Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP ' 1953. március % Szolnok megye fiataljai készülnek a tavaszra (Ülést tartott a DISZ Megyei Bizottsága) A tavaszra való felkészülést tük­rözi a napokban megtartott DISZ megyebizottsági ülés. Erről szólt a beszámoló is. amelyet Sárkány Géza elvtárs, a DISZ MB. titkára tartott. Sárkány elv tán? beszélt ar­ról, milyen feladatokat ró diszis- táánkra az a párthatározat, amely előírja, hogy 1956-ban 3 százalék- kal kell növelni a termésátlagot. Ez évben keményebben kell fel­készülnünk, hiszen az őszi vetéster­vünk teljesítéséből 4100 hold hiány­zik. Az őszi esőzések miatt vetés­tervünk 30 százalékát kézzel kellett a főidbe tenni. Partunk csatára hívja a DISZ-t, minden fiatal tőle telhetőén vegye ki részét mezőgaz­daságunk fellendítésében. A DISZ szervezetek életével is foglalkozott Sárkány elvtárs. Az 1955. májusi párthatározat óta meg­erősödött a DISZ. Mutatja ezt az a tény, hogy a megye gépállomásain 143 ifjú traktoros brigád, 1451 fia­tallal kapcsolódott be az ifjú traktoristák versenyébe. Olyan diszista traktorosai vannak Szolnok megyének, mint Ádám Jó­zsef, a Tiszafüred-Kócsi Állami Gazdaság ifjú dolgozója, aki a múlt évben 1736 normálholóat művelt meg. Termelőszövetkezeteinkben 76 ifi munkacsapat dolgozott a múlt évben, s átlagban 350 munkaegysé­get teljesítettek. A silózási verseny­be 91 DISZ szervezet nevezett be 2527 taggal. Ilyen eredmények után ez évben is a párt leghűbb táma­szának kell lennünk. Szervezeteink­nek fel keli készülniük az új gaz­dasági évre. 1956-ban minél széle­sebb körben kell elterjeszteni a fej­lett agrotechnikát. El kell érni, hogy 80 ezer holdon elvégezzék a vegyszeres gyomirtást, 40 ezer hol­dat fejtrágyázzanak, 16 ezer hold kukoricát négyzeteden vessenek el. A tsz-ekben dolgozó DISZ fiatalok jelszava a 350 munkaegység elérése legyen. Ez évben legalább 160 bri­gád nevezzen be az ifjú traktoro­sok országos versenyébe. A verseny célja minőségi gépi munka legyen. Gépállomásaink fiataljai versenyez­zenek az önköltség csökkentésében, a termésátlagok növelésében. DISZ szervezeteink szervezzenek társa­dalmi brigádokat a tavaszi talajvíz levezetésére. Nagy gondot kell for­dítani a szocialista szektorokban működő szervezetekre. Minden tsz- ben létre kell hozni a DISZ-t. Di- szistáink legyenek a fásítás gazdái, ez év tavaszán 300 ezer facsemetét ültessenek el. A kitűzött feladatok végrehajtása erősíti az ifjúsági szö­vetséget, céljuk megvalósításá­hoz erőt ad az SZKP XX. kongresz- szusa — fejezte be beszámolóját Sárkány Géza elvtérs. A titkári beszámolót vita követte. Elsőnek Nagy József, a karcagi DISZ Bizottság titkára kért szét­— Karcag silózási versenyre hívja ki a megye valamennyi DISZ szer­vezetét. A versenybe bekapcsoljuk a helyi gimnázium tanulóit is. El akarjuk érni, hogy baráti vi­szony alakuljon ki a gimná­zium és a tsz-ek fiataljai között — mondotta Nagy elvtárs. Szalóki Mária a tiszapüspöki DISZ tagok munkájáról beszélt. A tiszapüspökiek sokat tesznek köz­ségük elhanyagolt földjeinek meg­javításáért. Kozák László és Novak László figyelmeztetik az idősebbe­ket iis a trágyázás elvégzésére. Az Előre TSZ ifjúsági munkacsapata 5 hold ikersoros kukorica elvetését és állandó tisztántartását vállalta DISZ gyűlésen. Fülep István karcagi pedagógus azt kérte, indítsanak versenyeket a megye középiskolái között, melyik iskola veszi ki legjobban részét a tsz-ek segítésében. A szolnoki DISZ JB. részéről Rajnai József szólt a vitához. Szol}- nők járás területén 16 DISZ mun­kacsapat fog dolgozni az 1956-os évben. Papp Imre, a kunhegy esi Vörös Csillag TSZ DISZ szervezete nevé­ben tett versenykihívást. A tsz di- szistái meigfogadták: a fiúk 350 — a lányok 250 mun­kaegységet szereznek, a mun­kából igazolatlanul nem hiá­nyoznak, beneveznek a silózási versenybe. Antal Margit elvtársnö elmondotta, hogy Jászberényben rriegerősít’k a pártvezetést a DISZ szervezetben. A jászberényi Kossuth TSZ-ben be­vonják a csa'áótagokat is dolgozni. A Petőfiben a fiatalok küzdöttek a múlt évb;n, hegy négyzetesen vessék a kukoricát. Az idősebbek idegenkedtek tőle, a fiatalok kéré­sére mégis megpróbálták. így na­gyobb lett a terméseredmény, s ez évben még a háztájit is négyzete­sen akarják vetni a tsz tagjai . Purgely Mária, az Alcsiszigeti Áll. Gazdaság DISZ szervezetének vállalását ismertette. Az alcsiszige- tiek éves versenyben Derekegyhá- zával — elhatározták, túlteljesítik a termelési terve­ket. Káposztából 150 mázsát, búzából 13 mázsát, árpából 15 mázsát termesztenek. Holdan­ként 200 mázsa trágyát ad­nak a földnek. Kézér Lajos, a törökszentmiklósi járás tavaszi előkészületeiről beszélt. A járás fiataljai mintegy 150 hold kukoricát vetnek ismét négyzetesen. Gépi feltételeik azon­ban nincsenek biztosítva, s így ül­tetőpuskával dolgoznak. Kézér elv­társ párosversenyre hívta a kun­hegyes! járást, az őszi kalászosok ápolásában, a tsz fejlesztésben, ál­lategészségügyi szakelőadások ren­dezésében, cséplőbrigádok szervezé­sében. Táncos Irma, a jászladányi Tán­csics TSZ ifjúságának terveit vá­zolta. Elmondotta azt is, hogy Jász- ladányon élenjárnak a DISZ tagok a tsz szervezésben. Fejes Klára je­lenleg is új tsz alakításán fárado­zik szüleivel. Baradziei László arról számolt be, hogy a Szolnoki Gépállomáson „Villámhíradót” jelentetnek meg naponként. Harcolnak a társadalmi tulajdon megvédéséért, fegyelmi e’é állítják a lógósokat; Kálmán István elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára a veze­tés hibáira hívta fel a díszesek figyelmét. Sok még a határozat, sok időt fordítanak ifjúsági veze­tőink a határozatok kidolgozására, s közben elhanyagolják az ember­rel, a nehézségekkel küzdő fiatal­lal való foglalkozást; Vidámságot, fiatalos derűt a DISZ-be, ez a legfőbb feladat most! A fegyelmet becsületbeli ügyé tenni, ezen fáradozzék a DISZ, ezt kéri a párt — — jelölte meg többek közt a fel­adatokat Kálmán elvtáns. A további felszólalások (Fürj Jú­lia kisújszállási titkár, Ferenc Pál- né turkevei, Adóm István mező­túri, Veres Zoltán kunhegyesi DISZ vezetők) tanúbizonyságot szolgál­tattak arról, hogy fiaink jól értik a párt szavát. Jutalmazásokkal ért véget a me­gyebizottsági ülés. DISZ vezetőink azzal távoztak, hogy megvalósítják azokat a célokat, amelyeket e ta­nácskozás a megye fiataljai elé tűzött; A csépai kultúrotthonban Nagy változás tör­tént a kulturális élet terén Csépán. A köz­ségfejlesztési alapra befizetett összegből rendbehozták és ottho­nossá tették a kultúr- házat. A rendbehozott helyiségekben vidám a kultúrházban rende- élet folyik. A község- zett ismeretterjesztő ben énekkar és színjét- . .. _ , szó csoport működik. eloadasok «• Nemrég Nagy lendülettel ké- ^ dolgozó hallgatta szülnek a Ságvári End- meg a „Hogyan műkö­re kultúrversenyre i$. dik a traktor” c. elő- Igen jól sikerülnek adást. 9 TISZAI felsőrészén van me­gyénk vadban egyik leggazdagabb vidéke. Találunk itt őzet, nyulat, fácánt, foglyot bőven, de a ragado­zókban sincs hiány. Gyakran meg­látogatja a róka a közeli falvak ba­romfiudvarait. — Nem volt mindig ilyen gazdag ez a terület; —• így mondja Szabó Ferenc, a járási fővadász. — Az elmúlt há­ború alaposan megritkította, a va­dakat. 10 évvel ezelőtt például ösz- szesem 6 őz volt ezen a 127 ezer holdas területen. Ma már elmond­hatjuk, hogy a helyes és arányos vadgazdálkodással, meg az állatok­ról való gondoskodással elértük a megfelelő vadsűrűséget s : , Ko­moly gondot okozott az idei igen kemény tél. Nem számítottunk rá és nem is voltunk kellően felké­szülve. Nem gondoltunk a tartós hidegre és kevés takarmányt bizto­sítottunk. Ügy hogy külön szeren­csének számít részünkre az olva­dás, mert mindössze egy hétre való készletünk van még. Az ilyen vas­tag hótakaró, mint az idei télen is volt, teljesen lehetetlenné teszi, hogy bármi élelmet találjanak a vadak akár az erdőn, akár a mezőn. Ilyen­kor aztán etetéssel segítjük át őket a tél nehezebb részén... Az őzek szálas-takarmányt kapnak, írig a nyitlak, fácánok, foglyok részére kukoricát, árpát szórunk ... Igen fontos dolog télen a vadakról való gondoskodás, ha azt akarjuk, hogy biztosítva legyen a jövő évi gazdag zsákmány. A jó erőben lévő állatok könnyebben bírják a hideget és nem esnek a vadak martalékául. MOST MÍR vége a vadászati idény­nek; Ugyan mivel foglalkoznak ilyenkor a vadászok a vadak ete­tésén kívül? L. Nagy István kende­res! fővadász szerint most sem tét­lenkednek, hisz ők is terv szerint élnek, amit bizony teljesíteni kell. Minden időszakra meg van haté­1 MKYM-SZOYJEI BARÁTSÁG HOHflPJflKflK ESEMÉNYE! Megnyitó ünnepségek a megye városaiban, ’ falvaiban A megye városaiban és járási székhelyein ünnepségekkel kezdő­dik a magyar—szovjet barátság hó­napja. Jászapátin március 3-án, Kisúj­szálláson, Turkevén, Jászberényben és Törökszentmiklóson, Tiszafüre­den és Kunhegyesen 4-én rende­zik a megnyitó ünnepséget. Március 5-én, hétfőn este kerül sor Szolnokon a megyei megnyitó ünnepségre. Ezt a Szigligeti Szín­házban rendezik meg. Ugyancsak hétfőn nyitják meg Kunszentmár- tonban is a magyar—szovjet barát­ság hónapját. Kisgyttlések lesznek a Szolnoki Járműjavítóban hétfőn reggel A XX. kongresszus nemzetközi visszhangja Tirana (TASZSZ.) Tiranában szerdán többezer dolgozó részvéte­iével gyűlést tartottak a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusa befejeztének alkalmá­ból. A gyűlésen jelen voltak a népi demokratikus országok diplomáciai képviseletének vezetői, valamint Hosev tiranai ideiglenes szovjet ügyvivő. A gyűlésen Enver Hodzsa, az Albán Munkapártnak az SZKP XX. kongresszusán résztvett kül­döttségének vezetője mondott be­szédet. / A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa — mon­dotta Enver Hodzsa — nem csupán a szovjet nép, hanem az egész em­beriség történetébe vonult be. A kongresszus, mint fénylő világító- torony mutatja a szovjetországnak és a vfág minden népének a jó­módú élethez és a békéhez vezető további utat. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa, valamint a kommunista párt és a szovjet állam tapasztalata az álbán nép és az Albán Munkapárt számára mint mindig, nagy iskola lesz. A dicső Szovjetunióban, a Szovjet­unió Kommunista Pártjában és központi bizottságában az albán népet őszintén szerető legdrágább és leghűbb barátainkat látjuk. Né­pünket az örök barátság szá’ai fű­zik össze a Szovjetunió népeivel. Enver Hodzsa befejezésül az al­bán dolgozók, az Albán Munkapárt és a kormány nevében az albán nép szeretetét és mélységes háláját fejezte ki a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, a testvéri szovjet népnek és a szovjet kormánynak. Delhi (TASZSZ). A Bombay- ban megjelenő Economic Weekly című befolyásos hetilap rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista pártjának kongresszusén fontos ha­tározatok szűkítek a „Fancsa Site élvein nyugvó békés egymás mel­lett élésről, amely élveken Orosz­ország külpolitikája alapszik.” „A békés egymás mellett élés — folytatja a hetilap — a verseny útján megvalósuló egymás mellett élést jelenti majd.” Stockholm (TASZSZ.) A Morgen Tidningen, a szociáldemok­rata párt lapja, a XX. kongresz­szussal foglalkozó vezércikkében rámutat, hogy Nyugaton gyakran lebecsülik a Szovjetunió sikereit, majd azt írja, hogy a Szovjetunió hatalmas beruházások eredménye­ként a világ egyik legelső ipari államává válik. Nyugaton — foly­tatja a lap — olyan sok hibát kö­vettek el és olyan sok hibás kö­vetkeztetést vontak le a szovjet politikáról, hogy ideje volna rá­térni a törekvések és lehetőségek reális értékelésére. Brüsszel (TASZSZ.) A belga sajtó nagy figyelmet szentel a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa eredményeinek; A Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja, február 29-i vezércikkében a következőket írja: „A XX. kongresszuson meg­vitatott kérdések nemcsak a szov­jet népet, de az egész világ dol­gozóit, . a szocia’izmus minden hí­vét érdeklik...” A lap hangsú­lyozta, hogy a kongresszus hatá­rozatai, valamint a kongresszus résztvevőinek beszámolói és felszó­lalásai nagy jelentőségűek a nem­zetközi munkásmozgalom számára, a többi közt a belga kommunisták és szocialisták számára. A katolikus Libre Belgique a burzsoó propaganda szokásos tézi­seinek szegemében kommentálja a kongresszus eredményeit Ugyan­akkor beismeri, hogy az N. Sz; Hruscsov beszámolójában ismerte­tett szovjet külpolitika elvei és a kongresszus határozatai kedvező visszhangot keltenek a világ köz­véleményében. A lap szerint az N; Sz. Hruscsov beszámolójában fog­lalt tételek „kétségtelenül növelik Ázsia és Afrika semleges országai­nak rokonszenvét a Szovjetunió iránt és új híveket szereznek a Szovjetuniónak. E tételek növelik a Szovjetunióval rokonszenvező nyugati értelmiségiek számát is.” A lap aggodalommal áFapítja meg: a Szovjetunió békaszerető politikája arra ösztönzi majd a nyugati országok közvéleményét, hogy egyre élesebben foglaljon ál­lást a fegyverkezési verseny ellen, majd azzal igyekszik megfé1 emlí­teni az olvasókat, hogy „a fegyver­kezés folytatásáról való váratlan lemondás komoly gazdasági nehéz­ségeket, sőt válságot idézne elő a Nyugat országaiban.” (MTI.) K2Ű, 5 m magas hálót feszítünk ltd arra a helyre, ahol a fácánok cso­portosan tartózkodnak. Néhány va­dasa meghajtja őket, s mikor fel akarnak repülni, nekiszállnak a há­lónak és belehullanak. Ezután ösz- bzeszcdik a fogságba ejtett állato­dat, ládákba, kosarakba rakják és Így történik a szállítás. D. K. * fJoüadfoqás rozva, hogy melyik vadásztársaság­nak hány lőtt és hány élő vadat kell szállítani a MAVAD részére. Az élővad egy részét más területre telepítik állomány felfrissítésére, másrészét exportálják és ez komoly valutát jelent az országnak. A vadászok a kenderes! kerület­ben élőnyúl, az albádszalókiiban fá­cán fogással töltik idejüket. — Sajnos ilyen későre kellett hagyni az édőnyúl fogást. Sok eset­ben ilyenkor már több kárt jelent ez, iránt amennyi hasznot hoz —» mondja L. Nagy elviére. — Köze-* ledik a tavasz ég sok a vemhes nyúl. Ezek az állatok pedig nehe­zebben bírják a szállítást, de meg a fogásnál is összetörődnek, hisz amikor hálóba kerülnek, mind ver­gődik; — De ha káros, miért nem előbb kezdték az élővad fogást? A MAVAD két vadásztársaság­nak adott egy hálót. Az aibádsza- lókiak február 12-ig dolgoztak vele s csak aztán kaptuk meg mi kende- resiek, de akkor meg a nagy hi­deg miatt 10 napig semmit se tud­tunk csinálni. így tolódott ki ilyen későre a nyúlfogás... Gondolni kellene a MAVAD-nak nemcsak az elszállításra kerülő vadakra, hanem az erdőben vagy a mezőn maradó állatokra is. — De. mostmár beszéljünk arról is, hogyan történik az élővad fogás. HÍLÓVU. Kifeszftünk egy 1200 m hosszú háromsoros hálót s aztán 80—100 ember elkezdi hajtani a nyulakat. ^Azok a hálónak futnak. Az első nagyszemű hálón keresztül tudnak menni, de a második, har­madik sornál az aprószemekbe be­leakad a körmük, nem fémek ke­resztül, meg visszafordulni sem tudnak. Hason óan hálóval történik a fácán fogása is. Itt 3—-400 m hosz­laiina /Hyik<yla4eu<Li Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a foagronómusró! Fagyéval a sok munka és gond özött nem gondoltunk rá idejé- en. Elszalasztottuk a pillanatot! De a mi Arkagyijunk ilyen ese- skben nem alszik! Nem olyan mber ő! Egyszer csak sürgősen e kellett mennie a városba.:; lalált valami ürügyet. Én nem ejtettem semmit, elengedtem. Be- lent a városba, elment oda, ahová i kellett mennie és beszélt is ar- ól, amiről beszélni akart! Haza- rkezett, de nekünk egy szót sem zólt! Csak sokkal később tudtuk leg, hogy ekkor „szervezte” meg dolgot.:: így hát őt, Fegyát, leg engem küldenek Moszkvába, íasztyát nem küldik, új ember s, meg ebben az esztendőben meg­óvásban is, figyelmeztetésben is észesült. Fegya meg én, de még lucsenko is futkosni kezdtünk, ohangáltunk, tiltakoztunk, de hát :ésőn kaptunk észbe, a listákat rár jóváhagyták, a névreszóló leghívók is megérkeztek. Hát így sientünk el mi hárman .;: Életemben először. vettem részt lyen értekezleten. Eszembe se ju- ott. hogy esetleg, maid fel is kell szólalnom, ki kell állnom a szó­noki emelvényre... Hiszen nekem egészen az utolsó percig úgy tűnt, hogy ha vannak is bizonyos apró sikereink, de az emberek számára semmi különös dolog nem történt a mi gépállomásunkon! Vannak olyan gépállomások, amelyek 25— 30 méter-mázsát takarították be egy hektárról, mi csak 15-öt! Hogyan szólalhatnánk akkor mi fel! S egy­szer csak megszólalt a miniszter­helyettes: „Szólaljon fél! Mondja el, hogyan sikerült ezt az ered­ményt elérniük?” Csak úgy nyüzsögtek a fejem­ben a gondolatok ... Hogy is ér­tük ezt el? Hiszen végül is nem csináltunk semmi különleges dol­got. Hát igen, a lóhere helyett ku­koricát vetettünk. Hát igen, gya­koroltuk a hóban a négyzetes ve­tést. Meg széthordtuk - a műtrá­gyát. Meg feljavítottuk szabvány­minőségűre a vetőmagot..: Meg harcoltunk, veszekedtünk, s egész tavasszal úgy rohangáltunk a szán­tóföldeken, mint az elátkozottak... Hogyan és mit lehetne erről mon­dani? Arkagyij azt mondta: — Minden anyag itt van a ke­zünkben. Ennek alapján szólalj feL Az emberek szeretik a pontos adatokat. Mondd el, milyen mu­tatószámokat értünk él. Na, jól van! Gyorsan összeültünk mind a hárman, feljegyeztük a mutatószámokat, előkészítettük az anyagot. A szöveg alapján szólaltam fel. Ügy néz ki a dolog, mintha min­den símán menne. És ekkor egy­szerre csak megint megszólal a miniszterhelyettes: „Ne százalé­kokról számoljon be nekünk, ha­nem — azt mondta — a dolog lé­nyegéről beszéljen.:.” De hát mi is a dolog lényege? Nem is arról van szó, mintha én ezelőtt nem gondolkoztam volna el ezen. Én mindig, egész idő alatt elgondolkoztam az egyes dolgokon, egyes részleteken. De a munka közben, meg a sok rohangálásban sohasem igyekeztem átfogni az egészet. (Folyt- köv.) i 1et előtt minden osztályon kisgyű­- Réseket tartanak, s ezek során is­- mertetik a barátság hónapjának- jelentőségét. Március 5-én, hétfőn reggel i Szolnoki Járműjavítóban ünnepé­lyesen nyitják meg a magyar—szov­jet barátság hónapját. Munkakez­helyiségekben vidám élet folyik. A község­ben énekkar és színját­szó csoport működik. Nagy lendülettel ké­szülnek a Ságvári End­re kultúrversenyre i$. Igen jól sikerülnek

Next

/
Thumbnails
Contents