Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-09 / 59. szám
VlLAü tKL/LLl AkJA) tu) bSLUti ttU VIII. évfolyam. 59. szám, 1956. március 9. péntek. IMIK MEW A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i V MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A forgóeszközök gazdaságos felhasználása az iparvállalatok jó munkájának feltétele (2. o.) — A XX. párt- kongresszus útmutatása. — A csé- pai Harcos Tsz a nagyobb termésért (3. o.) — Magnyitogorszk 25 éves (3. o.) — Hasznos tudnivalók. — A vegyszeres gyomirtásról (4. o.) — Hírek — Sport (4. o.) Á községfejlesztési tervek a tömegek tervei! Irta: Dr. Salló farenc, a me svai tanács vb. tervosztályának vo.oiója Államunk erre az évre Is több mint 4 milliárd forint összeget bocsájtott a Szolnok megyei Tanács rendelkezésére, a napi élet zavartalan viteléhez, a beruházásokra, felújításokra, városaink, községeink szépítésére. A népgazdasági terv keretében épül a szolnoki új vasútállomás, a dohányfermentáló üzem. az új kunhegyesi gépállomás, a jászalsószentgyörgyi négytantermes iskola, a jászladányi, valamint szövetkezeti városok új vízmüvei és még sok egyéb létesítmény. Ebben az évben 34 kilométer villanyvezetéket építünk, újabb ezerkilencszáz- ötven fogyasztót kapcsolunk be. Termelőszövetkezeteink évi beruházása meghaladja az 50 millió forintot. Hatalmas, kezdeti, biztató lépés mindez a második ötéves terv első esztendejében. A népgazdasági terv s az állami költségvetés azonban nem tartalmazhat és nem oldhat meg egyszerre minden feladatot. Sok olyan kisebb-nagyobb tennivaló jelentkezik egy-egy város, község életében, amely sajátosan helyi, a helyi lakosságot közvetlenül érinti s Így megoldását is ott, a helyszínen kell keresni. Ezt szolgálja a községiejlesz- tési alap. A községfejlesztési alap létesítésével kormányzatunk a helyi kezdeményezést, a helyi erőforrások feltárását, a dolgozók aktivitását kívánta segíteni. Ezzel az alappal helyi tanácsaink önállóan gazdálkodnak s olyan feladatokat oldhatnak meg, amelyre ezelőtt lehetőség nem volt. Ehhez az alaphoz is a legnagyobb hozzájárult az ál1 am adja: így a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségének 50 százalékát, az áliami vállalatok fejlesztési hozzájárulásának teljes összegét, a készpénzben jegyzett békekölcsönökből a községek 50 százalékot, a városok 25 százalékot kapnak és csupán egy kis részét teszi csak ki a lakosság készpénzbeni hozzájárulása. Mégis a községfejlesztési alap igazi hajtóereie a dolgozók aktivitása. A vállalt társadalmi munka, a rejtett építő és egyéb anyagok felkutatása, feltárása, ez az az anyagi és erkölcsi alao, amely a köz- seg-városfejlesztés döntő része. Itt válnak a fejlesz ési tervék a tömegek terveivé, mert közös mu .kából, városuk-községük iránti szeretet- ből és odaadásbój tevődnek össze. A községfejlesztési tervek mozgósító hatásáról már vannak tapasztalataink. Az elmúlt évben a megyében 11 659 000 forintot fordítottunk város- és községfe;l_>sztésre. Ezenbelül — a társadalmi munka eredményeként — 68 000 négyzetméter, tehát több mint 90 kilométer járda.-13 kilométer csatorna. 17 kilométer vízvezeték, 11 autóbusz- váróterem és sok más épült. Azonban nem mindent valósítottunk meg, amit tervbe vettünk. Tanácsaink a községfejlesztési alapot az elmúlt esztendőben nem használták ki teljesen, 4 687 090 forintot — annak ellenére, hogy a pénz megvolt — nem ruháztak be. A lakosság hozzájárulásából is kiesett 3 249 000 forint. Ez is azt bizonyítja, hogy egyes tanácsaink csak az állami támogatásra támaszkodtak, ugyanakkor a megszavazott községfejlesztési hozzájárulás beszedését elhanyagolták. Ennek az lett a következménye, hogy a dolgozók egy csomó problémáját, amelyet megoldhattunk volna, elmulasztottunk orvosolni. Az elmúlt évben nem egyszer a tervezés is a helytelen szempontok szerint indult. Mellőztük azt az alapvető elvet, hogy a községfejlesztési alapból csak a kisebb, de a lakosság széles rétegeit érintő feladatokat kell megoldani. Ennek következtében félbemaradt iskolák, orvosi rendelők, stb. mutatják rossz munkánkat. Ebben az évben már okultunk a tavalyi hibákból. Az idei tervek jelentős része reális, a lakosság legszélesebb rétegeinek igényeit tükrözi. Kút-felújítások, falusi játszóterek, sportpályák, autóbuszvárók. járdák, új villanyhálózatok szerepelnek a községpolitikai tervekben, amelyek az idén megvalósulnak. Illetve csak úgy valósulnak meg, ha tanácsaink a végrehajtásra mozgósítják területük dolgozóit Ha a tervek valóban a közösség elgondolásai szerint készültek, akkor a közösség azt magáénak is érzi. és az egész utca, vagy az egész falu résztvesz annak megvalósításában. A jó községpolitikai tervek végrehajtásában, társadalmi munkával szívesen résztvesznek a dolgozók, ha jelentőségüket a tanácstagok megmagyarázzák, ők maguk pedig jó példával járnak elől. Most a legfontosabb feladat: azonnal megkezdeni a tervek va- lóraváltását. A múlt évről jelentős összegek maradtak a községi tanácsoknál. sőt egyes helyeken építőanyagok is. Mozgósítani és szervezni — ez ma tanácsaink és tanácstagjaink legfőbb feladata. Szép feladat, mert a községi tervek valóraváltása napi életünk apró bosszúságait. riehézsé?eit szünteti meg, szebbé, kulturáltabbá, könnyebbé válik egy-egy körzet egy-egy falu élete. Ebben a munkában sok tenni való vár a ní'-'front bizottságokra is A községfeilesztési tervek termelési célokat is tartalmaznak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogv helyi tanácsaink ismertessék ezeket a terveket, a tanácstagok a kerületükben tartott kisgyűléseken választóikkal vitassák meg. hogy hogyan akarják elérni a magasabb ter- mé«áMagokat mit akarnak tenni az öntözéses gazdálkodás, a gyümölcstelepítés. az állati sz"porulatok növelése érdekében. Csak így biztosítható. hogy a lakosság ezeket a terveket magáévá teszi és harcol is azok megvalósítása érdekében Csak így születnek olvan ellentervek amelvek még magasabb terméseredményeket vállalnak az előirányzottnál. Megyénk dolgozói már eddig is sok százezer órát ajánlottak fel társadalmi munkára mert építeni akarnak, mert azt akarják, hogy községük fejlődiön. szépüljön. Most tanácsvezetőinken, tanácstagjainkon a sor: a dolgozókkal szorosan együttműködve biztosítsák a községről i ti kai tervek valóraváltását, amelyek részei a szocializmust építő rt Ar, T A O 6 Cfi t fsj*vn 702 hold megjavított talaj — 2400 mázsával Ifibb termés Sorra alakulnak az önkéntes tő?oltó egyesületek Befejezéshez közeledik megyénk t.erü étén az önkéntes tűzoltó egyesületek megalakítása. Az alakuló gyűlések kétharmadrészben meg lettek tartva, az egyik községber jobb a másikban gyengébb eredménnyel. Szelevénven kb. másfél éve működik a községi tűző'lóság. Gebula elvtárs irányításává! az önkéntes tűzo’tók rendbehozták a szertárt új őrszobát építettek, s a múlt évben 8 öltöny tűzoltó-ruhát vásároltak. A pártszervezet és a tanács .segítsége nagymértékben hozzájárult az önkéntes tűzoltóság eredményéhez. Februárban tizennyolc új taggal erősödött a szele- vényi községi tűzoltóság. Ez évber is vásároltak ruhát és különböző hangszereket mivel az a tervük hogy tűzoltó-zenekart szerveznek Kungyalun szintén jó eredményt értek el, hét új tagot véttek fel az önkéntes tűzoltóegyesületbe. Darvas István tű. hdgy., Szolnok; A Debreceni Talajjavító Vállalat Szolnok megyei kirendeltsége ez évi negyedéves tervében 682 kát. hold terület kémiai javítása és 761 vagon talajjavító anyag terítése szerepel. Ezzel szemben eddig 1408 vagon talajjavító anyagot terítettek szét 702 kát. hold területen. Ez vagonban: 185 százalék, területben: 104 százalékos teljesítést jelent. Megkérdeztük Vasadi János elvtársat, a szolnoki kirendeltség vezetőjét, miként sikerült elérniük ezt a szép eredményt? — Elsősorban is — mondotta’ Vasadi elvtárs, a dolgozók lelkiismeretességének, munkaszeretetének köszönhető. A rakodómunkások, vontatóvezetők és a gépállomásoktól bérelt vontatók vezetői a legkeményebb időjárás idején is, mínusz 17, mínusz 22 fokos hidegben is, fáradságot nem kímélve dolgoztak. Különös elis mérést érdemelnek a fegyverneki és a kunmadarasi gépállomás bér- vontatóinak vezetői. Az irányító do’gozók közül p'dig különös-n Crósz Jenő elvtárs mezőtúri főművezető. A mezőtúri munkahely az ő irányításával egyedül többet végzett, mint a karcagi, kisújszállási, kunhegyesi, füredkócsi munkahelyek együttvéve. Grósz elvtárs kitűnő szakember, jó szervező és mint párttag, mindig példamutató. A fizikai dolgozók közül külpnösap a mezőtúri Tóth András sztahanovista brigádnak valamint a pusztabánrévei ugyancsak sztahanovista szinten teljesítő Demény Benjámin brigádjának, a fogatosok közül pedig Gál Józsefnek van nagy része abban, hogy tervünket sikeresen teljesítettük. Nagy mértékben nekik köszönhető, hogy 12 százalékos önköltségcsökkentést értünk eh — És mi a jelentősége ennek? — Általában egy hold 3—4 mázsával terem többet a talajjavítás után. Ez pontosan annyit jelent, hogy 2400 mázsa terméssel jut így több a dolgozóknak első negyedéves tervünk sikeres teljesítése következtében. <— Mik a terveik a jövőben? — Tervbevettük a Szolnok megyei rossz minőségű jászsági és Abádszalók környéki homoktalajok megjavítását, amit rigolózás- sál egybekötött altalajtrágyázással kívánunk megvalósítani, Ezt az igen komoly értékű munkát megyénkben szovjet C 80-as erőgépek fogják végezni Szabó István elvtárs által átalakított rigol- ekékkel — fejezte be Vasadi élvtárs. Magyar-szovjet barátság műszak kezdődött a Jármű, av* tóban 1944 november 3-án a felszabadító hős szovjet csapatok elérték a Járműjavító térségét is. November 7-én reglel mintegy 25 dolgozó gyekezett a háborús események folytán önkretett műhely felé. A legelső teendő az volt, hogy a műhely szívét, a gépházat, amely vízben állt, helyreállítsák. Dolgozóink már az első napokban munkájukkal segítették a szovjet harcosok hídépítési munkáit, hogy a pelszabadító csapatok a legrövidebb idő alatt ’lérjék a várost. A mozdonyosztályon is megindult a munka. Abban az Időben a 729. sorozatú mozdonyok javítását kezdték meg. Csényi György, Sándor József, Kispál József siettek a szovjet katonák segítségére. A szovjet műhelyi parancsnokság műszaki katonákkal segítette a gyér létszámmal induló műhely munkáját. Rövid időn belül nemcsak anyaggal láttak el bennüket a szovjet elvtársak, hanem gondoskodtak a műhely dolgozóinak élelmezéséről is. Több vagon gabonát biztosítottak, melyet a munkahelyen felállított házimalomban őröltünk meg s ott osztottunk ki a munkásoknak. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy hatalmas utat téttünk meg. A háború miatt tönkrement műhelyünk egyre szépül, egyre több és modernebb gép segíti termelésünk fokozását, s ennek eredményeként háromszor nyertük el a büszke él- üzem címet. A most kezdődő magyar-szovjet barátság műszak alatt még több és jobb minőségű munkává! igyekszünk a népeink közti barátságot még jobban elmélyíteni. Cseh Zoltán levelező Szolnok, Járműjavító Egy nap alatt 574 vevő Hétfőn nyitotta meg a Tisza Cipőgyár a szolnoki mintaüzletet Az üzem gyártmányai iránt igen nagy az érdeklődés. A nagy választék igen sok vásárlót vonz, már az első napon 574 vevő vásárolt cipőt az új boltban. — A képen: Székely Istvánné, a Beruházási Bank dolgozója cipőt vásárol, ő volt az üzletben az első vevő. Tizenhat országba exportál szőnyegeket a Mezőtúri Háziipari Szövetkezet Mezőtúron az egyik legősibb háziipar a szőnyegszövés. Valamikor sokan foglalkoztak a városban és a környékén szőnyegek készítésével, de az utóbbi időkben már kihalófélben volt ez az értékes :parág. Az öt évvel ezelőtt alakult háziipari szövetkezet gyű j iötte össze a mezőtúri szőnyegszövőket és nevelt új mestereket. Jelenleg .mintegy száz szövőnő dolgozik Mezőtúron és a közeli Endrődön, s gyönyörű szőnyegeik 16 külföldi országba jutnak már el. köztük az Egyesült Államokba, a Délafrikai Unióba, a skandináv országokba, Uruguayba és Egyiptomba. Az idén tovább bővül, feilődik a szőnyeg- szövő háziinari szövetkezet. Jelenleg ugyanis két műhelyben és mintegy hatvan magánháznál készülnek az értékes szőnyegek. Április elején új, tágas épületbe költöznek a szövők, amelyet egymillió forintért vett meg és rendez majd be a szövetkezet. Itt mintegy félszáz szövőszéket tudnak maid felállítani és ugyanakkor gondoskodnak a dolgozók szo- ■ ciális és kulturális kényelméről. A többi között korszerű fürdő és öltöző is lesz az új mezőtúri „szőnyegház”- bam Ml két íermeMifeüfezeíM! a tayaszf munkákról Termelőszövetkezetünkben a legutóbbi közgyűlésen a tagság a termelési tervet tárgyalta meg. Többen felszólaltak, elmondták a terv hiányosságait, s kérték a vezetőséget, hogy azokat javítsa ki. Ezen a közgyűlésen 12 új taggal erősödött termelőszövetkezetünk. Szó esett a tavaszi munkára való felkészülésről. A tsz tagok a vetőmagvakat már előkészítették. A tar vaszl árpa és borsó kitisztítva várja, hogy a földbe kerüljön. A tsz komunistái közül Szőke Kálmán, Nagy Imre és iíj. Szabó Kálmán munkacsapatuk tagjaival segítségére siettek az állattenyésztésben dolgozóknak. Az anyajuhok alól két nap alatt kb 180 köbméter trágyát takarítottak ki. Ezzel biztosították. hogy a juhok el ése zökkenőmentesen folyhasson le. Szerepl József párttitkár, Kisújszállás, Petőfi Tsz » Két hete, hogy átvettem a jásziványi Törekvés Tsz vezetését. Nem valami könnyű örökség ez, hiszen a korábbi hibák miatt eléggé szétzilálódott a csoport. A nehezén viszont már túl vagyunk.. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kilépni szándékozók közül csupán egy tartott ki elhatározása mellett. A termelőszövetkezet tagjai —• élén a kommunistákkal — felvilágosító munkát végeznek a közös gazdaság fejlesztése érdekében. Ennek kezdeti eredménye máris megmutatkozik. Tóth G. István, Kocsis Pál és Ber- dő István családjával együtt lépett be. s mint állatgondozók dolgoznak majd. Két hét alatt 33 tag kérte felvételét a Törekvés Tsz-be. Felkészültünk a tavaszi munkára is. A vetőmagvakat kitisztítottuk. Jelenleg a 65 hold búzavetés fej- trágyázását végezzük. Nyolc holdon szervestráevát szórunk ki. Az építőbrigádnak is bőven lesz tennivalója. Tervbe vettük a tagok számára bontett anyagból lakások építését. Egy 28 férőhelyes sertés- kutricát is saját erőből fogunk építeni, Gojsza János tsz-elnök* Jászivány. Törekvés Tsz