Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-10 / 60. szám

1956, március lu. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 R Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító munkásai március 1S-fő8 április 4-ig felszabadulási műszakot tartanak Közeledik április 4., hazánk fel- szabadulásának ünnepe. Üzemeink­ben napról-napra erősödik a mun­kaütem. Ez nem is csoda, hiszen a vállalatok dolgozói a legjobb ered­ménnyel akarják ünnepelni hazánk felszabadulásának évfordulóját. A Szolnoki Mezőgazdasági Gép­javítóban nem is lehet mostaná­ban lógó embert látni. Az idő pénz, — mondják a munkások — és ki is használnak minden percet. Ezt február havi — 102.6 százalékos —- tervteljesítésük is igazolja. Az üzem szakszervezete és párt- bizottsága mostanában jobban törő­dik a munkások nevelésével. Az április 4-e tiszteletére tett felajánlá­sok megtételekor is a párttitkár és az üzemi bizottság elnöke külön el­beszélgetett minden dolgozóval, megmagyarázva nekik a verseny fontosságát. A gondos nevelő munka meg is hozta gyümölcsét. Az üzem dolgozóinak 85 százaléka kötött szocialista versenyszerződést. MINDEN HÖNAP VÉGÉN ÖSSZEHÍVJÁK A DOLGOZÓ­KAT ÉS ISMERTETIK VE­LÜK A KÖVETKEZŐ HAVI TERVET RÉSZLETEIBEN IS. így a munkások megismerik az üzem egy havi termelésének tervét és úgy végzik munkájukat, hogy azt teljesítsék is. Már kilencedik hó­napja, hogy állandóan teljesítik ter­vüket. Az elmúlt két hónap ered­ménye már felülmúlja az előzőket. A száz százalékos tervteljesítés mel­lett az éttüzem cím elnyeréséhez szükséges feltételeket is teljesítet­ték. A márciusban végzett munka dönti majd el, hogy érdemes-e az élüzem kitüntetésre a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Nézzünk néhányat a felajánlá­sokból. Tóth Zoltán hengerfurós április 4. tiszteletére vállalta, hogy a beérkezett hengereket határidőre kifúrja, tervét 190 százalék fölé emeli és TELJESEN SELEJTMENTE­SEN DOLGOZIK, VÁLLALÁ­SÁNAK EDDIG ELEGET TETT. Kollár Endre főhengercsiszóló 200 százalékos tervteljesítéssel és mi­nőségi munkával akarja ünnepelni felszabadulásunk évfordulóját. Az ország összes mezőgazdasági gép­javítójának főhengercsiszólóját ki­hívta versenyre. Csapó Gyula vil- lanyheggesztő ötször kapott már munkájáért kitüntetést. Most a2on iparkodik, hogy kiérdemelje a szak­ma kiváló dolgozója címet. Vállal­ta, hogy első negyedévi tervét már­cius 25-re teljesíti. A termelékeny­ség növelése, a minőség javítása és-------------1—tMIIII■ HMM I——™ a m unkafegyelem megszilárdítása érdekében párosversenyre hívta az ország összes mezőgazdasági gépja­vítójának villanyheggesztőit. Ezen­kívül felajánlotta még, hogy TÁRSADALMI MUNKÁVAL GÉPÁLLOMÁSOK RÉSZÉRE VILLAN YHEGESZTÖKET KÉ­PEZ KI. Mikes Tóth Mihály héttagú cso­portjával a megye tsz-eiben dol­gozik. A szövetkezetek istállóit gé­pesítik. Felajánlásuk a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésére irányul. A Szolnoki Mezőgazdasági Gép­javító munkásai párosversenyre hívták a Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító dolgozóit. AZ EGYÉNIEK MELLETT:' KIALAKULTAK A PÄROS- ÉS BRIGÁDVERSENYEK IS. A verseny pontok magukbafoglalják a munkafegyelmet, a termelékeny­ség növelését, a gyártmányok minő­ségének javítását és a gyengébben teljesítő szakmunkások segítését. Március 19-től április 4-ig felsza­badulási műszakot tartanak az üzem dolgozói. Az ilyen jó verseny­mozgalommal elnyerhetik az élü­zem kitüntetést és legyőzhetik ver­senytársukat. I Szigligeti Színház meg­jutalmazza az évad 10.000-ik látogatóját a Montmarirei ibolya 50. előadásán A Szolnoki Szigligeti Szín­ház nagy sikerrel mutatta be Kálmán Imre „Montmartrei ibolya” című operettjét. Va­sárnap kerül sor az operett 50. előadására. Amint kiderült, ezen a na­pon a színházban az évad so­rán megfordult nézőközönség száma eléri a 10 000-et. Ezért a színház igazgatósága el­határozta, hogy a 10 000-diik nézőt megjutalmazza. Ebben az évadban még öt bemutató előadása lesz a színháznak. A 10 000-dik néző mind az öt bemutató előadásra ingyen jegyet kap a színháztól. Emelkedő életszínvonalunk számai 1954-ben 1082, 1955-ben 1233 család épített magának saját otthont. — Tehát az elmúlt évben 151 családi házzal épült több a megyében, mint az előző esztendőben, —^i—— Zománcedény gyártás Jászkiséren Jászkisér egyik sáros, kacskaringás utcájában nagy munka folyik. Zománcedény-gyártó üzemet építenek a helybeli kisipari ter­melőszövetkezet tagjai. A leendő zománcozó műhely frissen rakott faladra nemrégen a tető is felkerült — s most már a belső beren­dezéseken dolgoznak. A munka lelke és irányítója Szanfen Albert — afed néhány hete — amióta visszatért tanulmányútjáról a Kőbányai Zománc­edénygyárból — nemcsak lakatosmester, hanem zománcozó mester is. Két társával együtt hét hétig tanulták Pesten ezt a nehéz szak­mát) Szanfcu elvtárs szeretettél beszél az új üzemről: — Itt lesz majd a kemence — vezet a műhely egyik sarkába. Ebbe 700—750 fokon égetjük rá a zománcot a fekete lemezből ké­szült edényekre. Egyelőre 20 színből dolgozunk. Ebben az évben még 25 tonna zománcozott ceglédi kannát gyártunk, azonkívül kere­sett háztartási cikekket: edényfedőket, tésztaszedőt, levesszűrőt Többnyire olyan cikkeket, amit a nagyüzemek keveset gyártanak. A leendő új üzem egyébként áprilisban kezdi meg működését. Két vasipari Ktsz gyártja majd számukra a nyers edényeket, amit itt zománcoznak. A kezdeti nehézségen a Kőbányai Zamánc- árugyár segíti át a kis üzemet s az egyik műszaki dolgozója hat- patronálási szerződést kötött a Ktsz-szeL liszaag dolgozó paraszt/ai a haladás út/án Március 2-án új termelőszövetkezet alakult Tiszaugon, 33 hold föl­dön tizenegy taggal. — Elnöknek :Mészáros Sándort választották. — A képen: Maráz János, Mészáros Sándor aláírják a megalakulási jegyzőkönyvet. Hegedűs Gerzson, Ba'aton János és Trekovits And- ' rás vezetőségi tagok pedig a mintalapszabályt tanulmányozzák. cSzSaálejsziLk... Jobb szervezést A Szolnoki Sütőipari Vállalat újszászi telepének már másodszor érkezett vasárnap kocsirakomány- ban liszt, amit a címzett nem ra­kott ki, tekintve, hogy vasárnap nincs felelős vezető, aki a kira­kásról intézkedjék. A telepvezető Szolnokról jár ki, őt vasárnap megtalálni nem lehet, de nem is törődik azzal, hogy távollétében valaki intézkedjék helyette. így február 9-én a MÁV rakodási fő­nökségének kellett kényszerkira­kást végeztetni, február 26-án pe­dig — mivel a rakodási főnökség nem tudott kijönni — ott állt a kocsi megrakva. Mindkét esetben az így felmerült többletköltség egy kiló lisztnél legalább 20—40 fillér. Vajon M fizeti ezt meg? Mindez jobb szervezéssel elke­rülhető lenne, csupán arra lenne szükség, hogy a felelős vezető maga helyett valakit megbízzon a liszt átvételével. Reméljük, ezt a hibát a Sütőipari Válalat rövide­sen felszámolja és közös munkával javíthatjuk a teherkocsik jobb ki­használását. Nagy Elemér, Ujszász, állomás. Nagykőrösön rendezik meg a ÍV. Békekölcsön negyedik sorsolását A IV. Békekölcsön negyedik hú­zása már a harminchetedik áUam- kö Icsönsorsolás lesz hazánkban. — Húzását március 18-án délelőtt 11 és 1 óra között bonyo’ítják le Nagykőrösön, az Arany János Mű­velődési Otthonban. A sorsoláson 78 500 kötvény számát húzzák ki a szerencsekerekekből, 24 913 800 forint nyereménnyel, (MTL) A Jogász Szövetség újjáalakulásához Szolnok megyében az utóbbi hőnapokban mind többen lettek tagjai a Magyar Jogász Szövet­ségnek, amelynek a létszáma megháromszorozódott. A Jogász Szövetség előtt, az elkövetkezendő időben — abból következően is, hogy tagsága fel­duzzadt — igen komoly felada­tok állanak. Ezért szükséges, hogy olyan megyei vezetőséget válasszanak, amely he’yes irány­ban tudja vezetni a Szövetség munkáját, amely képes kidol­gozni az elkövetkezendő idők tennivalóit. A Jogász Szövetség előtt elsősorban az a feladat áll, hogy segítse tagjainak általános politikai és jogpo’itikad szemlé­letének a helyes kialakítását, nevelje a Szövetség tagjait, el­sősorban politikailag, de szak­mailag is. Ezért helyes az, hogy járásonként csoportjai alakultak a Szövetségnek és helyes az a kezdeményezés, hogy ezek a cso­portok különböző kérdéseket megvitatnak, konzu'tációkat tar­tanak és tisztázzák a felmerült problémákat. Meg kell jegyezni, hogy ezeken a vitákon helyesebb lenne, ha azok több politikai tar­talmat kapnának. Tagjai nevelésénél feladata a Szövetségnek, hogy — különösen fiatal jogászaink — a helyes po­litikai nézeteket megmagyaráz­zák az idősebbeknek, segítsék azok fejlődését. A Jogász Szövetség munkájá­nak másik fő területe kell, hogy legyen, hogy élenjárjon dolgozó népünk körében a szocialista jogtudat kialakításában. Itt is a módszerek legkülönbözőbb faj­táit kell felhasználni. Egyik leg­jobban bevált módszer, amely az utóbbi időben komoly eredménye­ket hozott (igen jó munkát vé­geztek ezen a területen a jogá­szok) a jogpropaganda területe; Sokat lehet nevelni előadásokon, népszerű magyarázatokon keresz­tül. Mindez eredmény mellett azonban alá kell húzni, hogy a jogpropaganda sem lehet politi­kamentes, száraz, kizárólag a jogszabály magyarázata, hanem azt politikai tartalommal kell megtölteni, meg kel] magya­rázni a jogszabály célját és fél­adatát. E kettős feladathoz kívánunk a Jogász Szövetségnek és tag­jainak a megyei vezetőségválasz­tás alkalmával eredményes mun­kát! BOZSIK JÁNOS Nem értünk egyet az ítélettel! A Jászberényi Járásbíróság március 3-án mondott ítéletet egy tízenegytagú feketéző, üzérkedő banda felett. A társaság tagjai hosz- szú éveken át minden engedély nélkül vásároltak fel állati bőrö­ket, azokat szintén engedély nélkül feldo’gozták és zugpiacon hozták forgalomba. Ezenkívül kikészített cipőfelsőrész, talp és perzsa bő­rökkel üzérkedtek. Tevékenységükkel súlyosan veszélyetették a köz- ellátást, becsapták, megkárosították a do’gozó nép államát. Kik az ügy szereplői? Az elsőrendű vádlott özv. dr. Bleuer Je­nőmé, egy volt jászberényi bőrkereskedő özvegye, aki mintegy ezer kvadrát cipőkészítésre alkalmas bőrt, különféle perzsabunda anyago­kait, kb. 60 kg. talpat és egyéb bőranyagokat értékesített zugpia­con. Pfeiffer Sándor budapesti szűcsmester, Szilicai József jászberé­nyi szűcsmesterrel együtt — aki már két ízben volt engedély nél­küli bőrkikészítésért megbüntetve — 90 db. feketén vásárolt kiké­szített bőrrel üzérkedett. Kiéber József, aki a felszabadulás előtt bőmagykereskedő volt és aki miután iparengedélyét „beadta”, több­száz kvadrát bőrrel spekulált (valószínűleg ez többezer volt) és eb­ből fényesen megélt. Ezek az ügy legjellemzőbb szereplői, a többiek ezeknek közeli rokonai, barátai. Mindez azt bizonyítja, hogy egy o’yan üzérkedő, spekulációs bandával állunk szemben, amelynek tagjai a népi de­mokrácia szellemétől idegen, sőt tevékenységük alapján azzal szem­ben ellenséges elemek, a régi világból itt maradt élősddek, akik előtt lenézett a becsületes munka és akik az állam, a dolgozó nép becsapásával igyekeznek a maguk számára könnyű életet biztosítani Éppen azért, mert ilyen elemekről van szó, nem érthetünk egyet a Jászberényi Járásbíróság ítéletével. Ugyanis az elsőrendű vádlott özv. dr. Bleuer Jenőné, mindössze két évi börtönt, ezer fo­rint pénzbüntetést, ötezer forint értékű vagyonelkobzást kapott, a többi vádlott kiszabott büntetése nem haladja meg az egy évi bör­tönt, kivéve Kiéber Józsefét, akit három évi börtönre és 20 ezer fo­rint értékű vagyonelkobzásra ítélt a Járásbíróság Ez az utóbbi a 3 évet üzletszerűen e'követett üzérkedés, a közellátás érdekeit ve­szélyeztető bűncselekmény és közveszélyes munkakerülés bűntette miatt kapta. A bűntettek súlyossága sehogyan sem áll arányban a hozott ítélettel A dolgozó nép elvárja a bíróságtól, hogy szigorúan torolja meg az érdekeit veszélyeztető bűncselekményeket és az • ítélet kiszabásánál vegye figyelembe az osztályszempontokat. Erre a bűn­bandára kiszabott ítélet azt bizonyítja, hogy ez a követelmény ebben az esetben nem érvényesült. Éppen ezért az ítélettel nem értünk egyet; TURKEVE ÉLETÉBŐL Az egyedi takarmányozás bevezetése óta nőtt a tejhozam Jelentősen emelkedett a tejho­zam a turkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tehenészetében, amióta bevezették az egyedi takar­mányozást. Egy megfigyelés sze­rint, amit február 13-tól 20. között végeztek, egyes teheneknél 8—9 li­terrel is emelkedett a napi fejési átlag Az egyedi takarmányozásra való áttérés mellett szorosan hoz­zátartozik az eredmények elérésé­hez a II. számú istállóban Nagy László munkacsapatvezető, Finta Kálmán, Acsádi Lajos, Ábrahám Teréz és Gyenge Sándomé jószág­gondozó jó munkája A napokban kezdik meg mind a három 100-as istállóban az önitató berendezés fe’szerelését. Ugyan­csak rövidesen áttérnek a gépi fe­jősre is. Az állatgondozóknak min­den lehetőség biztosítva van a ma­guk és az állatok tisztántartására. Szépen fejlődik a szövetkezet sertésállománya is. Meg kell em­líteni a legjobb sertésgondozót, Borics Istvánt, aki a fehér hússer­tés tálkájából ebben a hónapban 380 kis malacot választ le és szál­lít be az Állatforgalmi Vállalat­nak. Már megkezdték az előkészüle­teket a jószággondozók az 1956-os évi országos mezőgazdasági kiál­lításra. A vezetőség úgy határo­zott, hogy szarvasmarhát, növen­dék-bikát, mangalica- és fehér hússertéseket, baromfit, víziszár­nyasokat, juhokat, a lovaik közül a legszebbeket és néhány csirkét küld ez év őszén a mezőgazdaság hatalmas seregszem léjére, a szö­vetkezetek és á'laml gazdaságok közötti minőségi és erőpróbára. Nagyüzemi rendszerű rizstelepítés indul Turkevén A tavasszal új módszerrel kezdik meg Turkevén az öntözött területek kiépítését. A talajmunkát a gépállomás mellett működő tereprendező gépcsoport végzi. Az új módszerekkel az öntözött te­rületeken nem kell anyagárkokat ásni. Ennek az az előnye, hogy az öntözött csatornák mel’ett nagy terület termővé válik és a benne- levő víz nem tartja nyersen a talajt. A négy nagy termelőszövetkezetben még ebben az évben 500 holdon valósíthatják meg a szántóföldi öntözést és ezzel lehetővé válik a herefüvesek sávos csörgedeztető öntözése. Ezzel a módszer­rel épített rizstelepeken biztosítani tudják az egyenletes vízborítást. A múlt évben már az állami gazdaságban megvalósították és ezek­ben egyre nagyobb területen sikeresen alkalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents