Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-10 / 60. szám

SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP 1956. március IC fiz SZRP XX. kongresszusának törtsnelmí isleatősép megáHapításai í ólat Hitelűik e békéért foSytatßtt harcban — A megyei békebiasoitság aktivaértekeslete — A megyei békebizottság március 9-én, pénteken délelőtt 10 órára ér­tekezletre hívta össze a megyei ta­nács házának kistanácstermébe a békebizottságok titkárait, a legjobb békeharcos aktívákat, valamint a tömegszervezetek képviselőit annak érdekében, hogy megbeszéljék a nemzetközi élet eseményeinek is­mertetésével kapcsolatos iéladatai- kat. Az értekezleten megjelent Vígh Erzsébet elvtársnő, az MDP Szol­nok megyei Végrehajtó Bizottságá­nak munkatársa, Temesi Gábor és Horváth Ferenc elvtársak, az Or­szágos Béketanács képviselői. Az értekezletet Bajtai Károlyné elvtársnő, a megyei békebizottság titkára nyitotta meg, majd Temesi Gábor elvtárs ismertette a legfon­tosabb nemzetközi kérdéseket. Temesi Gábor elvtárs rámuta­tott arra, hogy a« SZKP XX. kongresszusénak történelmi jelentőségű megálla­pításai szerint kell a békehar- eos aktíváknak feleletet adni azokra a nemzetközi kérdések­re, amelyek az embereket egy­re Inkább érdeklik; így a háború elkerülhetőségének, vagy elkerülhetetlenségének, a szi­lárd béke megteremthetőségének kérdéseire. Ezt követően az SZKP XX. kongresszusán tett megállapítások­nak megfelelően ismertette a nem­zetközi éiet fő jellemvonásait. Rá­mutatott, hogy a szocializmus vi­lágrendszerré való válása, a béke­tábor anyagi erőinek gyarapodása, a kiterjedt békeövezet, a nemzet­közi békernozgalom térhódítása szerte a világon — ezek azok a vo­nások, amelyek a nemzetközi életet jellemzik s kedvező előfeltételei a szilárd béke megteremtésének. Tamási Gábor elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi élet elvi kérdé­seinek megmagyarázása alkalmas arra, hogy minél több ember kap­csolódjon a békéért folytatott harc­ba. A békemozgalom aktíváinak is­merniük és ismertetniük kell a kü­lönböző gazdasági és politikai rend­szerű államok békés egymásm&Lett élésének lenini elvét, ennek az elv­nek a térhódítását a világon, a sem­legesség! politika kérdését, vala­mint azt a tételt, hogy a háború neu» végzetszerűen elkerülhetetlen, s a szocializmus világrendszerré való válása, a háborúellenes erők növekedése, a békeövezet kialakulása, a semleges országok léte, a nemzetközi békemczgalom, va­lamint az a tény, hogy egy új háború a kapitalizmus pusz­tulását jelentené — megterem­tik a szilárd béke lehetőségét. Végezetül arról beszélt, hogy megtisztelő feladat és kötelesség a békéről beszélni az embereknek és cselekedni a békéért. Temesi Gábor elvtárs beszámo­lója után sok hozzászólás hangzott el. Csík Gáspámé (Kunszentmártoni és Tenyeri Jánosné (Szolnok) után Hajdú Lajosné (Mezőtúr) arról be­szólt. hogy az embereket igen ér­deklik a nemzetközi kérdések, ezért 150 kisgyűlést szerveznek s ezen a XX. kongresszus nemzet­közi vonatkozásokban tett megálla­pításait ismertetik. Dósa Istvánná (Kunszentmártoni elmondotta, hogy a tanács, a tö­megszervezetek és a Hazafias Nép­front bevonásával szervezik meg a békebeszélgetéseket s különös gon­dot fordítanak az előadók felkészí­tésére. Szécsi Ferenc (Szolnok) • Társa­dalom- és Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat előadóinak segítségét ajánlotta fel. Debreceni László (Tűikévé) azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi események ismer­tetését nem lehet elválasztani attól, hogy a saját tenniva­lóinkra fel ne hívjuk a figyel­met. Hazánk építése — ez a mi békehar­cunk legfontosabb tennivalója. Egyébként Turkevén ugyancsak a tömegszervezetek, a népfront és a tanács segítségével szervezik akis­gyűléseket. Tari Jánosné (Szolnok) nyolc­gyerekes családanya arra tett válla­A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán az előadó a párt költségvetésének ál­lapotát jellemezve rámutatott, hogy az eszközök zömét pártpropagan­dára és agitáclóra, káderek képzé­sére fordítják. Évente 50 ezer pro­pagandista nyer átképzést rövid esti tanfolyamokon, szemináriu­mokon. Sokezer pártonkívüli vesz részt egy-egy esti tagozaton, ahol elsajátítják a marxizmus-leniniz­mus tanait. A Szovjetunióban a XIX. pártkongresszus óta a kikép­zettek száma meghaladta a 34 ez­ret. Amint látjuk, ez a nagyarányú fejlődés nem véletlen. A cél az, hogy a párt erős és jólképzett ká­derekből tevődjön össze, hogy az eddiginél még összeforrottabb és eszmeileg edzettebb legyen. Mi sem térhetünk le arról az útról, amelyet pártunk Központi Vezetősége mu- I látott számunkra. Eddigi eredmé­nyeink mind arról tanúskodnak, hogy dolgozóink világosan látták a feladatok fontosságát és igyekez­tek eredményesen harcolni azok végrehajtásáért. Világosan kell lát­nunk, hogy mit jelent a párt- és kormányhatározatok végrehajtása. Ennek jelentőségét azonban csak úgy ismerhetjük fel, ha képezzük magunkat. Tudnunk kell mind­annyiunknak, hogy a propaganda- munka milyen fontos. Ha széjjelnézünk üzemünk, a szolnoki Járműjavító területén, igen szép eredményekkel találko­zunk. Az 1955—56-os oktatási év­ben a politikai iskolák hallgatóinál? száma ötszázhúsz fő, és ennek kö­zel 80 százaléka jelenleg is aktívan képezi magát. Sokat fáradozik az iskola nívó­jának állandó emelésével Feke Já­lást, hogy tíz békebeszéfgetést szer­vez. Dr. Korpás László (Szolnok) a Magyar Jogász Szövetség segítségét ajánlotta fel. Vígh Erzsébet elvtársnő arra mu­tatott rá, hogy még sok emberben él a kétkedés a szilárd béke meg- teremthetőségét illetően. Ezt eloszlatni és tudatos béke- akarattá változtatni — ez a békeharcos aktivál? egyik leg­fontosabb feladata amellett, hogy a párt határozatainál? megfelelően a% iparban a tech­nika fejlesztésére, a mezőgaz­daságban a hozamok emelesére mozgósítanak, Kurdics Istvánná (Törökszent­miklósi után Csermák Ilona (Szol­nok) szólalt fel s ígéretet tett arra, hogy a békeagitációban a földmű­vesszövetkezetek aktívái is részt- vesznek. A felmerült kérdésekre Temesi Gábor elvtárs adta meg a választ, majd Bajtai Károlyné elvtársnő zárta be az igen hasznos megbeszé­lést, amely minden bizonnyal ko­moly lendületet ad a megyében folyó békeagitációs munkának. nos propagandista. Az 5 iskolája kiemelkedik a többiek közül. Titka: az előadó jó felkészülése. Szereti a propagandamunkát és ezt a szere- tetet gondos, segítő konferencia­vezetési módszerével megfelelő mó­don át is tudja adni az iskola hall­gatóinak. A hallgatók viszont ön­tudatosan támogatják ezen törek­vését. Hasonló a helyzet Török Lajos és Csák Sándor elvtársaknál is, akik a párttörténet II. évfolyamának, il­letve a marxizmus-leninizmus alap­jai tanításaival foglalkoznak. Elő­adói képességüknél fogva a tanul­takat Igen jól hasznosítják a hall­gatóság körében. A jó propagandista igyekszik a hallgatósággal megszerettetni az is­kolát. Hiába rendelkezik a propa­gandista jó felkészültséggel, előadó­képességgel, ha az iskola hallgatói nem támogatják, illetve nem jelen­nek meg rendszeresen az oktatá­son. Sok függ az iskolák színvona­lának emelésénél attól is, hogy az alapszervi titkárok, pártvezetőségi tagok milyen mértékben segítik a propagandista munkáját. E téren igen szép eredményt ért el Bársony László elvtárs, párttitkár, aki sokat fáradozott és fáradozik jelenleg is — méghozzá eredményesen — a pártoktatás érdékében. A második ötéves tervünk épí­tése, valamint politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk érdeké­ben tanulmányozzuk, hogy tanul­hassunk belőle — az SZKP XX. kongresszusának anyagát. Szívlel­jük meg a kongresszusnak azt a ta­nulságát, hogy az eddigieknél is jobban kell törődnünk a párttagság elméleti képzésével. CSÖMÖR JÁNOS üzemi tudósító bardítsunk még nagyobb gondot a pártoktatásra Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról I* meg a főagranómusról Mindenki harcos a maga harc­mezején, mert Nasztya számára nincs magány a földön, mert a párt az ilyenekkel van, mint 5, mert mellette milliónyi hasonló fiatalember és lány áll és belőlül? te­vődik össze az a hadsereg, amely győzedelmeskedik a kenyérért, a békéért, a mi nagy igazságunkért folytatott harcban. Napok teltek el így, a Nasztyá- val foglalkozó gondolatok köze­pette. Mikor már közeledtünk az állomáshoz, ahová utitánsam tar­tott, Alekszej Alekszej évi csen újra erőt vett az izgalom, s megint megeredt a nyelve. —1 El sem fogja hinni;. Én nem látom Násztvát.;. Amikor bejön a szobába, én nem látom őt!..; Linocekának minden egyes szem­pilláját. minden hajszálát külön- külön láttam. De Nasztyában sem­mit sem tudok külön látni! Szép-e, vagy nem, nem tudom. De nem is akarom tudni. Amikor belép, csak egyet tudok, hogy itt van és min­denkinél szebb számomra!... őnála nem tudok én semmit... mit érez irántam? Mi vagyok én az ő szá­mára? Más lányoknál rögtön tud­tam, tetszem-e nefeife vagy nem, de őnála semmit sem tudok!;;; Hol úgy tűnik, nem lehet számára közömbös, ha valaki így szereti. Hol meg pont az ellenkezőjére gondolok: egy ilyen lány csak kö­zömbös lehet irántam. Hiszen ne­kem még be kell bizonyítani, hogy illek hozzá. Habár.;; ha én így szeretem őt és mindenre kész va­gyok érte, miért ne lennék akkor hozzáillő? Hiszen ha igaz szere­lemről van szó, akkor ßemmi más­nak nincs jelentősége! így is, úgy is latolgatom a dolgot, de semmire se jutok!..: Elutaztam erre az ér­tekezletre ..; Hiányoztam-e neki, gondolt-e rám, nem tudom! Meg­érkezem, kijön-e elém, vagy nem, ezt sem tudom! Megörül-e nekem, nem tudom! Parfőmöt vettem nein... a legdrágábbat... elfo­gadja-e, nem tudom! Miért van az, hogy ha az em­ber szeret valakit, akkor vagy rög­tön mindent megért vele kapcso­latban, vagy egyáltalán semmit sem ért meg... Ügy néz rá az ember, mintha vak lenne. De nem... nem így van.., —• mond ellent határozottan önmagának. — Csak azt nem értem, ami velem kapcsolatos. Nemcsak értem őt, de itt érzem mindén porcikámban. Mindig csak rágondolok. Hogyan alakultak ki ezek a jellemvonásai, nagyon is jól tudom! Kiváló csa­ládban nőtt fel. Az apja híres uráli acélöntő. Bátyját ' halála után a a Szovjetunió Hőse címmé! tüntet­ték ki. Az egyik legjobb uráli is­kolában tanult és a főiskolai gya­korlatot az egyik kiváló kolhozban végezte. Nagyszerű emberek között nőtt fel. Nem látott maga körül emberi aljasságot. De mennyi ne­hézséget látott!... A háborús esz­tendők ... Bátyja halála *;. En­nek következtéiben lett ilyen a jelleme; egyrészt egyenes, egyszerű lelkű, bizalommal teli az emberek iránt, másrészt erő, állhatatosság, harcosság..: A hibái is innen erednek. Természetesen kényeztet­ték, odahaza is, az iskolában is. Innen az akaratossága ... mindent, mindent tudok, csal? azt nem, mit érez irántam! Alekszej Alekszejevics arca a legteljesebb zavart tükrözi... Kó­cos, puhaszálú haja reménykedő, szenvedélyes tekintetű szemébe hullik. A munkások és alkalmazottak szombati és ünnep nap előtti munkaideiének csökkentéséről Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Minisztertanácsa a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének 1956 március 8-i törvény erejű rendelete értelmében elren­deli: 1. a vállalatok, intézmények és szervezetek munkásainak és alkal­mazottainak munkaidejét 1956 március 10-től kezdve a vasáma- # pót és az ünnepnapokat megelő­ző napokon a rendes munkaidőhöz képest két órával csökkenteni kell, vagyis e napokon a munka­idő hatóra. Olyan munkásoknál és alkalma­zottaknál, akik jelenleg hétórás munkanapban dolgoznak, a vasár­napot és az ünnepnapokat meg­előző napokon a munkaidő szin­tén hat óra. Olyan személyeknél, akik munkaideje hat óra, vagy ennél kevesebb, a vasárnapot és az ünnepnapokat megelőző napo­kon a munkaidő nem változik. Az említett napokon a munkát szokásos időben keli elkezdeni és ebédszünet nélkül lehet végezni a vállaltait, az intézmény és szerve­zet vezetősége, valamint a szak- szervezeti, üzemi és helyi bizott­ságok közötti megegyezés szerint. 2. Folyamatos termelés esetén, valamint olyan ágazatokban és munkafajoknál, ahol a termelés adottságai miatt nem lehetséges a vasárnapot és az ünnepnapokat megelőző napokon a rövidebb munkaűdő bevezetése, a munkások és alkalmazottaknak minden vasár­napot és ünnepnapot megelőző és nyolcórás munkaidővrl ledolgozott négy munkanapéit egy szabadna­pot ke1! biztosítani. Egyes idénymunkánál, ahol az idény folyamán e pótszabadnapok kiadása nem lehetséges, kivétele­sen megengedhető e szabadnapok összegyűjtése és kiadása az idé­nyek közötti időszakban. Azokat az ágazatokat és mun­kafajtákat, amelyekben a jelen pontban ismertetett idóelszámolá- sol? alka’mazhatófc, a szövetségi köztársaság minisztertanácsai, a szövetségi és a szövetségi köztár­sasági minisztériumok vezetői ha­tározzák meg a megfelelő központi szakszervezeti bizottságok hozzájá­rulásával. 3. A munkások és alkalmazottak munkájának díjazása a vasárnapot és az ünnepnapokat megelőző na­pokon a következőképpen történik: a) időbéresefcmél a dolgozót meg­illeti a teljes munkanapra járó munkabér. b) teljesítménydíjazás esetén a munkabért a végzett munkárak megfelelően kell kifizetni. A válla­latvezetők kötelesek biztosítani a feltételeket a munkások nagyabb termelékenységű munkájához még­pedig a termelés és a munka jobb megszervezésével, a munkahely jobb megszervezésével, a veszteglés és egyéb munkaidőveszteségek meg­szüntetésével, hogy a munkások havi keresete a vasárnapot és az ün­nepnapokat megelőző napokon be­vezetett rövidebb munkaidő ellené­re se csökkenjen. 4. A minisztériumok, főigazgató­ságok, a vállalatok és szervezetek vezetői tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a rövidebb munka­napra való átállás biztosítására a minisztériumok és főigazgatóságok számára megállapított munkabér­alap keretein belül, biztosítsák to­vábbá a globális termelésre, a mun­ka termelékenységére és a terme­lés önköltségére vonatkozó előirány­zatok feltétlen teljesítését a terme­lés és a munka megszervezésében mutatkozó fogyatékosságok kikü­szöbölésével, a belső tartalékok leg­teljesebb kihasználásával és az ál­lományfelesleg kiküszöbölésével. 5. A minisztériumeb és főigazga­tóságok vezetőit, továbbá a helyi szervezetek biztosítsák a vasárnapot és az ünnepeket megelőző napokon a dolgozók jobb ellátását szolgáló intézkedések végrehajtását: a helyi­érdekű és a helyi közlekedés for­galmi rendjének megváltoztatását, a közétkeztetési, kereskedelmi vál­lalatok, közművek, kulturális, nép­szórakoztató intézmények, színhá­zak, továbbá a gyermekotthonok, az egészségügyi és egyéb intézmények és szervezetek munkarendjének megváltoztatását. (MTI). R francia nemzetgyűlés algériai vitája Párizs (MTI.) A francia nem­zetgyűlés csütörtökön délután meg­kezdte az algériai kérdés vitáját. A vita fő tárgya az a törvényter­vezet, amely a kormányt felhatal­mazza, hogy Algériában széleskörű gazdasági, társadalma és közigazga­tási reformprogramot hajtson vég­re. A törvénytervezet ugyanakkor rendkívüli katonai intézkedésekre is felhatalmazza a konnányt. A csütörtök délutáni ülés meg­nyitása után elsőnek Jean Monta- lat szocialista képviselő, a belügyi bizottság’ előadója mondott beszé­det. A kormány által kért kivéte­les felhatalmazást azzal igyekezett indokolni, hogy „az érvényben lévő törvényes intézkedések nem teszik lehetővé, hogy a szükséges lépése­ket megfelelő gyorsasággal és erély- lyel foganatosítsák.” Montalat azt állította, hogy az algériai feszült helyzet „elsősorban gazdasági ter­mészetű” tényezők eredménye. Ezért szerinte, „a kormánynál? sürgősen meg kell valósítania két reformot: a földreformot és a köz­igazgatási reformot.” Az előadó a továbbiakban köve­telte, hogy a nyugati hatalmak ..teljes erejükkel” segítsék Fran­ciaországot, mert — mint mondatta — „Algériában bizonyos nemzete közi intrikák folynak.” Montalat egész felszólalásában nem igen beszélt arról, hogy a rendkívüli felhatalmazás lehetővé teiftté a kormánynak, hogy további katonaságot küldjön Algériába a fegyveres szabadságmozgalom el­fojtására. A bizottságok előadóinak beszéde után megindult a vita a kormány által beterjesztett törvényjavaslat felett. Róbert Lacoste az északafrihai szabadságmozgalom méreteiről azt mondotta, hogy ez a mozgalom Al­géria egyharmadára terjed ki és az A üres-hegységben igen sok olyan partizáncsoport működik, amelynek létszáma a kétszáz főt is eléri. Ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy amennyiben a szabadságharcosok — akiket Lacoste beszédében „lá­zadóknak” nevezett — nem tennék le a fegyvert, sürgősen újabb csa­pa terősítéseket kell küldeni Algé­riába. A miniszter szerint a „biz­tonság helyreállítását” és a gazda­sági és közigazgatási reformokat egyidőben kell végrehajtani. Elis­merte, hogy az algériai arab lakos­ság igen nagy nyomorban él és többek között szükség van a föld­reform végrehajtására. (MTT.) Izraeli csapatösszevonások a Galileai-íó körzetében Damaszkusz (TASZSZ.) A lapok közlése szerint Szíria kül­ügyminisztere emlékiratot intézett az ENSZ paleSztinad megfigyelői­nek vezérkarához, valamint a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország kormányához. Az emlékiratban felhívja a figyelmet arra, hogy a Ga’ileai-tó körzeté­ben szokatlan izraeli csapatössze­vonásokat hajtanait végre. (MTI.) SZOVJET FILM ÜNNEPE MÁRCIUS I5-2S-IG fi 1EMEL H EDO MŰSOR 41 1 BEFEJEZETLEN ELBESZÉLÉS AZ ÉLET TANULSÁGA EMIRÁTUS BUKÁSA VIZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK BALKEZES ÚJONC aranyantilop és a régebben bemutatott nagysitorű szovjet filmek. (Folyt* kövj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents