Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÍPLAI 1®36. március 35. A Szovjetunió hatodik ötéves terve a nők szebb, könnyebb életét szolgaija A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa mélyre­hatóan foglalkozott a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének további javításával. — Különösen megragadott a beszámolónak és a hozzászólásoknak az a része, ame­lyek a dolgozók munkakörülmé­nyeinek, egészségvédelmének, a dolgozó nők életkörülményeinek további megjavításával és meg­könnyítésével foglalkoztak. A kongresszus elfogadta a hato­dik ötéves terv irányelveit. Ez a terv hatalmas távlatokat nyit meg a szovjet nők előtt, hiszen kétszer annyi lakás épül. mint az ötödik ötéves tervben, több iparcikk és élelmiszer jut a háztartások szá­mára, több kultur-lehetŐ6ég min­den szovjet embernek. A rövidebb munkaidő, és mind­azok az intézkedések, amelyek a nők helyzetének javítá át, életé­nek megkönnyítését szolgálják, le­hetővé teszik, hogy a családanyák az eddiginél többet tanuljanak, több időt fordíthassanak a gyer­meknevelésre. Az új oktatási intézkedések is erkölcsi és anyagi terheket vesznek le a családanyák válláról. A házi munkát megkönnyítik az étkezdék és szolgáltató intézmények hálóza­tának kibővítése, munkájuk meg­javítása. Igen megragadta a fi­gyelmemet a kongresszusnak az a határozata, hogy a nők terhessé­gi, szülési szabadságát tovább eme­lik és az óvodák, valamint bölcső­dék férőhelyének számát 45 száza­lékkal növelik. Mindezek olyan in­tézkedések, amelyek igen közelről érintik a dolgozó nőket, könnyebbé, szebbé teszik az életüket. Felszabadulás óta nálunk is so­kat tett pártunk és kormányunk a dolgozó nők életének megjavításá­ra és megkönnyítésére. Mi még nem tartunk ott ahol a Szovjet­unió. De a XX. pártkongresszusom elhangzottak számunkra, magyar nők számára is megmutatták g kö­zeli jövőt. Király Jolán a szolnoki Szabadság téri bölcsőde vezetője Hogyan segítse a szülő gyermeke lazulását? Számtalanszor vetődik fel ez a kérdés minden olyan szülő előtt, akinek gyermeke elérte az iskolás kort mindaddig, amíg a gyermek valamelyik iskolafajta végbizonyít­ványával kilép az életbe, hogy né­hány évvel később, most már mint ugyancsak szülő előtt merüljön fel ugyanez a probléma. Bizony ez nem egyszerű kérdés. A szülők egy része — a kérdést leegyszerűsítve — vagy maga óhajt minden feladatot megoldani a gyer­mek helyett, vagy semmi segítsé­get nem nyújt gyermeke tanulásá­hoz arra hivatkozva, hogy alacso­nyabb a képzettsége, mint az a fok, amelyen gyermeke tanul. Ennek egyik oka, hogy a szülők nem kap­tak olyan átfogó tájékoztatást, amely megnyugtatóan eligazítaná őket ebben a sokrétű kérdésben és megadná az alapokat idevonatkozó pedagógiai munkák eredményes tanulmányozásához. Ebben a kérdésben óhajt segítsé­get nyújtani a „Szülők akadémiá­ja” című előadássorozat március 28-i előadása. Ez alkalommal Koz­ma Sándorné ált. iskolai tanár, az egyetem tanácstermében, este 6 órai kezdettel tart előadást, „Ho­gyan segítse a szülő gyermeke ta­nulását1’ címmel. Már az eddig megnyilvánuló, szé­leskörű érdeklődés is arra enged következtetni, hogy az érdekelt szü­lők nagy számban meghallgatják majd ezt a félórás filmvetítéssel egybekötött, rendkívüli gyakorlati jelentőségű előadást. Szunnai Sándor. AZ ALKOHOLIZMUSRÓL Írta ; DR. BLÁZSEK JÓZSEF A napokban felkeresett egy 55 éves megtört, ráncos arcú, könnyes szemű munkásasszony és látleletet kért, mert a férje, aki szinte naponta részegen jön haza, őt ismét igen elverte. El akar tőle válni, mert „nem élet ez mellette”. Két nappal később egy másik asz- szony keresett fel, értelmiséginek látszott, szintén könnyes volt a szeme és igen aggódott, mert az ura, aki gyakran berúg, most szin­te félholtan fekszik odahaza, telje­sen eszméletlen állapotban. A Me­gyei Tanács VB egészségüggyel foglalkozó ülésén két tanácstag is felszólalt a részegeskedés ellen. Ezeknek a tényeknek a hatása alatt írom ezeket az ismeretter­jesztő sorokat, abban a remény­ben, hogy az olvasóim ismereteit így kibővítve, hasznukra válik az. A z idült alkoholmérgezésnek sok áldozata van és volt szer­te a világon. A gyarmati hódítók annak idején Afrikában és Ameri­kában óriási pusztítást végeztek a bennszülött, primitív népek között a nekik vitt alkoholok útján. Egyes államokban szesztilalmi törvények­kel próbált a hatóság gátat vetni a túlzott alkohol fogyasztásnak, de nem sok eredménnyeL A gond­feledés, a rózsás színben való látás, a szívvídító mámor, a szesz ol­dalára állítatta a tömegeket. Ma is gyakran hallani és látni egyéneket, akik minden betegségüket, testi és leld bajukat alkohollal akarják gyógyítani. Ma is sok tragédia oko­zója az idült alkoholizmus. A sok alkoholt fogyasztó egyé­nen a legnagyobb károsodást az idegrendszer szenved. Megváltozik az egyén jelleme, kifelé, a világ felé nagy áldozatkészséget mutat, szűkebb családja felé kíméletlen, Veszekedő, verekedő, elviszi hazul­ról a legszükségesebb dolgokat, d- íszik mindent, a család nyomor- gását nem látja, emiatt a felesé­gét okolja, kötekedik és újra és újra ürügyet keres és talál, hogy hazulról a kocsmába juthasson. A durva kicsapongások lassan az el- butuiásig fajulnak. Nemiképtelen- 6ég lép fej, fokozott féltékenység­gel. Ha pedig utódot hagy maga után, azok sokszor degeneráltak, korcsok és a legtöbbször fejletle­nek, mert éheznek. Az alkohol az áldozatát legtöbbször elmezavar, májzsugor, vesezsugor, szívizom zsíros elfajulás megbetegedése által szokta idő előtt elpusztítani N agymennyiségű szesz fogyasz­tása sokszor vezet elmezava­rokra, ilyen az alkoholos rángó­görcs, az alkoholosparalysis (bénu­lás), és a Korsakov-kór, melynél ideggyulladás, emlékezés-zavar és a tájékozódás hiánya áll fenn, de legismertebb kórkép a delirium tremens. Ennél a betegségnél a be­teg nyelve, ujjai, arc-izmai, szája- széle, ajkai remegnek, időben és helyben tájékozatlan, látomásai vannak, undorító bogarakat, álla­tokat lát a falon, testén mászni, szörnyű félelemérzései vannak, ül- döztetéses téveszmék gyötrik, fele­ségére féltékeny, elsuhanni látja el­lenfeleit, stb. Sokszor a beteget a a szörnyű lelki kínok öngyilkos­ságba kergetik, de néha téves esz­méinek hatása alatt a családját akarja kiirtani. Ha már ilyen álla­potba került az idült alkoholista, azt csak zárt intézeti kezelés ment­heti meg, ahol alkohol-elvonó kúra alá fogják és leszoktatják az alko- hol-ivásróíL L egjobb védekezés azonban a megelőzés módszere. Nem kell rászokni az italra, nem szabad berugásig italozni és az ivászatból nem szabad rendszert csinálni. Az egyszeri mulatás és italozás még nem tesz alkoholistává (legfeljebb két napig beteggé), de a rendsze­res mámorkeresés, az örömöt, bána­tot alkohol mámorba fojtás, az amúgy is gyengébb akaraterejű egyéneket, élőbb-utóbb ráviszi az alkohol-méreg élvezetére. Az alko­holból egyre többet kívánnak, amíg el nem érik azt a mámoros állapo­tot, amelyben ők jól érzik magu­kat és így idült alkoholistává vál­va, tönkre teszik magukat, utódai­kat, családjukat és azok jövőjét is. A társadalomnak megvetett, lené­zett senkije lesz, aki munkahelyén nem állja meg a helyét, társait be­csapja, családját meglopja, lezül- iik és amint tántorogva botorkál az utcán vagy bepiszkolva feleszik az útszélen, azt a jelzőt kapja a járó-kelőktől, hogy „részeg disznó.” zamat sehogyan sem karja elérni a hőmérő iganyszála, pedig im- lár március is a végét árja. Az ember min­ien idegszálával, pólu- ával a meleget, a nap- ényt várja, de nem és em, a higany makacs- •.odik, a hőmérséklet nég mindig nem éri el : 10 fokot. Pénteken i oldogan felsóhajtot- unk. mert a Meteoro­A bűvös 10-es lógiai Intézet szombatra 10—14 fokos hőmérsék­letet jelzett. Erre mi történt? Szombaton reggel kinyitottuk a rádiónkat, a bemondó közli, hogy a mai nap­ra — a legmagasabb hőmérséklet +6—1-9 fok között. Milyen ez a Meteorológiai Intézet... Amit az egyik nap ígér, azt a másik nap vissza­szivja... De azért mé­gis csak itt a tavasz. Végig kell menni a szolnoki utcán és azt látni, hogy a nők fel­vették már a tavaszi kosztümöket és tavaszi kabátokat. Csinálják a tavaszt. Remélhetőleg erre az időjárás is el- szégyeli magát és nap­fényt, meleget is ad a tavaszi ruhákhoz Süssünk-’ főzzünk Kolozsvári töltött káposzta Hozzávalók: 50 dkg darált sertés­hús, 20 dkg füstölt kolbász, 30 dkg sertéskaraj, vagy 30 deka füstölt karaj, 1 kg savanyúkáposzita és le­vél, 12 dkg zsír, 10 dkg hagyma, 1 gerezd foghagyma, 3 dkg. só, 1 gr. törött bors, fél gr. majoránna, 1 tojás, 10 dkg rizs, 5 dl tejfel, 5 gr. paprika. Hasonlóan készítjük, mint a töl­tött káposztát. Az oldalas helyett a kolbászt főzzük a káposztával, amelyet azonban csak később te­szünk hozzá. Tálalásnál a töltelék mellé 5 db frissen sült sertésbor­dát és 5 db-ra vágott füstölt kol­bászt adjunk. Ha füstölt karajjal készítjük, azt is a káposztában főz­zük és szintén felszeletelve adjuk a töltelék mellé. A tölteléket bő­ven meglocsoljuk tejfelei! Hájas tészta Hozzávalók: 25 dkg háj, 25 dkg liszt, csepp só, fél dkg élesztő, 1 db tojás sárgája, fél citrom. 25 deka hájat este kevés vízben beáztatunk és hideg helyen tartjuk. Reggel kis késsel szétkaparjuk, 25 deka liszt felével és csipet sóval — kés segítségével — jól eldolgozzuk, hosszúkás négyszög alakúra for­mázzuk és hideg helyre tesszük. A 25 dkg liszt másik feléből fél deka élesztővel, egy tojás sárgájával, citromos vízzel rétestészta kemény­ségű tésztát készítünk. (Ha édes tésztának akarjuk felhasználni, ak­kor egy kanál cukrot is teszünk bele.) Téglaalakúra kinyújtjuk, az összedolgozott hájat beletesszük, négyfelől összehajtjuk, nyújtófával jól megveregetjük, vastag tégla- alakúra nyújtjuk, s hideg helyre tesszük. Ezt (t. i. a kinyújtást és az összehajtást) negyedórás időközök­ben háromszor egymásután megis­mételjük, miközben mindig hideg helyen pihentetjük. Végül pogá­csának kiszaggatva, vagy más for­mában elkészítjük és megsütjük. ÉRTESÍTJÜK őrlető feleinket, hogy malom üze­münkben április hó 15-től 1 hóna­pos javítási munkálatokat vég­zünk. Erre az időre zsák és rak­tárhiány miatt csak egy kevés mennyiségű őrleményt tudunk biztosítani. Ezért kérjük feleinket, hogy szükségletüket úgy Kisúj­szálláson, mint a kenderes! tele­pünkön lehetőleg április 15-ig sze­rezzék be. EGY A SOKE7EK KÖZÜL afe..'. ... ÉÉÉjfetóij ÉgÉig*. ' -1 TlililifJfe: *'* 'z r , i A kolhozelnökök, munkacsap atvezetők, brigádvezetők és a me­zőgazdasági szövetkezetek különböző részlegeinek vezetői között sok­ezer szovjet nőt találunk. A képen: M. Gaszanova, a Szocialista Munka kétszeres hőse, az azerbajdzsáni „Május 1,“’-kolhoz elnöknője és S. Ahmedov főpásztor. (Foto J. Kaplun.) EZ A TAVASZI DIVAT .-••‘■•.Tfljfi A tavasz ugyan ké­sik, de egyre több nőt látni tavaszi kabátban, tavaszi ruhában, akik meg akarják előzni az időjárást; Képünk a legújabb női tavaszi ruhát ábrázolja, tehát az idén a bő szoknya a divat. A férfidivat az nem változikm ­TERMELŐSZÖVETKEZETEK I Egyénileg dolgozó parasztok I Magas átvételi Arat, prémiumot, 800—1500.— Ft-lg terjedő előleget folyóst! a leszerződött állatok után a Szolnok megyei AUatforgalml Vállalat. Szer­ződés köthető bármilyen fajtájú 50—280 kg súlyú, legfeljebb 18 bőnapos korú hizlalásra alkalmas üszőborjúra. 70—300 kg súlyú bika-(tlnó) borjúra. Átadás határideje a beállítási súlytól függően legkésőbb 18 hónap, legko­rábban 4 bónap. Előleg 300.— Ft. Felnőtt szarvasmarhára, minden Ivarüra 100 kg-on felüli beállítási súlyban legalább 100 kg ráhízlalás esetén. A rá- hízlalt súlyért 14.— Ft-ot fizet a vállalat kg-onként, a beállítási súlyért szabad vágóárat. Előlegül db-onként 1500.— Ft-ot folyósít. A szerződés az AUatforgalml Vállalat felvásárlóinál köthető meg. SZOLNOK MEGYEI ALLATFOBGALM1 VÁLLALAT Élt egyszer egy fiatal uralkodó, aki közismert volt bátorságáról és szép­ségéről, de még inkább fékezhetetlen, szeszélyes természetéről. Egyszer maga elé hivatott egy öreg parasztot és megparan­csolta neki, hogy nyúzza le az udvaron fekvő nagy kőnek a — bőrét. — Ha meg nem teszed, rólad nyúzatom le a bőrt tette hozzá az ural­kodó. Hazament az öreg és könnyezve panaszolta el leányának nagy bánatát. A leány megnyugtatta atyját és megígérte, hogy segít rajta; Másnap reggel fogott egy tőrt és így szólt: „Vidd el e tőrt az uralkodónak és mondd meg neki, hogy előbb szúrja le a követ, te azután majd lenyúzod ró­la a bőrt”. Az öreg így is tett. Az uralkodó haragra gerjedt: — Ostoba vagy! Kihal­lott már olyat, hogy egy követ le lehet szúrni? Vagy talán gúnyt űzöl be­lőlem? Az öreg mélyen megha­jolt és így felelt: — Hogyan is mernék gúnyolódni veled. de Az okos feleség — Abháziai mese — ugyan ki hallott már olyat, hogy a követ meg lehet nyúzni, mint vala­mi birkát? Az uralkodónak megtet­szett az elmés válasz és miután megtudta, hogy erre a leánya oktatta ki a parasztot, látni akarta a fehérszemélyt. Amint meglátta, beleszeretett és feleségül vette. Minden jó lett volna, csak egy gondolat nem ha­gyott nyugtot az uralkodó­nak: hát talán egy egysze­rű asszony okosabb, mint ő? Mit fognak gondplni az emberek? Elhatározta, hogy valahogyan megsza­badul a feleségétől; Egyszer azt mondta neki: — Vadászni megyek. Ha visszatértem előtt ostoba asszonyfővel férfiak dol­gát mered eldönteni, örök­re elválunk. Eltelt egy nap, kettő és a szomszédságba lovas vendég érkezett. Éjszaká­ra egy szekérhez kötötte a kancáját, amely reggelre megellett. Amikor a ven­dég ezt megtudta, nagyon megörült, a háziak azon­ban azt kezdték bizony­gatni, hogy a csikót az ő szekerük ellette. Nagy vita kerekedett, s végül elhatározták, hogy ügyük eldöntéséhez segít­ségül hívják az uralkodó feleségét. Az asszony se­hogy sem akart jönni, de rábeszélték, Mikor meg­érkezett, mentegetőzni kezdett, amiért kissé meg­késett: útközben, úgy­mond, észrevette, hogy ég a folyó, és kénytelen volt a tüzet száraz levelekkel eloltani; A vitatkozók elámultak; — A tüzet vízzel oltják, nem pedig száraz levelek­kel! És ki látott már olyat, hogy a víz kigyul­lad?! Az uralkodó felesége ra­vaszul elmosolyodott és így felelt: — Hát vajon egy sze­kér tud-e csikót elleni? Ezzel a vitát eldöntötte. Az uralkodó, amint visszatért a vadászatról, megtudta, hogy felesége megszegte parancsát. „Jaj nekem! — kiáltott fel. — Micsoda férfi az, akinél az asszony a ház feje?” Megparancsolta feleségé­nek, hagyja el a házát, s vigye magával azt, ami neki tetszik; — Jól van, engedelmes­kedem — felelte az asz- szony. — De mielőtt el­válnánk, s' éretném, ha mégegyszer velem vacso­ráznál. Az uralkodó beleegye­zett. Vacsora közben az­tán az asszony leitatta fér­jét. Amikor elaludt, fel­tették egy szekérre és út­nak indultak. Az úton az uralkodó fel­ébredt és csodálkozva kér­dezte: — Hova viszel engem? Az asszony, mint min­dig, nyugodtan válaszolt: — Hiszen te magad pa­rancsoltad meg nekem, hogy szedjek össze min­dent a házadban, ami csak tetszik. Most hát elviszlek téged az apámhoz. Az uralkodó most már nagyon megörült, hogy ilyen okos a felesége, el­nevette magát és így szólt: — Jól van, legyen úgy, ahogy te akarod. És ettől kezdve mindig békességben és boldogan éltek» I

Next

/
Thumbnails
Contents