Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

VlLAü tKL/LLl AkJA) tu) bSLUti ttU VIII. évfolyam. 59. szám, 1956. március 9. péntek. IMIK MEW A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i V MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A forgóeszközök gazdaságos felhasz­nálása az iparvállalatok jó munká­jának feltétele (2. o.) — A XX. párt- kongresszus útmutatása. — A csé- pai Harcos Tsz a nagyobb termésért (3. o.) — Magnyitogorszk 25 éves (3. o.) — Hasznos tudnivalók. — A vegyszeres gyomirtásról (4. o.) — Hírek — Sport (4. o.) Á községfejlesztési tervek a tömegek tervei! Irta: Dr. Salló farenc, a me svai tanács vb. tervosztályának vo.oiója Államunk erre az évre Is több mint 4 milliárd forint összeget bocsájtott a Szolnok megyei Tanács rendelkezésére, a napi élet zavar­talan viteléhez, a beruházásokra, felújításokra, városaink, községeink szépítésére. A népgazdasági terv keretében épül a szolnoki új vasút­állomás, a dohányfermentáló üzem. az új kunhegyesi gépállomás, a jászalsószentgyörgyi négytantermes iskola, a jászladányi, valamint szövetkezeti városok új vízmüvei és még sok egyéb létesítmény. Ebben az évben 34 kilométer villanyvezetéket építünk, újabb ezerkilencszáz- ötven fogyasztót kapcsolunk be. Termelőszövetkezeteink évi beruhá­zása meghaladja az 50 millió forintot. Hatalmas, kezdeti, biztató lépés mindez a második ötéves terv első esztendejében. A népgazdasági terv s az állami költségvetés azonban nem tar­talmazhat és nem oldhat meg egyszerre minden feladatot. Sok olyan kisebb-nagyobb tennivaló jelentkezik egy-egy város, község életében, amely sajátosan helyi, a helyi lakosságot közvetlenül érinti s Így meg­oldását is ott, a helyszínen kell keresni. Ezt szolgálja a községiejlesz- tési alap. A községfejlesztési alap létesítésével kormányzatunk a helyi kez­deményezést, a helyi erőforrások feltárását, a dolgozók aktivitását kívánta segíteni. Ezzel az alappal helyi tanácsaink önállóan gazdál­kodnak s olyan feladatokat oldhatnak meg, amelyre ezelőtt lehetőség nem volt. Ehhez az alaphoz is a legnagyobb hozzájárult az ál1 am adja: így a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének 50 százalékát, az áliami vállalatok fejlesztési hozzájárulásának teljes összegét, a kész­pénzben jegyzett békekölcsönökből a községek 50 százalékot, a váro­sok 25 százalékot kapnak és csupán egy kis részét teszi csak ki a lakosság készpénzbeni hozzájárulása. Mégis a községfejlesztési alap igazi hajtóereie a dolgozók akti­vitása. A vállalt társadalmi munka, a rejtett építő és egyéb anyagok felkutatása, feltárása, ez az az anyagi és erkölcsi alao, amely a köz- seg-városfejlesztés döntő része. Itt válnak a fejlesz ési tervék a töme­gek terveivé, mert közös mu .kából, városuk-községük iránti szeretet- ből és odaadásbój tevődnek össze. A községfejlesztési tervek mozgósító hatásáról már vannak ta­pasztalataink. Az elmúlt évben a megyében 11 659 000 forintot fordí­tottunk város- és községfe;l_>sztésre. Ezenbelül — a társadalmi munka eredményeként — 68 000 négyzetméter, tehát több mint 90 kilométer járda.-13 kilométer csatorna. 17 kilométer vízvezeték, 11 autóbusz- váróterem és sok más épült. Azonban nem mindent valósítottunk meg, amit tervbe vettünk. Tanácsaink a községfejlesztési alapot az elmúlt esztendőben nem használták ki teljesen, 4 687 090 forintot — annak ellenére, hogy a pénz megvolt — nem ruháztak be. A lakosság hozzájárulásából is kiesett 3 249 000 forint. Ez is azt bizonyítja, hogy egyes tanácsaink csak az állami támogatásra támaszkodtak, ugyanakkor a megszavazott községfejlesztési hozzájárulás beszedését elhanyagolták. Ennek az lett a következménye, hogy a dolgozók egy csomó problémáját, amelyet megoldhattunk volna, elmulasztottunk orvosolni. Az elmúlt évben nem egyszer a tervezés is a helytelen szempon­tok szerint indult. Mellőztük azt az alapvető elvet, hogy a községfej­lesztési alapból csak a kisebb, de a lakosság széles rétegeit érintő fel­adatokat kell megoldani. Ennek következtében félbemaradt iskolák, orvosi rendelők, stb. mutatják rossz munkánkat. Ebben az évben már okultunk a tavalyi hibákból. Az idei ter­vek jelentős része reális, a lakosság legszélesebb rétegeinek igényeit tükrözi. Kút-felújítások, falusi játszóterek, sportpályák, autóbuszvá­rók. járdák, új villanyhálózatok szerepelnek a községpolitikai tervek­ben, amelyek az idén megvalósulnak. Illetve csak úgy valósulnak meg, ha tanácsaink a végrehaj­tásra mozgósítják területük dolgozóit Ha a tervek valóban a közösség elgondolásai szerint készültek, akkor a közösség azt magáénak is érzi. és az egész utca, vagy az egész falu résztvesz annak megvalósításában. A jó községpolitikai tervek végrehajtásában, társadalmi munkával szívesen résztvesznek a dolgozók, ha jelentőségüket a tanácstagok megmagyarázzák, ők maguk pedig jó példával járnak elől. Most a legfontosabb feladat: azonnal megkezdeni a tervek va- lóraváltását. A múlt évről jelentős összegek maradtak a községi taná­csoknál. sőt egyes helyeken építőanyagok is. Mozgósítani és szervezni — ez ma tanácsaink és tanácstagjaink legfőbb feladata. Szép feladat, mert a községi tervek valóraváltása napi életünk apró bosszúságait. riehézsé?eit szünteti meg, szebbé, kulturáltabbá, könnyebbé válik egy-egy körzet egy-egy falu élete. Ebben a munkában sok tenni való vár a ní'-'front bizottságokra is A községfeilesztési tervek termelési célokat is tartalmaznak. Ép­pen ezért rendkívül fontos, hogv helyi tanácsaink ismertessék ezeket a terveket, a tanácstagok a kerületükben tartott kisgyűléseken vá­lasztóikkal vitassák meg. hogy hogyan akarják elérni a magasabb ter- mé«áMagokat mit akarnak tenni az öntözéses gazdálkodás, a gyü­mölcstelepítés. az állati sz"porulatok növelése érdekében. Csak így biz­tosítható. hogy a lakosság ezeket a terveket magáévá teszi és harcol is azok megvalósítása érdekében Csak így születnek olvan ellenter­vek amelvek még magasabb terméseredményeket vállalnak az elő­irányzottnál. Megyénk dolgozói már eddig is sok százezer órát ajánlottak fel társadalmi munkára mert építeni akarnak, mert azt akarják, hogy községük fejlődiön. szépüljön. Most tanácsvezetőinken, tanácstagjain­kon a sor: a dolgozókkal szorosan együttműködve biztosítsák a köz­ségről i ti kai tervek valóraváltását, amelyek részei a szocializmust építő rt Ar, T A O 6 Cfi t fsj*vn 702 hold megjavított talaj — 2400 mázsával Ifibb termés Sorra alakulnak az önkéntes tő?oltó egyesületek Befejezéshez közeledik megyénk t.erü étén az önkéntes tűzoltó egye­sületek megalakítása. Az alakuló gyűlések kétharmadrészben meg lettek tartva, az egyik községber jobb a másikban gyengébb ered­ménnyel. Szelevénven kb. másfél éve mű­ködik a községi tűző'lóság. Gebula elvtárs irányításává! az önkéntes tűzo’tók rendbehozták a szertárt új őrszobát építettek, s a múlt év­ben 8 öltöny tűzoltó-ruhát vásá­roltak. A pártszervezet és a ta­nács .segítsége nagymértékben hoz­zájárult az önkéntes tűzoltóság eredményéhez. Februárban tizen­nyolc új taggal erősödött a szele- vényi községi tűzoltóság. Ez évber is vásároltak ruhát és különböző hangszereket mivel az a tervük hogy tűzoltó-zenekart szerveznek Kungyalun szintén jó eredményt értek el, hét új tagot véttek fel az önkéntes tűzoltóegyesületbe. Darvas István tű. hdgy., Szolnok; A Debreceni Talajjavító Válla­lat Szolnok megyei kirendeltsége ez évi negyedéves tervében 682 kát. hold terület kémiai javítása és 761 vagon talajjavító anyag te­rítése szerepel. Ezzel szemben eddig 1408 vagon talajjavító anya­got terítettek szét 702 kát. hold területen. Ez vagonban: 185 szá­zalék, területben: 104 százalékos teljesítést jelent. Megkérdeztük Vasadi János elvtársat, a szolnoki kirendeltség vezetőjét, miként sikerült elérniük ezt a szép eredményt? — Elsősorban is — mondotta’ Vasadi elvtárs, a dolgozók lelki­ismeretességének, munkaszerete­tének köszönhető. A rakodómun­kások, vontatóvezetők és a gép­állomásoktól bérelt vontatók ve­zetői a legkeményebb időjárás idején is, mínusz 17, mínusz 22 fokos hidegben is, fáradságot nem kímélve dolgoztak. Különös elis mérést érdemelnek a fegyverneki és a kunmadarasi gépállomás bér- vontatóinak vezetői. Az irányító do’gozók közül p'dig különös-n Crósz Jenő elvtárs mezőtúri fő­művezető. A mezőtúri munkahely az ő irányításával egyedül többet végzett, mint a karcagi, kisújszál­lási, kunhegyesi, füredkócsi mun­kahelyek együttvéve. Grósz elv­társ kitűnő szakember, jó szer­vező és mint párttag, mindig pél­damutató. A fizikai dolgozók kö­zül külpnösap a mezőtúri Tóth András sztahanovista brigádnak valamint a pusztabánrévei ugyan­csak sztahanovista szinten telje­sítő Demény Benjámin brigádjá­nak, a fogatosok közül pedig Gál Józsefnek van nagy része abban, hogy tervünket sikeresen teljesí­tettük. Nagy mértékben nekik köszönhető, hogy 12 százalékos önköltségcsökkentést értünk eh — És mi a jelentősége ennek? — Általában egy hold 3—4 má­zsával terem többet a talajjaví­tás után. Ez pontosan annyit je­lent, hogy 2400 mázsa terméssel jut így több a dolgozóknak első negyedéves tervünk sikeres telje­sítése következtében. <— Mik a terveik a jövőben? — Tervbevettük a Szolnok me­gyei rossz minőségű jászsági és Abádszalók környéki homoktala­jok megjavítását, amit rigolózás- sál egybekötött altalajtrágyázással kívánunk megvalósítani, Ezt az igen komoly értékű munkát me­gyénkben szovjet C 80-as erőgé­pek fogják végezni Szabó István elvtárs által átalakított rigol- ekékkel — fejezte be Vasadi élv­társ. Magyar-szovjet barátság műszak kezdődött a Jármű, av* tóban 1944 november 3-án a felszabadító hős szov­jet csapatok elérték a Járműjavító térségét is. November 7-én reg­lel mintegy 25 dolgozó gyekezett a háborús események folytán önkretett műhely felé. A legelső teendő az volt, hogy a műhely szívét, a gépházat, amely vízben állt, hely­reállítsák. Dolgozóink már az első napokban munká­jukkal segítették a szovjet harcosok híd­építési munkáit, hogy a pelszabadító csapatok a legrövidebb idő alatt ’lérjék a várost. A mozdonyosztályon is megindult a munka. Abban az Időben a 729. sorozatú mozdonyok ja­vítását kezdték meg. Csényi György, Sándor József, Kispál József siettek a szovjet kato­nák segítségére. A szovjet műhelyi pa­rancsnokság műszaki katonákkal segítette a gyér létszámmal indu­ló műhely munkáját. Rövid időn belül nemcsak anyaggal lát­tak el bennüket a szovjet elvtársak, ha­nem gondoskodtak a műhely dolgozóinak élelmezéséről is. Több vagon gabonát biztosí­tottak, melyet a mun­kahelyen felállított házimalomban őröltünk meg s ott osztottunk ki a munkásoknak. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, meg­állapíthatjuk, hogy ha­talmas utat téttünk meg. A háború miatt tönkrement műhelyünk egyre szépül, egyre több és modernebb gép segíti termelésünk fo­kozását, s ennek ered­ményeként háromszor nyertük el a büszke él- üzem címet. A most kezdődő ma­gyar-szovjet barátság műszak alatt még több és jobb minőségű mun­kává! igyekszünk a népeink közti barátsá­got még jobban elmé­lyíteni. Cseh Zoltán levelező Szolnok, Járműjavító Egy nap alatt 574 vevő Hétfőn nyitotta meg a Tisza Cipőgyár a szolnoki mintaüzletet Az üzem gyártmányai iránt igen nagy az érdeklődés. A nagy választék igen sok vásárlót vonz, már az első napon 574 vevő vásá­rolt cipőt az új boltban. — A képen: Székely Istvánné, a Beruhá­zási Bank dolgozója cipőt vásárol, ő volt az üzletben az első vevő. Tizenhat országba exportál szőnyegeket a Mezőtúri Háziipari Szövetkezet Mezőtúron az egyik legősibb háziipar a szőnyegszövés. Valami­kor sokan foglalkoztak a városban és a kör­nyékén szőnyegek ké­szítésével, de az utóbbi időkben már kihalófél­ben volt ez az értékes :parág. Az öt évvel ez­előtt alakult háziipari szövetkezet gyű j iötte össze a mezőtúri sző­nyegszövőket és nevelt új mestereket. Jelenleg .mintegy száz szövőnő dolgozik Mezőtúron és a közeli Endrődön, s gyönyörű szőnyegeik 16 külföldi országba jut­nak már el. köztük az Egyesült Államokba, a Délafrikai Unióba, a skandináv országokba, Uruguayba és Egyip­tomba. Az idén tovább bő­vül, feilődik a szőnyeg- szövő háziinari szövet­kezet. Jelenleg ugyanis két műhelyben és mint­egy hatvan magánház­nál készülnek az érté­kes szőnyegek. Április elején új, tágas épület­be költöznek a szövők, amelyet egymillió fo­rintért vett meg és ren­dez majd be a szövet­kezet. Itt mintegy fél­száz szövőszéket tud­nak maid felállítani és ugyanakkor gondos­kodnak a dolgozók szo- ■ ciális és kulturális ké­nyelméről. A többi kö­zött korszerű fürdő és öltöző is lesz az új me­zőtúri „szőnyegház”- bam Ml két íermeMifeüfezeíM! a tayaszf munkákról Termelőszövetkezetünkben a leg­utóbbi közgyűlésen a tagság a ter­melési tervet tárgyalta meg. Töb­ben felszólaltak, elmondták a terv hiányosságait, s kérték a vezető­séget, hogy azokat javítsa ki. Ezen a közgyűlésen 12 új taggal erősö­dött termelőszövetkezetünk. Szó esett a tavaszi munkára való felkészülésről. A tsz tagok a vető­magvakat már előkészítették. A tar vaszl árpa és borsó kitisztítva vár­ja, hogy a földbe kerüljön. A tsz komunistái közül Szőke Kálmán, Nagy Imre és iíj. Szabó Kálmán munkacsapatuk tagjaival segítségére siettek az állattenyész­tésben dolgozóknak. Az anyajuhok alól két nap alatt kb 180 köbméter trágyát takarítottak ki. Ezzel biz­tosították. hogy a juhok el ése zök­kenőmentesen folyhasson le. Szerepl József párttitkár, Kisújszállás, Petőfi Tsz » Két hete, hogy átvettem a jász­iványi Törekvés Tsz vezetését. Nem valami könnyű örökség ez, hiszen a korábbi hibák miatt elég­gé szétzilálódott a csoport. A ne­hezén viszont már túl vagyunk.. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kilépni szándé­kozók közül csupán egy tartott ki elhatározása mellett. A termelő­szövetkezet tagjai —• élén a kom­munistákkal — felvilágosító mun­kát végeznek a közös gazdaság fej­lesztése érdekében. Ennek kezdeti eredménye máris megmutatkozik. Tóth G. István, Kocsis Pál és Ber- dő István családjával együtt lépett be. s mint állatgondozók dolgoznak majd. Két hét alatt 33 tag kérte felvételét a Törekvés Tsz-be. Felkészültünk a tavaszi munkára is. A vetőmagvakat kitisztítottuk. Jelenleg a 65 hold búzavetés fej- trágyázását végezzük. Nyolc holdon szervestráevát szórunk ki. Az építőbrigádnak is bőven lesz tennivalója. Tervbe vettük a tagok számára bontett anyagból lakások építését. Egy 28 férőhelyes sertés- kutricát is saját erőből fogunk épí­teni, Gojsza János tsz-elnök* Jászivány. Törekvés Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents