Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

Ext « húsvéti tojást Deme Péter elvtárs­nak, fegyvernek! Isko­la-igazgatónak küld­jük, akinek a felsőbb szervek jóvoltából az elmúlt két hónap alatt 159 értekezleten kellett volna résztvennie, de csak 131-en tudott meg­jelenni. Hetedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 március 25 _r u~j~i~iiHij—I—-irrrfű— II— i---ír *•-—** * “ 1 " ** * Ez t a módszert ajánljuk (A Földművelésügyi Minisztérium rendeletére a termelőszövetkezetekben új könyvelési eljárást vezetnek be és új munkáé gység-köny vet kell rend­szeresíteni. Csak az a baj, hogy a nyomtatványo­kat a mai napig a termelőszövetkezetek nem tud­ták beszerezni.) Qé áfivilui tréfa lenne.. ha a vonat megállna Kungyalu-alsó feltételes megálló­nál, mert akkor a Kunszentmártonban dolgozó azon mun­kásoknak, akik itt laknak nem kellene naponta Homokról 16 kilométert hazagyalogolni. (Kiss M. Erzsébet, Kunszent- marton.) ha a kereskedelem a zománcos vizeskancsót nem a toll- kereskedőkön keresztül hozná forgalomba, hanem az üzle­tekben árusítaná. — (Veres Kálmán, Ujszász) ha a szolnoki 60. számú csemegeboltban a vásárlóknak nem az olajos padlóra kellene a csomagjaikat lerakni, ha­nem visszaszerelnék a régi falipolcokat. (M. J. Szolnok.) ha a cserkeszöllői postás a táviratokat lehetőleg mind­járt, és nem 18 óra múlva kézbesítené. (Göblyös Béla, Cser- keszöllő.) ha ebben az évben már most tavasszal lehetne vásá­rolni a kisgyermekek számára fehér vászoncipőt. (Nyom­tató Istvánná Törökszcntmdklós, Rákóczi u. 35.) ha a szolnoki 1. számú népbolt a fagyott-rothadt ka­ralábét nem venné át és nem adná el a vevőknek. (E. I.-né, Mezőhék-) ha a szolnoki Ruházati és Háziipari Vállalat, Pólya Tibor utcai raktárához csengőt szerelnének fel, hogy az éjszakai látogatók zörömbölésükkel ne zavarják az egész utca álmát. (Nagy Mátyás, Szolnok.) ha a törökszentmiklósi körzeti földmfivesszövetkezet Tiszapüspökinek néha biztosítana petróleumot és szenet. ha a törökszentmiklósi járási tanács a havi 1400 levél helyett áprilisban csak 1399-et küldene ki az alsóbb járási szervekhez. ha a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság végre 5 hónap után jóváhagyná a mezőtúri Harcos Termelőszövetkezet termelési tervét. A FURA PATAK » Ck l. i. i ha Szolnok megnyerné az ország városai között folyó tisztasági versenyt. Mindhiába vártuk... Még az elmúlt hónap végén történt, hogy a Szolnok me­gyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága értekezletre hfvta össze a kunszentmárto­ni járás azon termelőszövet­kezeteinek elnökeit, párttit­kárait, agronómusait és könyvelőit, akik az elmúlt évben nem eléggé sikeresen gazdálkodtak. A cél az volt, hogy tanácsokat adjanak számukra az idei évben a jobb eredmények elérése ér­dekében. Az értekezleten — Kunszentmártonban — a meglüvottak valamennyien megjelentek. Délután 2 óra — ekkor kezdődött volna a megbeszé­lés — a megjelentek arról szereznek tudomást, hogy Fridrich Ferdinánd elvtárs, az igazgatóság termelőszövet­kezeti osztályának a vezető­je, telefonált: 2 óra helyett csak délután 4-re tud megér­kezni. Délután 4 órakor Fridrich é’vtárs jelentkezik telefonon: — Törökszentmiklóson va­gyok, jármű hiányában nem tudok átmenni Kunszentmár- tonba, a tsz-ek vezetői elme­hetnek haza, majd máskor megtartjuk az értekezletet. Mit lehetett tenni? A Kun- szentmártonba rendelt tsz- vezetők összeszedelőzködtek és hazamentek. Amit gon­doltak és mondtak, azt bizo­nyos okoknál fogva nem ír­juk ide. Azóta ■ a kunszentmártoni járásban, ha Fridrich elv­társra gondolnak, az a nóta jut eszükbe az embereknek, hogy: „Mindhiába vártam, ősz is lett azóta Fiam tanul, hangosan ta­nul már egy fél órája. Kez­dek ideges lenni. Utóvégre hiúság is van a világon, méghozzá nem is akármi­lyen. Mert jelen esetben apai hiúságról van szó, amely a szokott szerénységgel így kezdődik: „Az én fiam egy igen okos gyerek, éppen olyan könnyen tanul, mint annakidején én.” És most egy félórája ugyanazt a .égy verssort is­méül! „Hol víg fülemüle csattog az ág bogán, csobog a kis patak zöld pázsit bársonyán.” Kikapom a kezéből a har­madik osztályos tankönyvet: — Mit nem értesz meg ezen a versen, hogy ennyit mago­lod? — Értem én — állítja a gyerek — ... csak azt mondd meg, apukám, mi az ág boga. — Mit nem lehet ezen meg­érteni? — mérgeskedem, megcsúfolva Makarenko pe­dagógiai útmutatásait. — Hát ez igazán egyszerű. Az ágnak ugyebár a boga.;; izé .. szóval van az ág, annak van boga i s. bog.:. bog.;. bo­gozni ; -. i ösztövér, kútágas hórihorgas gémmel... ez nem az:.| Szóval megvan! Ágas- bog-tS ágon ül a fülemüle. Most már érted, kisfiam? — Igen — bólint o gyerek bizonytalanul —, de apuka, azt mondd meg nekem: ho­gyan folyik a patak a pázsi­ton? Én a nyáron, amikor a Mátrában voltam, csak olyan P' akot láttam, amelyik a medréb. .•> folyik. —r Persze.:: persze.;; de tudod, fiam, ez olyan költői kép, nem kell szószerint venni. Nem akarok dicsekedni.de szakszerű magyarázatom után, jó negyedórára, fiam már fújta az első strófát, az­tán perceken belül megtanul­ta a második versszak első két sorát. „A víztükör fölé halk füzek hajlanak;. Majd a harmadik és negye­dik sor következett: „;.. árnyak libbennek és suhognak hallgatag”. Lefeküdt a sezlonra, fel-alá járkált a szobában, leült az asztal mellé, befogta a fülét, úgy rágta ezt a két sort, de az agya sehogyan sem tudta megemészteni. A felmondás­nál minduntalan elakadt. — Egy 9 éves gyerek hogy lehet ilyen értetlen! — fakad­tam ki, és kezembe vettem a könyvét. — Nem érted? Mint egy mártír, 10 perccel a keresztrefeszítés előtt, úgy nézett rám: — Nem. Megenyhültem: — Hát idefigyelj: ugyebár a víztükör fölé halk füzek hajlanak. Ezt érted? — Ezt igen. — Na mármost az árnyak libbennek..: libbennek ... Elhallgattam. Milyen ár­nyak libbennek, vagy minek az árnyai... Nyilván a halk füzeké... és suhognak hall­gatag ..; Aha, a halk füzek suhognak, halkan suhognak.. De hiszen itt nem a füzek ár­nyékáról, hanem csak ár­nyakról van szó . : De ho­gyan suhoghatnak az ár­nyak? .,. Brrr, micsoda ki- sértet-história... És itt az is áll, hogy hallgatag... Hogyan suhoghatnak a libbenő ár­nyak hallgatag? S egyálta­lán? Milyen az a hallgatag suhogás? Kérem a Tankönyvkiadót, közölje velem a vers fordító­jának nevét és címét, meri meg szeretném kérdezni tőle: ő hogyan magyarázta meg 9 éves gyermekének ezt a ver­set. Vagy talán ő sem tudta? TÓTH KORNÉL Kétéltű filmelőadás Nem mondjuk, fura cím, mert ilyenről még nem igen hallottunk. Kétéltű- emberről, kétéltű járműről már tudunk, de kétéltű elő­adás még nem volt..: illet­ve volt Nagyréven, a Szolnok megyei Moziüzem Vállalat jóvoltából. Az egyik legutóbbi előadá­son ugyanis a fentnevezett vállalat, mint szokás, egy nagy és hozzá egy kisérő filmet küldött le. Az elsőnek a címe: „Zavarosan folynak a vizek”, a másodiké: „Téli madáretetés.” A „Zavarosan folynak a vizek” című filmet mivel történik benne egy két az idegekre éppen nem simogató A tőr ehvés labdarúgóinak Eclláífc Ferenc mordon j v ezetö- edző: — Rakjad ko-mám. nehogy csökkenjen a gór.. dolog, csak 16 éven felüliek látogathatják. A másik film arról szól, hogy jószívű úttö­rő pajtások miként veszik pártfogásukba a hidegtől di­dergő és a hótakaró miatt éhező kis madarakat. Ez a kisérőfilm tehát kimondottan gyerekeknek szól. De hogy nézzék meg az úttörők, ha ugyanakkor a nagy film­hez IC éven aluliaknak ti­los a belépés? A Szolnok megyei Mozi- üzemi Vállalat eme korszak- alakító kezdeményezéséhez további hasznos javaslatok­kal szolgálunk: A „Papa, mama, ő meg én” című filmhez kisé- rőműsorként legközelebb küldjék el a „Hófehérke és a hét törpe”; „A félelem bé- re”-hez a „Vidám tapsifü­les” című mesefilmet; De lehet változtatni is, — például így: a tizenhat éven aluliak előadására, amelyen az „Aranykulcsocskát” ját- szák, kisérőfilmként adják a „Királylány a feleségem” című filmet. Sőt ennél még jobb változat, amikor a „Ha­mupipőke” kisérőfilmjeként bemutatják a „Kaméliás höl­gyet”. A nagyrévi példa nyomár ugyanezzel az erővel ezt i.= megtehetik-, BRIG AD VEZETŐ: — Aztán vigyázzanak erre a mun­kaegységtáblára, nehogy elveszítsék .;: R Montmartrei ibolya Jászberényben (Két levelezőnk: Kardos Zoltán és Kovács Ilona megírták, hogy Jászberényben a színházi elő­adások alkalmával nem fűtik a kulturotthont.) EGY NÉZŐ: — Milyen élethűen játszanak, csak úgy reszketnek a szerelemtől;., (A karcagi Duclos Téglagyárban olyan nagy a sár, hogy a munkások nem tudják az épületet megközelíteni.) ,ic3—. [TkIZVE SZAKÁCSNŐ: =- EGY MUNKÁS: Meddig várjak magukra az ebéddel? — Míg meg nem csinálják a járdát. A Kakas klinikája A mogon a ember.

Next

/
Thumbnails
Contents