Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

1996. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A XX. KONGRESSZUS ÚTMUTATÁSA KARCAG ÉLETÉBŐL A terméshozam növelése érdekében emelnünk kell dolgozó parasztságunk műveltségének színvonalát A Táncsics Tsz tagjait nem éri készületlenni a tnYOSz Gaál József elvtárs öt eszten­deig tanult a Szovjetunióban, je­lenleg a tiszaörsi Uj Élet Termelő­szövetkezet elnöke. Amikor a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusáról beszélgettünk vele. a következőket mondta: — A kongresszus az élet csak­nem valamennyi területét felölelte. Rengeteg útmutatást, segítséget je­lent számunkra. Éppen ezért na­gyon fontos, hogy rendszeresen ta­nulmányozzuk. Hruscsov elvtáns beszámolóját, a hozzászólásokat ol­vasva nem egyszer felébredtek bennem azok u szép, maradandó élmények, amelyek belémvésődtek a szovjetunióbeli öt esztendei tar­tózkodásom alatt. Ezért szeretnék most a kongresszushoz szólva nem a szakmai részről, a mezőgazda­ságról beszélni, hanem két másik kérdésről. — Az első a kultúra. Egyszer az egyetem étkezdéjébe bejött két fiatal traktorlsta, ahhoz az asztal­hoz ültek, amelynél én ebédeltem Beszélgetni kezdtünk. Hogy miről? Külpolitikáról, mezőgazdasági tu­dományos kérdésekről, művészet­ről, irodalomról. Akkor harmad­éves egyetemi hallgató voltam és bizony be kell vallanom magam­nak, hogy sok kérdésben tájéko­zottabbak voltak, mint én. Hogy miért mondtam el ezt? A kong­resszus a szovjet emberek tudás és műveltségbeli színvonalának emelését tűzte ki célul és ez egy­úttal számunkra is követendő példa. A mezőgazdaság kultúrájá­nak, terméshozamának növelése nem képzelhető el dolgozó paraszt­ságunk szakmai és kulturá'is tudá­sának emelése nélkül. Ügy gon­dolom, itt még sok tennivalónk van. Több, jobb, tudományos, kul­turális előadást kell tartanunk, többet kell annak érdekében tenni, hogy dolgozó parasztságunk az ed­diginél sokkal jobban érdeklődjön a művelődés iránt, sokkal több új­ságot, könyvet olvasson és a tu­domány, a kultúra minden terüle­tén növekedjenek az igényei. — A másik kérdés a Szovjetunió segítsége. A Szovjetunió támogatá­sát, baráti, testvéri segítségét fel- szabadulásunk óta állandóan ta­pasztaljuk. A szovjet emberek nagy szeretettel és megbecsüléssel beszélnek a magyar népről. Erre is szeretnék elmondani egy példát a magam életéből. Az első évben nekünk, magyar diákoknak nehéz­ségeink voltak a tanulásban, mert nem tudtunk jól oroszul. Délelőtt résztvettünk az egyetemi előadáso­kon, de bizony jegyzeteket nem nagyon tudtunk készíteni. Délután a szállásunkon — mindaddig, míg nem tudtunk rendesen jegyzetelni — mindig megjelent az a profesz- szor. aki a délelőtti előadást tar­totta és újból leadta számunkra a. anyagot. Még a jegyzeteinket is megnézte, hogy helyesen írunk-e. Mindezt a professzorok külön díja­zás nélkül, kizárólag a baráti segí- teniakarás szándékából tették. A Szovjetunióban szeretet és gondos­kodás vett körül bennünket, ma­gyar diákokat, hogy alaposan és jól elsajátíthassuk a tudást, hogy minél többet gyümölcsöztethessünk belőle népünk számára. Hruscsov elvtárs beszámolójában, mint fel­adatot jelölte meg, hogy a Szov­jetuniónak még szorosabbra kell fűznie a kapcsolatait a testvéri népi demokratikus országokká1, köztük Magyarországgal is. Ez azt jelenti számunkra, hogy az elkö vetkezendő időben még több test­véri segítséget és támogatást nyúj* számunkra a nagy szovjet nép a szocializmus építése, népünk bé­kéié. bold ossága érdekében — fe­jezte be Gaál József elvtárs. A KISIPARI SZÖVETKEZETEKRŐL Külföldre szállítanak a tiszafüredi kosárfonók 1951 augusztusában alakult meg a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet kosárfonó részlege. Akkor még csak tizenkét tagja volt. Ez évről évre növekedett és ma már negyvenöt közös műhelyben dolgozó és tizenöt külső tagja van. Tudnának többet is foglalkoztatni, ha volna hely a munkához. A szövetkezet főleg exportra dol­gozik. Hazai, kisértékű alapanyag­ból (fűzfavesszőből) készült árukat szállítanak külföldre. cserével egybekötve Tiszafüreden rendezte meg a Háziipari Szövetke­zetek Szövetsége. Ez még nagyobb lendületet adott a tagok munkájá­hoz. Múlt évi tervüket már október 31-én befejezték és egész évi elő­irányzatukat 160 százalékra telje­sítették. Jó munkájuk elismeréséül a Háziipari Szövetkezet Szövetsé­gétől díszoklevelet kaptak. Nyereségük a múlt évben 70 ezerről 100 ezer forintra emelke­dett az előző évihez képest. Ma már a dolgozók 1200—1400 forintot ke­resnek havonta a szövetkezetben. A termelés növelése és a minőség javítása érdekében csíráztatót léte­sítenek, s így télen is tudnak jómi­nőségű fehérvesszőt húzni. Egy ro­mos istállóból raktárt és műhelyt építenek. Ez lehetővé teszi majd a taglétszám növelését. Kiad/szállási asztalosok Ruháskosarakat, élő szárnyasokat szállító kosarakat nagy mennyiség­ben szállítanak külföldre. A Ma­gyar Vadkereskedelmi Vállalatnak rák- és piócaszállító kosarakat ké­szítenek, melyek közvetve szintén külföldre kerülnek. A debreceni, szegedi és más üvegértékesítő vállalatoknak iiveg- fonatoikat készítenek. Termelőszö­vetkezeteinknek és egyéb vállala­toknak is dolgoznak megrendelésre. A minőség javítása érdekében ne­mes fűztelepeket létesítettek és eze­ket a jövőben tovább bővítik. A szövetkezet termelékenysége a megalakulást követő első 3 évben meglehetősen alacsony volt. A terv­szerű munkák megszervezése ezen változtatott. A múlt évben már közel négyszeresére emelkedett az egy főre eső jövedelem az előző éi-ekéhez képest. A szövetkezet or­szágos viszonylatban 1955-ben a második helyre került a háziipari szövetkezetek versenyében. Tavaly szeptember 20-án az országos szö­vetkezeti értekezletet tapasztalat­1949. március 1-én alakult meg a Kisújszállási Asztalos Ktsz. A vá­rosban nem ez volt az első ipari szövetkezet. A Kocsigyártó és a Ci­pész Ktsz már 7 éves múltra tekin­tett vissza. Amikor munkánkat elkezdtük, nem volt megfelelő helyiségünk, ahol dolgozni tudtunk volna. Három kisiparos társunk, aki szintén szö­vetkezeti tag lett. műhelyét és be­rendezését ajánlotta fel a szövetke­zeti mozgalom érdekében. A párt és a tanács hamarosan segítségünkre sietett. 1949 őszén megkaptuk je­lenlegi telephelyünket. Ettől kezd­ve a szövetkezet nagyobb ütemű fej­lődésnek indult. Termelési értekezleteken határo­zatot hoztunk arra vonatkozóan, hogy a munkaidőt jól kihasználjuk a szövetkezet gyorsütemű felemel­kedése érdekében. Ebbe valameny- nyi dolgozónk bekapcsolódott. Az asztalosok túlnyomórészt helyi megrendelésre dolgoztak, csak a KISZÖV által előírt vállalati terv­munkákat készítették el a Bútorér­tékesítő Vállalatnak. A szövetkezet jóhírneve vidékre is hamar eljutott. A környék falvainak dolgozói mind gyakrabban felkeresték szövetkeze­tünket bútorok megrendelése vé­gett. Egyedüli hibánk napjainkban is még az, hogy a határidőket pon­tosan nem tudjuk betartani. Ez azonban nem egy esetben azért adó­dik elő, mert késve kapjuk az anya­got. A termelés vonalán jelentős mér­tékben fejlődött szövetkezetünk az utóbbi években. A múlt évben pél­dául festett hálószobabútorból 611 ezer forint értéket termeltünk. A tervezett önköltségcsökkentést is túlszárnyaltuk és 39 ezer forintot takarítottunk meg. Ebből az összeg­ből 6 festett hálószobabútort, vagy 15 garnitúra közepes konyhabútort tud előállítani a szövetkezet. , A terv teljesítése és a gyártási költségek csökkentése érdekében a jövőben is minden eszközt felhasz­nálunk,, hogy a népgazdaság tervé­nek reánk eső részét határidőre tel­jesítsük, illetve túlteljesítsük. DEMETER IMRE elnök Kisújszállás, Asztalos Ktsz A „Szolnok megyei könyvtárosiról A Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár kéthavonként megjelenő híradót adott közzé. Az ízléses, nyomtatott formában napvilágot lá­tott híradó, amint az első szám be­köszöntője is hangsúlyozza, „hírt akar adni mindarról, ami lényeges, fontos, példamutató, vagy kerülen­dő a megye könyvtáraiban történik, s egyúttal tájékoztatást, segítséget akar nyújtani a legközvetlenebb könyvtári feladatok elvégzéséhez”. Az első szám azt mutatja, hogy a híradó ezt a célkitűzést valóra is váltja. Sági Pál cikke a megye könyvtárainak 1955-ben végzett munkáját értékeli s grafikonokkal szemlélteti a könyvállomány alaku­lását, a kölcsönzés növekedését. Kisfaludi Sándor „A József Attila oloasómozgalommal a műveltebb if­júságért” címmel közölt írása hasz­nos tanácsokat ad a könyvtárosok­nak a mozgalom sikere érdekében végzendő fnunkájukhoz. Egy cikk a tanácsok által a könyvtáraknak nyújtott segítségről szól, egy másik írás a termelőszövetkezeti könyvtá­rakról számol be. Dr. Kardos Jó- zsefné a könyvgyüjtö hónap ered­ményeiről ir cikkében. A híradó emellett ismerteti az 1956-os terveket, „Könyvtárról könyvtárra” című rovatában híre­ket közöl a könyvtárak életéből, s külön cikkben hívja fel a figyelmet azokra a tennivalókra, amelyek a könyvtárosokra a magyar—szovjet barátság hónapja idején várnak. Érdekes színfoltja a híradónak az irodalmi naptár, valamint Egri La­jos szolnoki író nyilatkozata a „Rő- zseláng” című nyomdában lévő re­gényéről. Hasznos és szép kezdeményezés ez a kéthavonként megjelenő kiad­vány, s biztosan nagymértékben hozzájárul majd a könyvtárak mun­kájának fellendítéséhez. Uj kiadványok A Művelt Nép Könyvkiadónál most jelent meg Bartók Béla válo­gatott írásainak gyűjteménye. „A realizmus kérdései a magyar irodalomban” címmel az Akadé­miai Kiadónál megjelent a tavaly novemberben tartott magyar iroda lomtörténeti kongresszus anyaga. KITÜNTETETT MOZI-ÜZEMVEZETŐ A népművelési miniszter. Fodor István elvtársat, a szolnoki Vörös Csillag Filmszínház üzem­vezetőjét a népművelés terén ki­fejtett kiváló munkája elismeré­séül ,.A szocialista kultúráért’1 jelvénnyel tüntette ki. Trágyával megrakott szekereket lehet Látni nap, mint nap a kun­hegyes! úton. A Táncsics Termelő- szövetkezet földjeire hordják a trágyát a fogatok. A Bérezi- és a Győri-brigád tagjai szorgoskodnak Érthető ez, hiszen tavaly is itt volt a legjobb búzatermése a szövetke­zetnek, most sem akarnak lema radni. Most még ragad a född s ha rá­mennek, több kárt tesznek, mint hasznot. De ha szikkad, azonnal hozzákezdenek a gyengén fejlődött búzavetések fej trágyázásához. Először hengere- zik, utána leszórják pétisóval és boronázzák. Ezzel kettős célt érnek el. A boronálás elősegíti azt, hogy a pétisó nem illan el, hanem ösz- szekeveredik a földdel, a gyöke­rekhez kerül. A heged üsháti üzemegységben is állandóan talpon vannak az em­berek. Megkezdték a vadvizek le­eresztését. A 4. számú csatorna gvűjti össze az üzemegység egész területéről a vizet, mely a gyors olvadás következtében erősen meg­duzzadt és most 270 hold terü’etet veszélyeztet. Néhány napja vitték ki a határba a gépállomás agre gátarait, amelyekkel az összegyűlt vizeket a földekről csatornákba szí- vatják. Eddig még seho! nincs bár, remélhetőleg ezután is meg tudják akadályozni. A tavaszi munkára minden elő­készületet megtettek a szövetke­zetben. Kijavították a gazdasági kisgépeket, kitisztították a mag­vakat s most már csalt a jó Időt várják, hogy megkezdhessék a ve­tést. Egy dolog azonban nyugtala­Az V. kerület tégi megjs Az egyik este a szokottnál jóval többen gyülekeztek az V. kerületi párt-alapszervezet helyiségében. A felűnö az volt, hogy még olyanok is eljöttek, akiket egyébként rit­kán lehet látni közös összejövete­leken. Vajon mi hozta ide ezen az estén az V. kerület lakóit. Tanácstagi beszámolót tartott Pap Jánosné, az 51. választókerü­let tanácstagja. Szépen, sorban el­mondotta, milyen ügyek elintézésé vei segilett választóinak, mit való­sítottak meg az elhatározásukból Volt mit mondani bőven, mert Pap Jánosáénak talán nincs is annyi derese dó hajszála, mint amennyi nehéznek, lehetetlennek látszó ügyet elintézett már a város lako­sainak. Beszámolója után választói úgy érezték — különösen a fiatalok —, nitja a szövetkezet tagjait. 543 hold még mindig nincs fe'szántva, s eb­ben van 350 hold rizs terület is, ami egyik jelentős jövedelmi for­rása a szövetkezetnek. Az elmúlt évben komoly anyagi kár érte őket a késői szántás-vetés és árasztás miatt. Félő, ha ezen a tavaszon is elhúzódik a szántás, ez ismét bekövetkezhet. Szépen növekszik a szövetkezet állatát’ománya. 6000 kisesibét rendeltek a kisújszállási baromfikeltető állo­máson. Pulykát 1500-at, kacsát 500-at, libát még 1500-at nevelnek fel ezen a nyáron. A csirkéket a tilalmas! üzemegységben, a pu’y- kát, kacsát és a libát a hubai üzemegységen nevelik fel, ahol nagy területen van legelő és víz. Most ellenek a birkák. Eddig 37 anya 74 kisbárányt ellett. Van ezenkívül még 363 anya. Ezeknél valószínűleg hasonló szép ered­ményt érnek el a gondozók. Ellés után a birkákat két törzsre vá­lasztják. Kiválogatják a legszebbe­ket, ezeket meghagyják továbbtenyésztésre, míg a másik csoportot áruba bo­csátják. A múlt év augusztusában kezd­ték meg a sonkasüidők hizlalását: 272 sonkasü’dőre kötöttek szerző­dést. Ezen keresztül darabonként kb. 400 forint jövedelemhez jut a szövetkezet. A kedvezőtlen időjárás ellenére is nagyban folynak a tavaszi elő­készületek a szövetkezet minden területén. Jól tudják, hogy a mos­tani jó felkészüléstől függ a szö­vetkezet egész évi gazdálkodása. ■ járdáit a fiatalok vitják nekik is tenni kell valamit a kö­zösség érdekében. A pártszervezet fiataljai és az * V. kerület DISZ ailapszervezet tag­jai valamennyien eljöttek erre a tanácstagi beszámolóra. Hazánk felszabadulásának közelgő évfor­dulója, április 4. tiszteletére vállal­ták, hogy a kerület összes tégla­járdáit megjavítják. A fiatalok lel­kesedése átragadt még a jelenlévő idősebb emberekre is. Arra, hogy ezt a munkát elvégzik, biztosíték a DISZ fiatalok becsülete és a fiatal párttagok adott szava. A szép kezdeményezést a helyi tanácsnak fel kell karolnia és az anyagi feltételeket biztosítani. A járdák javításához a munkaerő megvan, önként ajánlkoztak, most már csak a támogatáson múlik, hogy végre is hajtsák a fiatalok vállalásukat. A gépállomás traktorai kivonultak a jbrigádszáll asokra A szemle után megélénkült a Karcagi Gépállomás. A traktoros brigádok szinte egy órában indultak kifelé a határba a brigádtanyákra. Minden csoportban lesik, figyelik a talajt, hogy mikor kezdhetnek munkához. Nagy adósságot kell tör­leszteni a karcagi traktorosoknak, mert az ősszel 7 és fél ezer hold földet hagytak szántatlan. Az lett volna a helyes, ha ősszel minden talpalatnyi területet fel­szántanak, de még most sem késő. A gépállomás vezetősége a napok­ban mérlegelte a koratavaszi mun­kát s megállapította, hogy a 7 és félezer hold földet 25 munkanap alatt fel lehet és fel is kell szántani. A munka sikere érdekében gép­átcsoportosítást alkalmaznak. \Ugy határoztak, hogy a határ tilalmasi részén kezdik meg először a szán­tást, ahol ha az idő nem változik, a jövő hét közepén megindulhatnak a gépek. Ide összpontosítanak min­den traktort. Amikor itt végeztek, valamennyi erőgép átvonul a város határának a délen fekvő részeire. Ezután kerül sor a rizsföldek fel­szántására, mintegy 100 erőgép munkájával. Most még csendes a határ. A néhány napja tartó langyos időben a talaj-felszín lassan olvad és po- csolyássá vált, de alul még kemény a föld. A brigád-tanyákon kell meg­várni, míg teljesen kienged a föld fagya és hozzá lehet kezdeni a 380P hold szárazföldi terület szántásá­hoz. Ezenkívül sürget a 3700 hold rizsföld megmunkálása is. Az elmúlt év gyenge rizstermé­sének egyik döntő oka volt a rizs­telepek késői felszántása. Emiatt későri vetettek, árasztottak., későn kelt ki, növekedett meg a növény­zet. Nem is kell azon csodálkozni, hogy az augusztus végi hirtelen beköszöntött ködös napok éppen virágzásban érték a rizst. Jelenleg másik igen fontos fel­adata is van a gépállomásnak. Na­ponta szaporodik a termelőszövet- vetkezetek földjein az olvadásból a belvíz, öt helyen kezdték meg a mai napig a felgyülemlett vizek lo- szívatását. Különösen sürgős be­avatkozásra volt szükség a halasi, kunlaposi és a hattyúsi határré­szen. A többi helyeken is* készen­létben vannak a vízügyi igazgató­ságtól átvett öntöző-szivattyúk s minden remény megvan arra, hogy a gyors olvadás sehol sem okoz je­lentősebb vízkárt. A zetorosok most is dolgoznak Kihasználva az egyébként kedvező időjárást, 14 Zetorral trágyát és mésziszapot hordanak. A gépállomáson serény munka folyik. Ezen a tavaszon a kukorica vetésterület 80 százalékát vetik négyzetesen a termelőszövetkeze­tekben. A meglevő 6 négyzetes ku­koricavetőgépet már készítik elő, a vetés megkezédésig még 13-at kap­nak. A növényápolásnál nem lesz sok munka, mert a négyzetesen ve­tett kukoricát keresztben és hosszá­ban univerzális talajművelő gé­lekre függesztett hidraulikus kulti- vátorral kapálják majd. 4 széna betakarításához is ké­zülődnek. Tizennégy kombájn- izalmagyűjtő kocsit alakítanak át szénagyűjtővé. Ezzel lehetővé válik, bogy gépenként naponta 10—12 holdról gyűjtsék össze a szénát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents