Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-02 / 53. szám
Á technikai haladás minden nap új problémákat vet fel A Miniszter tanáé* határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről Minden nap új problémákat vei jel és a régvek megoldásának feltételei is idővel megváltoznak. Ez történt az elmúlt esztendőben elkészített 1956. évre szóló intézkedési tervünkkel is. Szükségessé vált, hogy átvizsgáljuk és új témákkal bővítsük. Második ötéves tervünk első esztendejének a műszaki színvonal, a technika emelése terén döntő esztendőnek kell lenni. E gondolattól vezérelve vettük bonckés alá a Tisza Cipőgyár gyártmányait és megállapítottuk, hogy életképesek-e? Megnéztük, mit kell tennünk ahhoz, hogy a belföldi és export követelményeknek megjeleljenek. Az export Jervet 1955-ben jóval túlteljesítettük és most már mintegy 30 országba szállítunk küiönoiSzű cipőkéi, A TANNIMPEX-szel közösen, exportunkat tovább kívánjuk szélesíteni, s ehhez kell. hogy újabb pia cok felé új követelményeket tudjunk kielégíteni. A belföldi és export igények kielégítése mellett természetesen a legnagyobb gonddal figyelembe vettük a gazdaságosság kérdéséi is, amelyet a minőség, a tartósság javításával, az anyagfelhasználás, főleg az import-anyag felhasználás csökkentésével, a termelékenység emelésével, különböző szervezési intézkedésekkel kívánunk elérni. Néhányat megemlítünk a majdnem száz intézkedésből — melyet még külön kb. négyszáz részletintézkedésre bontottunk a határidő és felelősök megjelölésével. — A mikroporózus talp és sarok gyártása igen nagyösszegű valuta-megtakarítást jelent. E cikk gyártásánál még számos kisebb-nagyobb megoldatlan kérdés van. Közülük legsürgősebb az egyenletes vastagság elérése, mellyel a mikroporózus talpat és sarkat felhasználó többi cipőgyárak helyzetén is sokat javítunk. Hat különböző formában teszünk kísérletet az egyenletes vas tagság elérésére, reméljük, hogy ezek valamelyike végleges megöl dást jelent. Ennél a cikknél a korpás-ellen- állóság javítására, az aktív fehér töltőanyagok használatára térünk át már az 1. félévben. Jelenleg lemezben gyártjuk a mikroporózus anyagot. A gazdaságosság azt követeli. hogy mielőbb megoldjuk a formában való gyártást. Üzemi laboratóriumunkban folyton- folyvást végezzük az ilyen irányú kísérleteket és nemsokára, reméljük, sikerről számolhatunk be. Megvalósult már a vulkanizált gumitalpú, vászonfelsőrészű női- és gyermekszandálok gyártásának bevezetése. Ez bőranyag-takarékosság szempontjából igen jelentős. Évente 200 ezer pár ilyen lábbelit gyártunk majd. Be fogjuk bizonyítani, hogy a cipőgyártásban a gumi és textil nem a bőrnek kényszerű helyettesítése hanem a fogyasztók igényeinek kielégítésére szolgál. A felsorolt követelmények legnagyobb része a mi feladatkörünkbe tartozik. Egyedül az anvagprobléma esik részben kívül a mi területünkön. Ennek megoldását úgy tervezzük, hogy a tex'ilioarrai és a nfi ruha konfekcionáló parral kooperá'unk' A szandálok anyagának kiválasztásánál legmesszebbmenően figyelembevesszük, hogy az üzletekbe kerülő női ruhák színével összhangban, több esetben egyező legyen az általunk gyártott szandálok anyaga és színe. A követelmények jobb kielégítése céljából a Ií, negyedévben új kaptafára gyártunk majd. Ez a cikk a formát illetőleg különleges gyártási módjának minden tekintetben megfelel. Megoldatlan marad azonban a kaptafa térfogat tartóssága. A kazánban vulkanizá’.ás- nál a kaptafát 150 C-fok körüli hőmérsékletnek tesszük ki, ami- koris a nem megfelelő anyagból készült kaptafa térfogata csökken esetleg szét is reped. A kazánból való kivétel után nagyobb nedves ségtertalmú levegőn újból kiterjed E térfogatváltoztatások végülis a kaptafa gyors elhasználódását eredményezik, azonkívül, hogy a gyártást. is megnehezítik. Szerencsés eset az, hogy a csúsztatott gyártási eljárásnál a kaptafa nem túl nagy mértékű térfogatváltoztatása a lábbeli nagyságát nem befolyásolja. így ebből kifolyólag páratlan cipő nem lesz. I bekezdést a faipari szakemberekhez címezzük* Kértük már segítségüket, de ez- ideig csak nemleges választ kaptunk. Nem hisszük, hogy ne lenne megoldás és ne lehetne e téren is hasznothajtó intézkedést hozni népgazdaságunk számára. Az export- lehetőségek növelése érdekében határoztuk el, hogy a ragasztott tornacipő műhelyünkben bevezetjük a kivehető laticelbetétes kosárlabdacipő gyártását. A jelenlegi laticel-betétet lemezbe készítjük. A gazdaságosság itt is a formában való gyártást követeli. Ehhez a mintaformát már el is készítettük és a 11. negyedben már így tervezzük előállilását. A formában való gyártás a laticelbetét önköltségét mintegy 20 százalékkal csökkenti majd. A sima laticelbetéttel gyártott kosárlabdacipő nem versenyképes azonban minden piacon. Szükséges ezért, hogy mielőbb választélcot adtunk e cikknél is és rátérjünk felhajtott lágyékú laticelbetét készítésére. Ez a tervező és technológiai munkán kívül sok és nehéz forma elkészítését követeli meg. Az előkészületeket máris megtettük és a II. félévben e tervünket is megvalósítjuk. E cikknél fontosabb követelmény még szintén az export piaci versenyképesség fokozása érdekében az úgynevezett „szívótalppal’’ való gyártás. A „szívótalp” mintáját úgy kell kiképezni, hogy az tornateremben a padlózathoz tapadjon, így az elcsúszás lehetősége csökkenjen. Ennek megvalósításához formatalpak készítésén kívül új gyártás-technológia bevezetése is szükséges. Az előkészületeket itt is megtettük már, a kísérlett forma gyártás a lakatos-műhelyünkben folyik s pár héten belül már be mutatjuk a mintacipőt. A TISZA CIFŐGYAR műszaki osztálya. Hazaérkezett az SZKP XX. kongresszusáról a Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége Csütörtökön, március elsején reggel megérkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusáról a Magyar Dolgozók Pártja kü’döttsége, amelynek vezetője Rákosi Mátyás elvtáns, tagjai: Kovács István és Szalai Béla elv- társak. A küldöttség fogadására a Nyugati-pályaudvaron megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Bajos, Mekis József, Piros László és Egri Gyula elvtársak. A küldöttség fogadásánál, jelen volt V. V. Asztafjev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Erdei Ferenc eíviárs, a Minisztertanács elnökhe’yettese szombaton délután 18 óra húsz perckor a mezőgazdaság tavaszi feladatairól beszél a Kossuth-adón. (MTT.) A Minisztertanács 1956. február hó 28-án megtárgyalta a Somogy- megyei tanács végrehajtóbizottságának jelentését a tavaszi mező- gazdasági munkák előkészítéséről és a termelőszövetkezetek helyzetéről. A Minisztertanács ülésén részt vettek a megyei tanácselnökök is. A Minisztertanács Somogy megyében és más megyékben szerzett tapasztalatok a'apján határozatot hozott a tavaszi munkák előkészítésének megjavításáról és a termelőszövetkezetek további erősítéséről. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1956. évi mezőgazdasági tervek maradéktalan teljesítése érdekében országszerte nagy feladatot jelent az elmaradt őszi mélyszántások pótlása, a trágyakihordás és a trágyáfcás ütemének meggyor- sitásn és a tavaszi vetés megfelelő időben és jó minőségben való elvégzése. A Minisztertanács súlyos hibaként alapította meg, hogy bár a gépállomásokon számszerűleg nagyrészt befejezték a gépek kijavítását, a gépjavítások minőségét azonban kelőképpen nem ellenőrizték. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma vizsgálta a segesdi és darányi gépállomásokon a gépjavítást és ellenőrzése során megállapította, — hogy a felülvizsgált tizenhat traktor közül egyetlen egyet sem javítottak ki megfelelően. Ilyen és hasonló súlyos hibáknak elsősorban az az oka, hogy egyes megyei tanácsok végrehajtóbizottságai és a megyei mezőgazdasági Igazgatóságok nem fordítottak kellő gondot a gépjavítási munkák ellenőrzésére és a javítások műszaki felül- viz'gá'aíára. Bár a szokatlanul kemény tél és a sok hó következtében arra kell 'számílani, hogy jelentős területeken okoznak gondot a belvizek, a tanácsok végrehajtóbizottságai és a mezőgazdasági irányító szervek — mint a Minisztertanács megállapította — mindeddig nem tettek kellő intézkedést az előreláthatóan fel- gyü’em’ő belvizek gyors levezetésére. A Minisztertanács utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a megyei tanácsok végrehajtő- hizottságait hogy a belvízvédelemre vonatkozó törvényes rendelkeA MEZŐGAZDASÁGI TF.RljI]ELES HOZAMÁNAK A Kunszentmártoni Gépállomás jobbon támogass® munkánkat A kunszentmártoni Rákóczi Ter- meiőszöveucezet négy év vet ezelőtt alakult. Különböző hibákból kifolyólag azonban nem rr.eg elelően gazdálkodott. A tagsag kérésére és sa,át elhatározá om a apján a mú.t év március 3-án átvettem a szövetkezet vezetését. Némi változás történt is azóta. A szövetkezet tagjai, látva az elmúlt évi hibákat, hozzáfogtak a gazdálkodást akadályozó körülmények megszüntetéséhez, A Rákóczi TSZ az előző években nem teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Tavaly már ennek xs 100 száza.ékig eieget tettünk. Megszüntettük a kukorica részes művelését, valamint a re zes aratást, ami az elmúlt években igen elharapódzott a szövetkezetben. Pártunk és kormányunk határozata előírja, hogy az 1955—56-os gazdasági évben s mezőgazdasági termelés hozamát 3 százalékkal kell növelni. Szövetkezetünkben ezt a célt tűztük magurfc elé. Itt mi egymagunk nem tudjuk megoldani és úgy tudjuk, hogy a gépállomás is felelős a szövetkezetek terméshozamának emeléséért. Ebben döntő tényező a talajerő utánpótlása. Termelőszövetkezetünkben az elmúlt években ez igen EMEIESEERT rosszul ment, a nyár folyamán is kevés istállótrágyát tudtunk kihordani. Arra számítotunk, hogy a Kunszentmártoni G 'pállcmástól az ősszel és a télen több segítséget kapunk és a felgyülenuett istállótrágyát mind kihordjuk. Az idő is igen alkalmas most erre. Szövetkezetünk pártszervezetérek javaslata alapján a tz vezetőség olyan határozatot hozott, hogy minden erőt a trágyahordásra irányít. Ehhez kértük is a Kumszentmárlom Gépállomás segítségét. Azt a választ kaptuk, hogy annyi gépet tudnak biztosítani a trágyahordáshoz, ameny- nyire csak szükségünk van. Sajnos a gépállomás vezetőinék ígéretei nem állnak aráryban tetteikkel. Hosszas magyarázkodás után négy vortatékocsit sikerült kiharcolnunk, de lega ább 7-8 vontatókocsira volna szükségünk. így naponta 1200—1300 mázsa istálló- trágyát is kiszáríthattunk vo'na. A gépállomásnak van ugyan vontatok-esi ja. csak hát azok szana- széjjel vannak. Tudomásu k szerint Szarvason a talajjavító vállalatnál is van nyolc. Furcsa dolog, hogy a Kunszeri'mártani Gépállomás más vállalatnak dolgozik, ugyanakkor a termelőszövetkezetek számára, amelyeknek legnagyobb segítséget kellene nyújtania, nem biztosít elegendő szállítóeszközt. Tóth Mihály tsz elnök, Kunszentmártoni, Rákóczi TSZ A rákóeziújfalui Új élet TSZ tagjait nem éri készületlenül a tavaszi munka A Szolnok megyei Néplapban heleken keresztül cikkeik jelentek meg arról, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben milyen módon akarják túlszárnyalni a mezőgazdasági termelés hozamát. A mi termelőszövetkezetünkben is megindult az erre irányuló munka. Amíg a fagy ki nem enged, a gyengébb talajokon az őszi vetéseket mcrzsalé'kcs apró humuszos, földes trágyával felü trágyázzuk. Nagyon vigyázunk arra, hogy gondosan szétszórjuk mert a nagy darabokban kikerült istálló trágya a vetésnek nemhogy hasznára lenne, hanem kárt csinál benne. EzVt úgy végezzük ezt a munkát, hogy ököQ- nyi nagys gú trág énál nagyobb soha ne kerül ön a fö’dre felűl- trá-y'zás a lka mával. összeszedtünk mircjen hengert és használatkész állapotba hozzuk, mert a felfagyás veszélye fenyeget. A nedves, tapadó* földet sohasem hengerezzüje. Munkaközben gyakran meg kell tisztítani és zések szerint haladéktalanul gondoskodjanak a belvíz-levezetés megszervezéséről, szükség esetén közerő Kirendelésével is. Nehezíti a mezőgazdaság előtt álló idei nagy feladatok teljesítését, hogy nitrogénműtrágyából nem tudjuk kielégíteni a termelők megnövekedett igényeit, ezért nagy szükség van arra, hogy a meglévő mütrágyamennyiséget mindenütt a legcélszerűbben használják fel. Mivel az őszi vetésű kenyérgabonák sínylették meg legjobban a kedvezőtlen téli időjárást, elsősorban az őszi kenyérgabonavetések fejtrágyázására kell felhasználni a rendelkezésre álló nitrogénműtrágyát. A fejtrágyázás mellett különösen nagy figyelmet kell fordítani az őszi vetésű növények ápolására. A várható nagy napi hőmérséklet- ingadozás következtében fennáll a. felfagyás veszélye. A vastag hóréteg miatt sok helyen összetömö- öött a talaj. Mindenütt fel kell készülni arra, hogy mihelyt az idő engedi, azonnal szükség szerint hen- gerezzék, illetve fogasolják az őszi vetéseket. Mindezek a tennivalók fokozott felelősséget rónak a helyi irányító szervekre és megkövetelik: a mezőgazdaság minden do'gozója teljes erejévél és tudásával, késedelem nélkül lásson hozzá a tavaszi mun kák elvégzéséhez. A Minisztertanács felhívja a megyei, járási, községi tanácsok végrehajtóbizottságait, a mezőgazdasági irányító szerveket, hogy ne értekezletek, körlevelek, utasítások tömegével irányítsák a munkát, hanem hatékony gyakorlati intézkedésekkel, a he'yszinen adott segítséggel, szaktanácsadással oldják meg feladataikat. A hajduszováti példamutató kezdeményezés nyomán egyre több község termelőszövetkezeti tagsága és egyénileg dolgozó parasztsága kel nemes versenyre a mezőgazda- sági termelési eredmények növeléséért A tanácsok végrehajtóbizottsága és a mezőgazdasági szervek vezetőinek és dolgozóinak megtisztelő kötelessége, hogy támogassák ezt a versenymozgalmat, segítsék győzelemre a mezőgazdasági termelés növelésének ügyét. (MTI). ügyelni arra, hogy a tábla végénél hirtelen ne forduljunk, mert a henger akkor csak a földet dúrja. Haszná’juk majd a tavaszi vetések alá a magágykészítésnél is, különösen az aprómagvaknál, amikor vetés előtt és vetés után is hengeresünk. Több helyen hallottam, hogy nincsen elvégezve az őszi mélyszántás, Nálunk is szántatlan még bizonyos terület. A tavaszi szántásnak ellenzője vagyek, hiszen ezzel is nagyon sok nedvességet veszít a talaj. Ezért szántás helyett, amilyen mélyen csak lehet, kultivútorral fogjuk porhamyítani és nehéz fogassal művelni a talajt. A tavaszi szán-i tás rögöket és kiszáradt földet eredményez, nehézkessé teszi az egészévi talajművelést. A ml talajunkon tavaszi szántással több termelést nem lehet elérni. A vetőgépek, kultivátorok, foga- sek és egyéb gazdasági szerszámok már kijavítva várják a tavaszt. Olyan korán, amint a talajra rá lehet menni, vetünk. A tavaszi búzának, máknak, árpának, bordónak, zabnak már különben is a földben kellene lennie. A terméshozamok növeléséhez, a termelési tervek túlteljesftéséhez azonban mégis IegícntO'avb követelmény. hogy a szövetkezet tagsága a szövetkezeti demokrácia megtartásán, a folvilág^ ító munkán keresztül mágmkább sajátján bak érezze a szövetkezetei. Sík Ödön tsz elnök, • Rákócziűjfalu, üj Élet TS3
