták el, most az új rendszer bevezetése óta 30 tehén jut egy-egy fejőnőre, évi 3700 kilogrammos átlagos tejhozam mellett. Egyszerre négy fc- jőgéppel dolgozik minden fejőnő és a 30 tehén fejését 50—70 perc alatt végzi el. A munka termelékenysége 87 százalékkal növekedett, I Harkovi Gépgyár serléshizialdája Irta-. A. Dorodnih, az üzemi bizottság tagja Gyárunkban évről-évre javul * közétkeztetés. Ebben nagy része van az üzemi konyha kollektívájának kezdeményezésére létesített sertéshizlaldának, amely állandóan bővül és ma már rendszeresen ellátja hússal gyárunk 12 étkezdéjét és büféit. 1949-ben 422 hízónk volt, 1955-ben pedig már — több mint 4500. — A sertések takarmányának körülbelül fele abból az ételhulladékból áll, amelyet a gyár és a kerület más vállalatainak étkezőiben gyűjtenek össze: Tavaly a gyár étkezdéi és büfés körülbelül 300 tonna sertéshús* kaptak a hizlaldától. • Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyár étkezdéinek húsellátása teljesen biztosított. A húsból hideg és meleg ételeket készítenek, egy részét pedig kolbásznak dolgozzák íeL Most szervezik meg ,a csomagolt félkész húsárúk eladását. Ez nagy segítséget jelent a dolgozó asszonyoknak, akiknek nem kell bevásárlással tölteni az idejüket A gyár dolgozói komoly hasznát látják a sertéshizlaldának, amely jól jövedelmez és jelentősen hozzájárul a közétkeztetés megjavításához: 31.400 ipari munkás dolgozik az NDK mezőgazdaságában A Német Demokratikus Köztársaságban 31400 ipari munkás követte eddig Németország Szocialista Egységpártjának felhívását és segíti állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben a mezőgazdaság szocialista átalakítását. 204 ipari munkást termelőszövetkezeti elnöknek választottak, 267 ipari munkás pedig brigádvezetőként dolgozik. A faiura költözött ipari munkások közt sok a fiatah A Szabad Német Ifjúság központi tanácsa 1956-ban további 6000 fia* talt akar toborozni mezőgazdasági munkára. Uj mezőgazdasági főiskola nyílik Ulan-Batorban A Mongol Népköztársaság állami gazdaságaiban az elmúlt években többszáz képzett agronómus, zoo- technikus, állategészségügyi és egyéb szakember kezdte meg munkáját. 1956 végéig további 4000 mezőgazdasági szakember fejezi be tanulmányait: A mezőgazdaság szocialista szektora fejlődésének meggyorsítása érdekében idén új mező- gazdasági főiskolát nyitnak Ulan- Batorban. „Mi ox élet?” Ezen a címen tart előadást március 1,-án, pénteken este 6 órakor Szolnokon a Közlekedési n*uszakí Egyetem nagytermében KoStea György tudományos kutató. As előadást a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezi, A bérlettel nem rendelkezők a helyszínen 2 forintért meg* válthatják belépőjegyüket. „Nem messze van ide Kalocsa, Motorkocsin járok el oda.:— fiatalos csengésű dallamok szűrődnek ki az iskola ablakán át. Az ajtóhoz érve. már ütemes lábdobogásokat is megkülönböztetbe- *ek a2 egész termet betöltői zsivaj eásból Táncpróbát tartanak a cibakház! pajtások. Báró- di csapatvezető elvtárs egy padnak támaszkodva figyeli a próbát, a piros- nyakkendős, fehérblúzos, kékszoknyás tánccsoport pedig impozánsan, hol kört Ci bak h ázi alkot, hob meg párokra oszolva ropja a táncot. — Sorakozó! Átvonulunk a kultúrházba — hangzik a csapatvezető szava, mivel épTen a próba végére érkeztünk. így csak néhány percünk van beszélgetni a bennünket körülvevő Daliásokkal. — Mi újság az Iskolában. oajtások? — kérdezem őket. — Március 15-én avatják az új DISZ-tagokat — válaszol bánatosan Bányai Csaba. Vajon mi látogatás bánthatja szorgalmas úttörőlevelezőnket? — Csak a tizennégy évesek lehetnek tagjai a DISZ-nek, s én még csak augusztusban leszek annyi — komolyodik el a máskor oly vidám fiú. Sose búsulj. Csaba. Mi bízunk abban, hogy egyik legaktívabb tagja leszel majd a Villarnosipari Technikum DISZ szervezetének. Mert, hogy el na felejtsem. Bányai Csaba jelesrendű tanuló is beadta továbbtanulási kérvényét húsz társával együtt; Szívesen is beszélnénk erről, de Cibakháza dolgozói már a színpadra váriák a kultúra ifjú munkásait. Önfeledt perceket szerezni Indulnak a közeljövő új DISZ-tagjai, de bármennyire közele? is már az avató« pánt a. azért úttörő módra búcsúzunk egymástól. — Előre! — hangzik mintegy félszáz szájból egyszerre, — Előre, cibakház! úttörők! A KIS DOBOS
