Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. március 9. A forgóeszközök gazdaságos felhasználása az iparvállalatok Jó munkájának feltétele A szocialista iparvállalatok tevékenységének célját és irá­nyát a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek megfelelően összeállított népgazda­sági terv szabja meg. A terven ala­puló szocialista gazdaság megköve­teli és lehetővé teszi, úgy a terme­lőeszközök, mint az emberi munka felhasználása terén a megelőző ter­melési módokhoz képest a legna­gyobb fokú takarékosságot. Csak ez — az eszközök olyan felhasználása, hogy a lehető legkisebb ráfordítá­sokkal a legnagyobb eredményt ér­jük el — teszi lehetővé az életszín­vonal állandó emelését, valamint a termelésnek az ehhez szükséges folytonos növekedését. Ipari vállalatainkat államunk el­látja álló és forgó alapokkal. Ezek felhasználásában a terv keretein belül minden ipari vállalat operatív önállósággal rendelkezik. Mindez azt mutatja, hogy az iparvállalatok dolgozóinak tevékenysége a rendel­kezésükre bocsátott eszközök minél gazdaságosabb módon történő fel- használásán keresztül is döntő té­nyezője saját és az egész dolgozó nép életszínvonala emelésének. A KV határozata iparunk központi feladatává tette a termelés műszaki fejlesztését. A műszaki fejlesztés a dolog természetéből adódóan elsősorban a termelés álló­eszközeinek hatékonyabbá tételét, gazdaságosabb felhasználását je­lenti. Ugyanakkor azonban igen szoros kapcsolatban áll a termelés forgóeszközeinek jobb felhasználá­sával. Egyrészt a forgóeszköz és el­sősorban az anyagtakarékosság fel­tétele a műszaki fejlesztésnek, mert általában a termékek korszerűsí­tése, valamint a műszaki fejlesztés­hez szükséges anyagi és pénzügyi eszközök biztosítása enélkül lehetet­len. Másrészt a munka termelé­kenységének növelése, az önköltség csökkentése — amelyek csak a műszaki fejlesztésen keresztül biz­tosíthatók — egyben a forgóeszkö­zök jobb felhasználását is eredmé’ nyezik. Vannak azonban olyan gazda­sági vezetők, akik hajlamosak megfeledkezni — a forgóeszközök rovására — erről, a műszaki fej­lesztés és a forgóeszközök gazda­ságos felhasználása közötti össze­függésről. Ezt a veszélyt még csak fokoz­za, hogy az utóbbi időben a forgó­eszközök gazdaságos felhasználása egyes területein javulás mutatko­zott. Erre hivatkozva vannak, akik úgy gondolják, hogy a forgóeszköz- csökkentés lehetőségei kimerültek. A Központi Vezetőség határo­zata különösen aláhúzza az anyag­takarékosság fontosságát. Ennek ellenére akadnak, akik azt gondol­ják, hogy a forgóeszköz gazdálko­dás kérdései hatodrendűek, „nem érdemes velük foglalkozni.” A for­góeszközei] tkel való takarékos gaz­dálkodásnak éppen a műszaki fej­lesztéssel való szoros összefüggése adja jelentőségét és indokolja a vele történő fokozottabb foglalko­zás szükségességét A forgóeszközök gazdaságos fel- használásának alapvető mutatója a forgási sebesség az, hogy egy adott időszakban hányszor fordul­nak meg (hányszor szerepelnek termelési tényezőként) a vállalat forgóeszközei. Nyilvánvaló: minél gyorsabb a forgási sebesség, annál hatéko­nyabb a forgóeszköz felhasználása. Ha például két vállalat közül az egyiknél 4, a másiknál 1 a for­gási sebesség mutatója, az első — egyébként azonos feltételek mel lett —: u. a. forgóeszköz menyiség- gel négyszer akkora termelési eredmény elérésére képes. A forgóeszközök forgási sebes­ségét döntően két tényező: a ter­melési átfutási és forgalmi idő ha­tározza meg. E két tényezőnél kell hagyni a forgási sebesség növelé­séhez szükséges módokat. Az átfutási idő csökkentésének fő módszere a termelés technikai fejlesztése, a munka termelékeny­ségének növelése. A Szolnoki Pa­pírgyárban pl. jelentős termelés­akadályozó tényező volt a 3. sz. papirgép, amely nem bírta a nor­mát teljesíteni. A dolgozók javas­latára ezt a problémát sikerült még egy vacuum-szivattyú felszerelésé­vel megoldani. Ezzel a termelés . gyorsabb lett, meggyorsult az esz­közök felhasználása. Vállalataink fontos problémája a termelés ütemességének biztosí­tása. Sok üzemnél még rendszeres a hóvégi, negyedév-végi roham­munka. így a Jászberényi Fém- nyomó- és Lemezárugyárban a ja­nuár havi össztermelés dekádon­kénti megoszlása a következőkép- aen alakult: I. III. II; dekád 6,9% 37,1% 56,9% Az ilyen ütem télén termelés kö­vetkeztében hónap, — illetve ne­gyedév — közben ugrászerűen megnő a befejezetlen termókkész- let, a végén pedig a késztermék állomány. Mindkét tényező a for­gási sebesség csökkenését eredmé­nyezi. Emellett a termelés ütem- telen volta gátolja más vállalatok ellátását, így ezeknél is gátolja a takarékos gazdálkodásit. A termelés ütemessé tétele mel­lett, népgazdasági szempontból kü­lönösen nagy jelentőségű a terme­lési tervek minden részletében ter­mékfajtánként, minőségi előírások szerint való teljesítése. Az olyan gyakorlat, mely a vállalat számára könnyebb termékek, termelési ter­vének jelentős túlteljesítésével igyekszik a terv globális teljesíté­sét biztosítani, ezáltal a nép-, gazdaság számára szükségtelen ter­mékeket állít elő, melyek hosszú ideig lekötve tartják a vállalat forgóeeszközeit, emellett ugyanak­kor más fontos termékekből nem termelnek eleget. Nem utolsósorban más vállala­tok ilyen gyakorlatának következ­ménye, hogy a Szolnoki Jármű­javító Vállalatnál sok esetben anyagellátási problémák lépnek fel. A termelési tervek teljesí­tésében a vállalatok megkapják a szükséges forgóeszközöket. Ha a vállalat tervét nem teljesíti, meny- nyiség szerint is a biztosított esz­közök egy része feleslegesen he­ver a vállalat raktárában és így lassítja a forgási sebességet, kö­vetkezésképpen a vállalat jövedel­mezősége is csökkenni fog. Az anyagtakarékosság, hulladék­anyagfelhasználás és selejtcsök- kentés azt eredményezi, hogy azo­nos forgóeszköz mennyiséggel na­gyobb termelési eredményt lehet elérni és így viszonylag csökken a forgóeszköz-állomány i,s illetve azonos forgóeszköz mennyiséggel nagyobb termelés lehetséges. A Szolnoki Járműjavítóban ez év‘ ja­nuárjában sök ócskavasat és OH acélt takarítottak meg, amelyet új anyagók és kocsialkatrészek pót­lására használnak. Ugyanitt a régi favázas személykocsik átala­kítása során nyert faanyagot az E-típusú kocsik berendezésére használják fél. Egy kocsi átépíté­sénél így kb. 1 m3 faanyagot ta­karítanak meg, amely hozzávetőle­gesen 1200 forint forgóeszköz meg­takarítást jelent. Az átfutási idő gyorsítása szem­pontjából rendkívül fontos a TMK munkájának jó megszervezése. Ez­által kerülhetők ugyanis el a vá­ratlan hibák esetén bekövetkező termelés-kiesések. A termelési fo­lyamat valamelyik pontján, egy- egy láncszem hosszabb időre tör­ténő kiesése esetén a termékek hosszabb ideig tartózkodnak a ter­melésben és csak később kerülhet­nek értékesítésre. Ilyen problé­mákkal sok helyen találkozhatunk pl. a papírgyárban is. Ennek hiá­nyosságaira mutat továbbá az is, hogy megyénk számos üzemében nem megfelelő a gépek és beren­dezések kihasználása. A forgóeszközök gazdaságos fel­használásáról az eddigiekben el­mondottak egyrészt a termelés mű­szaki dolgozói szániám jelentenek komoly feladatokat. A forgóeszkö­zök forgási sebességének fokozá­sában azonban igen sokat tehetnek a vállalatok anyagbeszerzéssel és értékesítéssel fog’alkozó dolgozói is. A forgóeszközök forgási sebes­ségének növelése érdekében döntő jelentőségű a termeléshez szüksé­ges anyagok kellő időben, meny- nyiségben és minőségben történő biztosítása. A termelés zavarait és vele a forgóeszközök forgási sebes­ségének csökkentését csak ezen ke­resztül lehet elkerülni. A szailma- cellulóze gyárban mutatkoznak Ilyen nehézségek a szalma beszer­zése körül így itt a termelés aka­dozik, a termék kibocsátása csak vontatottan halad. Annak ellenére, hogy az ilyen nehézségek többsé­gének megoldása végső soron csak népgazdasági szinten lehetséges, a vállalatok a rende1ések időbeni fel­adásával, a tartalékok felhaszná­lásával, egyszóval körültekintő, gondos munkával csökkenthetik ezeket a nehézségeket, önmagában nem elegendő, ha a vállalatok ter­melési tervüket időben teljesítik. Gondoskodni kel arról, hogy a gyártmányok minél rövidebb idő alatt szállításra kerüljenek. A ter­mékek rövid idő alatt történő ér­tékesítése esetén a vállalatok idő­ben fognak rendelkezésére állni a termelés továbbfolytatásához szükséges anyagok beszerzésére a pénzügyi eszközök. • Az elmondottakból megállapít­ható, hogy a gazdaságos termelés megvalósítása, a termelés növelése szempontjából döntő jelentőségű a forgóeszközök forgási sebességének gyorsítása, az eszközök takarékos felhasználása. A lehetőségek ki­használásával vállalataink biztosí­tani tudják a termelés növelését, az önköltség csökkentését és ezál­tal nagymértékben járulhatnak hozzá az egész ország dolgozói jó­létének emeléséhez. R SÉRTŐ tanács ülésszakának március hatodik! esti zárt ülése Mint a Dawn című lap közli, a SEATO tanács ülésszakának már­cius 6-iki esti zárt ülésén az első felszólaló Dulles amerikai külügy­miniszter volt. — Hangsúlyozta a SEATO katonai célkitűzéseit, kije­lentette, hogy a nyugati hatalmak ,nem mondhatnak le a katonai erő­feszítésekről.“ Dulles után Selwyn angol kül­ügyminiszter szólalt fel Igazolni próbálta a SEATO megalakítását, „védelmi paktumnak” igyekezett feltüntetni ezt az agresszív szerve­zetet. Pineau francia külügyminiszter beszédében azt mondotta, hogy a SEATO-nak esetleg meg kellene változtatnia módszereit, hangsú­lyozta, hogy a békés egymás mel­let élés „hosszabb idő múltán el-1 kerülhetetlenné válik.” Egyébként Pineau is hangsúlyozta, hogy a SEATO katonai vonatkozásai nagy jelentőségűek. Csaudhuri pakisztáni külügymi­niszter felszólította a SEATO tag­államait és elsősorban az Egyesült Államokat, Angliát és Franciaor­szágot, hogy támogassák Pakisztán álláspontját Kasmír és Pustumisz- tán kérdéséiben. Carlos Garzia* a fülöpszigeti kűri döttség vezetője aggodalommal ál-* lapította meg, hogy megnövekedett a Szovjetunió tekintélye Ázsiában azokkal a javaslataival kapcsolat­ban, amelyeket e térség országai­nak gazdasági megsegítésére vonat­kozólag tett. Tiltakozás Indiában Indiai parlamenti körökben vi­haros visszhangot keltett egyes kül­döttségek vezetőinek felszólalása a SEATO tanács ülésszakának meg­nyitó ülésén, továbbá Pakisztán­nak az a követelése, hogy az Egye­sült Államok, Anglia és Francia- ország támogassa Pakisztán állás­pontját a kascniri kérdésben Az indiai parlament felsőházi­ban az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt és az ellenzéki pártok képvi­selői egyaránt intézkedéseket kö­veteitek India honvédelmi ipará­nak fejlesztésére, tekitnettel arra, hogy a katonai paktumok növekvő veszéllyel fenyegetik Indiát. (MTI), Pineau üdvözli a Kelet—Nyugat közötti közeledést Pineau kijelentette, hogy a fram­Mint a Reuter tudósítója jelenti, a SEATO tanácsának ülésszakán Karacsiban tartózkodó Pineau fran­cia külügyminiszter üdvözölte az N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és D. Eisenhower az Egyesült Államok elnöke között folytatandó üzenet- váltást. cia kormány üdvözi ezeket a tár­gyalásokat, valamint a Nyugat és Kelet közti véleménycsere minden egyéb olyan útját, amely a nem­zetközi feszültség enyhítését szol­gálja. (MTI). Hallatlan méreteket ölt az Egyesült Államokban a fiatalkorúak bűnözése Párizs (MTI). A Monde beszá­molt arról, hogy az amerikai szená­tus tagjaiból vizsgálóbizottság ala­kult. A bizottság annak az okait ku­tatta, hogy 1949 és 1954 között mi­ért növekedett negyvenöt százalék­kal a fiatalkorú bűnözők száma. A bizottság jelentésében megemlíti, hogy 1954-ben több, mint egymillió fiatalnak volt dolga a rendőrség­gel. A jelentés szerint mintegy hu­szonötezer gyermek él kábítószerek­kel és körülbelül százezren szöknek el évenkint hazulról. 1951-ben például a gyilkosságok három százalékát és a fosztogatások hét százalékát tizennyolc éven alu­liak követték el. „Kit terhel a felelősség?” — ve­ti fel a kérdést a vizsgálóbizottság. A válasz mindennél többet mond. A jelentésben erről a következő ol­vasható: „Nehéz a gyermekeknek erkölcsi elvek szerint élni, amikor olyan társadalomban nőnek fel, — amely az anyagi célok nagy jelentő­ségét akarja megértetni velük. A gyermekek sem kivételek az olyan civilizáció alapvető törekvései alól, ahol a személyi siker nagyságát a bankbetétek összegével mérik,” — ,Az új viszonyok új politikát követelnek44 — A Politika cikke — Belgrád (TASZSZ). A Politika című jugoszláv lap azt írja, hogy a nemzetközi helyzetben huzamo­sabb ideje tartó javulási folyamat­nak előbb — utóbb komoly változá­sokat kell hoznia a hidegháború már legyőzött viszonyaira támasz­kodó politikai tételekben. Az utóbbi napokban számos olyan esemény történt, amely a régi el­gondolások komoly válságáról tesz tanúbizonyságot. Ezeknek az ese­ményeknek a közös vonása az, hogy a kiutat olyan politika folytásában jelölik meg, amely valóságban a ré­gi, idejét múlta elvek fokozatos visszautasítását jelenti. Ezen általános kereten belül egyik legérdekesebb jelenség az a komoly nehézség, amely Bonnban megrendíti Adenauer koalícióját — írja a lap. A régi politikával szem­beni elégedetlenségnek ugyanez az irányzata lelhető fel abban is, hogy Olaszországban a politikai erők je­lentős balrafordulásának vagyunk szemtanúi. A lap megjegyzi, hogy a szovjet külpolitika fejlődése új pozitív ösz­tönzést kapott a SZKP XX. kon- resszusán. A Politika véleménye szerint a szovjet külpolitika nem­csak biztosította a feszültség enyhí­tését, hanem pozitív módon hozzá is járult a nemzetközi béke ügyé­hez; Az új viszonyok — írja befejezé­sül a Politika — új politikát is kö­vetelnek. A régi elgondolások ne­hézségei és válsága és e politika el­utasítása világosan mutatja ezt.. .- Az egymás mellett élés politikájá­nak elfogadása napról-napra erő­sebb politikai irányzatává válik a modern világnak. (MTI). A Chicago Tribune az amerikai csapatok kivonását követeli Európából N e w Y o r k (TASZSZ). A Chica­go Tribune szerkesztőségi cikkében támogatja Mellon szenátornak azt a javaslatát, hogy vonják ki Eu­rópából és „hozzák haza” az ame­rikai csapatokat. A lap többek között ezt írja: „Az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők hazaszállítása ékes­szólóan bizonyítaná, hogy Ameriká­nak nincsenek támadó szándékai.” Sok semleges ország —' írja a lap — ..ügy véli: biztosítékokra van szüksége arra vonatkozólag, hogy nem tervezünk háborút.” (MTI). » fyaJLiwi tyúkólamul' 55 Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról Már lassan szürkült. Leoltottuk a villanyt és a fénnyel együtt ki­hűltek a színek is. Csak különböző sűrűségű árnyékok vettek körül bennünket. A bíborszínű takaró bársonyosan feketévé vált. Alek­szej Alekszejevics kék csíkos inge megszürkült, majd a vonat egy hirtelen kanyarénál egyszerre csak rózsaszínű fény tört be a fülkébe. Halványrózsaszínné vált a fehér párna. Csodálatos mély bőrszínben tündökölt fel a gyapjútakaró. A hajnal gyöngéd síugara megcsillant az ajtó tükrén:; s — Haj nalodik; i: — mondotta Alekszej Alekszejevics, majd felém fordulva megkérdezte: — Tudja, miért meséltem el mindezt magá­nak? — Miért? — Azért, hogy megírja. Ott, a Kremlben zavarba jöttem, semmit sem tudtam megmagyarázni. Most aztán hol, mikor és kinek tudom mindezt elmondani? Pedig el kell mondani... Hadd tanuljanak má­sok az én hibáimból. Maga író.. : írja meg a történetünket! Megírja? — Megpróbálom:;: Űtitársam azonnal elhitte, hogy megírom, felvidult és rögtön élén­ken érdeklődni kezdett: — És mi lesz a címe? — Nem tudom. — Legyen ez: „Elbeszélés a gép­állomás igazgatójáról és belső el­lenségéről, a főagronómusról." Én azonban nem akartam ilyen címet adni a történetnek. — Talán azt fogom írni: „Elbe­szélés a nép szolgáiról és a „vál­lalkozókról .; .” — Nem! —- mondott ellent Alek* szej Alekszejevics —, ezt nem a címből kell megtudni... Ezt az embereknek maguktól, önmaguk- tól kell megértsék, megérezzék, amikor majd elolvassák. Lefeküdtünk aludni anélkül, hogy döntöttünk volna a cím kér­désében. Másnap Alekszej Alekszejevics kerülte az alkalmat, hogy benn­maradjon a fülkében, úgy látszik, zavarta éjszakai nyíltsága. Folyton átment a szomszéd fülkébe prefe- ránszozni. Nekem meg egész nap nem ment ki a fejemből a törté­netes „A gépállomás igazgatója” és „A gépállomás főagronómusa”, vajon ez két beosztást jelent-e, vagy pe­dig bonyolult és ihletett munka megnevezésére szolgál? Kölcsönös kapcsoltok és szolgálati beosztá­sok meghatározásai-e, vagy az ilyen munkánál elkerülhetetlen emberi kapcsolatok gazdagságát magukban foglaló szavak? Vetésforgók, gépegységek, szab­ványminőségek, vagy az, ami mindezek mögött van, emberi jel­lemek, szenvedélyek, sorsok? ;;; Ezen töprengtem, de lassacskán minden gondolatot és alakot kiszo­rított agyamból egy gondolat és egy alak — Nasztya.;: Sóik száz fiatal emberre ismerteim rá benne, akikkel ezelőtt találkoz­tam, s akiket nem ismertem meg e találkozások alatt. A legkülönfélébbnek láttam őket. Láttam őket vidámnak és győze­delmesnek a nehéz munkát köve­telő szántóföldeken és pompás gazdaságokon Láttam őket forrófejűnek és néha meggondolatlannak a harc lázában. Láttam őket, mikor még nem hittek saját erejükben, alig-alig, hogy rátaláltak útjukra, mint Nasz­tya az első napokban. S láttam őket sírva és szomorúan a hibák és sikertelenségek pillanataiban ;:. Lehetséges, hogy a Nasztyáról szóló történet nem sok embert fog érdekelni. De ha csak egynek se­gítségére lesz azok közül, akik hozzá hasonlók, akkor is meg kell írnom: : : Legyen pontos címzettje ennek az elbeszélésnek. Fiatalemberek és fiatal lányok, akik Nasztya útján jártok, nektek szól ez az elbeszélés! Nasztya Kovsova ugyanolyan, mint ti vagytok: Mindnyájatok előtt nyitva áll az ő útja. Mind­nyájan meg tudjátok tenni azt, amit ő megtett. Csak éppen olyan határozottan kell hinni igazatok­ban, mint ő hitt és oly állhatato­san kell követnetek ezt az igaz­ságot, mint ő tette. Az igazság oly mindenható, hogy a gyengéknek erőt ad és a kicsi­ket naggyá teszi. :.; Azelőtt volt egy ilyen köz­mondás: „Egymagádban nem vagy harcos a harcmezön.” Húzzuk ke­resztül és felejtsük el ezt a szá­munkra idegen közmondást! „Min­denki harcos a maga harcmeze­jén!” — így mondaná ezt Nasztya. (Folyt; köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents