Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

* A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL AZ ATOM VILÁGÁBAN IRTA: A. ALIHANJAN, A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEVELEZŐ TAGJA VILLAMOSÍTOTT KOLHOZ A mezőgazdaság villamosítá­sát egyrészt azon az úton keli megvalósítani, hogy a kolhozo­kat és a szovhozokat az állami vittamoseróművek hálózatába kapcsoljuk be, másrészt olyan módon, hogy a kolhozok rész­vételével helyi mttamoserőmií- vek épülnek, (Bulgamyin elv­társ kongresszusi előadói be­szédéből.) Körülbelül 30 esztendővel ez­előtt történt. Nyecsajévszkaja állo­más közelében egy csapat ember jelent meg az erdei tisztáson. A férfiak körülnéztek, fejszét ragad­ták. és- elszántan hozzáláttak, hogy kivágják a fákat, gerendának a kunyhókhoz. így vetették meg a környék első kolhozának alapját, amely a büszke „Bolsevik” nevet kapta. A kolhoz alapítói néhány pa­rasztosa,Iád Narmucsből: Szmimo- t<ék, Gorskovék, Guszevék. Hamarosan érdeklődők jöttek Nyecsajevszkajába, hogy megnéz­zék. mit: csinálnak az új telepesek. Azok vagy egyetértésben irtották az erdőt, kiszárították a mocsarat, s nehéz munkával, régi módon fel­törték a földet, miközben egy trak­torról álmodoztak. Nemsokára ez a traktor is megérkezett. És talán ez az első traktor, ta­lán a tábortűz melletti merész re­ményektől fűtött beszélgetések ha­tására — minden esetre a kis er­dei település rohamos fejlődésnek indult: újabb és újabb családok érkeztek ide a loömyező falvakból. A kolhozt a leommunista Akim Vaszilievics Gorskov szervezte meg. Ö lett a kolhoz elnöke. A közös gazdaság gyarapodott, szántóterülete kiszélesedett. A föl­deken hangosan zúgtak a trakto­rok. a kunyhókat és az ideiglenes szállásokat igazi házak, váltották fel. Soha nem felejtik el az új te­lepesek azt az órát, amikor zaka­tolni kezdett a turbinakerék, ame­lyet Avan Fjodorovics Guszev, az ezermester gépész állított össze ósdi, nagy üggyel-bajjal összesze­dett alkatrészekből. Minden ház­ban kínnultak Iliics lámvácskái.” — Villanyfény az ablakokban, — ez barátaim, csak kezdet — mon­dotta akkor a kolhozelnök. — Az elektromosság minden munkánk­ban segíteni fog. Málták am érek Rá sem lehet már ismerni a Bolsevik kolhoz központjára. Ugyancsak megnőtt. És mindenütt, ahova csak nézünk, villanyáram. Itt nincs olyan em­ber, akinek ne lenne dolga vele. A Bolsevik kolhozt teljesen villa­mosították. Most a saturai vízi- erőműtől kap áramot. Az állattenyésztő-telepeken vil­lanymotorokkal dolgozzák fal a ta­karmányt, fejik a teheneket. A kolhozparasztok villanyáram segít­ségével csépelnek, válogatják a gabonát, amelyet öt villamosáram­mal működő malom óról lisztté. A melegházakban is árammal tart­ják fenn a megfelelő hőmérsékle­tet. Az áram nyomja fel a hátból a vizet az állattenyésztő telepekre; a korábban itt dolgozó 25 ember és hat. Iá munkáját pótolja. Jelen­leg az egész „vízgazdálkodást” az öreg Anyiszin apó irányítja egy kapcsoló elf ordításával. Szükség van vízre a icazantiáz- ban is: c. kolhozban gőzfűtés van. A garázsban, a melegházakban, a tejfeldolgozó üzemben fűtőtestek sugározzák a meleget, Hamarosan bevezetik a gőzfűtést a klubba, a könyvtárba és a kolhoztagok há­zaiba is. Villamosáram hozza mozgásba a műhelyek motorjait is... Sok házba bevezették a telefont. Sok dolga van Praszkovja ScseU kinának; a kolhoz telefonkeze lövő­jének. Reggeltől-estig száll a veze­tékeken az ő neve: — Panna, Pannocska, kapcsold a mechanikai műhelyt! — Panna, add a baromfitenyész­tő telepet! — Panna kérlek, beszélhetnénk a melegházzal? Felhívják az elnököt, a könyv­tárt, a klubot, a postát, a méhest, a baromfitenyésztő-telepet, a gép­állomást a távoleső brigádol: is. — Már el sem tudnám képzelni, — mondja Agrafena Ivanovna Szmimova, — hogyan élnénk vil­lany és telefon nélkül! Villanyfözőt, villamos teafőzőt, villanyvasalót használnak a Bolse­vik Italhoz minden házában. • Rítirf o téli nap. AVtonyatkor kigyúlnak az utcákon a villany- lámpák tejfehér gömbjei. A fagyos esti levegőben zümmö­gés hallatszik a kolhoz fűrésztelepe felől. A frissen fűrészelt fenyőfák­ból gyantaillat száll. Zúg a keret- fűrész, amelyet szintén villamos- áram hajt. A kolhoz építőmunkásai ugyancsak igyekeznek: nincs már messze a tavasz, még sokmindent kell elvégezni a mezei munkák megkezdése előtt! GALINA AKULENKO. IfOe>4?Söfi>SDSD«>Í05Ö&> 40Sp*>i>SDt>iD§pe>i083S0JDSP«O2DiO€OiP93*>ID9&fe: < LEV OSANY1N: QiÁpiink Ulke \cm lesem cn a gondtalan nyugalmat, roppant sereg vár, sok-sok hű barát: jiagy táborodban, népünk le'kc, pártom. 'harcolok én, hűséges katonád. Olyan vagy, mint Lenin: szilárd és tiszta, és bölcsességed érlel, mini a nap. Gyermekeidtől hősi tetteket vársz, nem görögtüzes, kongó szavakat. Tehozzád képest morzsa minden ember, de mert meleg szivem benned dobog, nagy tetteidnek öreg csarnokában kezem munkája mindig élni fog. Nélküled, mint a lágy eső a szikrát, elolt a balk halál, — de ég, lobog az életünk tebenned; így vagyunk mi erősek, bölcsek, halhatatlanok! Fordította; Bcchtcr Beatrix O RJAZANYI NŐK Bocs koros fehércselédek! Még harminc évvel ezelőtt csaknem mindig felharsant ez a kiáltás ott, ahol rjazanyi nők jelentek meg, hiszen ezek az asszonyok túlnyomórészt csakugyan bocslcort viseltek. Maga a „rjazanyi fehér- cselédek kifejezés is a Rjazany-vidéki nők szellemi sötétségét, el­maradottságát személyesítette meg. Nemrégiben, megismerkedtem néhány Rjazany-ierüleii aisszony- nyal, — egyszerű, mindennapi dolgozó nőkkel, akik ma már büsz­kén mondják: — Rjazanyi nők vagyunk! A GÉP M Amikor Rimma Pusztovalova 3 évvel ezelőtt befejezte a tízosztá­lyos iskolát, társnőihez hasonlóan, előtte is többféle lehetőség állt, hogy merre haladjon tovább. Ba­rátnői már határoztak: egyik a pedagógiai főiskolára, másik a me­zőgazdasági főiskolára jelentkezett. Csak Rimma nem tudott dönteni. Az iskolaév befejezése előtt a tizedik osztályosok több kirándulá­son vettek részt: ellátogattak a fű­tőházba, kti’önféle gyárakba. A gépgyárban Rimma felfigyelt egy fiatal, olajosruhás legényre, aki feltűnő ügyesen és biztonsággal dolgozott az esztergagépen. Az eszterga késéről kékesen csillogó fémforgács kígyózott lefelé. —• Ez már igen! — kiáltott fel Rimma A legény azonban — akinek sze­mében megszokott és mindennapi volt ez a munka — fel sem pillan­tott a csodálkozó kiáltásra A mű­helyben búgtak a gépek, az esz­tergakések úgy vágták az acélt, mint a vajat. Rimma Pusztovalova egyszerre valósággal megirigyelte a legényt, aki olyan magabiztosan irányította a gépet. Amikor né­hány hét múlva édesanyja meg­kérdezte, hogy mit határozott, Rimma i?y válaszolt: — A gépgyárban akarok dol­gozni. Az üzemben először azt taná­csolták Rimmanak hogv legyen el­lenőr. vagy tanú1 jón műszaki raj­zot. A leány azonban azt kérte, hogy gép mellett dolgozhasson. Kir- jusin esztergályos mellé osztották be, hogy tanuljon. ELLE T T — Ha jó munkát akarsz végezni, szeresd és tartsd tisztán a gépet — tanácsolta Rimmának mestere. A leány jó háziasszonyként tisz­togatta, törölgette és olajozta gé­pét és rövidesen szívből megsze­rette. Közben Vlagyimir Vjotko mű­helyfőnök különféle szakkönyveket adott Rimának. Egyszer a tovább­tanulásról is elbeszélgetett a leánnyal. — Szeretnék tanulni, csak félek, hogy nem birkózom meg vele ... De azért talán jó lenne, ha tech­nikumba járnék.; i — Nyugodtan beiratkozhatsz fő­iskolára is. nincs mitől tartanod... Rimma Pusztovalova már régóta önállóan dolgozik, s a rádiótechni­kai főiskola esti tagozatán tanuL Társai gyakran tanácsolják Rim­mának, hogy kevesebb időt tölt­sön a gép mellett, többet foglal­kozzon a főiskola tananyagával, de Rimma erről hallani sem akar: unatkozik az esztergagép nélkül. Nemrégiben tanítványt osztottak be Rimma mellé. A tanulás azzal kezdődött, hogy a két leány meg­csókolta egymást, s Rimma meg­kérdezte: — Mit gondolsz., mi a jő munka előfeltétele? Ha jó munkát akarsz végezni, szeresd és tartsd tisztán a gépedet.. ;:. A két leány, a tanítvány és az esztergályos a gép fölé hajolt..; szóló eiképzemseken alapult. Mint ismeretes, még a XX. század kü­szöbén is azt tartották, hogy az atom az anyag változatlan elemi részecskéje, amelyet tovább osztani nem lehet. Mikor felfedezték az elektrono­kat és a protonokat, s bebizonyoso­dott, hogy az atom néni egyszerű, hanem összetett szerkezetű, fordu­lat következett be a tudományban, szükségessé vált, hogy felülvizsgál­ják a fizika a'apjait Azt gondol­ták, hogy végre-valahára megtalál­ták azokat az elemi részecskéket, amelyekből az atom áll. De kide­rült, hogy ez sem minden. 1932-ben felfedezték a pozitronokat cs neut­ronokat. A neutron felfedezése döntő szál?ászt jelentett az' atom­magfizika kifejlődésében, mivel ki­derült, hogy az atommagok neut­ronokból és protonokból állnak. Rövid idő múlva újabb részecs­kéket, úgynevezett mű-mezonokat fedeztek fel. Aztán 1947-től kezdve az elemi részecskék száma olyan gyorsan szaporodott, hogy kétkedni kezdtek elemi voltukban. Ma több mint tízféle különböző mezont is­mernek, amelyek rendkívül labili­sak. Nem stabilak a neutronok sem, amelyek az anyag nagyobb felét alkotják. Egészen meglepő fizikai újdonsá­gokra találtak az utóbbi években. Üj elemi részecskéket fedeztek fel, úgynevezett pi-mezonokat, majd a K-részecskéket, a hyperonokat, s végül 1955 őszén az antiprotono- kat, azokat a részecskéket, ame­lyek ugyanolyanok, mint a proto­nok. csak ellenkező jelű töltésük van. Ezek a felfedezések új és fontos lépést jelentenek az anyagszerke­zet titkainak megismerése terén. Elsősorbanis lehetővé tették, hogy hozzáfogjanak az elemi részecskék elméletének megalkotásához, amit nem tehettek volna meg, ha csak a protont és az elektront ismerik. Az egyik részecske, a pi-mezon kulcsot adott a fizika egy ik leg­jobban tanulmányozott problémá­jának a megoldásához, az úgyne­vezett magerők megismeréséhez, amelyek sokáig felderíthetetlenek maradtak. Kiderült, hogy a pi-me- zenok fundamentális szerepet ját­szanak a protonokat és neutrono­kat összekötő erőkben, az atom­mag rendkívül stabil szerkezeté­ben, vagyis mintegy cementként kötik a protonokat és neutronokat az atommaghoz. Igaz, hogy a szovjet tudomány * kétségtelen eredményeket ért el az atomenergia felhasználásá­ban, s ezek a sikerek a’apot szol­gáltatta!: a szovjet atomipar meg­teremtőjéhez, de a magrészecskék (neutronok és protonok) szerkeze­tét és tulajdonságait a mai napig sem ismerik eléggé. Pedig ezek a tulajdonságok rendkívül fontosak a holnap fizikája szempontjából. Ezért érthető, hogy a tudósaink a következő években ezzel a problé­mával fognak foglalkozni. A meg­óvás szoros kapcsolatban áll az új részecskék tulajdonságaival, ezért a szovjet fizikusok arra is töre­kedni fognak, hogy alaposan ta­nulmányozzák e nemrég felfedezett részecskék tulajdonságait. A hyperon, a protonnál és neut­ronnál nehezebb elemi részecske. A proton és neutron tömege kb. 1900 szór nagyobb, mint az elek­troné, (amelynek tömegét egység­ként fogadták el) a hyperon töme­ge pedig 2200-szor nagyobb annál. Emellett a hyperanok nem stabi­lak, minden külső hatás nélkül át­változnak neutronokká vagy proto­nokká, s azonkívül pi-mezo>nokat is képeznek. Az új részecskék érdekes tulaj­donságai közé tartozik aránylag hosszú élettartamuk is. Természe­tesen az atomok világánál?: szem­pontjából hosszú! Néhány évvel ezelőtt megfigyeléseket végeztünk az örmény köztársaságban, Alagez begyen, ahol a kozmikus sugárzás részecskéinek összetételét tanulmá­nyoztuk. E megfigyelések alapján megállapíthattuk, hogy vannak olyan körülbelül ezer elektron tö­megének megfelelő tömeggel ren­delkező részecskék, amelyek a má­sodpercnek kb. egy század mil­liomod részéig, tehát egész jelentős ideig élnek. Ez a hosszú élettartam hihetetlennek tűnt fel és nem illett be a fizi-kai e1 mólét kereted közé. Sok tudós úgy vélte, hogy ilyen részecskék nincsenek és nem is lehetnek. Ma már végleg bebi­zonyosodott e részecskék létezése, ezeket hívják K-részecskéi? nek. Az új részecskéje hosszú élettartama annyira csodálatos, hogy gyakran különös részecskéknek nevezik azo­kat. A szovjet fizikusok számára ** igen nagy haszonnal járt az, hogy az új részecskék problémáit megvitathatták e terület egyik leg­nagyobb szakértőjével, S. Powellal, a bristoli egyetem professzorával, aki 1955 októberében Moszkvában járt. Igen hasznos volt a többi közt az a vita, amelyet a kb. 500 elektron tömésévé! egyenlő töme­gű részecskékről folytattunk, ugyan­is az Alagez hegyen folytatott megfigyeléseink- során rájöttünk ilyenek létezésére. A beszélgetés során olyan újabb kísérleteket je­löltünk ki, amelyek segítenek vég­legesen megoldani ezt a kérdést. Az anyag megismerésében a to­vábbi sikerek attól függnek, ho­gyan fejlődik a fénysebességhez közelálló gyorsasággal mozgó ré­szecskék pontos megfigyelésének módszertana. Ebből a célból a la­boratóriumokban mesterséges úton atomrészecske nyalábot, kell létesí­teni, amelyet, óriási energiára gyorsítanak fel. A szovjet fiziku­sok egészen rövid idő múlva le­hetőséget nyernek arra, hogy a vi­lág legnagyobb gyorsítóját hasz­nálhassák, amelyben a protonok tízmi-lliárd elektronvolt energiát kapnak. Egészen biztos, hogy en­nek a grandiózus berendezésnek az üzembehelyezése lehetővé teszi a magrészecskék problémájának to­vábbi kido’gozását; A múlt év legnagyobb tudomá­nyos újdonsága -az antiprotonok felfedezése volt. Ezeket Berkeley- ben (California) észlelték egy olyan részecskegyorsítóban, amely a pro­tonoknak 6 milliárd e’eklronvolt energiát kölcsönöz. E felfedezéssel kapcsolatban számos probléma me­rül fel, s fivéremmel, Alihanov akadémikussal, va’aminá munka­társainkkal elhatároztuk, hogy ezeken a problémákon dolgozunk, idén és a következő években szá­mos kutatást végzünk a kozmikus sugárzás területén; A magrészecskék kulcskérdései­nek megoldásánál igen fontos sze­repet játszik majd a kozmikus su­garak megismerése. Ezekben a su­garakban olyan részecskéket ész­leltek, amelyeknek egészen fantasz­tikus energiájuk van. Olyan ener­giájuk, amilyet rövid időn belül mesterséges útón nem lehet előál­lítani. A kozmikus sugárzással fog­lakozó fizikusok a következő években azoknak a folyamatoknak a megismerésére összpontosítják erőfeszítéseiket, amelyek akkor ját­szódnak le, ha 100 milliárd elek­tronvolt energiájú protonok össze­ütköznek az atommagokkal. A szovjet tudósok a magfizika és a magrészecskék problé­máit vizsgálva, jelentős mértékben hozzájárj'tak az atomenergia bé­kés célú felhasználásához, Hozjá- j árulásukat a kővetkező években fokozni akarják, sőt reméljük, hogy a tudomány, a technika és a mindennapi élet területéh #z atomenergia felhasználásának ú? útjait fogják megtalálni. > * CSATORNA A KARA-KUMBAN Az A mu-Dar ja balpart­ja. A kopasz homokzáto­nyok messzire ellátszanak. A folyó két ágát sással benőtt hosszú sziget vá­lasztja el. Itt kezdődik a karakunii csatorna. A XX, pártkongresszus irányel­vei szerint a hatodik öt­éves terv során be kell fe­jezni a csatorna első rész­legének építését. A csatornát már 120 ki­lométer hosszúságban víz tölti meg. Kiindulási pont­jánál rövid idő alatt ren­dezett munkástelep léte­sült, klubbal, étkezdével, sütődével, hútőházzál, me­chanikai javítóműhellyel és úszó villanyteleppal. A zsilip alatti hajózás céljaira a volt básszagc- kerkini csatorna ágát használják, amelyet most kétszeresére szélesítenek ki. Távolabb a Kelif—Uz- boj körzetében kiszáradt tavak lánca húzódiki E tavakat most egyesítették és részben vízzel töltötték meg. .4 sivatagban fehér kócsagok, pelikánok, libák jelentek meg. Félidőre rengeteg vadkacsa repült ide. Ha a csatornát üzem­be helyezik, a víztároló­ban mintegy 200 millió köbméter vizet gyűjtenek össze. A tó partját meg­erősítik; éjjel-nappal dol­goznak itt a szívókotró be­rendezések, építik a ma­gas gátakat. ,4 csatorna legnehezebb szakasza a C maszkák-sót tóúál kezdődik. Itt az épí­tőknek át ksll hatolniok a homoksivatagon. A karakumt csatorna el­ső 4f0 kilométer hosszú részlegét egyszerre kétfe­löl — az Amu-Darja és a Murgab folyó felől kezdik ásni. Ha a két szakasz ta­lálkozik, a murgabi oázis vizet kap majd az Amu- D arjától. A K. Ceretelli vezette 3. számú földásó osztag, amely az Amu-Darjától kiindulva halad előre, már 155 kilométert tett meg. Elől haladnak a talajgya- lúk és a bulldózerek. A Kara-Kum e körzetében telep létesült, Pionyernij- nak nevezték el. A telep mögött a földásó osztagok futóhomokos területre ér­tek. A mozgó homokdom­bok magassága eléri a 18 —20 métert. A homokvi­harok gyakran még télen is több napig tartanak. Itt a gépek nyáron csak éjjel tudnak dolgozni, meid a homok 70 fokra is felme­legszik. A karakumi csatorna óriási ielentőscav. 4 csa­torna első részlege is több mint 100 000 hektár szűz- földet öntöz majd. A ma­riji területen, ahol az egyik legértékesebb, hosz- szúszálú yyapotfajtát ter­mesztik, az öntözhető te­rületeket a kétszeresére növelik. A csatorna köze­lében számtalan szőlőt, gyümölcsöst telepítenek, sok-sok legelőt látnak el vízzel, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen emeljék az asztrahán-bárányok számát. A közeljövőben a csatorna Ashabad közelé­be ér, tehát a köztársaság fővárosa bőséges vizet kap. A Kara-Kum csa­torna teljes üzejnbehslye- zésé'vel az öptözött terület 450 000 hektárra növek­szik. További fejlődést le­hetőségek nyílnák meg a feldolgozó ipar előtt, a csatorna vize több nagy v izierőművet üzemeltet majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents