Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

nrr» lean JCT»»icKicioH»McwcK«4ca

A nők nagy ünnepén

M»«B»»cro«*»c>o>ar.»c<KK»ca<K»»cK»c»g<aKg<*<áKsiKK»qM<*cgaK»«cK8qöcKj^^

JCöizöntffik aLiZ64uf.aínkat, lámpáinkat

ELSŐK KÖZÖTT A MUNKÁBAN

A aenwetfeöaS nőnap alkalmából szerte a világon szeretettel köszöntik a mai napon az asszonyokat, lányokat. Szívbőljövő jókívánságainkat tolmácsoljuk mi is nekik, köszöntjük őket, mint gyermekeink nevelőit, munkatársainkat, dolgos hétköznapjaink tevékeny alkotóit.

Közel fél évszázada már, hogy minden március 8-án megünnep- lik a nők jogaiért, szabadságukért. a békéért vívott harcot. Klára Zetkinnek, a nők ' fáradhatatlan élharcosának ezt a kezdeményezését először csak kicsiny csoportok karolták fel, majd mozgalmuk egyre szélesedett, s ma már a nők a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben egyesülve az egész világon hallatják hangjukat, egység beforrva követelik a béke megőrzését, óvják az életet, melyet ők adnak. Céltudatos erőfeszítésüknek, bátor kiállásuknak jelentős része van abban, hogy az idei március 8-át a béke erőinek nagy előretörése, a nemzetközi helyzet enyhülése jegyében ünnepeljük.

Ezen a napon szeretettel gondolunk a kapitalista országokban élő, jogaikért, gyermekeikért küzdő s a gyarmati országokban a függetlenségért, az emberi megbecsülésért harcoló asszonyokra. Jól tudjuk, hogy nemes célkitűzéseiket, békeharcukat akkor segítjük leginkább, ha erőnk, tudásunk javát adva mindent megteszünk a párt céljainak var lóraváltásáért, hiszen hazánkban a békéért, a gyermekek boldog jövőjéért, az asszonyok jogainak gyakorlati megvalósításáért folytatott harc egyet jelent a párt politikájával.

S asszonyaink támogatják fa ezt a politikát. Jászjákóhalmán például volt olyan időszak, hogy aa időjárással mitsem törődve 5000 asszony járta a falut, a tanyavilágot, igyekezett meggyőzni a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségéről, A termelőmunkából is példamutatóan kiveszik részüket asszonyaink. Kiss Jánosné a Tisza Cipőgyár, özv. Kovács Jánosné a Járműjavító Vállalat dolgozója, ezért kapott most Szocialista Munkáért Érdemérmet.

Asszonyaink, lányaink dolgos kezére ezután is szükség van. Erőfeszítésük nélkülözhetetlen országot formáló, jövőt építő terveink valóraváltásához. Azt várja az ország tőlük, hogy a termelőmunkában, iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek, különböző vállalatok élén fa mutassák meg,

hogy egyenrangúak a férfiakkal.

Megyénk asszonyai eddig fa az elsők között voltak a munkában, a társadalmi megmozdulásokban egyaránt. Budaj Mihályné 11 gyermekes édesanya, a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz tagja például gyermekei nevelése, munkája elvégzése mellett szakított időt az MND8Z sorainak erősítésére. Hatvan asszonyt vont be a szervezetbe, özv. Libor Ferencné, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz tagja, 8 gyermekes édesanya mint pártvezetőségi tag tevékenykedik.

Az ilyen asszonyok példáját kell követni a nőknek, s akkor az irántuk táplált megbecsülés és szeretet méginkább növekedni fog.

Az ipari munkában fa élenjárnak a női dolgozók. Ondók Mihályné, a Szolnoki Járműjavító fúrósa, MNDSZ vezetőségi tag, a nemzetközi nőnap tiszteletére indított műszakban állandóan 119 százalékra teljesíti tervét,

A számok tükrében

A Tisza Cipőgyár felajánlási listája fekszik előttünk: a női dolgozók munkavállalásai április 4. tiszteletére. Ragadjunk ki néhány adatot!

K, Nagy Eajosné bélésgumizó 105 százalékra fogja teljesíteni tervét, havonta 2 kg, gumit takarít meg,

Mészáros Valéria vállalta, hogy napi tervét 5—10 párral túlteljesíti

Tolvaj Mária eddigi 110 százalékos tervteljesítését 120 százalékra

emeli és jó minőségű munkát végez,

Gere Rozália résztvesz a 10 perces mozgalomban és munkahelyét tisztán tartja,

Mancza Jánosné és Csík Erzsébet a 100 százalékos tervteljesítés mellett a megengedett napi 1 pár leértékelésüket 0.5 százalékra csökkentik.

Sorolhatnánk tovább, de ez a kis tükör fa jól mutatja, a dolgozó nők ma már a munkában fa egyenértékű társaik a férfiaknak.

/t ászberényben hallat- " tam ezt a történetet, Úgy mondom el, ahogyan nekem elmeséltélc,

A tanítónőképző párt- alap szervezetének taggyűlésén felszólalt a diákotthon vezetője is, a kedves, fiatal Csobán Erzsi, akit a még ifjabb növendékek második édesanyjuknak és a nagyobbak szinte barátnőjüknek tekintenek. Arról beszélt többek közt, hogy a negyedik osztályos Szabó Gizi, aki most mint tagjelölt van itt a taggyűlésen, mintha elfeledkezett volna kötelességéről és nem akarná meg- háláni az állam gondoskodását. Fizikából megbukott félévkor. Pedig mindent megkap ahhoz, hogy jól tanuljon. Mint teljesen árva gyermek, állami ösztöndíjjal tanul, zsebpénzt, ruhát is kap az államtól, leosztra, ellátásra nincsen gondja, csak tanulnia kellene. De Gizi valahogy megváltozott, visszaesett

Nincsen egyedül

a tanulásban, éppen most, amikor már ott van az élet kapujábant

Es akkor felállt a barnahajú, magas Szabó Gizi és csendesen, elfogódottan beszélni kezdett. Igaz, hogy visszaesett a tanú* lásban, de ne higyje senki, hogy nem akarja meghálálni a gondoskodást Hiszen eddig még nem is »olt rá panasz. Mostanában, maga sem tudja miért, olyan egyedül érzi magát. Pedig itt mindenki kedves hozzá és mégis. ? ? Eljött a téli szünidő, a többiek hazautaztak a szüleikhez, ? ? Leveleket kapnak otthonról a lányok, aláírás, csókol édesanyád és akkor a szivét elfogja valami nagy szomorúsága-. A tanulás pedig nem megy, nem megy -... Megértik-e ezt az elvtársak?

A teremben csend volt,

a férfiak valahová a távolba néztek mereven, a nők pedig szégyenkezés nélkül letörölték a köny- nyet, ami kibuggyant szemükből. Csobán Erzsi jelentkezett megint szólásra: Én pedig azt hittem, jó nevelő vagyok —• kezdte akadozva —, Igyekeztem anyjuk lenni, de látom, még nem vagyok elég jó nevelő,

Aztán az igazgató, And- rássi elvtárs kért szót:

— Nem csak otthont, ellátást, hanem szülői sze- retetet is adnunk kell Gizinek és a többi állami gondozott gyermekünknek. Ez a kis pártszervezet legyen olyan, mint a jó édesanya.

Majd a párttitkár, Csdsztvai elvtárs:

—- Az édesanyát ugyan senki sem tudja pótolni, de Gizinek a jövőben folyton éreznie keU, hogy nincsen egyedül,

Császtvai elvtárs a saját gyermekkorát kezdi mesélni. Édesapa nélkül nőtt fel, mennyire hiányzott neki is az édesapja. Kihatott ez még a tanulásra is. De aztán az egyetemet mégis kiváló eredménnyel végezte el.

■— Mint a testvérünket támogatjuk Gizit, hogy sikeresen letehesse a vizsgát. Az élet biztosan neki is elhozza majd a családi boldogságot és addig is embertársai szeretetét.

Gizi pedig szép lassan megnyugodott.

A taggyűlés óta pedig már ötöst is szerzett fizikából. Amikor ezt a napos kihirdette, Csobán Erzsébet és Szabó Gizi összenevettek, mintha Gizi szeme azt mondta volna: „Na ugye, hogy meghálálom!" — és Erzsié: „Látod, még sem vagy egyedül”.

F. T. P.

Két évvel ezelőtt Kossuth-díjjal tüntették ki fáradhatatlan munkájáért Szabó Etelka törökszentmiklósi védőnőt. A legnagyobb téli hidegben is naponta járta a határt, a Nagyvölgy dűlőt, Földvárhalom dűlőt, s az ő körzetéhez tartozik a várostól 6 km-nylre fekvő Tiszatenyő község is. A Kossuth-díja« védőnőt nemcsak az anyák és a kisgyermekek szeretik, hanem munkatársai Is.

Hasznos tagjai a szövetkezetnek

JHilÍI él felett

Falusi lány voltam, átéltem a múlt minden nyomorúságát- Tíz éves koromban kezdtem dolgozni. Sokszor sóhajtozott édesanyám az ágy előtt, mikor felkeltett hajnali három órakor, hogy munkába menjek. Arra a napi pár fillérre is szükség volt, amit én kerestem. Amikor nagylány lettem — a többi falusi napszámoslánnyal együtt ■— fez voltam téve az intéző, a segédtiszt, a nagyságos úr zaklatásainak. A társadalmi életben sem voltunk a férfiakkal egyenjogúak.

194S nekünk asszonyoknak is me ffhozta az igazi boldogsá got. Azóta, mi is embernek számítunk. Egyenlő munkáért egyenlő bér a jussunk, helyet kapunk a párt, az állam és a tömegszervezetek vezetésében. Az állam megbecsüli a nőket. Ezt igazolják a nagycsaládos anyák kitüntetései és az a sokrétű gondoskodás, amit mindannyian erezünk. Mi, nők ezt úgy tudjuk meghálálni, ha iparkodunk megállni a helyünket a munkában. Gyerekeinket úgy neveljük, hogy értékelni tudják szocializmust építő társadalmunkat, szeretni hazájukat, embertársaikat.

SZ. L.-né, Szolnok.

Am Öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet asszonyai télen sem maradnak el a munkából. Képünkön: Oláh A«drásné és leánya, Szántó Lidla, Aponyi Rebeka, Jónás Mária, a vetőmag kukoricát morzsolják.

A nagykörűi MNDSZ szervezetben eleven élet folyik, ősz óta hetenként három alkalommal • hatvannégy leány és asszony jelenik meg, hogy Majzik Borbálától szabást-var- rást tanuljon s ne kelljen az apró kislányruhák, kötények, stb. megvarratásáért pénzt kiadni. A tanfolyamot felolvas^, egészség- ügyi előadás, dia-filmvetítés, „Anyák iskolája „előadás teszi érdekesebbé. A nemzetközi nőnap megünneplésére is komolyan készültek az MNDSZ tagjai, A tizenkéttagú tánccsoport 2 népi

tánccal, a színjátszócsoport 4 egyfelvonásos vígjátékkal készült, hogy a nőnap résztvevőit megfelelően szórakoztathassák. (Horváth András kultúrotthon igazgató, Nagykörű.)

*

Az MNDSZ kunhe- gyesi szervezete versenybe szólította a járás szervezeteit annak érdekében, hogy melyikük tud legtöbb asz- szonvt, lányt bevonni az MNDSZ-be, s hol lesz legszínvonalasabb a nőnapi ünnepség. Kunhegyesen 11-én, vasárnap tartják meg a nőnapot. (Győző Imré- né. Kunhegyes.)

A tiszafüredi járásban az MNDSZ aktívák fáradhatatlan munkát végeztek annak érdekében. hogy a nemzetközi nőnap tiszteletére kibocsájtott emlékbé- lyegeket eladják. Alel- kos munka eredményeként a tiszaderzsi MNDSZ szervezet február 24-én leszámolt a bélyegek árával, a tiszaszentimrei Fehér Imre Tsz MNDSZ szervezete is eladta az emlékbélyegeket. Szép eredményt értek el Tiszafüreden és Nagyivá- non is az MNDSZ aktívák. Dicséret illeti őket?

Assszonyok a jászkiséri Kossuth Tsz-ben

Arról te híres a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet, hogy asszonyai mindig résztveszmek a közös munkában. Bár igaz, hogy eleinte csak a tsz vezetőinek feleséged jártak ki dolgozni. Ezek az asszonyok azonban, Káli Józsefné, Szepesik Józsefné, Antal Mihályné, Korsós Ferencné, úgy dolgoztak, s olyan jövedelmük lett, hogy ma már 120 nőt vonzott példájuk a szövetkezetbe;

A növénytermesztésben, a rizs* aratásban az asszonyok a legszar- galmasabbak. Azonfelül, hogy saját területüket megművelik, másoknak is segítenek. Hagyománnyá vált már az a Kossuthban, hogy kaszálás idején a férfiak területét is ők kapálják meg. Nincs is hiba soha a munkálatok időbeni elvégzésével; Sőt 1955-ben a Kossuth Tsz asszonyai segítettek megkapó’ni a jászszentamdrási Haladás, és a jászalsószentgyörgyd Petőfi Tsz kukoricáiöldjéti

Nem is csoda, ha Dósa József brigádvezető annak örül* minél több asszony dolgozik brigádjában. Gyalad József agronómus Is büszkén beszél róluk;

Szepesik Józsefnéről, Nagy D; Istvánnéről van is mit beszélni; Szepesik Józsefné hét gyermekes családanya, legnagyobb gyermeke 12 éves, s ennek ellenére 125 munkaegységgel zárta az évet, Nagy D. Istvánná fejőnőnek — akit 12 gyermek nevez édesanyjának — 223 munkaegysége volt;

Nem is dolgoztak hiába; Csajka Pálné szobabútort tudott venni Jövedelméből, Antal Franciska a Szovjetunióban ünnepelte meg a Szil vesztért;

Az asszonyok tudják kötelességüket a mezőgazdaság átalakításában is. Szorgalmasan járják a tanyákat, még Jászladányra is eljutnak, hogy mindenkit rávezessenek arra aa útra, amelyen ők járnak.

Asszonyaink életéből